Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-09 / 266. szám

989. NOVEMBER 9.. CSÜTÖRTÖK NO(ÎRAI) 3 I kereskedői siker titka? Kezűkbe kapták sorsukat a béergásek A főmérnök vásárolna a részvényükből Üj szelek fújnak a, Budapesti Rádiótechnikai Gyár sal­gótarjáni volt gyáregységében, amely ez év július elsejétől részvénytársasági formában gazdálkodik. A részvények kétharmada a vagyonkezelő vállalati központ, egyharmada a tőkés társak birtokában van. Csaknem másfél éves előké- szüleit után történt meg az átalakulás, hiszen meg kellett teremteni az önálló élethez szükséges szervezeti feltétele­ket. — Az önállóság egyfelől előnyökkel, másfelől több­letfeladatokkal, fokozott felelősséggel jár. Milyen haszna származik kollektí­vájuknak a mérföldkő je­lentőségű váltásból? — Korábban, egy fővárosi gyár vidéki gyáregységének a kategóriájába tartoztunk, annak valamennyi hátrá­nyával — válaszolja Hla- vács László, a BRG Rádió- technikai Rt. főmérnöke. — Immár megszűnt a megkü­lönböztetés, kezünkbe kap­tuk sorsunkat. Letisztultak­ká, torzításmentessé váltak partnerkapcsolataink. Las­sacskán felmérjük, milyen nyereségtartalmúak termé­keink, s szükség esetén kor­szerűsítéssel javítjuk gazda­ságosságukat. Mi döntjük el, miből, mennyit gyártunk, mire költjük a fejlesztés forintjait. Nincs messze az idő. amikor a tőke nálunk is oda áramlik majd, ahol a legjelentősebb profitot hozza. — Említette, hogy felmé­rik a termékek nyereségtar­talmát. Mi a következő lé­pés a gazdaságosság javítá­sának útján? . — Először is kemény ár­tárgyalásokat folytatunk a partnerekkel. Ha ez nem ve­zet sikerre, akkor további két lehetőség -kínálkozik. Egyfelől : korszerűsítéssel tesszük eladhatóbbá, piac­képesebbé az árut. Másfe­lől: kisiparossal, vagy ter­melőszövetkezeti mellék­üzemággal kötünk szerző­dést a gyártásra. Hiszen ami nekünk már nem éri meg, az másutt még kifizetődő lehet. — Tehát nyereségük nö­vekedését, piaci pozícióik megszilárdulását várják a részvénytársasággá alaku­lástól. Ugyanakkor, az önál­lósodás nem csekély rizikót is hordoz magában, na­gyobb felelősség hárul min­denkire, de elsősorban a vezetőkre. — Ez így igaz. Régebben úgyszólván puha párnába voltunk csavarva. Mindösz- sze az okozott fejtörést, ho­gyan hajtsuk végre a fel­adatokat, például a nyere­ség vállalati kategóriának számított. Most védőernyő nélkül maradtunk, s a ko­rábbinál jóval összetettebb és sokrétűbb a teendőnk. Nekünk kelL beszerezni az alapanyagot, fejleszteni a technológiát, gazdálkodni a gyártóeszközökkel, eladni a terméket, megszervezni a gépek, karbantartását, és így tovább. Most akár tönik- re is mehetünk, ha nem jól dolgozunk. Ámbár az igaz­sághoz tartozik, hogy két éviig még számíthatunk a vállalati központ segítségé­re. Ez idő alatt, a volt gyáregységek elsősorban egymás között kőinek üzle­tet, s egy külső cég ajánla­tát csak akkor fogadhatom el, ha az sokkal kedvezőbb. Az árakról ugyian kemé­nyen vitázunk, de addig sem álíítjuk le a szállítást, amíg nem sikerül meg­egyeznünk. — Van-e már kézzelfog­ható eredménye a részvény- társasággá alakulásnak? — Ma jóval biztatóbb a jövő, mint akárcsak fél esz­tendővel ezelőtt is volt. Ügy tűnik, megismételjük a múlt évi több mint egymil­liárdos árbevételt, ám a nyereség várhatóan a leh­re, 30—40 müllió forintra csökken majd, az export- szabályozás módosítása mi­att. A kereskedelmi csopor­tunk, kötött egy több mint tízmillió forintos üzletet. A görög megrendelővel is már az új i,felállásban” állapod­tunk meg arról, hogy tele­fonvon al-hosszabbítóhoz URH adó-vevőt és -tartozé­kokat exportálunk. Re­mény van az üzlet kibőví­tésére. Eredményként köny­velhetjük el az általunk ki­fejlesztett taxirádió-gyártá- sának megerősítését, amely további darabszámnövelést is lehetővé tesz. Végül, de nem utolsósorban : gazda­sági helyzetünk tisztánlátá­sának tudható be, hogy a korábban adott 8 százalékon felül újabb 8 százalékkal emeltük a béreket. — Szavaiból azt szűröm le, hogy a kislépések takti­káját követve haladnak elő­re. Ennél azonban vélhető­en jóval többet szeretnének „markolni”, gyorsabban szándékoznak fejlődni. Mi­lyennek ítéli mag a jövőt? — Tőkére voLna szüksé­günk a fejlődéshez. Ameny- nyiben hazánkban megva­lósulna a cel.larádiózás, ki­épülne a nyílt rádióteleíón- hálózat, úgy óriási . lehető­séghez jutnánk. • Tudniillik gyárunk lenne a gyártóbá­zis, s ez esetben részvénye­ink J értéke megugrana, .újabb tőkéhez. juthatnánk. Ez a nagy sansz, ám e nél­kül is merész lépéseket ter­vezünk. Két éven belül, va­lamennyi termékünket újra akarjuk lecserélni, igazod­va a piac igényeihez Ki­dolgoztunk egy olyan prog­ramot, amellyel egyszeriben 30 millió forinttal g.varapít- hatjuk a nyereségünket. Igaz, a jövő évben legalább ennyivel, de inkább többel, .növekednek majd a kiadása­ink, 'tekintettel a várható áremelésekre. — Van-e lehetősig a ter­melésünknek, ma még csak néháhy százalékát kitevő tő­kés export növelésére? Kér­dezem ezt azért, mert a szo­cialista kivitel mind kevés­bé jövedelmező, a belföldi értékesítés pedig stagnál. Marad a termelés gyarapí­tásának, a nyereségemelé­sének egyetlen útja: a tőkés export. — A szocialista kivitelt csökkenteni szándékozzuk, mert maholnap nem lesz gazdaságos. A tőkéspiaci értékesítés terén kell pozí­ciónkat javítanunk. Ez idá­ig a fejilődő országokba, úgymint Angolába, Etiópiá­ba, Peruba, Nicaraguába szállítottunk. — Végezetül, engedjen meg egy személyes kérdést: vásárolna-e ön a részvénye­ikből? Volna-e bátorsága egy ilyen „akcióhoz”? — Természetesen. Mégpe­dig azért, mer.t reális lehe­tőség van gazdasági helyze­tünk megszilárdításéra. Bí­zom benne, hogy a jövő év­ben fizetendő osztalékunk adózás után sem marad el a bankkamattól. Különben az is a távolabbi cél, hogy a dolgozók egyben rész- r.iénvcsekké váljanak. Kolaj László A vevő elé és az áru után menni kell Ennek a boltnak hangu- ata, atmoszférája van. Bel- ő terét — mint az egyes ikkekét a csomagolás — lazdag árukészlete „öltöz­eti”. Külseje így igen elő- iyös: van itt minden, mi zem-szájnak ingere s zek egytől-egyig pedáns ■endben töltik meg a pól­ókat. Mi tagadás, kellemes :salódást okoz a szembeöt- ő tisztaság, a fortélyos és ;ondos elhelyezés. Irigylem a dorogházi új- elepen lakókat. A teli nélyhűtőládákban fagyasz­ott hús, gyümölcs, zöldség- éle nejlonzacskóba rakott dili, friss kenyér várja 5ket. Tej, tejtermék van DŐven nem sokkal 12 élőtt is, de kapható itt többféle harisnyanadrág, tűzhely, centrifuga és edény is. Sehol egy kiszakadt zacs­kó sorból kilógó mosóporos doboz, ám van hentesáru, papírzsebkendő, étolaj, alu­fólia, illetve sertésmájkrém. Cserepes virágok (talán ezek is eladók?) és kis té­rítők — díszítésnek- A vaj. tejfel, gomolya tálcán kínálja magát. — (Azon ritka pillanatok egyike ez, mikor egy falusi üzletben az ember vásárolhatnékon kapja magát- Hogyne, hiszen nincs sava-nyútej-szak, a vödrös vegyesvágott sem „illatozik”, és legyek sem mászkálnak az árukon. A bőség, nem párosul zsúfolt­sággal, pedig szűkös ez az eladótér.) Mikor már ocsúdik a bámészkodó, hogy megnéz­ze azt is kinek, kiknek a keze van mindebben a szépben, jóban, szembeta­lálkozik az udvariassággal. Fehér fejkendős kiszolgáló fordul előzékenyen hozzá, s útba igazítja. No nem mesz- szire. csak a pénztárgéphez, napja nagy részét itt tölti ugyanis a boltvezető. Gulyás Istvánná. Mint mondja, reggel fél hétkor' nyitnak férjével, aki nyugdíjasként jár ide, és aztán kora délutánig oda se ! Ez azonban nem úgy érten­dő, hogy kereskedői tevé­kenységük befér a nyitástól zárásig tartó időbe: — A szabadnapjaink jó­részt árubeszerzésre men­nek el —, mondja a feleség, aki 33 éve dolgozik a keres- kedelemberír — A férjem a beszerző, sokat autózik, hogy a vásárlói igényeknek ma­radéktalanul eleget tehes­sünk. A napokban Egerben, Gyöngyösön járt savanyú­ságokért. fűszerekért. Sike­rült is hoznia mindent, ami azért js fontos mert jönnek a téli hónapok, a disznóvá­gások, mikor több fogy ezek­ből, — a falusi ember sze­reti jó előre megvenni a hoz­závalókat. Kevés híján ötszáz em­bert — százhúsz családot — lát el ez a vegyesbolt, üze­meltetője a Palócker. Évi betervezett 12 milliós for­galmát az év első hat hó­napjáig időarányosan túl­teljesítette. Hogy miként lehetséges ez nemcsak az idén, hanem évről évre? — A boltiak lesik a vevők kí­vánságait, s az utánajárás­ra nem sajnálják az időt, fáradtságot. S persze nem hagyhatók figyelmen kívül a fentebb említett egyéb .kedvcsinálók sem. — A nyáron 12 fagyasz­tószekrény is elkelt nálunk — büszkélkedik Gulyás Ist­vánodé hozok illetve hoza­tunk mást is, am; éppen kell : hűtőt, kályhát, vagy edényfélét. A nyugdíj ' várományosa most már a feleségem is — árulja el a férj. olyan te­kintettel. mint aki az el­jövendő pihenésre úgy gon­dol. akár valami nem várt, szükséges rosszra. Végül annyit mond: — Az emberek itt is olya. nők, mint máshol. Olykor nehéz nekik eleget tenni. — Mégis nagyon hiányoznak majd — teszi hozzá szo­morkásán­Az ízig-vérig kereskedő egykedvűségét azonban ha­mar száműzi a dolga: árut hoztak, be kell pakolni a raktárba. Mihalik Pásztói tapasztalatok Gyorsabbá kívánják tenni az ügyintézést Szemet gyönyörködtetőek, megállásra késztetőek, és né­hol meghökkentő képet mu­tatnak településeink új ház­sorai. Tükrözik a tervezők fantáziáját, az- új házak tu­lajdonosainak gondolatvilá­gát (és pénztárcáját), de ki­fejezik az építésfelügyeleti munka tartalmát és színvo­nalát is. Megyénkben sokfelé lát­hatunk „ki-mit-tud utcá­kat” és a „sablonoktól szen­vedő” házsorokat egyaránt... Következtethető mind­ezekből az, hogy a tanácsok építéshatósági tevékenysége — a kötelező szabályok és előírások alapján — sem egységes. Sokszor tapasztalható az engedélyezett tervtől való eltérés. „Inkább fizetjük a büntetést, csak a szomszéd­tól 20 centivel magasabb le­gyen az épület” — jelszó ér­vényesül. 1 Sokan nem tesznek eleget az építési engedély-kérés és bejelentés alá tartozó köte­lezettségüknek, a szakszerű kivitelezés és hőszigetelés követelményeinek. A gondot szaporítja, hogy a tanácsi műszaki ügyinté­zők körében gyakori a fluk­tuáció, műn ka végzésük hör­nern minden helyen biztosí­tottak a megfelelő körülmé­nyek, feltételek. — Mik a taPasztalatok Pásztó térségében? — for­galmaztuk meg a kérdést dr. Tasi Borbálának, a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága titkárának. — Vb-testületi ülésen a közelmúltban vizsgáltuk és összegeztük az építéshatósá- sági munka fejlesztésére megtett intézkedéseink ta­pasztalatait. A meglevő ki­sebb gondok ellenére érzé­kelhető, hogy az építésható­sági munka — az állam- igazgatási jogalkalmazás, a jogpolitikai elvek gyakor­lati megvalósítása következ­tében — erősödött, az ügy­intézés törvényes. Javult az „ügyek” hátterének és ösz- szefüggésének a felderítése, szükséges esetekben szakér­tők bevonására is ^or kerül. Minden esetben helyszíni szemlék előzik meg az épí­tési és. használatbavételi en­gedélyek kiadását. Nem csak a szakapparátus, hanem a tanácstagok is segítik a tör­vényes munkát azzal, hogy „jogkövetésre” kérik, figyel­meztetik az építőket, hiszen ezzel védik és a felesleges kiadástól mentik őket. A benyújtott fellebbezé­sek viszont arra utalóak, hogy az elmondottak és a kiadott határozatok indok­lásának meggyőző ereje és közérthetősége még javít­ható. — Célunk az ügyintézés gyorsítása. Ennék eszköze az ügyfélszolgálati tevékenység 'színvonalának fejlesztése, az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése, beadványmin­ták, formanyomtatványok biztosítása — összegzi a tes­tületi 'ülésen az elhangzot­tak egy részét, majd így folytatja : — Az utóbbi időszakban többszörösére emelkedett az építésfelügyeleti ellenőrzések száma. Ezt érzékelték az épí­tők is. Bizonyítéka ennek, hogy ez évben még építés- rendészeti' birság kiszabásá­ra nem került sor. Tehát a tanács nem büntetni akar, hatósági munkáját nem a szankciók előtérbe helyezé­sével kívánja fejleszteni, ha­nem a lakosság, az építeni szándékozó állampolgárok érdekében az őket segítő ha­tóság szerepét betöltő mó­don. Rácz András téeszben Varroda a Ez év májusa tu I a Sal­gótarjáni Ruhagyár részére varrnak külön­féle ruhaneműket a Ceredvölgye • Termelő- szövetkezet tótújfalui varrodaüzemében. A hat esztendeje létrehozott üzemben jelenleg csak exportra termelnek a varrónők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom