Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-28 / 282. szám

1989. NOVEMBER 28., KEDD NOÍÍRAI) 3 Konstantin-kereszt lesz a mentők új szimbóluma Hol a tisztesség határa? A mai politikai viszonyok között jelentősége van min­den egyes megnyilatkozásnak, hiszen a véleményalkotó, vagy tovább bonyolítja, vagy segíti tisztázni meglehetősen összekuszált közállapotainkat. Vajon melyiket tette Hegedűs Jánosné, a balassagyarmati kábelgyár szb-titkára? (Ádám Tamás: Semmi szükség a bársonyszékre! NÖGRÄD, 1989. november 22.) Nagy va­lószínűséggel az előbbit és ebből a szempontból bölcsebb lett volna ha... És elkerülhette volna, hogy embereket sérteget — úgyis, mint a szakszervezetnél dolgozókat, de úgy is, mint egyszerű halandókat. Az Országos Mentőszol­gálat idén is — más évhez hasonlóan — 2,5 millió be­teget szállít, s több mint öt­millió kilométert teljesít. Feladatát 1400 korszerűtlen Ny-sa gépkocsival látja el. Az ott dolgozók az egész­ségügy egyik legmostoháb­ban kezelt területének érzik munkahelyüket. Hogy való­jában mi a helyzet, arról Ábrahám Zoltán, az Orszá­gos Mentőszolgálat gazda­sági főigazgató-helygttese tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: az egyre rom­ló pénzügyi, tárgyi feltéte­lek mellett mintegy 7 ezer ember tekinti hivatásának az embermentést. Ez év jú­liusában ugyan jelentős alapbéremelésben részesül­tek, ennek ellenére fizeté­sük az ipari átlag alatt van. Túlóra-elszámolásu­kat igazságtalannak tartják, ugyanis nem ‘érvényesül a progresszív elszámolás. A Nysákat a közeljövőben felváltó új gépkocsitípusról a főigazgató-helyettes .kö­zölte: tenderkiírásukra a Mercedes, a Toyota, a Cit­roen, a Peugeot, a Volks­wagen, a Mitsubishi, az Napjaink egyik központi problémája az ' energiaellá­tás, a meglévő energiaforrá­sok lehető legtakarékosabb felhasználása. Hazánk ég­hajlatából adódóan energia­felhasználásunk közel egy- harmadát teszi kj a fűtés hőszükséglete. Még nagyobb ez az arány a háztartások­ban. ahol a fűtési energia az összes energiaszükséglet 60—70 százalékát is eléri. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium el­készítette az épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai cí­mű ágazati szabványt, mely­nek betartása mindenkinek kötelező. Az előírások al­kalmazása elsősorban az építésztervező feladata. Már az építési eneedélyezési ter­veknek is tartalmazniuk kell a számításokat, s az ezek alapján kialakítandó réteg­rendeket alkalmazandó anyagokat. Igen ritka kivé­tellel a tervek meg is felel­nek ennek a követelmény­nek. A kivitelezés során az említettek miatt is fontos a terv szerinti építkezés, hogy a munkák során ne csak a „rajzokat" vegyük elő. hanem a műszaki le­írást is tanulmányozzuk. Röviden megemlítjük a legfontosabb szerkezeteket, néhány szóban ismertetve a helyes kialakítást és a me­gyei építésfelügyeleti ta­pasztalatokat a leggyako­ribb hibákról. A sorrend­nél azt vettük alapul, hogy az egyes szerkezeteken át' milyen arányban „szökik” a meleg az épületből. Elsők ebben a sorban az ajtók-ablakok, ahol a fű­tési energia 40—50 száza­léka távozik. Fontos tehát, hogy lakóépületünkbe a tervben szereplő nyílászá­rókat építsük be. Ez annál is egyszerűbb, mert a keres­kedelemben csak hőszige­telt ablakok kaphatók. Ezek gondos — és védelmük miatt Otosan, a KIA(Samsung), a Nissan, az Iveco, a Zasíava küldött ajánlatot. Jelenleg, kü ső szakértők bevonásá­val. a leendő gépkocsikat értékelik. Az új kocsikra új címert fesitenek, a nemzet­közileg ismert és használt kék színű, az életetés -men­tés hat alapvető követel­ményét szimbolizáló, úgyne­vezett Konstan'tin-keresztet. A mentést és a betegszál­lítást az országban 166 men­tőállomás szervezi. Épülete­ik közül igen sok az embe­ri tartózkodás alapfeltételei­nek sem felel meg, elörege­désük megállíthatatlan. A felújításra, nagyjavításra szolgáló ez évi keret olyan alacsony, hogy ebből az ösz- szegbc) a rekonstrukció nem valósítható meg. A tanácsok támogatása országszerte más és -más, vagyiis, ahol szívügyüknek tekintik a te­lepülés betegellátását, on­nan sok segítséget kap a mentőszolgálat. Az Országos Mentőszolgá­lat évi költsége összesen 1,7 milliárd forint. Ez az ősz- szeg —, miként a főigazga- tó-helyettes kifejtette — a szinten tartást sem teszi le­utólagos — beépítése, vala­mint az elhelyezési ' hézagok tömítése esetén nincs is különösebb teendőnk a jó hőszigetelés érdekében. Hasonló a helyzet a kerí­tőfalak esetén, ahol a hő­veszteségnek kb. egyhar- mada keletkezik. A gyár­tott falazóelemek jó része kiegészítő hőszigetelés nél­kül is megfelel a szabvány - előírásoknak. Az alapvető kőműves-szakismeretek bir­tokában és a lakossági is­mertetőkben is szereplő be­építési előírások szerint végzett falazás eredménye­képpen a falazat hőszigete­lése is megfelelő lesz. Az előforduló hibák a gondatlan munkából és az anyagok tulajdonságainak nem megfelelő ismeretéből adódnak. Sokszor rosszabb hőszigetelő elemekből ké­szítik a falat (pl. salak­blokk), kiegészítő hőszige­telés nélkül, máskor pedig a megfelelő falazóblokk helytelen építése — víz­szintesen futó üregek, vagy az állóhézag kitöltetlensége — rontja a falazat tulaj­donságait. A megyei tapasztalatok alapján a legtöbb problé­ma a födémek hőszigetelé­sénél fordul elő. Mivel hő­szigetelt födémelemek nin­csenek, illetve a katalógu­sokban szereplőket sem le­het kapni, ide kiegészítő hőszigetelés beépítése szük­séges. A pincefödém és a tala­jon fekvő padló arányai­ban kisebb hőveszteséget okoz, de nem közömbös, hogy milyen hőmérsékle­tű az a felület, amellyel szinte állandó érintkezésben vagyunk. Ezek hőszigetelé­séről pedig majdnem min­denhol megfeledkeznek. Komolyabb ez a probléma a zárófödémek esetében, ahol a hőszigetelő anyag hiánya a tervezettnél véko­nyabb, esetleg más anyagú hetővé. Az első fél évben az áremelkedések 30 millió forinttal növelték a mentők költségeit. Az összeg felét sem tudta ellentételezni a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. Ezért. saját forrásaikat növelték: rész­vénytársaságba léptek be. részt vesznek ingatlan- és banki ügyletekben, bővítik az alkatrészgyártói és kül­földi betegszállítási tevé­kenységüket. Üzleti kapcso­latot építettek ki az autó­klubbal, a Hungária Bizto­sítóval és az Eurocross hol­land biztosítótársasággal. Ezek a vállalkozások több millió forint bevételt jelen­tenek. Ábrahám Zoltán ki­fejtette még: Az igazi: meg­oldás számukra az lenne, ha a sürgősségi betegellátás korszerűbb finanszírozási keretek közé kerülne. Az indokolatlan betegszállítás megszűnne, vagy teljes kör­ben térítéskötelessé válna. Devizáéi látásunkról szó'- va megjegyezte, hogy an­nak mértéke igen szerény, s indokoltnak tartaná, ha a liberalizált termékek listá­jára a mentőautó is felke­rülne. (MTI) hőszigetelés, jelentős ener­giaveszteséget okoz. Saj­nos az ilyenfajta „takaré­kossággal” gyakran talál­kozunk. Hasonló a helyzet a te­tőtér beépítése terén, ugyan­is az itt lévő lakótér hasz­nálhatósága érdekében a megfelelő vastagságú és mi­nőségű hőszigetelés elen­gedhetetlen. Itt a terven szereplő rétegrend pontos betartására hívjuk fel a fi­gyelmet. Fontos szerepe van a hőszigetelés fölött és alatt lévő fóliarétegnek és — amivel alig találkozunk — a szarufára erősített, a tetőléceket tartó ellenléc­nek. amely a cserép és hő- szigetelés közötti légréteg nyári kiszellőztetését teszi lehetővé. A lakóépületek hőszigete­lésénél még egy jelenség­ről feltétlenül szót kell ej­teni és ez az úgynevezett hőhíd. Jelentős hővesztesé­get nem okoz, viszont an­nál kellemetlenebb velejá­rója lehet a páralecsapódás, a belső felület elszíneződé­se. penészesedése. A hő­híd olyan helyeken jön lét­re, ahol a határoló szer­kezetben a fal anyagá­nál rosszabb hőszigetelésű anyagok vannak beépítve és ezek nincsenek külön hő­szigeteléssel ellátva. Ilye­nek például a vasbeton koszorúk, az áthidalók, az erkélylemezek. A hőtechni- kailag jól megépített épület­hez hozzátartozik ezeknek n szerkezeteknek a gondos hőszigetelése is. Mindezek helyes kivitele­zéséhez természetesen komo­lyabb szakismeret szükséges, ezért ismét felhívjuk a fi­gyelmet a terv szerinti épí­tésre, az esetleges problé­mák megoldásánál pedig a tervezővel, vagy műszaki vezetővel való konzultáció fontosságára. Timmer Zoltán De miről is van szó? He- gedűsné megfellebbezhetet­lenül tiporja sárba a szak- szervezetek megyei taná­csát, sók-sok embert, akik a testületet alkotják és azt a néhányat, akik főállásban ott dolgoznak. Milyen jogon? Hegedűsné, mint szb-tMkár ■évek óta gyakorlatilag sem­miféle kapcsolatban nem állt az SZMT-vel. annak munkájában nem vesz részt, így azt nem is ismerheti, és ezt nyilatkozata markánsan bizonyítja is. Kapcsolatot tartani, együttműködni az SZMT-vel a múltban sem volt kötelező egyetlen szak- szervezeti alapszervezetnek sem. és a jövőben sem kí­vánja kötelezővé tenni senki. Így mind az SZMT-ről, mind az esetleges jövőbeni megyei szakszervezeti szö­vetségről az elemi tisztesség alapján nem volt szerencsés ítélkeznie. Az SZMT múlt­beli tevékenységét nem is­merhette. Nincsenek tapasz­talatai arról sem. hogy a változások jegyében milyen új. a tagság érdekeit kifeje­ző kezdeményezéseink van­nak. Ezek után számon sem merem kérni, hogy tárgyila­gosan nyilatkozzék a most létesülő megyei szakszerve­zeti szövetségről, mint me­rőben új típusú szervezeti elképzelésről. Aki ugyanis valamelyest ismeri a modern szakszervezetek működését, jól tudja, hogy ilyen szövet­ségre előbb vagy utóbb szükség lesz. Miért a sú­lyos tapasztalatok, hibák, zsákutcák után jöjjünk majd- rá évek múltán, hogy létre kell hoznunk egy ilyen szö­vetséget? A nagy múltú szakszervezetek példája, történeti tapasztalata nem elég bizonyíték nekünk és Hegedűsnének, valamint az újságírónak, hogy jó úton járunk? Keserűség mind­annyiunkban van. Ez azon­ban kevés az érett politikai megfontoláshoz. Arra viszont joga van. hogy mindent mellőzve el­mondja, nem ismeri azt a munkát, amit az SZMT ko­rábban folytatott és ezért a jövőben sem tart igényt semmiféle megyei szakszer­vezeti szervre. Mindezzel együtt is He­gedűsné nem tett mást, mint felült napjaink divatjá­nak és a bölcsesség kövével a zsebében nyilatkozott és elítélt. A „valamire emlék- szem"-et kiáltotta ki való­ságnak. Mert ha vállalkoz­na az emlékezésre, például fe. idézhetné, hogy az SZMT semmi olyan kéréssel nem fordult feléje, hogy sztráj­koljanak. Pontosan tudnia kellene, hogy a vasasszak­szervezet — saját szakszer­vezetük — kezdeményezte a sztrájkot és nem az SZMT. Nem is kérdezem, miért nem emlékszik erre ponto­san. pedig ez csak néhány hónapja történt. Nyilatko­zatából viszont kiderül, hogy az elmúlt 4 év, amely­re emlékszik élénkebben él emlékezetében! Nem arról van-e itt szó. hogy a múlt toiténései és hibái nem en­gedik láttatni a jelent? Hi­szen a sor folytatható a töb­bi állítása kapcsán