Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

£ HELYISMEflÉÏ NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVF., 265. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. NOVEMBER 8., SZERDA Növekszik a feltárt adóhiány A bevallott borravaló, hálapénz minden szakmában alacsonyabb a valóstól.. Hogyan készült fel a megváltozott adóigazgatási feladatok ellátására az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága, és Adófelügye­lősége, az eddigi tapasztalatok alapján funkcióját miként látja el? — Ezt vizsgálta nemrégiben a megyei népi ellen­őrzési bizottság, az ellenőrzés eredményeit összegzik az alábbiak. Pártaktiva Salgótarjánban j gyoldalú találkozó Budapesten Novembelr 11-én négyoldalú — magyar—jugoszláv—olasz —osztrák — külügyminiszteri, majd 12-én miniszterelnök­helyettesi találkozóra kerül sor Budapesten. A találkozón áttekintik a négy ország két- és többoldadú kapcsolatai erősítésének, együttműködése, fejlesztésének lehetőségeit a társadalmi-gazdasági élet különböző terü­letein. A Nógrád megyei APEH létrehozása az előírt irány­elvek szerint történt. A szer­vezeti struktúra kialakításá­nál arra törekedtek, hogy minden engedélyezett le­hetőséget kihasználjanak, a régihez képest tagoltabb szervezetet hozzanak létre. Létszámgazdálkodásukban érzékelhető a régi szervezet megszokásaihoz való szoros kötődés. A működési és ellenőrzési tevékenységben összességé­ben megállapítható, hogy feladataikat jó minőségben, körültekintően végzik. A pénzügyi-gazdasági ellenőr­zés, téma- és célvizsgálatok megtervezésében szűk kapa­citásra építve terveznek. A tavalyi célvizsgálatok kiug­róan magas számát indokol­ja az a tény is, hogy az év folyamán 134 adózó — kö­zöttük a száz legmagasabb jövedelmű egyéni vállalko­zó — körében négy szakasz­ból álló célellenőrzést foly- tattaK. Többletfeladatot je­lentett a láthatatlan jövedel­mekkel kapcsolatos kétlép­csős felmérés, ami 138 ma­gánszemélyt érintett. Százharmincnyolcból hat­vanegyen vallottak be jöve­delmet mintegy 84 ezer fo­rint) értékben. Harmincegy személynél (akiknek első al­kalommal is volt bevallása) megismételték az ellenőrzést, elsősorban a feltárt hiá­nyosságokat vették számba. Főként segítő szándékú, preventív vizsgálatokat foly­tattak le, a bevallott jöve­delmek — borravaló, hála­pénz — mértéke az adófelü­gyelőség véleménye sze­rint minden szakmában alacsonyabb a valóstól. Ezt a kérdést az adórendszer nem képes megoldani! Az adóhiánnyal zárult el­lenőrzések aránya növeke­dést mutat. A munka meg­alapozottságát, eredmé­nyességét, színvonalasságát leginkább a megtámadott, és megváltoztatott határozatok aránya mutatja. A másodfo­kon hozott határozatok dön­tő többségében helybenhagy­ták az első fokú döntést. A bíróságon megtámadott ha­tározatok száma minimális, a méltányossági kérelmeket a felügyelőségen körültekin­tően lelkiismeretesen keze­lik. ' A feltárt adóhiány — 1987-ben 42,4 millió, az el­múlt évben több mint 58 millió forint volt. A növe­kedésben szerepet játszott az adott évben vizsgáltak gazdálkodási magatartása, a revizorj munka minősége, az ellenőrzést megelőző idő­szak szabályozóváltozásai. Jó színvonalon oldja meg az apparátus a gazdálkodók tájékoztatását, mely a fe­gyelmezettebb gazdálkodói magatartás kialakítását se­gíti. A felügyelőség tevé­kenységét a tervszerűség jellemzi­A megyei NEB egyebek közt javasolta az APEH-nek a központi kötöttségek oldá­sát mind a létszám, mind a költségvetési gazdálkodás- •ban. Enyhíteni kell az adó- felügyelőségeknél revizori munkakörben foglalkoztatot­tak iskolai végzettségével kapcsolatos előírásokon. Indokoltnak tartja a tes­tület az APEH megyei igaz­gatóságán a szervezeti struk­túra felülvizsgálatát és át­alakítását. A létszám- és költségvetési gazdálkodás ésszerűsítését szolgálja az igazgatóság és a felügyelő­ség egy épületbe költöztetése is. A feltárt adóhiányok ese­tén bírságolásokat, szemé­lyes felelősségre vonást több­ször ajánlatos alkalmaznia az adófelügyelőségnek. Az MSZMP él, működik... Szabados Lászlót választották meg elnöknek November 7-én az MSZMP salgótarjáni városi körzeti pártegységében a város üze­mi, körzeti és városkörnyéki MSZMP-alapszervezetek kép­viselői pártaktívát tartottak. 102 fő 2100 MSZMP-tag képviseletében megválasz­totta a 31 tagú városi ide­iglenes intézőbizottságot. A jelenlévők kinyilvání­tották, hogy az MSZMP a városban él, működik, to­vább folytatja "munkáját. Megkezdi az alapszervezetek és a tagság összeírását, nyil­vántartásba vételét. Felké­rik az alapszervezeteket, folytassák munkájukat, ké­szüljenek az MSZMP soron következő kongresszusára. Az ideiglenes intézőbizott­ság a kongresszusig végzi munkáját, a pártaktíván részt vett küldöttek megbí­zásából. Ezt követően a tagság akarata alapján kerül meg­választásra az új városi pártbizottság. Az intézőbi­zottság kéri a párttagságot, a fiatalokat, támogassák az, MSZMP-t, az 1988. májusi or­szágos pártértekezleten elío­(Folytatás a 2. oldalon.) A rangos nemzetközi ta­lálkozó előkészületeiről és várható megállapodásairól Ma.tkó István, a Miiniszter- tanács gazdaság kollégiumá­nak szóvivője tájékoztatta az MTI-munkatársát. Matkó István elmondta, hogy a négyoldalú regioná­lis együttműködés szorosabb­ra fűzésének gondolatát Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes vetette fel a közelmúltban a környező or­szágokban folytatott part­nertárgyalásain, s a magyar javaslat mindenütt kedvező fogadtatásra talált. A négyoldalú kapcsolat­fejlesztés gondolata abból indult ki, hogy Magyaror­szág, Ausztria. Jugoszlávia es Olaszország Európának olyan területén fekszik, ame­lyet már évszázadok óta szo­ros kapcsok kötnek össze, A régiót ősidőktől fogva ke­reskedelmi útvonalak szö­vik át, s a térség országai­nak történelmében, kultúrá­jában is számos a közös elem. Mindezekre az össze­kötő szálakra alapozva az Alpok—Adria munkacsoport keretében már egy évtizede eredményes és hasznos együttműködés alakult ki az éi intett országok között. A magyar kezdeményezés most azt a célt szolgálja, hogy a négy ország sokolda­lú kapcsolatrendszer kiala­kításával magasabb szintű együttműködést hozzon lét­re. Az előzetes konzultáci­ók arról tanúskodnak, hogy a partnerországok szívesen együttműködnének minde­nekelőtt a gazdasági, a kul­turális, az oktatási és a tu­dományos kapcsolatok fej­lesztésében. A partnerek számára is nyilvánvaló ugyanis, hogy számos globális probléma kezelése már túlnő az együtt­működés kétoldalú Lehető­ségein, s szélesebb összefo­gást igényel. A többoldalú összefogással például haté­konyabban, ésszerűbben old­ható meg a régiót átszövő közutak, vasútvonalak, ener­getikai, távközlési hálózatok fejlesztése. Emellett|az ipar is számos lehetőséget kínál az összehangolt fejlesztés­re, hiszen a rendkívül gyors ütemű technológiai haladás költségeit, szellemi befekte­téseit egy-egy ország már nem képes egyedül viselni. Magyarország nem titkolt törekvése, hogy a négyoldalú együttműködés elmélyítését egyben felkészülésnek is te­kinti 1992-re, a teljes euró­pai integráció létrejöttére. Magyarország a világ min­den térségével széles körű, nyílt kapcsolatokra törek­szik, Európához fűződő vi­szonyában pedig az a törek­vés vezérli, hogy szorosabb kontaktusokat alakítson ki az EFTÁ-val, majd a távo­labbi jövőben csatlakozzon az Európai Gazdasági Kö­zösséghez. A tervezett együttműkö­dés egyik fontos része lesz a nemzetiségek hídszerepé­nek erősítése, a nemzeti ki­sebbségek kulturális örök­ségének felkarolása. Az együttműködés konkrét formáinak kidolgozása a miniszterelnök-helyettesek- 're vár a budapesti eszme­cserén. A tervek szerint, a vendéglátó Medgyessy Péter­rel Josef Rieglet osztiák \ alkancellár, Claudio Martelli olasz miniszterelnök-helyet­tes és Zivko Pregl, a ju­goszláv szövetségi kormány alelnöke ül a tárgyalóasztal mellé. A megbeszélések eredményeiről vasárnap nemzetközi sajtókonferenci­án számolnak be a tárgyaló- partnernek. (MTI) Dollár mint köles Füttyös kanárik, beszédes papagájok hangja fénye- sedik mostanság a karancslapujtői termelőszövetke­zetben termesztett madáreleségektől. A közös gazda­ságban félezer hektárnyi területről takarították be a vörös kölest, a fénymagot és a szemes cirok termé­sét, amelyet a nyugat-európai díszmadarak tartói vá­sárolnak igen nagy előszeretettel. Palóc népdalokat aligha fütyülnek a kalitkák la­kói, a növénytermesztőkről viszont azt „csiripelik” a környéken, hogy okosan tették, hogy madáreleségek termesztésével is foglalkoznak. Az egyébként igény­telen növényféleségek jól jövedelmeznek, emellett például a cirok egyenértékű takarmánynak számít a kukoricával, s kevesebb a vele történő foglalatosság. Mindezt a helybéli állattartók is bizonyíthatják, akik az exportáru tisztításából itthon maradt ocsút vásárolták meg örömmel, s búza helyett kiválóan fogyasztották a baromfiudvar, sertésólak lakói. Ké­pünkön a szemes cirok betakarítása folyik, a köips gazdaságban, első menetben a bugatermést gyűjtik össze, majd a szárat silónak vágják 1c az erő-és mun­kagépek. —kulcsár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom