Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-29 / 283. szám
^ / / NOCRAL) POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVF.. 283. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. NOVEMBER 29.. SZERDA Valóban a nép döntött? Gondolatok a népszavazásról Amikor néhány hónapja az Országgyűlés meghozta a törvényt a népi kezdeményezésről, még fogalmunk sem volt róla, hogy az első akció ezzel kapcsolatosan egy népszavazás kiírása lesz. A Szabad Demokraták Szövetsége és a FIDESZ — együttműködve a szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal — összegyűjtött több mint 200 ezer aláírást, ily módon kérve az Országgyűlést egy népszavazás 'kiírására, melynek kérdései a munkásőrség megszüntetését, a pártok munkahelyekről való kivonulását, a régi MSZMP vagyonelszámolását érintették. E három kérdésre a politikával nem foglalkozó ember is bátran és teljes felelősséggel mondott igent, egyikre kíváncsiságból — ilyen a párt- vagyon —, másikra nyugalma érdekében — ez a munkahelyekről való kivonulás —, a munkásőrség esetében pedig a felnőtt emberek nagy többsége tisztában van vele, hogy ezen az intézményen túllépett a történelem. A valódi eldöntendő kérdés a szavazólapon elsőként szereplő volt, miszerint csak a parlamenti választások után válasszunk-e köztársasági elnököt, vagy azt megelőzően, közvetlenül, ugyancsak népszavazás formájában. Magyarországon a hivatásos politikusok még egy évvel ezelőtt is fennen hangoztatták a demokratikus szocializmus jelszavát, amiből csak a demokrácia és az egyre kevésbé megfogható szocializmus hiányzott. Az utóbbi fogalommal, a kelet-európai tömegek már nemigen tudnak mit kezdeni, míg a demokráciának van mozgósító hatása és reméljük, ezután is lesz. Ezt használta ki az SZDSZ, meglehetősen furcsa módon a demokratikus, közvetlen elnökválasztás lehetőségét vonva meg a néptől a „négy igen''-nel. A jelen helyzetben, amikor is majd a kora tavasszal megválasztandó parlament fog elnököt választani — mindazok, akik az első kérdésre Igennel szavaztak, kirekesztettnek érezhetik magukat, érvényben lévő alkotmányunk szerint ugyanis ez lett volna az egyetlen lehetőség, hogy közvetlenül válasszunk elnököt. Amennyiben nem módosul az alkotmány, a Magyar Köztársaság elnökét az Országgyűlés választja. Igaz, az SZDSZ egyik vezetője már hétfőn bejelentette, hogy megkísérlik — politikai szövetségeseikkel együtt — az új Országgyűléssel módosíttatni az alkotmányt. Arra, hogy sikerül-e ezt elérni, semmi garancia nincs, a hétfőn délután elhangzott bejelentés feltehetően nem egyéb egy jól csengő politikai ígéretnél, amit akár egy hét alatt is elfelejthet a bejelentő, elfelejtenek mindazok, atkik ígérték. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan is ment végbe a népszavazási kampány. Az SZDSZ plakátokkal árasztotta el Budapestet és az ország nagyvárosait — mintegy megfeledkezve arról, hogy létezik magyar vidék i*. Szilárd anyagi alapokkal rendelkeztek a rendszeres rádió.s és tévés hirdetésekhez, ez utóbbiakhoz megnyervén az ország vezető színészeit, közöttük akadt olyan is, aki tíz évig volt MSZMP-titkár. Meggyőződésből-e, avagy pénzért tette, ezúttal nem érdekes, mindenesetre úgy tűnik, hatásos volt az agitáció. Az SZDSZ gyenge elnököt szeretne az ország élén látni és elégségesnek tartja, ha ezt a gyenge elnököt a 374 kiválasztott fogja megválasztani majd az új parlamentben. Ma Magyarországon egyetlen olyan politikai egyéniség van, aki bízvást pályázhatott volna a köztársasági elnöki címre, Pozsgay Imre. Az ő jelölését az SZDSZ úgy fogadta, mint a kommunista hatalom átmentési kísérletét, annak ellenére, hogy Pozsgay volt az, aki a legtöbbet tette a pártállam lebontásáért. Joggal tartott tőle az SZDSZ, hogy, ha közvetlenül választunk elnököt, ő lesz az ország első embere, és mint MSZP elnökségi tag, olyan szimpátiát kelt maga iránt, amelyen keresztül a parlamenti választásokon sikerül majd jó néhány tízezer szavazatot megszerezni az új szocialista pártnak. Az SZDSZ és szövetségesei tévén, rádión, plakátokon keresztül szinte sokkolták a tömegeket a négy igennek a tudatba sujikolásával. A népszavazást ellenzőknek jóval gyengébb volt a propagandája, lehet, hogy anyagi okok miatt, lehet, hogy azért, mert nem kívánták diszkreditálni a még pólyában lévő csecsemőt, a magyar demokráciát. Súlyos tanulságokkal járt ez a népszavazás, amit most talán még korai volna megfogalmazni. Nehéz megállapítani, vesztes-e á Magyar Szocialista Párt? Annyi bizonyos, hogy a Magyar Demokrata Fórum a bojkottfelhivá- sával politikai öngólt rúgott. És természetesen a választópolgároknak is le kell von- niok a tanulságot az elmúlt vasárnapból. Meggondolandó, hogy, ha legközelebb az urnák elé járulunk, szép szólamoknak higgyünk-e, avagy ragaszkodjunk a nehezen megszerzett demokráciához, mert ez utóbbinak a tortájából most nagy szeletet veszítettünk el. Több mint 7 millió helyett mindössze 374 emberre bízva az ország jövendő elnökének megválasztását. H. Z. II megyei tanács vb-iilásán: Ajánlások a helyi művelődés átalakításához, kényszerhelyzet I I F I F F a a ... A helyi művelődési tevékenység átalakításához szükséges ajánlásokat vitatta meg — más napirendek mellett — tegnapi ülésén Salgótarjánban a Nógrád Megyei Tanács Végreha ;tó Bizottsága. Ennek során többek között szóltak arról, hogy a művelődés területén a személyi és tárgyi fejlesztésre irányuló intézkedések. a szervezeti korszerűsítést ösztönző kezdeményezések nem hoztak kellő eredményt. Az intézmények nagy része — főként az aprófalvakban. társközségekben — szakmai és anyagi válságba került. A nem megfelelő működés meghatározó oka a társadalmi és gazdasági kapcsolatok gyengesége, hiánya, a szakmai munka elszigetelődése. Kapás József a művelődési. ifjúsági és sportfőosztály vezetője — a napirend előterjesztője — szóbeli kiegészítőjében egyebek közt elmondta: az aján- lóstervezetet véleményezők köre szükségesnek tartja, hogy a helyi művelődési tevékenységek támogatási formája fennmaradjon. Melyek a művelődés átalakulásának lehetőségei megyénk településein? Milyen változások szükségesek ahhoz, hogy a hagyományos kultúrateremtő és -közvetítő formák mellett növekedjen a befogadó szerep, a vállalkozói gyakorlat? — Ezeket a kérdésköröket is érintik az ajánlások. melyek a megyei művelődési szakigazgatás és intézmények feladatai közt említik: a helyi művelődési folyamatok segítését, a területi támogatást. Ez az átmeneti időszakban nélkülözhetetlen lesz .az új gyakorlat kialakításához. Szükséges még a helyi önkormányzatok, a különböző pártok, mozgalmak, művészeti érdekcsoportok együttműködése is, Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára hozzászólásában így fogalmazott: figyelmet kell fordítani arra, hogy a kultúra ne essen áldozatául a helyi érdekeknek. Dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese az ajánlások ösztönző hatásának fontosságát hangsúlyozta. s figyelmeztetett a szemléletformálás jelentőségére. Elmondta azt is: az áltevékenységek megszüntetését és az értelmesek felkarolását kell szorgalmazni. Más hozzászólók a megyei szabadművelődési tanács és a megyei művelődési alap létrehozását támogatták. Ezt követően a szakmunkásképzési alap felhasználásának megyei tapasztalatairól ’tárgyalt a végrehajtó bizottság. Kapás József ennek kapcsán esy sajátos kényszerhelyzetről szólt, miszerint bizonyos vállalatok különböző okokból nem vállalják a szakmunkásképzést. Hangsúlyosan kell kezelni ezt a problémát és (Folytatás a 2. oldalon.) A fordulat éve Megszűnik a veszteség a bányagépgyárban Mélypontra jutott tavaly az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyára, hiszen több mint 32 millió forintos veszteséggel zárta az évet. A minden eddiginél súlyosabb helyzet drasztikus lépésre kényszerítette a vállalat vezetését: igazgatóvál- tásra került sor. Bő egy esztendeje a tősgyökeres bányagépesnek számító Romhányi Pál irányítja a kollektívát, s a jól képzett, agilis, ifjú szakember munkálkodása a reméltnél is jobb eredményeket hozott. Amint azt aß igazgatótól megtudtuk, az ez évi árbevételük több mint 80 millióval haladja majd meg a tavalyit, s túlszárnyalják a 400 millió forintot. Hasonlóra csak a legkedvezőbb időkben volt példa. Ami ennél is lényegesebb: megszűnik a ráfizetés, sőt 1—2 milliós nyereség is elképzelhető. A pozitív változások a dolgozók fizetésében is megmutatkoznak: ez idáig 18 százalékkal növekedtek az alapbérek. Az sem kizárt, hogy mintegy húsznapi bérnek megfelelő összeg is szétosztásra kerül az ünnepek előtt, mozgóbér formájában. Minek köszönhető a látványos előrelépés? Romhányi Pál elsőként, a megváltozott piaci politikát említette. Gyorsabban, rugalmasabban reagálnak a vevői igényekre, vállalják a rövidebb szállítási határidőket, s mindezért a megrendelő hajlandó többet fizetni. Az ártárgyalások során vezérlő elv volt, hogy kizárólag jövedelmező termékeket gyárt a vasas munkásgárda. Ez év végén gyakorlatilag megszűnnek a ráfizetéses gyártmányok. A bányagépgyár fő profilja jelenleg is a szállító- berendezés, de ezek típusa, választéka a vásárlók kérése szerint módosul. A megrendelők köre jócskán kibővült, hiszen a bányavállalatok igénye lecsökkent. Fontos feladatának tartja a fiatal igazgató és a hozzá hasonlóan fiatal vezetés a belső költségek csökkentését. Bár vannak részsikerek, de sok még a kihasználatlan lehetőség ezen a téren. A szervezésben is jelentős erőfeszítéseket tettek a bányagépben, ezáltal gyorsult a munkavégzés. Az elkerülMég mindig találnak maguknak munkát az erő- és munkagépek a szikkadttá fagyott területeken, s ameddig az időjárás engedi, az őszi szántás aktuális teendőivel foglalkoznak. Képünkön Bátonyterenye térségében forgatják a földet a helyi termelőszövetkezet ekéivel. —kulcsár— hetetlen munkaerő-átcsoportosításokkal azt kívánták elérni, hogy mindenki a szaktudásának leginkább megfelelő területen dolgozzon. A létszám szakmai ösz- szetétele ma má,r ‘ jobban igazodik a termelési teendőkhöz, annál is inkább, mert az alkalmatlanoktól megvált a gyár. A termékek háromnegyedét belföldön, egynegyedét külföldön, túlnyomó részben szocialista piacon értékesítik. Jelenleg a váci DCM- nek készülő szállítórendszerek kötik le a kapacitás nagyobb részét: a megrendelés közel 60 millió forintot hoz a kollektívának. Az NDK-nak folyamatosan gyártják a szállítórendsze- rek acélszerkezeteit. Svédországba Flygt szivattyúk állványait állítják elő a bányagépesek. A csehszlovákiai Skoda Favorit gyárnak acélforgács-szállító rendszert gyártottak, az OBV fővállalkozásában megvalósítandó törökországi hőerőmű-beruházás keretében szénszállító berendezések görgőit készítik a salgótarjániak. A kazettás szállító- szalagból kettőt kért a csehszlovák partner. A jövő esztendőről lévén szó, Romhányi Pál bizakodóan fogalmazott. Mint mondotta, árbevételben 400—420 millió forint elérése a cél, 9 legalább 10 milliós nyereséget szeretnének majd elkönyvelni. Az első negyedévi termelési kapacitást már szinte teljesen lekötötték szerződésekkel.
