Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

^ / / ­NOCRAL) POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVF.. 283. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. NOVEMBER 29.. SZERDA Valóban a nép döntött? Gondolatok a népszavazásról Amikor néhány hónapja az Országgyűlés meghozta a törvényt a népi kezdeményezésről, még fogalmunk sem volt róla, hogy az első akció ezzel kapcsolatosan egy nép­szavazás kiírása lesz. A Szabad Demokraták Szövetsége és a FIDESZ — együttműködve a szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal — összegyűjtött több mint 200 ezer alá­írást, ily módon kérve az Országgyűlést egy népszavazás 'kiírására, melynek kérdései a munkásőrség megszüntetését, a pártok munkahelyekről való kivonulását, a régi MSZMP vagyonelszámolását érintették. E három kérdésre a politi­kával nem foglalkozó ember is bátran és teljes felelősség­gel mondott igent, egyikre kíváncsiságból — ilyen a párt- vagyon —, másikra nyugalma érdekében — ez a munka­helyekről való kivonulás —, a munkásőrség esetében pedig a felnőtt emberek nagy többsége tisztában van vele, hogy ezen az intézményen túllépett a történelem. A valódi el­döntendő kérdés a szavazólapon elsőként szereplő volt, mi­szerint csak a parlamenti választások után válasszunk-e köztársasági elnököt, vagy azt megelőzően, közvetlenül, ugyancsak népszavazás formájában. Magyarországon a hivatásos politikusok még egy évvel ezelőtt is fennen hangoztatták a demokratikus szocializ­mus jelszavát, amiből csak a demokrácia és az egyre ke­vésbé megfogható szocializmus hiányzott. Az utóbbi fo­galommal, a kelet-európai tömegek már nemigen tudnak mit kezdeni, míg a demokráciának van mozgósító hatása és reméljük, ezután is lesz. Ezt használta ki az SZDSZ, meglehetősen furcsa módon a demokratikus, közvetlen el­nökválasztás lehetőségét vonva meg a néptől a „négy igen''-nel. A jelen helyzetben, amikor is majd a kora ta­vasszal megválasztandó parlament fog elnököt választani — mindazok, akik az első kérdésre Igennel szavaztak, ki­rekesztettnek érezhetik magukat, érvényben lévő alkot­mányunk szerint ugyanis ez lett volna az egyetlen lehe­tőség, hogy közvetlenül válasszunk elnököt. Amennyiben nem módosul az alkotmány, a Magyar Köztársaság elnö­két az Országgyűlés választja. Igaz, az SZDSZ egyik ve­zetője már hétfőn bejelentette, hogy megkísérlik — poli­tikai szövetségeseikkel együtt — az új Országgyűléssel módosíttatni az alkotmányt. Arra, hogy sikerül-e ezt el­érni, semmi garancia nincs, a hétfőn délután elhangzott bejelentés feltehetően nem egyéb egy jól csengő politikai ígéretnél, amit akár egy hét alatt is elfelejthet a bejelentő, elfelejtenek mindazok, atkik ígérték. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan is ment vég­be a népszavazási kampány. Az SZDSZ plakátokkal árasz­totta el Budapestet és az ország nagyvárosait — mintegy megfeledkezve arról, hogy létezik magyar vidék i*. Szi­lárd anyagi alapokkal rendelkeztek a rendszeres rádió.s és tévés hirdetésekhez, ez utóbbiakhoz megnyervén az or­szág vezető színészeit, közöttük akadt olyan is, aki tíz évig volt MSZMP-titkár. Meggyőződésből-e, avagy pénzért tette, ezúttal nem érdekes, mindenesetre úgy tűnik, ha­tásos volt az agitáció. Az SZDSZ gyenge elnököt szeretne az ország élén látni és elégségesnek tartja, ha ezt a gyen­ge elnököt a 374 kiválasztott fogja megválasztani majd az új parlamentben. Ma Magyarországon egyetlen olyan politikai egyéniség van, aki bízvást pályázhatott volna a köztársasági elnöki címre, Pozsgay Imre. Az ő jelölését az SZDSZ úgy fogad­ta, mint a kommunista hatalom átmentési kísérletét, an­nak ellenére, hogy Pozsgay volt az, aki a legtöbbet tette a pártállam lebontásáért. Joggal tartott tőle az SZDSZ, hogy, ha közvetlenül választunk elnököt, ő lesz az ország első embere, és mint MSZP elnökségi tag, olyan szimpátiát kelt maga iránt, amelyen keresztül a parlamenti választá­sokon sikerül majd jó néhány tízezer szavazatot megsze­rezni az új szocialista pártnak. Az SZDSZ és szövetségesei tévén, rádión, plakátokon keresztül szinte sokkolták a tömegeket a négy igennek a tudatba sujikolásával. A népszavazást ellenzőknek jóval gyengébb volt a propagandája, lehet, hogy anyagi okok miatt, lehet, hogy azért, mert nem kívánták diszkreditálni a még pólyában lévő csecsemőt, a magyar demokráciát. Súlyos tanulságokkal járt ez a népszavazás, amit most talán még korai volna megfogalmazni. Nehéz megálla­pítani, vesztes-e á Magyar Szocialista Párt? Annyi bizo­nyos, hogy a Magyar Demokrata Fórum a bojkottfelhivá- sával politikai öngólt rúgott. És természetesen a választópolgároknak is le kell von- niok a tanulságot az elmúlt vasárnapból. Meggondolan­dó, hogy, ha legközelebb az urnák elé járulunk, szép szólamoknak higgyünk-e, avagy ragaszkodjunk a nehezen megszerzett demokráciához, mert ez utóbbinak a tortájá­ból most nagy szeletet veszítettünk el. Több mint 7 millió helyett mindössze 374 emberre bízva az ország jövendő elnökének megválasztását. H. Z. II megyei tanács vb-iilásán: Ajánlások a helyi művelődés átalakításához, kényszerhelyzet I I F I F F a a ... A helyi művelődési tevé­kenység átalakításához szük­séges ajánlásokat vitatta meg — más napirendek mellett — tegnapi ülésén Salgótarjánban a Nógrád Megyei Tanács Végreha ;tó Bizottsága. Ennek során többek között szóltak ar­ról, hogy a művelődés te­rületén a személyi és tár­gyi fejlesztésre irányuló in­tézkedések. a szervezeti korszerűsítést ösztönző kez­deményezések nem hoztak kellő eredményt. Az intézmények nagy ré­sze — főként az aprófal­vakban. társközségekben — szakmai és anyagi válság­ba került. A nem megfele­lő működés meghatározó oka a társadalmi és gazdasági kapcsolatok gyengesége, hiánya, a szakmai munka elszigetelődése. Kapás József a művelő­dési. ifjúsági és sportfő­osztály vezetője — a napi­rend előterjesztője — szó­beli kiegészítőjében egye­bek közt elmondta: az aján- lóstervezetet véleményezők köre szükségesnek tartja, hogy a helyi művelődési tevékenységek támogatási formája fennmaradjon. Melyek a művelődés át­alakulásának lehetőségei me­gyénk településein? Milyen változások szükségesek ah­hoz, hogy a hagyományos kultúrateremtő és -közve­títő formák mellett növe­kedjen a befogadó szerep, a vállalkozói gyakorlat? — Ezeket a kérdésköröket is érintik az ajánlások. me­lyek a megyei művelődési szakigazgatás és intézmé­nyek feladatai közt említik: a helyi művelődési folya­matok segítését, a terüle­ti támogatást. Ez az átme­neti időszakban nélkülöz­hetetlen lesz .az új gyakor­lat kialakításához. Szüksé­ges még a helyi önkor­mányzatok, a különböző pártok, mozgalmak, művé­szeti érdekcsoportok együtt­működése is, Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára hozzászólásában így fogalmazott: figyelmet kell fordítani arra, hogy a kultúra ne essen áldozatául a helyi érdekeknek. Dr. Bo­ros Sándor, a megyei ta­nács elnökhelyettese az ajánlások ösztönző hatásá­nak fontosságát hangsú­lyozta. s figyelmeztetett a szemléletformálás jelentő­ségére. Elmondta azt is: az áltevékenységek meg­szüntetését és az értelme­sek felkarolását kell szor­galmazni. Más hozzászólók a megyei szabadművelődési tanács és a megyei műve­lődési alap létrehozását tá­mogatták. Ezt követően a szakmun­kásképzési alap felhaszná­lásának megyei tapasztala­tairól ’tárgyalt a végrehajtó bizottság. Kapás József en­nek kapcsán esy sajátos kényszerhelyzetről szólt, mi­szerint bizonyos vállalatok különböző okokból nem vállalják a szakmunkás­képzést. Hangsúlyosan kell kezelni ezt a problémát és (Folytatás a 2. oldalon.) A fordulat éve Megszűnik a veszteség a bányagépgyárban Mélypontra jutott tavaly az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyára, hiszen több mint 32 millió forintos veszteséggel zárta az évet. A minden eddiginél súlyosabb helyzet drasztikus lépésre kényszerítette a vál­lalat vezetését: igazgatóvál- tásra került sor. Bő egy esz­tendeje a tősgyökeres bánya­gépesnek számító Romhányi Pál irányítja a kollektívát, s a jól képzett, agilis, ifjú szakember munkálkodása a reméltnél is jobb eredmé­nyeket hozott. Amint azt aß igazgatótól megtudtuk, az ez évi árbe­vételük több mint 80 millió­val haladja majd meg a ta­valyit, s túlszárnyalják a 400 millió forintot. Hason­lóra csak a legkedvezőbb időkben volt példa. Ami en­nél is lényegesebb: meg­szűnik a ráfizetés, sőt 1—2 milliós nyereség is elképzel­hető. A pozitív változások a dolgozók fizetésében is megmutatkoznak: ez idáig 18 százalékkal növekedtek az alapbérek. Az sem kizárt, hogy mintegy húsznapi bérnek megfelelő összeg is szétosztásra kerül az ünne­pek előtt, mozgóbér formá­jában. Minek köszönhető a látvá­nyos előrelépés? Romhányi Pál elsőként, a megváltozott piaci politikát említette. Gyorsabban, rugalmasabban reagálnak a vevői igények­re, vállalják a rövidebb szál­lítási határidőket, s mind­ezért a megrendelő hajlandó többet fizetni. Az ártárgya­lások során vezérlő elv volt, hogy kizárólag jöve­delmező termékeket gyárt a vasas munkásgárda. Ez év végén gyakorlatilag meg­szűnnek a ráfizetéses gyárt­mányok. A bányagépgyár fő profilja jelenleg is a szállító- berendezés, de ezek típusa, választéka a vásárlók kéré­se szerint módosul. A meg­rendelők köre jócskán kibő­vült, hiszen a bányaválla­latok igénye lecsökkent. Fontos feladatának tartja a fiatal igazgató és a hozzá hasonlóan fiatal vezetés a belső költségek csökkentését. Bár vannak részsikerek, de sok még a kihasználatlan le­hetőség ezen a téren. A szervezésben is jelentős erő­feszítéseket tettek a bánya­gépben, ezáltal gyorsult a munkavégzés. Az elkerül­Még mindig találnak maguknak munkát az erő- és munkagépek a szikkadttá fagyott területeken, s ameddig az időjárás engedi, az őszi szántás aktuális teendőivel foglalkoznak. Képünkön Bátonyterenye térségében forgatják a földet a helyi termelőszövet­kezet ekéivel. —kulcsár— hetetlen munkaerő-átcsopor­tosításokkal azt kívánták elérni, hogy mindenki a szaktudásának leginkább megfelelő területen dolgoz­zon. A létszám szakmai ösz- szetétele ma má,r ‘ jobban igazodik a termelési teen­dőkhöz, annál is inkább, mert az alkalmatlanoktól megvált a gyár. A termékek háromnegye­dét belföldön, egynegyedét külföldön, túlnyomó részben szocialista piacon értékesí­tik. Jelenleg a váci DCM- nek készülő szállítórendsze­rek kötik le a kapacitás na­gyobb részét: a megrende­lés közel 60 millió forintot hoz a kollektívának. Az NDK-nak folyamatosan gyártják a szállítórendsze- rek acélszerkezeteit. Svédor­szágba Flygt szivattyúk áll­ványait állítják elő a bányagépesek. A csehszlo­vákiai Skoda Favorit gyár­nak acélforgács-szállító rendszert gyártottak, az OBV fővállalkozásában megvaló­sítandó törökországi hőerő­mű-beruházás keretében szénszállító berendezések görgőit készítik a salgótar­jániak. A kazettás szállító- szalagból kettőt kért a csehszlovák partner. A jövő esztendőről lévén szó, Romhányi Pál bizako­dóan fogalmazott. Mint mon­dotta, árbevételben 400—420 millió forint elérése a cél, 9 legalább 10 milliós nyere­séget szeretnének majd el­könyvelni. Az első negyed­évi termelési kapacitást már szinte teljesen lekötötték szerződésekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom