Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-09 / 266. szám
989. NOVEMBER 9.. CSÜTÖRTÖK NO(ÎRAI) 3 I kereskedői siker titka? Kezűkbe kapták sorsukat a béergásek A főmérnök vásárolna a részvényükből Üj szelek fújnak a, Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni volt gyáregységében, amely ez év július elsejétől részvénytársasági formában gazdálkodik. A részvények kétharmada a vagyonkezelő vállalati központ, egyharmada a tőkés társak birtokában van. Csaknem másfél éves előké- szüleit után történt meg az átalakulás, hiszen meg kellett teremteni az önálló élethez szükséges szervezeti feltételeket. — Az önállóság egyfelől előnyökkel, másfelől többletfeladatokkal, fokozott felelősséggel jár. Milyen haszna származik kollektívájuknak a mérföldkő jelentőségű váltásból? — Korábban, egy fővárosi gyár vidéki gyáregységének a kategóriájába tartoztunk, annak valamennyi hátrányával — válaszolja Hla- vács László, a BRG Rádió- technikai Rt. főmérnöke. — Immár megszűnt a megkülönböztetés, kezünkbe kaptuk sorsunkat. Letisztultakká, torzításmentessé váltak partnerkapcsolataink. Lassacskán felmérjük, milyen nyereségtartalmúak termékeink, s szükség esetén korszerűsítéssel javítjuk gazdaságosságukat. Mi döntjük el, miből, mennyit gyártunk, mire költjük a fejlesztés forintjait. Nincs messze az idő. amikor a tőke nálunk is oda áramlik majd, ahol a legjelentősebb profitot hozza. — Említette, hogy felmérik a termékek nyereségtartalmát. Mi a következő lépés a gazdaságosság javításának útján? . — Először is kemény ártárgyalásokat folytatunk a partnerekkel. Ha ez nem vezet sikerre, akkor további két lehetőség -kínálkozik. Egyfelől : korszerűsítéssel tesszük eladhatóbbá, piacképesebbé az árut. Másfelől: kisiparossal, vagy termelőszövetkezeti melléküzemággal kötünk szerződést a gyártásra. Hiszen ami nekünk már nem éri meg, az másutt még kifizetődő lehet. — Tehát nyereségük növekedését, piaci pozícióik megszilárdulását várják a részvénytársasággá alakulástól. Ugyanakkor, az önállósodás nem csekély rizikót is hordoz magában, nagyobb felelősség hárul mindenkire, de elsősorban a vezetőkre. — Ez így igaz. Régebben úgyszólván puha párnába voltunk csavarva. Mindösz- sze az okozott fejtörést, hogyan hajtsuk végre a feladatokat, például a nyereség vállalati kategóriának számított. Most védőernyő nélkül maradtunk, s a korábbinál jóval összetettebb és sokrétűbb a teendőnk. Nekünk kelL beszerezni az alapanyagot, fejleszteni a technológiát, gazdálkodni a gyártóeszközökkel, eladni a terméket, megszervezni a gépek, karbantartását, és így tovább. Most akár tönik- re is mehetünk, ha nem jól dolgozunk. Ámbár az igazsághoz tartozik, hogy két éviig még számíthatunk a vállalati központ segítségére. Ez idő alatt, a volt gyáregységek elsősorban egymás között kőinek üzletet, s egy külső cég ajánlatát csak akkor fogadhatom el, ha az sokkal kedvezőbb. Az árakról ugyian keményen vitázunk, de addig sem álíítjuk le a szállítást, amíg nem sikerül megegyeznünk. — Van-e már kézzelfogható eredménye a részvény- társasággá alakulásnak? — Ma jóval biztatóbb a jövő, mint akárcsak fél esztendővel ezelőtt is volt. Ügy tűnik, megismételjük a múlt évi több mint egymilliárdos árbevételt, ám a nyereség várhatóan a lehre, 30—40 müllió forintra csökken majd, az export- szabályozás módosítása miatt. A kereskedelmi csoportunk, kötött egy több mint tízmillió forintos üzletet. A görög megrendelővel is már az új i,felállásban” állapodtunk meg arról, hogy telefonvon al-hosszabbítóhoz URH adó-vevőt és -tartozékokat exportálunk. Remény van az üzlet kibővítésére. Eredményként könyvelhetjük el az általunk kifejlesztett taxirádió-gyártá- sának megerősítését, amely további darabszámnövelést is lehetővé tesz. Végül, de nem utolsósorban : gazdasági helyzetünk tisztánlátásának tudható be, hogy a korábban adott 8 százalékon felül újabb 8 százalékkal emeltük a béreket. — Szavaiból azt szűröm le, hogy a kislépések taktikáját követve haladnak előre. Ennél azonban vélhetően jóval többet szeretnének „markolni”, gyorsabban szándékoznak fejlődni. Milyennek ítéli mag a jövőt? — Tőkére voLna szükségünk a fejlődéshez. Ameny- nyiben hazánkban megvalósulna a cel.larádiózás, kiépülne a nyílt rádióteleíón- hálózat, úgy óriási . lehetőséghez jutnánk. • Tudniillik gyárunk lenne a gyártóbázis, s ez esetben részvényeink J értéke megugrana, .újabb tőkéhez. juthatnánk. Ez a nagy sansz, ám e nélkül is merész lépéseket tervezünk. Két éven belül, valamennyi termékünket újra akarjuk lecserélni, igazodva a piac igényeihez Kidolgoztunk egy olyan programot, amellyel egyszeriben 30 millió forinttal g.varapít- hatjuk a nyereségünket. Igaz, a jövő évben legalább ennyivel, de inkább többel, .növekednek majd a kiadásaink, 'tekintettel a várható áremelésekre. — Van-e lehetősig a termelésünknek, ma még csak néháhy százalékát kitevő tőkés export növelésére? Kérdezem ezt azért, mert a szocialista kivitel mind kevésbé jövedelmező, a belföldi értékesítés pedig stagnál. Marad a termelés gyarapításának, a nyereségemelésének egyetlen útja: a tőkés export. — A szocialista kivitelt csökkenteni szándékozzuk, mert maholnap nem lesz gazdaságos. A tőkéspiaci értékesítés terén kell pozíciónkat javítanunk. Ez idáig a fejilődő országokba, úgymint Angolába, Etiópiába, Peruba, Nicaraguába szállítottunk. — Végezetül, engedjen meg egy személyes kérdést: vásárolna-e ön a részvényeikből? Volna-e bátorsága egy ilyen „akcióhoz”? — Természetesen. Mégpedig azért, mer.t reális lehetőség van gazdasági helyzetünk megszilárdításéra. Bízom benne, hogy a jövő évben fizetendő osztalékunk adózás után sem marad el a bankkamattól. Különben az is a távolabbi cél, hogy a dolgozók egyben rész- r.iénvcsekké váljanak. Kolaj László A vevő elé és az áru után menni kell Ennek a boltnak hangu- ata, atmoszférája van. Bel- ő terét — mint az egyes ikkekét a csomagolás — lazdag árukészlete „öltözeti”. Külseje így igen elő- iyös: van itt minden, mi zem-szájnak ingere s zek egytől-egyig pedáns ■endben töltik meg a pólókat. Mi tagadás, kellemes :salódást okoz a szembeöt- ő tisztaság, a fortélyos és ;ondos elhelyezés. Irigylem a dorogházi új- elepen lakókat. A teli nélyhűtőládákban fagyaszott hús, gyümölcs, zöldség- éle nejlonzacskóba rakott dili, friss kenyér várja 5ket. Tej, tejtermék van DŐven nem sokkal 12 élőtt is, de kapható itt többféle harisnyanadrág, tűzhely, centrifuga és edény is. Sehol egy kiszakadt zacskó sorból kilógó mosóporos doboz, ám van hentesáru, papírzsebkendő, étolaj, alufólia, illetve sertésmájkrém. Cserepes virágok (talán ezek is eladók?) és kis térítők — díszítésnek- A vaj. tejfel, gomolya tálcán kínálja magát. — (Azon ritka pillanatok egyike ez, mikor egy falusi üzletben az ember vásárolhatnékon kapja magát- Hogyne, hiszen nincs sava-nyútej-szak, a vödrös vegyesvágott sem „illatozik”, és legyek sem mászkálnak az árukon. A bőség, nem párosul zsúfoltsággal, pedig szűkös ez az eladótér.) Mikor már ocsúdik a bámészkodó, hogy megnézze azt is kinek, kiknek a keze van mindebben a szépben, jóban, szembetalálkozik az udvariassággal. Fehér fejkendős kiszolgáló fordul előzékenyen hozzá, s útba igazítja. No nem mesz- szire. csak a pénztárgéphez, napja nagy részét itt tölti ugyanis a boltvezető. Gulyás Istvánná. Mint mondja, reggel fél hétkor' nyitnak férjével, aki nyugdíjasként jár ide, és aztán kora délutánig oda se ! Ez azonban nem úgy értendő, hogy kereskedői tevékenységük befér a nyitástól zárásig tartó időbe: — A szabadnapjaink jórészt árubeszerzésre mennek el —, mondja a feleség, aki 33 éve dolgozik a keres- kedelemberír — A férjem a beszerző, sokat autózik, hogy a vásárlói igényeknek maradéktalanul eleget tehessünk. A napokban Egerben, Gyöngyösön járt savanyúságokért. fűszerekért. Sikerült is hoznia mindent, ami azért js fontos mert jönnek a téli hónapok, a disznóvágások, mikor több fogy ezekből, — a falusi ember szereti jó előre megvenni a hozzávalókat. Kevés híján ötszáz embert — százhúsz családot — lát el ez a vegyesbolt, üzemeltetője a Palócker. Évi betervezett 12 milliós forgalmát az év első hat hónapjáig időarányosan túlteljesítette. Hogy miként lehetséges ez nemcsak az idén, hanem évről évre? — A boltiak lesik a vevők kívánságait, s az utánajárásra nem sajnálják az időt, fáradtságot. S persze nem hagyhatók figyelmen kívül a fentebb említett egyéb .kedvcsinálók sem. — A nyáron 12 fagyasztószekrény is elkelt nálunk — büszkélkedik Gulyás Istvánodé hozok illetve hozatunk mást is, am; éppen kell : hűtőt, kályhát, vagy edényfélét. A nyugdíj ' várományosa most már a feleségem is — árulja el a férj. olyan tekintettel. mint aki az eljövendő pihenésre úgy gondol. akár valami nem várt, szükséges rosszra. Végül annyit mond: — Az emberek itt is olya. nők, mint máshol. Olykor nehéz nekik eleget tenni. — Mégis nagyon hiányoznak majd — teszi hozzá szomorkásánAz ízig-vérig kereskedő egykedvűségét azonban hamar száműzi a dolga: árut hoztak, be kell pakolni a raktárba. Mihalik Pásztói tapasztalatok Gyorsabbá kívánják tenni az ügyintézést Szemet gyönyörködtetőek, megállásra késztetőek, és néhol meghökkentő képet mutatnak településeink új házsorai. Tükrözik a tervezők fantáziáját, az- új házak tulajdonosainak gondolatvilágát (és pénztárcáját), de kifejezik az építésfelügyeleti munka tartalmát és színvonalát is. Megyénkben sokfelé láthatunk „ki-mit-tud utcákat” és a „sablonoktól szenvedő” házsorokat egyaránt... Következtethető mindezekből az, hogy a tanácsok építéshatósági tevékenysége — a kötelező szabályok és előírások alapján — sem egységes. Sokszor tapasztalható az engedélyezett tervtől való eltérés. „Inkább fizetjük a büntetést, csak a szomszédtól 20 centivel magasabb legyen az épület” — jelszó érvényesül. 1 Sokan nem tesznek eleget az építési engedély-kérés és bejelentés alá tartozó kötelezettségüknek, a szakszerű kivitelezés és hőszigetelés követelményeinek. A gondot szaporítja, hogy a tanácsi műszaki ügyintézők körében gyakori a fluktuáció, műn ka végzésük hörnern minden helyen biztosítottak a megfelelő körülmények, feltételek. — Mik a taPasztalatok Pásztó térségében? — forgalmaztuk meg a kérdést dr. Tasi Borbálának, a városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának. — Vb-testületi ülésen a közelmúltban vizsgáltuk és összegeztük az építéshatósá- sági munka fejlesztésére megtett intézkedéseink tapasztalatait. A meglevő kisebb gondok ellenére érzékelhető, hogy az építéshatósági munka — az állam- igazgatási jogalkalmazás, a jogpolitikai elvek gyakorlati megvalósítása következtében — erősödött, az ügyintézés törvényes. Javult az „ügyek” hátterének és ösz- szefüggésének a felderítése, szükséges esetekben szakértők bevonására is ^or kerül. Minden esetben helyszíni szemlék előzik meg az építési és. használatbavételi engedélyek kiadását. Nem csak a szakapparátus, hanem a tanácstagok is segítik a törvényes munkát azzal, hogy „jogkövetésre” kérik, figyelmeztetik az építőket, hiszen ezzel védik és a felesleges kiadástól mentik őket. A benyújtott fellebbezések viszont arra utalóak, hogy az elmondottak és a kiadott határozatok indoklásának meggyőző ereje és közérthetősége még javítható. — Célunk az ügyintézés gyorsítása. Ennék eszköze az ügyfélszolgálati tevékenység 'színvonalának fejlesztése, az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése, beadványminták, formanyomtatványok biztosítása — összegzi a testületi 'ülésen az elhangzottak egy részét, majd így folytatja : — Az utóbbi időszakban többszörösére emelkedett az építésfelügyeleti ellenőrzések száma. Ezt érzékelték az építők is. Bizonyítéka ennek, hogy ez évben még építés- rendészeti' birság kiszabására nem került sor. Tehát a tanács nem büntetni akar, hatósági munkáját nem a szankciók előtérbe helyezésével kívánja fejleszteni, hanem a lakosság, az építeni szándékozó állampolgárok érdekében az őket segítő hatóság szerepét betöltő módon. Rácz András téeszben Varroda a Ez év májusa tu I a Salgótarjáni Ruhagyár részére varrnak különféle ruhaneműket a Ceredvölgye • Termelő- szövetkezet tótújfalui varrodaüzemében. A hat esztendeje létrehozott üzemben jelenleg csak exportra termelnek a varrónők.
