Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

f 1989. NOVEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK NO(IRAI) Környezetvédelmi segítség Magyarországnak Ma már senki nem vonja kétségbe „A börtönben is emberek dolgoznak...’ Levél a kormányfőnek — Kétkedő orvosi vélemények — Diszkriminált az igazságügy-miniszter Megkezdték a következő öt-tíz évre szóló, külföldi segítséggel megvalósítandó környezetvédelmi projek­tek részleteinek kidolgozá­sát a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­riumban — tájékoztatta Sze­nes Ervin, a főhatóság nem­zetközi kapcsolatok főosz­tályának vezetője az MTI munkatársát. Előzetesen 32 projektet jelölt meg a ma­gyar fél az Európai Közös­ség szakbizottságának, olyan fejlesztési területe­ket. amelyeknél hathatósan segíthetne a „huszonnégvek", a legfejlettebb tőkés orszá­gok 24-es csoportja. Ezek az államok az Európai Kö­zösséget kérték fel a Ma­gyarországnak nyújtandó környezetvédelmi segítség koordinálására. A KVM főosztályvezetője szerint a segítséget fel­ajánló államok még de­cemberben kiválasztják a 32 projekt közül azt a néhá­nyat, amely bekerülhet a támogatott fejlesztések kö­zé. A 32 témakörből 21-hez a KVM-nél, 11-hez az Ipari Minisztériumnál dolgozták ki a progi amvázl-atot. Ezek között szelepei a környe­zetvédelmi monitoringhá- Józat fejlesztése, a veszélyes hulladékok cementgyári el­égetéséhez használható technológiák és berendezé­A kisiparosság szerint a jövő évi adótörvény nem élénkíti a vállalkozásokat, mivel magasak az adóterhek, az elvonások ilyen mértéke nem ösztönöz a beruházás­ra, és nem egyszerűsödik az adminisztráció sem. Ezért a Kisiparosok Országos Szer­vezete, a KIOSZ, valamint a kiskereskedők érdekvédelmi szervezete, a KISOSZ fel­hívással fordul a kisiparo­sokhoz, a kiskereskedőkhöz és a magánvállalkozókhoz: népi kezdeményezést indíta­nak. Mint ismeretes ezt új alkotmányunk lehetővé te­szi, érvényességéhez 50 ezer hiteles aláírás szükséges. A népi kezdeményezés részleteiről Csépe Béla, a KIOSZ vállalkozási és ok­tatási igazgatóságának ve­zetője az MTI munkatársá­nak elmondta, hogy kétféle aláírálsgyűjtő ívet is köröztet­nek. Az elsőben azt követe­lik, hogy az Országgyűlés december 18-án kezdődő ülésszakán módosítsa a sze­mélyi jövedelemadóról és a nyereségadóról szóló tör­vényt, illetőleg annak kis­vállalkozókat érintő részeit. A második népi kezdemé­nyezés tárgya: az Országgyű­lés mihamarabb alkosson érdekképviseleti törvényt. A kisiparosok elengedhe­tetlennek tartják, hogy a személyi jövedelemadó- és a nyereségadó-törvény tegye lehetővé a beruházások és a tartalékolások adómentes elszámolását. Jelenleg új épület létesítésekor 20, gé­peknél 5 év az amortizáció. Ez a januártól életbe lépő módosított törvény szerint a gépek esetében 2 évre sek alkalmazása, a szenny­vízkezelési, ivóvíz-tisztítási technológiák átvétele, az ólommeqtes benzingyártás bővítése. Különféle hulladék­ártalmatlanítási módszerek bevezetése, a balatoni öko­lógiai állapotok további ja­vítása, a szennyezőanyag- kibocsátás csökkentése a hazai gépjármű-forgalomban, illetve a hőerőművekben. Elsősorban azoknál a fej­lesztéseknél számíthat ha­zánk támogatásra — mon­dotta Szenes Ervin —.ame­lyek a környező országok szennyezését is csökkentik, iilétve vonzóbbá teszik Ma­gyarországot az idegenforga­lom számára. így nagy esé­lye lehet a támogatásra a balatoni környezetvédelmi, valamint a gépjármű-forga­lom és az erőművek szeny­nyezcanyag-kibocsátását • csökkentő fejlesztéseknek. A gépjárműpark, illetve az erőművek számottevő korszerűsítése szükséges ah­hoz, hogy Magyarország eleget tegyen az aláírt. a légszennyezés csökkentését célzó nemzetközi szerződé­seknek. A nyugati orszá­gokban igen jó eredménye­ket. érnek el a gépjármű­vekre szerelt katalizátorok­kal. Anyagi, műszaki segít­ségükkel gyorsítani le­hetne hazánkban is a kata­csökken, ám &z épületek le­írási kulcsa nem változott. A kisiparosok ezt méltány­talannak tartják: vélemé­nyük szerint műszaki fejlesz­tésre csak a beruházások, tartalékolások adómentes elszámolása esetén nyílna lehetőségük. A kisiparban — a KIOSZ számítása szerint .— mintegy 300 milliárd fo­rintnyi beruházásra, műsza­ki fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy a szektor meg­felelő színvonalú, verseny- képes termékkel jelentkez­hessen a bel- és külföldi pia­cokon. A népi kezdeményezés kö­vetkező indítványa: a nye­reségadó 3 millió forint jö­vedelemig ne haladja rneg a 15 százalékot. A vállalko­zási nyereségadó mértéke jelenleg 44 százalék, jövőre ez 35 százalékra csökken, ám az érintettek megítélése sze­rint ez a csökkentés nem elegendő; a vállalkozásokat a 15 százalékra való mér­séklés ösztönözné igazán. A rövid távon kieső adóbevé­tel hosszú távon bőségesen megtérülne a vállalkozások bevételeinek és így az adó- befizetéseknek a növekedé­sével. Ugyancsak követelik a kis- iparosók. hogy a kezdő vál­lalkozókat legalább 3 évig adómentesség illesse meg, gazdasági megerősödésük ér­dekében. A népi kezdemé­nyezés 4. pontja: újra ve­zessék be az adóátalány in­tézményét, amelyet koráb­ban — még az adóreform előtt — alkalmaztak az adó­zási gyakorlatban. Az adó­átalány főként a kistelepü­léseken élő kisiparosság, a kis jövedelmű, nyugdíjuk, mot. Számottevően csökken­tené a szennyezőanyag-ki­bocsátást, ha egyre több ha­zai erőműben is úgynevezett lebegőágyas tüzelési techno­lógiára térnének át. Erről a korszerű tüzelési technológiáról Kováts Imre. a Magyar Víllamosművek Tröszt főenergetikusa el­mondta: a lebegőágyas, úgy­nevezett fluidtüzelésd eljá­rás lényegesen csökkentené a légtérbe kerülő kén-dioxid és a nitrogén-oxid mennyi­ségét. Ezenkívül a szén ha­tékonyabb hasznosításával az energiatakarékosságot is szolgálja. A közepes telje­sítményű fluidkazánok ára megközelíti az egymilliárd forintot. A meglevő hőerő­művek átalakítása ilyen technológiára viszont ennél lényegesen olcsóbban, mint­egy ötödrészinyi költségből is megoldható. Elsőként a legszennyezettebb környe­zetű Ajkán szükséges az át­alakítás. Itt öt — egyen­ként 100 tonnás — kazánt kellene átépíteni. A szén ke­vésbé környezetszennyező eltüzelésén kívül rendkívül fontos a füstgáz tisztítása. Elsősorban Pécsett, majd Oroszlányban, illetve a vi- sontai Gagarin Hőerőműnél indokolt a modern füstgáz­tisztító berendezések felsze­relése. (MTI) illetőleg munkaviszonyuk mellett dolgozó magánvállal­kozók adminisztrációját könnyítette meg, illetőleg nem tette azt feleslegesen bonyolulttá. A 170 ezer kis­iparos közül tízezreket érint az átalányadó megszüntetése, és ez is oka annak, hogy évente mind többen adják vissza iparukat, .illetőleg szüneteltetik működési enge­délyüket. A második népi kezdemé­nyezés azt követeli, hogy az Országgyűlés legkésőbb a magánvállalkozásról szóló jogszabály hatályba lépésé­ig alkosson törvényt, amely­ben rögzíti az érdekképvise­letek helyét, feladatát, alap­vető jogaikat és kötelezett­ségeiket. Tartalmazza, hogy a törvényalkotó munka so­rán, mely témakörökben van véleményezési, illetőleg vé­tójoguk a vállalkozók érdek- védelmi szervezeteinek. Bár, igen rövid idő áll rendelkezésre a kétszer 50 ezer érvényes aláírás össze­gyűjtésére — mondotta Csépe Béla —, úgy gondol­juk, hogy e kérdések jelen­tősek: a KIOSZ és a KI­SOSZ tagsága mellett érintik az alkalmazottakat, a leendő vállalkozókat, a családtagokat, vagyis több mint 300 ezer embert. Ezért várhatóan néhány napon belül átadják az aláírás- gyűjtő íveket a parlament­nek. Ha a népi kezdeményezés —. amely egyébként az első lesz — sikerrel jár, az 50 ezer aláírás ahhoz elegendő, hogy a parlament legköze­lebbi ülésszakán újólag fog­lalkozzon a vitatott kérdé­sekkel. (MTI) „A Balassagyarmati Bün­tetésvégrehajtási Intézet munkáltatórészlegeként mű­ködő Ipoly Cipőgyárban mind az elítélteket, mind a felügyeletükkel megbízott polgári és fegyveres alkal­mazottakat hosszú évek óta az egészségükre súlyosan ái” talmas munkakörülmények között dolgoztatják" — idé­zet abból a levélből, amelyet öt ven aláírással megerősítve Németh Miklós miniszter- elnöknek címzett Czerovszki Olivér balassagyarmati pol- gár. akt hajdan maga is a cipőgyár dolgozója volt. Mint írják levelükben azért for­dulnak a kormányfőhöz, mert az illetékes állami intézmények az általam fel" vetett probléma megoldásá­ban — tapasztalatom szerint — nem teljesítik kötelessé" güket”. A levél alapjául Czerovsz­ki Olivér betegsége szol­gál. amelyet, véleménye sze­rint a cipőgyárban alkalma­zott • ragasztók belélegzésé­vel „szed ett össze". A levelet nemcsak a mi­niszterelnök, hanem a bél­és külföldi sajtószervek is megkapták. Így jutott el szerkesztőségünkhöz is. s ennek nyomán igyekeztünk az orvosi és jogi vitákkal tarkított ügy igazságait fel­deríteni. A több száz oldalnyi szak- vélemény mellett Czerovsz­ki Olivér, valamint a bünte­tés-végrehajtás (a továbbiak­ban bv) részéről Palotás Iván, a balassagyarmati in­tézet parancsnoka és űr. Csernyánszky Lajos, a BV Országos Parancsnokság jog­tanácsosa mondta el vélemé­nyét, álláspontját. ..Polgári szabad munka­vállalói státusú segédműve- /ctcként 1979. május 18- tól 1982. február 28-ig ma­gam is ebben az intézmény­ben vállaltam munkát. Belé­pésemkor egészséges voltam és betegen távoztam” — ír­ja levelében Czerovszki Oli­vér, majd hozzáteszi: orvosi szakvélemények szerint a cipőgyárban az alkalmazott ragasztóanyagok gőzének a megengedettnél nagyobb mértékű belélegzése okozta betegségét. Ám sajnos 1979-es egész­ségi állapotáról nem maradt fenn orvosi lelet. Miért? — Csak a fegyvereseket és az elítélteket, ellenőrizték, a polgáriakat nem — magya- ía/.za. Vagyis alkalmazása előtt semmiféle orvosi vizs­gálat nem volt, és később sem! Ennek okáról dr. Cser­nyánszky Lajos világosított fel. Amikor Czerovszki Oli­vér belépett az Ipoly Cipő­gyárhoz, az érvényben lévő jogszabály azt mondta ki. hogy a fegyveres erőknél a szakminiszter kötelessége szabályozni az orvosi vizsgá­latokat. Abban az időben pe­dig az igazságügy-miniszter úgy rendelkezett, hogy csak a fegyveres és a fogva tartott állományt kell előzetes, majd a munka során folyamatos vizsgálatra bocsátani. Ez egészen az 1981-es jogsza­bály-módosításig így volt- Ennek nyomán két év múl­va! 1983-ban a bv-nél is megváltozott a gyakorlat, már a polgáriakat is ellenőr­zik... 2 A cipőgyártól való tá­vozás után három évvel 1985- ben folyamatos bete­geskedés és vagy egy tucat kórház vizsgálatai után kér­te először Czerovszki Olivér kártérítését a gyártól, amit akkor Szemán János pa­rancsnok elutasított. Ezután kezdődött a máig is tartó pereskedés. Ennek során 1986- ban született egy szak­értői vélemény a gyár mun- kakö’-ül menyeiről. A dr. Vzsoki György mér­nök szakértő vezette vizs­gálat jegyzőkönyvéből csak néhány gondolat. Magállapítást nyert a hely­színi szemle során, hogy a 4500 köbméteres egybefüg­gő légtérben a ragasztók felvitelénél az elszívók hiá­nya, illetve nem rendelte­tésszerű működtetése miatt az egészségre ártalmas anya­gok szabadon áramlanak! A légtechnikai minősítésben ez áll „A megvizsgált elszívó­berendezések gyakorlatilag hatástalanok. A szalago­kon a ragasztást helyi el­szívás nélkül végzik, a szel­lőztetés csak nyáron meg­oldható. A szakértői véle­mény úgy fogalmaz, hogy a műszeres mérések eredmé­nyeit figyelembe véve az elszívókat nem megfelelő­nek kell minősíteni, majd később ezt írja ,,... az 1. szalag közvetlen közelében napi 8 órát eltöltő személy részére a munkakörülmé­nyek nem tekinthetők kielé­gítőnek." Az utolsó mondat pedig így hangzik ...... szab­ván y szerint munkahelyé­nek légtérszennyezettségét nem megengedhetőnek kell minősíteni !” Ugyanakkor viszont egy 1987- ben végzett vizsgálat nyomán ugyancsak őr. Uzso- ki György nyilatkozott úgy, hogy a cipőgyárban alkal­mazott oldószerek allergiás hatásáról nem szól a szak- irodalom, ez persze nem zárja ki, hogy egyéni ér­zékenység esetén betegséget okozzanak. A mai állapotról a Hu­man Service . készített je­lentést. a fejlődést igazolót, hiszen ez már egyértelműen megfelelőnek minősíti a gyár munkakörülményeit. Saját tapasztalataim, a bv képvi­selőivel folytatott beszélge­tést követően tett üzemlá­togatás alapján ezj igazol­ják. A két szalag felett egy- egv öt-hat méter hosszú üvegkalitka, ezalatt folyik a ragasztók felhordása. A cipőkhöz egy felbillenthető ajtón keresztül lehet hozzá­férni, a kalitkából pedig elszívóberendezésekkel a szabadba vezetik a ragasz­tók gőzeit. — Munkávédelmi beruhá­zásokra 1987-itől öt-hét száz­ezer forintot fordítottunk, idén pedig hárommilliót — mondta Palotás Iván parancsnok, aki 1982-ben főmérnök volt. Az elmúlt tíz évben, de főleg az utóbbi kettőben sok minden megváltozott a bv- nél is. A gondolkodásmód és a vezetés is. meglehet összefüggés is van a kettő között. V 3 A bíróságnak viszont nem csak a műszaki, hanem az orvosi véleményeket is mér­legelni kell. Nincsenek köny- nvű helyzetben, mivel azok egyrészt kétféle betegséget diagnosztizáltak, másrészt erősen feltételes módban fogalmaznak. A pereskedés kezdetén az Országos Pulmonológiai In­tézetben dr. Schweiger Ottó professzor egy olyan tüdő- betegséget állapított meg, amelynek ma a tudomány a pontos kórokozóit nem is­meri. Ugyanakkor 1988 augusztusában és szeptem­berében a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem több klinikáján is egy egészen más betegséget ismertek fel Czerovszki Olivérnél. Az okokat illetően pe­dig szinte kivétel nélkül csakis feltételes módban fogalmaznak. így ...... nincs k izárva”, vagy ...... a be­tegség kialakulásában sze­repet játszhatott". Itt bezárul az ördögi kör. Mert a kétkedés alapja, hogy nincsenek leletek Cze­rovszki Olivér 1979-es al­kalmazása előtti egészség- ügyi állapotáról. Van azonban néhány ap­rónak tűnő vitatott kérdés, amelyben ki-ki igazolni lát­ja igazát. így a bv-sek azt hozzák fel egy helyütt ér­vül. hogy Czerovszki Olivér már három éve nem dolgo­zott a gyárban, amikor úgy­mond reklamálni kezdett, A három év alatt viszont többek között az erdőgazda­ságnál volt alkalmazásban, ahol a fűrészportól hasonló betegséget kaphatott. A ka­tonaságtól ugyancsak egész­ségi okok miatt szerelték le 1971-ben. Való igaz, ám akkor még inkább indokolt lett volna 1979-ben az előzetes vizs­gálat. még akkor is. ha le­szerelésének az oka — tő­le magától kapott informá­ció szerint — bokatörés volt. Abban- viszont a levelet íróknak kell elfogadni a bv álláspontját, hogy 1982., Cze­rovszki Olivér távozása óta jelentős változások voltak. Levelüknek az a része te­hát, amelyben azt írják, hogy semmiféle munkavé­delmi intézkedés nem tör­tént. ma már nem helytálló. A Fővárosi Bíróság már hozott jogerős ítéletet az ügyben. Eszerint a rokkant­sági nyugdíjazáshoz veze­tő egészségkárosodás termé­szetes kórokú, független a cipőgyárban fennállott mun­kakörülményektől, és nem minősül foglalkozási beteg­ségnek. Az ítéletet Cze­rovszki Olivér nem fogad­ta el. perújítási kérelem­mel élt. Ennek nyomán újabb orvosi vizsgálatok so­ra kezdődött el... Közben pedig a kormány­főnek címzett levélre meg­érkezett a válasz, az igaz­ságügyi tárcától. Ebben hangsúlyozzák. hogy ha­sonló megbetegedés a ci­pőgyár fennállása óta nem történt, utalnak arra is, hogy 1987-től sok százezer forintot költöttek munkavé­delmi beruházásokra. Ám közük, érdemben az üggyel épp a perújítás miatt nem kívánnak foglalkozni. Itt tart ma Czerovszki Olivér ügye. A tanulságokat mindenkinek magának kell levonni, mindkét oldalon. HIavay Richard lizátora'kalmazási prqgra­Népi kezdeményezés az adótörvény megváltoztatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom