Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... tZ^> TELEXEN ÉRKEZETT... ÚTTŰRŐSAROK »Barátunk az újság« PPh B tiiiiiiLijiiÎM» 11 il Ini If Vi" I víMu\ S ■iirii I «4 I á r 11 • ijliip|l)l •• V ' R® • W»p% V J '■■: :"• BÍW^^w’^mBíJÍÍ^í'-I«-'5 % otÍsSpÍ' • * .%?•; •• 1 «■iia^^rtgünBI^!a™M£ ■:*mr •. Et». íiMj. *&* a «&# •mim ffi WCTyjnMKraw^>j’Á‘yk'<v.• ■-'*•>/'*'■ ‘ ’-• ' -' ,•/;»•■••.• Barátunk a fénykép Fényképek az állatvilágról Egy fotográfus számára mindig izgalmas feladat megfigyelni és megörökíteni az állatok életét, környezetét, szokásait és jellemző vonásait. Minderre lehetőségünk ,van a ház körül, a szomszédok portáján, az állatikertben és a természetben. Jó lenne, ha a feladat megoldása során gondolnátok az apró rovarokra, bogarakra — közgyűrűvel, előtétlencsével fényképezhetek! —, a madárvilágra, az erdő lakóira. Ezek mellett szívesen látnánk viszont a háziállatokat, vagy akár az állatkerti élményeket is. Mutassátok be mit tesznek az emberek az állatok védelmében, vagy éppen ellenében ! Hogyan segítik az állatok az ember munkáját? A játék szervezőinek kérése az, hogy a beküldendő képeket úgy válogassátok, minél tpbbféle állatábrázolás szerepeljen a kollekcióban. Beküldendő: 10 db 13x18 cm-es méretű fekete-fehér papírkép. Határidő: 1990. január 31. Maximális pontszám: 20 pont. Postacím: BARÁTUNK A FÉNYKÉP. Gyermekfotó- szakköröik Országos Módszertani Központja, Balatoni Üttörőváros. Zánka, 8250. A fényképek hátoldalán tüntessétek fel a szerzők nevét és a szakkör címét! Huszonöt éves finn testvériskolánk 1985 októberében két iskola barátságot kötött. Az egyik finn — a vantaai iskola -, a másik egy magyar - iskolánk, a Lovász József Általános Iskola. A barátság sokrétű. 1987-ben finn tanulók jártak nálunk, míg 1988 nyarán iskolai kamarakórusunk utazott el Finnországba. Sokan leveleznek, legfőképpen angol nyelven. Tavaly, a mi iskolánk ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, idén, október végén a finn testvériskola érkezett el 25. ,,életévéhez". Ez alkalomból kisebb kiállítás nyílt iskolánkban. Levelek, fényképek, finn barátaink ajándékai kaptak helyet az üveges szekrényekben. A kapcsolat az utóbbi évek alatt még szorosabbá vált. Örömmel és büszkén ápoltuk és ápoljuk a finn-magyar barátság egyik formáját, a testvériskolai kapcsolatot. Magyar Zoltán Salgótarján Klubfoglalkozás Az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is négy klubfoglalkozás szerepel tervünkben. Az elsőre, nemrégiben egy péntek délután került sor. Témája a divat volt. Nyolc pajtás mutatott be színpompás, alkalmi és sportos ruhákat. A büfé természetesen most sem hiányzott. Vajas zsemle és alma. no meg a tea volt az uzsonna. Persze zenéről is gondoskodtunk, mely még vidámabba, hangulatosabbá tette összejövetelünket. Reméljük, a többi foglalkozás is ilyen jól fog sikerülni. Kovács Szilvia Makai Krisztina Kazár Leg... leg... leg... Már másodízben rendeztük meg iskolánkban a Leg. . . leg. . . leg. . . vetélkedőt. Tanulóink — a legkisebbtől a legna- gyobbig __ részt vehettek ebb en a játékos versengésben. Néhány meghökkentő versenyszám is akadt, mint például : Ki tud egy perc alatt több orosz szót mondani; Kinek van a legnagyobb nyelve, legkarcsúbb dereka stb. A verseny