is. Nem tudom Hegedűsné hogyan ítéli meg az^ aláírásgyűjtést, de én annyit tudok, hogy a legutóbbinak népszavazás ki­írása lett a végeredménye! Akkor miért becsüli le. mi­ért szól lekezelően a szak- szervezetek aláírásgyűjtő akciójáról? Hogy nem csinálunk sem­mit? Nézőpont kérdése- Mi úgy gondoljuk, ha csak egy szakszervezeti tagnak se­gítséget tudunk nyújtani problémája megoldásában, az is több a semminél. Az SZMT ma nem az ami tegnap volt! És még kevés­bé az, aml 2—3 évvel ezelőtt volt! Nem kellene ezt. bi­zonygatnunk. ha mind a nyilatkozó, mind az újság­író ismerné munkánkat, ha tudná, hogy több ezer szak- társunknak nyújtunk és nyújtottunk segítséget olyan ügyekben. amelyeket ott helyben nem tudtak és tudnak elintézni. Nagy fizetést kapunk-e nvndezért, viszonyítás kér­dése. Egyet viszont állítha­tok: az SZMT-ben dolgozók nem tartoznak a túlfizetet­tek rétegéhez. Hangzatosán nyilatkozik titkár kolléganőink a neki semmitmondó szövetségről, de azt a fáradtságot már nem vette magának. hogy részt vegyen azon az érte­kezleten, ahol érdemben szót váltottunk az új szakszer­vezeti keretről. Pedig meg­hívtuk. Mint ahogyan azt a két kollégáját is Balassa­gyarmatról, akik el is jöt­tek és nagyon korrektül nyilatkoztak arról, hogy mi­ért nem kívánnak a szövet­ségben részt venni. Ha ön is jelen lett volna, akkor talán tudná azt is. hogy az appa­rátus fennmaradása és a szövetség létrehozásas között nincs szoros összefüggés. Mindezek után mindenki­ben felmerül a kérdés: mi­ért vonja kétségbe a .jövő­beni elképzelések tisztessé­ges szándékál? Mindenki becstelen, aki újat. mást akar, de régebben is dolgo­zott valahol? Az apparátus átmentése, ejtőernyőzés csak az egész? Valóban régen járt már mifelénk, mert. ak­kor talán tudná, hogy a szakszervezeti székház na­gyobb felében már nem szakszervezeti alkalmazottak dolgoznak, az apparátus úgy megkarcsúsodott, hogv ön­magát is nehezen ismeri fel, de a fogyókúrának még nincs vége. Csalfa trükkjeink lenné­nek? Szálláscsinálói akar­nánk lenni mindannak, ami a régit kívánja visszaállítani? Csak olyanok szemében tűn­hetünk ilyennék, akik eleve csak ezt akarják meglátni és semmi mást. Balassagyar­matról pedig legalább ketten így akarják látni. Hosszú távra kiható veszélyei van­nak ennek a szemléletnek. Nem szerencsés, hogy múlt­beli sérelmek miatt össze­mosódnak egymástól telje­sen idegen kérdések. A ba­lassagyarmatiak joggal so­rolják fel az elmúlt ‘évti­zedek hátrányos megkülön­böztetésének eseteit. Ebből azonban korántsem követ­kezik, hogy Salgótarjánból semmi jó nem indulhat ki. Ne felejtsék el, hogy a köz­pontosított államhatalom és az ennek megfelelően köz­pontosított államháztartás következményei egészen má­sok. mint az újjászerveződő szakszervezeti szolidaritás horizontális építkezése. Űj szakaszban vagyunk. A munkásösszefogás elfelej­tett. gyakorlatát kell fel­ébreszteni. Ez nem egysze­rűsíthető le a korábbi struktúrából következő Sal­gótarján—Balassagyarmat ellentétre- A büszke gyarma­ti kulturáltság alapján érde­mes lenne ezen a helyzeten elgondolkodni. A bársonyszéket csak mű­kereskedésben és múzeum­ban látott: Vincze János Burkolólapok vágására alkalmas gépekből az idén huszonöt darabot állítanak elő a Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat tolmácsi üzemében. A termékek jelentős részét Svájcba és az NSZK-ba exportálják. A készre szerelt vágógépek mel­lett további huszonöt darabot alkatrészenként értékesítenek. Képünkön Gembolya István és Puhovszki István szerelik a tőkés piacra kerülő gépeket. —RT— Drága takarékosság Hol szökhet ki a meleg?

Next

/
Oldalképek
Tartalom