Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-13 / 269. szám
A Budapesti Közúti Igazgatóság salgótarjáni koordinációs főmérnökségén befejezéséhez közeledik a járműpark téli üzemeltetésére való átállítás. A salgótarjáni és a balassagyarmati üzemmérnökségen 23 sószóróval és hóekével ellátott tehergépkocsi, 3 hómaró és 3 oldalszóró gép mellett különféle munkagépek és -rakodók állnak készen az e hónap közepén tartandó gépszemlére. A téli hónapokban meigyénk 960 kilométer hosszú úthálózatán ezek a gépek biztosítják a zavartalan közlekedést. —RT— Koza József plébános megáldotta a szobrot. birtokába jutnak. Az eredmény: 1541. augusztus 29- én a janicsárok besétálnak turistaként a budai várba. Az őrséget lefegyverezve, megszállják. Magyarország végvári rendszer nélkül áll szemben a világ legnagyobb és Színpompás előadást láthatott a nagyérdemű. Csikasz István és társulata korhű jelmezekben idézte meg a régmúltat. Gyönyörű dalok és versék hangoztak el, szólt a lant, játszottak a fúvósok. Két fiatal kardo- zott, ezzel is idézték a hősi küzdelmeket. A nagyszerűen felépített produkciót vastapssal jutalmazta a közönség. A produkció után SzakáitI Ferenc történész emelkedett szólásra. Szondi és kora című előadásában elsőként a drégelyi csata előzményeit vázolta, ismertette Szondi helyét a történelemben. Szondi György a magyar történelemben együtt szerepel Zrínyi Miklóssal és Dobó Istvánnal. EllentmonNemeskürty István történész avatóbeszéde az efmlék helyen. dásnak látszik, hogy Drégelyvár ostroma 1552. július 6-tól 9-ig, tehát négy napig tartott, holott Zrínyi Miklós kerek egy hónapig védelmezte Szigetvárat, Dobó István pedig több mint egy hónapon keresztül verte vissza a törököket. Ha csak ezt vizsgáljuk, úgy tűnik, hogy Szondi György érdemtelenül került a legnagyobb magyar hősök panteonjába. Ha azonban a történelmi hátteret, a kort,, a végvári rendszert megismerjük, más a helyzet. Az 1526-tól 1541-ig ter- , jedő időszak lefegyverezte Magyarországot. Ekkor kettős királyválasztásra került sor. Az egyik magyar király természetszerűleg sodródott a török oldalára, fel sem merült egy új végvári rendszer kiépítésének gondolata, de nyugaton sem. ök is úgy gondolták, hogy csupán a portai diplomáciával, az ország egészének legütőképesebb hadseregével. Az ország közepén persze több száz vár áll, azonban ezek nem végváraknak épültek, nem úgy funkcionáltak. Ezek a várak uradalmi központok voltak. 1541 után hatalmas munka kezdődött el. Ennek eredményeképpen jött létre az elemeiben gyenge, de mégis rendszerként működő végvárak sokasága. 1543-ban ismét megjelenik az országban első Sz/u- lejmán.. Hatalmas, félelmetes seregével mintha nem is lenne előtte akadály, úgy szerzi meg sorban Siklóst, Pécset, Esztergomot, Székesfehérvárt, Tatát, mindent, ami eléje került. A magyar lelkekben olyan érzés kezd eluralkodni, hogy a szultán megállíthatatlan. S akkor 1552-ben csodák történnek Magyarországon. Pedig 1552 a katasztrófák évének indult. Mégis fordulópont ez az év, mertvaA település lakóinak gyűrűjében a Szondi Györgyöt ábrázoló emlékmű. lami olyasmi tűnt fel a magyar védelem magatartásában, amely gyakorlatilag teljesen hiányzott idáig. S ennek a változásnak első jele, Drégely, mely rend- kívül pici, jelentéktelen vadászkastély volt, melyet 80 katona védelmezett. Drégelynek és a környező váraknak óriási szerep jutott, hiszen az Északi-középhegység innen nem messze helyezkedik el, amely gazdag bányákkal rendelkezett. Többek között a pénz alapanyaga, a réz is megtalálható. Ezért is volt nagy jelentősége a törökök megállításának. Ám 1552-ben ez a védelmi vonal mégis átszakadt. Egyedül Drégelyvár az, amelyik ellenállást tanúsít. Szondi megírta az ostrom előtt, hogy négy napig képes tartani a várat. Pontosan ismerte ^z erőit, s amíg lehetett, addig helytállt. Az elképesztő túlerővel szemben hősiesen harcolt. Ö volt az első magyar végvári kapitány, aki nem adta át önként a várát. Ennek a tettnek a jelentősége felmérhetetlen, és ha a szomszéd- várak követték volna az ő példáját, az 1552-es hadjárat lehet, hogy el sem jutott volna Eger váráig. Drégelypalánkon méltó helyen lesz Kő Pál Szondi- szobra- Nyilván”sokan vannak, akiket megdöbbent, hogy az erre kijelölt téren nem egy robosztus, hatalmas, erőtől duzzadó vitéz emlékeztet Szondira, hanem egy emberszobor, bütykös ujjakkal, egy elesett ember. Mégis árad belőle az erő, kisugárzik a nagyság. Az a szobor, amelyik egyszerre képes érzékeltetni a bukást, és a bukásban rejlő felemelkedés lehetőségét, az nagyszerű alkotás. Kő Pál szobra nagy ajándék Drégelvpalánknak és hazánknak. Nem csak Drégelypalánk, hanem az egész ország élni akarását szimbolizálja. Az előadás után a jelenlévők levonultak Drégelypalánk főterére, ahol a szobor tényleges avatási ünnepsége kezdődött. A Himnusz hangjai után Patakiné Kerner Edit szavalta el Kölcsey Fe(Folytatás a 2- oldalon.) Középkelet-európai környezetvédelmi központ Magyarországon Több nyugat-európai ország és .nemzetközi szervezet is jelezte, hogy a Bush, amerikai elnök által javasolt, Magyarországon létesítendő középkelet-európai környezetvédelmi központ kialakításához, működtetéséhez alapítvány formájában anyagilag 'is hozzájárulna — tájékoztatták a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban az MTI munkatársát. A jövőre átadandó intézményhez Bush elnök 5 millió dolláros támogatást ajánlott fel. Az amerikai kormány a jelzések szerint nem egyszerre, hanem több év alatt folyósítja majd az 5 millió dollárt. A magyar és az amerikai szakértők nem sokkal az elnök látogatását követően már részt vettek egy előzetes egyeztetésen, a magyar—amerikai előkészítő bizottság első ülésére a tervek szerint december közepén kerül sor Budapesten. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 10 millió forintot ajánlott föl a központhoz. A hazai elképzelések szerint a központ elsősorban a környezet állapotára és minőségére vonatkozó Kelet és Nyugat közötti információ- cserében venne részt. Szerepet vállalna a technológiai transzferben — főként az energetika és a közlekedés terén —, s a nemzetközi egyezmények végrehajtásának elősegítésében is. Mivel a nyugat-európai országok Brüsszelben ugyancsak egy környezetvédelmi központ létrehozását tervezik, fontos a majdani két intézmény közötti megfelelő kommunikációs íkapcsolat előkészítése. Magyarország már többször is jelezte a közös piaci országoknak, hogy a hazai környezetvédelmi monitoring-rendszert a nyugat-európai berendezésekkel kompatibilis módon kívánja kialakítani. HELYISMERET™"” m NOGRAD ti MSZP önmagában nem elegendő a baloldali erők integrálásához! POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVF., 269. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. NOVEMBER 13., HÉTFŐ Ünnepség Drégelypaiankon Szondi György az egész magyarság jelképe Felavatták Ko V»ál szobrát Szombaton délelőtt zsúfolásig megtelt Dré- gelypalánkon a művelődési ház nagyterme. Néhány perccel fél 11 után hangos dobpergéssel vonult be b széksorok között a balassagyarmati rézfúvós- kvintett. Mögöttük haladt az ugyancsak gyarmati Varietas művészeti csoport. így vette kezdetét a Szondi-emlékün- nepség. A reformkorok nagykanizsai tanácskozásának résztvevői egyetértettek abban, hogy tevékenységük legfőbb eredménye az állampárl megszüntetése az októberi pártkongresszuson. Az új, párt megítélésében a reformkorok tagjainak véleménye megoszlik. A megjelentek többsége szerint a létrejött MSZP kiindulópontja lehet egV erős szocialista párt megteremtésének. A másik csoport számára a kongresszusi kompromisszumok miatt az új párt nem vállalható. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a baloldal újjászületésére egy erős szocialista párt nélkül kevés esély van. Ezért fontosnak tartják azon reformkörösök tevékenységét, akik az MSZP-t szervezik és annak reformszövetséei platformjához tartoznak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az MSZP önmagában nem elegendő a baloldali erők integrálásához. Igv fontosnak tartjuk azon reformkörösök tevékenységét is, akik pártonkívüliként vagy más párt baloldali tagjaként kívánnak politizálni. A tanácskozás résztvevői ezért kinyilvánítják szándékukat, hogy a hagyományokkal rendelkező reform- köri mozgalmat e nézetkülönbségek ellenére is fenn kívánják tartani. A reformkorok nagykanizsai tanácskozása üdvözli a berlini fal lebontását eredményező mozgalmat, amely- lyel az NDK népe megszüntette az Európát mesterségesen, fizikailag is kettéválasztó építményt. A fal lebontói történelmi szolgálatot tettek azért, hogy létrejöjjön közös célunk: az egységes demokratikus, békés Európa, amely nem ad többé lehetőséget a népek természetellenes elszigetelésére. ☆ A reformkori mozgalom nagykanizsai tanácskozásának résztvevői támogatják Pozsgay Imre köztársasági elnökké jelölését és annak kampányában aktívan részt kívánnak venni. Hóekék gépszemléje