végére, — mikor elérkeztünk az utolsó versenyszámhoz —, nagyon jó lett a hangulat. Heves küzdelem alakult ki a „Ki tud a legtöbbet nevetni” címért. Ez már közös verseny volt, ugyanis nemcsak a benevezettek kacagtak, hanem az egész nézősereg. Kecskés Ildikó Toronyi Anett Zagyvaróna REJTVÉNY Játék a nevekkel Írjátok be az alább felsorolt neveket az ábra vízszintes soraiba úgy, hogy a körökkel megjelölt átlóba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy nagy olasz zeneszerző vezetéknevét adják megfejtésül. DOLLI, LINDA MÁRTA, TERÉZ, VILMA. Beküldési határidő: december 1. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése: József Attila. A következő pajtásoknak kedvezett a szerencse: Bo- csok Annamária Mátra- mindszent. Révay Eszter Salgótarján, Bacsa Mária Bárna, Kecskés Ildikó Salgótarján, Polka János Szátok. A könyveket postán juttatjuk el részetekre. Budapesti vendégekkel Veres Pálné sírjánál A budapesti Veres Pálné Gimnázium tanulói és tanárai október 28-án Vanyar- con jártak. Erről az eseményről szeretnék beszámolni az ÜTTÖRÖSAROK rovat olvasóinak. Már szüléink iskolásévei alatt is létezett egy kapcsolat a Vanyarci Általános Iskola és a budapesti Veres Pálné Gimnázium között. Ez úgy jött létre, hogy községünk temetőjében nyugszik Veres Pálné, a nőnevelés úttörője, aki a Veres Pálné Gimnáziumot alapította. A gimnázium tanárai és tanítványai már több alkalommal lerótták kegyeletüket sírjánál. A gimnázium alapításának 120. évfordulójára emlékezve látogatott el hozzánk Vanyarcra, a Veres Pálné Általános Iskolába. negyven diák és hét tanár. Érkezésük tiszteletére az iskolarádióból kellemes zene áradt, mi pedig meleg vendégszeretettel fogadtuk- Végigkalauzoltuk őket iskolánk termein, folyosóin. Ezután megvendégeltük a 8. osztályos lányok által készített finom szendvicsekkel és teával. A déli órákban kisétáltunk a temetőbe Veres Rál- né sírjához. A Himnusz éneklésével kezdődött a megemlékezés. Egy lány méltatta Veres Pálné érdemeit. egy fiú Arany János Magányban című versét szavalta el. A vendégek mécsesek lángjai mellett koszorú elhelyezésével rótták le kegyeletüket a néyadó és alapító előtt. A Szózat el- éneklésével. és virágaink elhelyezésével zárult a koszorúzás. Nem sokkal később felkerestük Veres Pálné kastélyát. A parkon keresztül elsétáltunk a Madách-fához, ami arról nevezetes, hogy itt olvasta fel Madách Imre egyik fő művének. Az ember tragédiájának részleteit a gimnázium alapítójának. Baráti búcsúzáskor megígértük vendégeinknek, hogy legközelebb mi látogatunk el hozzájuk. Berceli Szilvia S AKOKSZEEK ESZTÖ : tSVanijii: Nem csatlakoznak a gyarmatiak Szakszervezeti fórum alakult A szakszervezet vezetése az elmúlt időszakban a hatalom kiszolgálója volt. Látszattevékenysége nem korlátozódott másra, mint a párt érdekeinek érvényesítésére. Néha, ugyanolyan köntöst öltött, mintha a dolgozók érdekeit képviselné. Ám az üzemi négyszög egyik tompa szögeként, sohasem mondott ellent a munkáltatónak. Ragyogóan kiépített apparátusa behálózta az egész országot. Ebben a csendes forradalomban a szakszervezet sem kerülhette el sorsát, hirtelen jelentkeztek a válság tünetei. A tagság, megelégelte a centrális, formális irányítás hátrányait. Az apparátus csupán egy dologra összpontosított — át akarta menteni jól fizetett állásait. Mára a tagságnak elege lett a jól Iá tható manőverekből, elege lett az atyáskodó magatartásból. — Tulajdonképpen úgy kezdődött a mi akciónk, hogy a NÖGRÁD-ban megjelent egy cikk, csatlakozzunk a megyei szakszervezeti szövetséghez — mondja Hegedűs Jánosné, a balassagyarmati kábelgyár szak- szervezeti titkára' — Mi ebben a szakszervezetek me- gvei tanácsának a folytatását láttuk. Ez a megyében működő vállalatok szakszervezeteit kapcsolná össze. Információkat adna. összefogná a szervezeteket, függetlenül az ágazatoktól. Az elv önmagában még nem lenne rossz. Én csak az elmúlt négy évről tudok beszélni, nos, ez idő alatt a szervezet nem sok segítséget adott nekünk. Érkezett tőlük ebben az évben olyan kérés, hogy sztrájkoljunk, meg, hogy adjuk el a sztrájkalapra nyomtatott újságot. írassuk alá a dolgo- zókkalazít a felhívást: nyolcórai munkáért megfelelő bért és adómentes maradjon a szakszervezeti tagdíj. De konkrét, gyakorlati segítséget egyetlen alapszervezet sem kapott. A dólgozók tőlünk azt várják.1 hogy másképp, hatékonyabban, jobban képviseljük az érdekeiket. Kitűnően látja Hegedűs Jánosné, az ilyen irányítási forma rákfenéjét. Tudja, formálisan működő szervezetekre nincs semmi szükség! A semmitmondó felhívások ideje lejárt, főleg akkor, ha a kijelentéseket nem követik tettek! — Más helyzetben vagyok én, és más helyzetben van mondjuk a pedagógus-szakszervezet titkára — folytatja Hegedűs Jánosné. — Ha csak a bérviszonyokat vesz- szük akkor is nagy szórás tapasztalható. De vizsgálhatjuk akár a testületek felépítését — az is mindenhol más. Ugyanez vonatkozik egy-egy akció megszervezésére, tömegsportnap megrendezésére. kulturális programok kialakítása —. egyéni megoldást követel valamennyi. Ehhez nem kell eg.v kútfej. akit mi fizetünk, akiknek nincs semmi dolguk, csak felveszik a nagy fizetéseket. Azt akarják, hogy az apparátusbeli emberek megmaradjanak a helyükön- Nem érezzük azt, hogy erre lenne szükség. Finomabban is lehetne fogalmazni, de minek. A lényeg végül is' az, nem kellenek a bársonyszékekben ülő. hatalmas fizetéseket felvevő apparátusbeli emberek. Az egyedi bajokat helyben kell megoldani. — A másik gond az. hogy egy-egy megyei tájékoztatón olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy konkrét kérdéseket lehetetlen volt feltenni — fűzi tovább a mondatokat a titkár. — Egyszerűen nincs mód és lehetősé? egy százfős testület előtt, a gondok helyi boncolgatására. Nem azért, mert nem merem megkérdezni, csak nem jutok hozzá. Éppen ezért valamennyiünknek az volt a véleményé, hogy szûkçbb körben előbb megoldjuk a bajokat. Nem kell ahhoz elnökség. meg pulpitus, meg mikrofon. Leülünk egy kisebb szobában, és ott nyugodtan el lehet beszélgetni. Erre föl gondoltuk Gyarmaton mi is, ha már telefonálgatunk és egymástól információt szerzünk akkor beszéljük meg konkrétan a teendőket. A beszélgetéseket tett követte, saját maguk szervezték meg az összejövetelt. Örömmel adott nekik helyet az új művelődési központ. Mehettek volna bármelyik vállalat helyiségébe. ők mégis ezt választották, ezzel is demonstrálva az egyenlőséget. — Felvetődött, a fórumon a megyei szakszervezeti kötődés is — folytatja Hegedűs Jánosné. — Elmondták ott a titkárok, hogy kaptak eg.v alapszabály-tervezetet. De ez tulajdonképpen nem mondott > semmit nekünk! Legyünk.egy szövetségben, legyen tagdíj, legyen elnök, titkár, és szavazni sem kell- Ejtőernyőzés ez kérem a javából ! Azt mondtuk, minket a megye nem segített. Nem éreztük nem érezzük azt. hogy a megyei tanács vagy a megyei szak- szervezet kiállna a helyi problémák mellett. Én ezt az elmúlt húsz év viszonylatában is tapasztaltam. Ne vegyünk mást csak a kul- túrházat. Hogy egy megyének évtizedekig ne tűnjön fel, hogy egv olyan városban, ahol Mikszáth. Madách, Szabó Lőrinc élt, nincs kul- túrház, az abszurdum. Hiába van végre művelődési központ a húsz év kiesést nett pótolja semmi. A fórumon egyhangú határozat született; nem csatlakoznak a megyei szövetséghez. Kifejezték azon akaratukat is, hogy Balassagyarmatért tenni akarnak. A szakmaközi bizottságokat hajdanán azért hozták létre, hogy összefogja a különböző ágazatok szakszervezeteit. Mivel ez nem működik, ennek a helyébe lép a fórum. Hiába hozzák létre a megyei szövetséget. a gyarmatiak nem csatlakoznak. Adám Tamás Alapítvány kóruskarnagyoknak Virtuozitás lesz a lényege Hazai és külföldi karnagyok, illetve karvezetést tanuló főiskolások számára, s hogy a kevésbé ismert műveket is megismertessék egymással a szakmabéliek, a szombathelyi Radius Hungaricus kórus alapítványt szervez. Videoanyagokkal, plé- bek vezénylési felvételekkel pályázhatnak a versenyezni kívánók a minden évben megrendezendő kórus- karnagyi versenyre, melynek első és második helyezettje lehetőséget kap majd külföldi vendégszereplésekre is. A vezénylési technika és a ritmikai virtuozitás lesz a lényege a gyorstanulási versenynek, melyet szintén az alapítvány szervez. A szombathelyi I. nemzetközi kóruákarnagyi versenyre 1990. február 1-ig lehet jelentkezni. Bővebb információt a következő címen kaphatnak az érdeklődők: Radiu$ Hungaricus kórus, Horváth Imre kar- ' nagy. Szombathely Pf. : 226. 970Ô. A ragadozó őrgébics Hazánkban három gébicsfaj fészkel. Ebből egy a vörösfejű gébics gyakorlatilag eltűnt. A másik két faj a tövisszúró és a kis őrgébics költőmadarunk.- de ősszel melegebb vidékre költöznek. Ezek helyét tölti be az őszi hónapokban idelátogató nagy őrgébics. Többségükben a tőlünk északabbra lévő országokból érkeznek és sok esetben át is telelnek. A Med- ves legelőin minden télen megjelennek. A rigótól valamivel kisebb. A feje teteje és háta hamuszürke, míg a melle és a hasa fehér, szárnyai és farka fekete. Szenacsíkja szintén fekete. Röptében fehér fekete tarkának tűnik. Ragadozónak is mondható, mivel elkap és megöl nálánál nagyobb madarakat is. Én is megfigyeltem, amikor a levegőben kapta el a széncinegét. Mégis hasznosnak mondható, mivel a mezei pocok a fő tápláléka. Önködő madár. Mindig magányosan látható, amint a villanyvezetéken, vagy magányosan álló fa csúcsán üldögél. Innen kémleli a terepet egér után kutatva. Ha meglát egyet, sólyom (A szerző rajza) módjára zuhan rá és veri agyon a kissé horgas csőrével. Nem ritkán a levegőben helyben „szitálva” keresi az üregeiken kívül tartózkodó egereket. Jóval nehezebb a dolga akkor, amikor hó borít mindent. Ilyenkor kényszerül a madarak elfogására. Mindezek ellenére védett vendégmadaraink közé tartozik. Vaiya Ferenc
