Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-28 / 282. szám
1989. NOVEMBER 28., KEDD NOÍÍRAI) 3 Konstantin-kereszt lesz a mentők új szimbóluma Hol a tisztesség határa? A mai politikai viszonyok között jelentősége van minden egyes megnyilatkozásnak, hiszen a véleményalkotó, vagy tovább bonyolítja, vagy segíti tisztázni meglehetősen összekuszált közállapotainkat. Vajon melyiket tette Hegedűs Jánosné, a balassagyarmati kábelgyár szb-titkára? (Ádám Tamás: Semmi szükség a bársonyszékre! NÖGRÄD, 1989. november 22.) Nagy valószínűséggel az előbbit és ebből a szempontból bölcsebb lett volna ha... És elkerülhette volna, hogy embereket sérteget — úgyis, mint a szakszervezetnél dolgozókat, de úgy is, mint egyszerű halandókat. Az Országos Mentőszolgálat idén is — más évhez hasonlóan — 2,5 millió beteget szállít, s több mint ötmillió kilométert teljesít. Feladatát 1400 korszerűtlen Ny-sa gépkocsival látja el. Az ott dolgozók az egészségügy egyik legmostohábban kezelt területének érzik munkahelyüket. Hogy valójában mi a helyzet, arról Ábrahám Zoltán, az Országos Mentőszolgálat gazdasági főigazgató-helygttese tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: az egyre romló pénzügyi, tárgyi feltételek mellett mintegy 7 ezer ember tekinti hivatásának az embermentést. Ez év júliusában ugyan jelentős alapbéremelésben részesültek, ennek ellenére fizetésük az ipari átlag alatt van. Túlóra-elszámolásukat igazságtalannak tartják, ugyanis nem ‘érvényesül a progresszív elszámolás. A Nysákat a közeljövőben felváltó új gépkocsitípusról a főigazgató-helyettes .közölte: tenderkiírásukra a Mercedes, a Toyota, a Citroen, a Peugeot, a Volkswagen, a Mitsubishi, az Napjaink egyik központi problémája az ' energiaellátás, a meglévő energiaforrások lehető legtakarékosabb felhasználása. Hazánk éghajlatából adódóan energiafelhasználásunk közel egy- harmadát teszi kj a fűtés hőszükséglete. Még nagyobb ez az arány a háztartásokban. ahol a fűtési energia az összes energiaszükséglet 60—70 százalékát is eléri. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium elkészítette az épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai című ágazati szabványt, melynek betartása mindenkinek kötelező. Az előírások alkalmazása elsősorban az építésztervező feladata. Már az építési eneedélyezési terveknek is tartalmazniuk kell a számításokat, s az ezek alapján kialakítandó rétegrendeket alkalmazandó anyagokat. Igen ritka kivétellel a tervek meg is felelnek ennek a követelménynek. A kivitelezés során az említettek miatt is fontos a terv szerinti építkezés, hogy a munkák során ne csak a „rajzokat" vegyük elő. hanem a műszaki leírást is tanulmányozzuk. Röviden megemlítjük a legfontosabb szerkezeteket, néhány szóban ismertetve a helyes kialakítást és a megyei építésfelügyeleti tapasztalatokat a leggyakoribb hibákról. A sorrendnél azt vettük alapul, hogy az egyes szerkezeteken át' milyen arányban „szökik” a meleg az épületből. Elsők ebben a sorban az ajtók-ablakok, ahol a fűtési energia 40—50 százaléka távozik. Fontos tehát, hogy lakóépületünkbe a tervben szereplő nyílászárókat építsük be. Ez annál is egyszerűbb, mert a kereskedelemben csak hőszigetelt ablakok kaphatók. Ezek gondos — és védelmük miatt Otosan, a KIA(Samsung), a Nissan, az Iveco, a Zasíava küldött ajánlatot. Jelenleg, kü ső szakértők bevonásával. a leendő gépkocsikat értékelik. Az új kocsikra új címert fesitenek, a nemzetközileg ismert és használt kék színű, az életetés -mentés hat alapvető követelményét szimbolizáló, úgynevezett Konstan'tin-keresztet. A mentést és a betegszállítást az országban 166 mentőállomás szervezi. Épületeik közül igen sok az emberi tartózkodás alapfeltételeinek sem felel meg, elöregedésük megállíthatatlan. A felújításra, nagyjavításra szolgáló ez évi keret olyan alacsony, hogy ebből az ösz- szegbc) a rekonstrukció nem valósítható meg. A tanácsok támogatása országszerte más és -más, vagyiis, ahol szívügyüknek tekintik a település betegellátását, onnan sok segítséget kap a mentőszolgálat. Az Országos Mentőszolgálat évi költsége összesen 1,7 milliárd forint. Ez az ősz- szeg —, miként a főigazga- tó-helyettes kifejtette — a szinten tartást sem teszi leutólagos — beépítése, valamint az elhelyezési ' hézagok tömítése esetén nincs is különösebb teendőnk a jó hőszigetelés érdekében. Hasonló a helyzet a kerítőfalak esetén, ahol a hőveszteségnek kb. egyhar- mada keletkezik. A gyártott falazóelemek jó része kiegészítő hőszigetelés nélkül is megfelel a szabvány - előírásoknak. Az alapvető kőműves-szakismeretek birtokában és a lakossági ismertetőkben is szereplő beépítési előírások szerint végzett falazás eredményeképpen a falazat hőszigetelése is megfelelő lesz. Az előforduló hibák a gondatlan munkából és az anyagok tulajdonságainak nem megfelelő ismeretéből adódnak. Sokszor rosszabb hőszigetelő elemekből készítik a falat (pl. salakblokk), kiegészítő hőszigetelés nélkül, máskor pedig a megfelelő falazóblokk helytelen építése — vízszintesen futó üregek, vagy az állóhézag kitöltetlensége — rontja a falazat tulajdonságait. A megyei tapasztalatok alapján a legtöbb probléma a födémek hőszigetelésénél fordul elő. Mivel hőszigetelt födémelemek nincsenek, illetve a katalógusokban szereplőket sem lehet kapni, ide kiegészítő hőszigetelés beépítése szükséges. A pincefödém és a talajon fekvő padló arányaiban kisebb hőveszteséget okoz, de nem közömbös, hogy milyen hőmérsékletű az a felület, amellyel szinte állandó érintkezésben vagyunk. Ezek hőszigeteléséről pedig majdnem mindenhol megfeledkeznek. Komolyabb ez a probléma a zárófödémek esetében, ahol a hőszigetelő anyag hiánya a tervezettnél vékonyabb, esetleg más anyagú hetővé. Az első fél évben az áremelkedések 30 millió forinttal növelték a mentők költségeit. Az összeg felét sem tudta ellentételezni a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. Ezért. saját forrásaikat növelték: részvénytársaságba léptek be. részt vesznek ingatlan- és banki ügyletekben, bővítik az alkatrészgyártói és külföldi betegszállítási tevékenységüket. Üzleti kapcsolatot építettek ki az autóklubbal, a Hungária Biztosítóval és az Eurocross holland biztosítótársasággal. Ezek a vállalkozások több millió forint bevételt jelentenek. Ábrahám Zoltán kifejtette még: Az igazi: megoldás számukra az lenne, ha a sürgősségi betegellátás korszerűbb finanszírozási keretek közé kerülne. Az indokolatlan betegszállítás megszűnne, vagy teljes körben térítéskötelessé válna. Devizáéi látásunkról szó'- va megjegyezte, hogy annak mértéke igen szerény, s indokoltnak tartaná, ha a liberalizált termékek listájára a mentőautó is felkerülne. (MTI) hőszigetelés, jelentős energiaveszteséget okoz. Sajnos az ilyenfajta „takarékossággal” gyakran találkozunk. Hasonló a helyzet a tetőtér beépítése terén, ugyanis az itt lévő lakótér használhatósága érdekében a megfelelő vastagságú és minőségű hőszigetelés elengedhetetlen. Itt a terven szereplő rétegrend pontos betartására hívjuk fel a figyelmet. Fontos szerepe van a hőszigetelés fölött és alatt lévő fóliarétegnek és — amivel alig találkozunk — a szarufára erősített, a tetőléceket tartó ellenlécnek. amely a cserép és hő- szigetelés közötti légréteg nyári kiszellőztetését teszi lehetővé. A lakóépületek hőszigetelésénél még egy jelenségről feltétlenül szót kell ejteni és ez az úgynevezett hőhíd. Jelentős hőveszteséget nem okoz, viszont annál kellemetlenebb velejárója lehet a páralecsapódás, a belső felület elszíneződése. penészesedése. A hőhíd olyan helyeken jön létre, ahol a határoló szerkezetben a fal anyagánál rosszabb hőszigetelésű anyagok vannak beépítve és ezek nincsenek külön hőszigeteléssel ellátva. Ilyenek például a vasbeton koszorúk, az áthidalók, az erkélylemezek. A hőtechni- kailag jól megépített épülethez hozzátartozik ezeknek n szerkezeteknek a gondos hőszigetelése is. Mindezek helyes kivitelezéséhez természetesen komolyabb szakismeret szükséges, ezért ismét felhívjuk a figyelmet a terv szerinti építésre, az esetleges problémák megoldásánál pedig a tervezővel, vagy műszaki vezetővel való konzultáció fontosságára. Timmer Zoltán De miről is van szó? He- gedűsné megfellebbezhetetlenül tiporja sárba a szak- szervezetek megyei tanácsát, sók-sok embert, akik a testületet alkotják és azt a néhányat, akik főállásban ott dolgoznak. Milyen jogon? Hegedűsné, mint szb-tMkár ■évek óta gyakorlatilag semmiféle kapcsolatban nem állt az SZMT-vel. annak munkájában nem vesz részt, így azt nem is ismerheti, és ezt nyilatkozata markánsan bizonyítja is. Kapcsolatot tartani, együttműködni az SZMT-vel a múltban sem volt kötelező egyetlen szak- szervezeti alapszervezetnek sem. és a jövőben sem kívánja kötelezővé tenni senki. Így mind az SZMT-ről, mind az esetleges jövőbeni megyei szakszervezeti szövetségről az elemi tisztesség alapján nem volt szerencsés ítélkeznie. Az SZMT múltbeli tevékenységét nem ismerhette. Nincsenek tapasztalatai arról sem. hogy a változások jegyében milyen új. a tagság érdekeit kifejező kezdeményezéseink vannak. Ezek után számon sem merem kérni, hogy tárgyilagosan nyilatkozzék a most létesülő megyei szakszervezeti szövetségről, mint merőben új típusú szervezeti elképzelésről. Aki ugyanis valamelyest ismeri a modern szakszervezetek működését, jól tudja, hogy ilyen szövetségre előbb vagy utóbb szükség lesz. Miért a súlyos tapasztalatok, hibák, zsákutcák után jöjjünk majd- rá évek múltán, hogy létre kell hoznunk egy ilyen szövetséget? A nagy múltú szakszervezetek példája, történeti tapasztalata nem elég bizonyíték nekünk és Hegedűsnének, valamint az újságírónak, hogy jó úton járunk? Keserűség mindannyiunkban van. Ez azonban kevés az érett politikai megfontoláshoz. Arra viszont joga van. hogy mindent mellőzve elmondja, nem ismeri azt a munkát, amit az SZMT korábban folytatott és ezért a jövőben sem tart igényt semmiféle megyei szakszervezeti szervre. Mindezzel együtt is Hegedűsné nem tett mást, mint felült napjaink divatjának és a bölcsesség kövével a zsebében nyilatkozott és elítélt. A „valamire emlék- szem"-et kiáltotta ki valóságnak. Mert ha vállalkozna az emlékezésre, például fe. idézhetné, hogy az SZMT semmi olyan kéréssel nem fordult feléje, hogy sztrájkoljanak. Pontosan tudnia kellene, hogy a vasasszakszervezet — saját szakszervezetük — kezdeményezte a sztrájkot és nem az SZMT. Nem is kérdezem, miért nem emlékszik erre pontosan. pedig ez csak néhány hónapja történt. Nyilatkozatából viszont kiderül, hogy az elmúlt 4 év, amelyre emlékszik élénkebben él emlékezetében! Nem arról van-e itt szó. hogy a múlt toiténései és hibái nem engedik láttatni a jelent? Hiszen a sor folytatható a többi állítása kapcsán is. Nem tudom Hegedűsné hogyan ítéli meg az^ aláírásgyűjtést, de én annyit tudok, hogy a legutóbbinak népszavazás kiírása lett a végeredménye! Akkor miért becsüli le. miért szól lekezelően a szak- szervezetek aláírásgyűjtő akciójáról? Hogy nem csinálunk semmit? Nézőpont kérdése- Mi úgy gondoljuk, ha csak egy szakszervezeti tagnak segítséget tudunk nyújtani problémája megoldásában, az is több a semminél. Az SZMT ma nem az ami tegnap volt! És még kevésbé az, aml 2—3 évvel ezelőtt volt! Nem kellene ezt. bizonygatnunk. ha mind a nyilatkozó, mind az újságíró ismerné munkánkat, ha tudná, hogy több ezer szak- társunknak nyújtunk és nyújtottunk segítséget olyan ügyekben. amelyeket ott helyben nem tudtak és tudnak elintézni. Nagy fizetést kapunk-e nvndezért, viszonyítás kérdése. Egyet viszont állíthatok: az SZMT-ben dolgozók nem tartoznak a túlfizetettek rétegéhez. Hangzatosán nyilatkozik titkár kolléganőink a neki semmitmondó szövetségről, de azt a fáradtságot már nem vette magának. hogy részt vegyen azon az értekezleten, ahol érdemben szót váltottunk az új szakszervezeti keretről. Pedig meghívtuk. Mint ahogyan azt a két kollégáját is Balassagyarmatról, akik el is jöttek és nagyon korrektül nyilatkoztak arról, hogy miért nem kívánnak a szövetségben részt venni. Ha ön is jelen lett volna, akkor talán tudná azt is. hogy az apparátus fennmaradása és a szövetség létrehozásas között nincs szoros összefüggés. Mindezek után mindenkiben felmerül a kérdés: miért vonja kétségbe a .jövőbeni elképzelések tisztességes szándékál? Mindenki becstelen, aki újat. mást akar, de régebben is dolgozott valahol? Az apparátus átmentése, ejtőernyőzés csak az egész? Valóban régen járt már mifelénk, mert. akkor talán tudná, hogy a szakszervezeti székház nagyobb felében már nem szakszervezeti alkalmazottak dolgoznak, az apparátus úgy megkarcsúsodott, hogv önmagát is nehezen ismeri fel, de a fogyókúrának még nincs vége. Csalfa trükkjeink lennének? Szálláscsinálói akarnánk lenni mindannak, ami a régit kívánja visszaállítani? Csak olyanok szemében tűnhetünk ilyennék, akik eleve csak ezt akarják meglátni és semmi mást. Balassagyarmatról pedig legalább ketten így akarják látni. Hosszú távra kiható veszélyei vannak ennek a szemléletnek. Nem szerencsés, hogy múltbeli sérelmek miatt összemosódnak egymástól teljesen idegen kérdések. A balassagyarmatiak joggal sorolják fel az elmúlt ‘évtizedek hátrányos megkülönböztetésének eseteit. Ebből azonban korántsem következik, hogy Salgótarjánból semmi jó nem indulhat ki. Ne felejtsék el, hogy a központosított államhatalom és az ennek megfelelően központosított államháztartás következményei egészen mások. mint az újjászerveződő szakszervezeti szolidaritás horizontális építkezése. Űj szakaszban vagyunk. A munkásösszefogás elfelejtett. gyakorlatát kell felébreszteni. Ez nem egyszerűsíthető le a korábbi struktúrából következő Salgótarján—Balassagyarmat ellentétre- A büszke gyarmati kulturáltság alapján érdemes lenne ezen a helyzeten elgondolkodni. A bársonyszéket csak műkereskedésben és múzeumban látott: Vincze János Burkolólapok vágására alkalmas gépekből az idén huszonöt darabot állítanak elő a Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat tolmácsi üzemében. A termékek jelentős részét Svájcba és az NSZK-ba exportálják. A készre szerelt vágógépek mellett további huszonöt darabot alkatrészenként értékesítenek. Képünkön Gembolya István és Puhovszki István szerelik a tőkés piacra kerülő gépeket. —RT— Drága takarékosság Hol szökhet ki a meleg?