Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-21 / 276. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON telexen Érkezett... Még egy levél a NÓGRÁDHÖ-nek ! Mi a kötelező a hivatalos fűtési idényben? A NÓGRAD november 14-i számában megjelenteket kiegészíteném azzal, hogy az Alkotmány út 7. szám alatti lakásokban nemcsak a melegvíz-ellátással, hanem a fű­téssel is problémák vannak. A távfűtés beindítása állítólag a hivatalos fűtési idény — október 15. — előtt megtörtént. Sajnos, mi a lakásokban ëzt a fűtést nem érzékeltük, a fűtőcsövek ugyanis hidegek maradtak, de ugyanakkor nálunk is problémák jelentkeztek a melegvíz-ellátásban — a víz hőmérséklete langyosra csökkent, sem fürdéshez, sem mosogatáshoz. nem volt megfelelő. A hideg fűtési csövek miatt október 16-a után magam is (és tudomásom szerint mások is) több ízben telefonáltam a táv­fűtési ügyeletre, ahol is egyik alkalommal egy ke­délyes hang azt közölte, hogy most októberben ked­vező a hőmérséklet, nincs is szükség fűtésre. Kérdésemre, „hogy ekkor a fűtési díjat is a Napnak kell fizetni?” az volt a vá­lasz, hogy nem, mivel a hivatalos fűtési idény már megkezdődött, a hőmérsék­lettől függetlenül a fűtési díjat a hőszolgáltató válla­latnak meg kell fizetni! Erkölcstelen dolognak tartom, hogy ilyen előzmé­nyek mellett a vállalat no­vemberre nemcsak a tárgy­havi — nem kis összegű, — fűtési díjat számlázta a lakóknak, hanem októberre még pótdíjat is felszámolt, holott nálunk fűtés nem volt. * A fűtési problémák je- lenlegis fennállnak, a fű­tőcsövek hidegek, nincs folyamatos fűtés. November 14-én, — amikor a külső hőmérséklet 6—7 C-fok kö­rül volt a fűtőtest, de a 18 óra 30 perckor megérkező díjbeszedő már a langvoso- dó fűtőcsövet találta... Bujtás Józsefné nyugdíjas Szandai Nándor közös képviselő O O O O Tudomásunkra jutott, hogy a fűtési problémák miatt a lakóközösség 54 aláírást tartalmazó levélben fordult a távfűtési üzem­hez, és kérik, hogy a nem teljesített szolgáltatásért ne számoljanak díjat. A lakók több telefonszámlát fizettek az ügyben, mint a fűtési díj, és kérik a hőfok és a hőtervezés ellenőrzé­sét... Az együttérzőket hívja és várja a MEASZ Megemlékezés és koszorúzás Gusztáv-aknán A Magyar Ellenállók és Antifasiszták salgótarjáni és a karáncslapujtői szer­vezetei — csatlakozva az MSZP és a NÖDISZ városi és területi szervezeteihez — csütörtökön, a karancslejtő- si ellenállás 45-ik évfordu­lója alkalmából, a bányász- ellenállás színhelyén, emlé­kezik meg a fasizmus elle­ni harcról és emlékeztet a hét bányásztársunk tudato­san vállalt cselekedeteire és halálára. A délután 3 óra­kor sorra kerülő megemlé­kezésre és koszorúzásra vár­juk az egykori harcok túl­élőit, a hoazátartozókat, a munkatársakat és a bajtár­sakat. / Tóth Gyula bányásznyugdíjas MEASZ városi vezetőség > tagja Még egyszer a Posta Bankról Igazán örülök annak, hogy a Magyar Posta ilyen figyelmes és ennyire igyek­szik ügyfeleit a legponto­sabban és leggyorsabban ki­szolgálni. Az a kérdésem továbbra is, hogy miért ve­lem tett kivételt? Ha Fent Attila, a posta vezetője figyelmesen olvas­ta el a Fórumban közölt írásomat, akkor abból tud­hatja, hogy a jelzett idő­pontban — október 14-en, szombaton — senkisem volt rajtam kívül a postán, és ezzel nem zavartam a posta rendes munkamenetét. Ak­kor miért kell új időpontot megjelölni az aprópénz át­vételére? Megjegyzem, er- röl a lehetőségről a szolgá­latot teljesítő hölgy nem beszélt. És miért fordultam a NÓGRÁD szerkesztőségéhez? Kérem Fent Attilát, hogy kérdezze meg a munkatár­sát, aki kényelmesebbnek találta a papírpénzek szá­molását, mint az én apró­pénzem átvételét. Sajtos Dezső Salgótarján Olvasd! levél Boldvai Lászlónak Mint a NÖGRÁD olvasója hetek óta figyelemmel kísérem azt a vitát, amely a lap jövendőbeli sorsa körül forog, önökön kívül mindenki — beleértve még a szerkesztőség munkatársait is — a pártoktól független néplapot szeretne. Mi pártod kívüli lakosok vagyunk többségben, akik ebben az újságban nemcsak a politikai élet színes és a valóság­nak megfelelő híreiről akarunk értesülni, de kíváncsiak va­gyunk a napi élet aktuális eseményeire, hirdetésekre, szép- irodalomra, művészeti eseményekre stb. Hogyan akarja elhitetni bárkivel is az MSZP, hogy nem. csak nevében, de tartalmában is megváltozott, amíg a régi módszerein nem tud változtani? Gondolkozzanak el azon, hogy Önök számára mi jelent valódi propagandát és van-e joga az olvasóknak is ez ügyben véleményt nyilvánítani! Dr. Csaba Ferenc MÁV-nyugdíjas S.-tarján, Rákóczi út 89. összeállította: Rácz András Vélemények a népszavazásról Eritek a négy igen mellett November 26-án, történelmünkben először országos nép­szavazásra kerül sor, arpely a békés átmenet és a parla­menti demokrácia megteremtése szempontjából rendkívüli jelentőségű. Az MSZP Salgótarjáni Radikális Tagozatának véleménye szerint a főkérdés azonban nem az, hogy a nép, vagy a parlament válasszon-e köztársasági elnököt, hanem az, hogy az országnak mihamarabb legitim, a va­lóságos politiki viszonyokat tükröző, a nép bizalmát él­vező és működőképes országgyűlése legyen. Minden, ami ezt halasztja, illetve, ami erről a figyelmet — az elnök­választást is beleértve — eltereli, káros és a közvélemény manipulálásának minősíthető. A szabad választások mi­előbbi kiírása úgy érhető el, ha NÉGY IGEN-nel vok­solunk a népszavazáson. A salgótarjáni radikális tagozat mindezen túl azért is kötelességének érzi érvelni a NÉGY IGEN mellett, mert komolyan vesz minden olyan fogadkozást és kijelentést, amely az MSZP-kongresszuson az új párt esélyegyenlőség melletti elkötelezettségéről elhangzott. Ebben alapvető fontosságúnak ítéli meg, hogy az MSZP politikai súlyát és a társadalomban betöltött szerepét mindenekelőtt a sza­bad parlamenti választások minősítsék. Figyelmeztet ar­ra, hogy egy kivételes, jogrendünkbe bele nem illő, ezért indokolatlan és megmagyarázhatatlan közvetlen elnök- választás a népben jogos aggodalmakat kelthet a párt szavahihetőségét illetően. A radikális tagozat ugyanakkor mindent elkövet Pozs- gay Imre parlament által történő köztársasági elnökké választásáért. Bízik abban, hogy népszerűsége, politikai bölcsessége és a pluralizmus helyreállításában szerzett, elévülhetetlen érdemei miatt a szabad választások után i-, eséllyel pályázhat a legmagasabb közjogi méltóságra. MSZP SALGÓTARJÁNI radikális tagozata Bele lehet szédülni! Kisvállalkozásokká szerveződik a Kapos Volán Kilenc leányvállalat ala­pításának engedélyezését kérte a Somogy Megyei Ta­nácstól és a szakminisztéri­umtól a Kapos Volán. A tanácsi hozzájárulást már megkapta a közlekedési vállalat; s ha a tárca is kedvező döntést hoz, 1990. elejétől csaknem teljes önállósággal vállalkozhat és gazdálkodhat a ma még üzemegységként működő négy kaposvári és öt vidé­ki részleg. Tevékenységi körük a személy- és teher­szállításon, Qz utazási, ide­genforgalmi szolgáltatásokon kívül az ipari szerelési mun­kákra, gépjárművek javítá­sára, belkereskedelmi mű­veletekre, termelőeszközök kölcsönzésére, csomagolásra és raktározásra, reklámte­vékenységre, veszélyes hul­ladékok kezelésére, s né­mely esetben kő- és kavics- bányászatra is kiterjed. A vállalati központ — va­gyonkezelői szerepén túl — csupán a helyi és helyközi személyszállítás ügyében tartja fenn közvetlen. be­avatkozási jogát, mivel e tekintetben mindmáig „ellá­tási felelősség” terheli a Vo­lán vállalatokat. % A szervezeti átalakítás egyik fő céljának tekintik a „túlsúlyos” és túlságosan költséges vállalati központ erőteljes leépítését. Az irá­nyító funkciók jelentős ré­szét a részlegek önállósulá­sa és a belső kapcsolatok üzleti alapokra helyezése eleve szükségtelenné teszi. A továbbra is nélkülözhetet­len — és gazdaságossági- ésszerűségi megfontolásból központosítottan intézendő — szellemi tevékenységek ellátására szolgáltató jellegű kisszervezeteket hoznak létre. Így január 1-jétől ön­álló vállalkozásként kezdi meg tevékenységét a jogta­nácsosi munkaközösség, il­letve a munkaügyi, bérel­számolási és társadalombiz­tosítási ügyintézéssel fog­lalkozó betéti 'társaság. Ezek ' szolgáltatásait dí­jazás ellenében minden kö­töttség nélkül vehetik igénybe a belső vállalkozá­sok, s az ügyintéző társasá­gok dolgozhatnak külső cé­geknek is. Megettem már kenyerem javát. Hovatovább ingyen szállít a Volán, de még a MÁV is. De ilyen, mint a napokban — amióta kétágú vagyok —, még nem történt velem. Kék betűs, nyomtatott értesítést kaptam, hogy no­vember 26-án mehetek nép­szavazni!... Én!... Aki eddig olyan könnyű helyzetben voltam, hogy mindent el­döntötték helyettem. S most itt állok tanácsta­lanul. Mert hisz voltam én már nem is egyszer ^szavaz­ni. Sőt! Választás helyett is szavaztam. Szakszervezeti titkárra, tanácstagra és or­szággyűlési képviselőre. Még a fülkébe sem mentem be. öntudatosan összehajtottam a szavazólapot és bedobtam az urnába. De népszavazni most me­gyek először. És kisül, hogy most meg szavazás helyett választanom kell. Hogy az „igen”, vágy a „nem” koc­kába tegyem a keresztet. És most itt gyötrődöm a kétsé­gek között. Ki mondja meg egyértelműen, mit is tegyek? Hogyan népszavazzak? Nézem a tévét. Halk ze­neszó kíséretével hallom, hogy Igeeen! Igéén! Igeeen! Igéén!... Ahá! Vagyis négy igennel kell szavaznom... Kezembe veszem az újságot. És olvasom öles betűkkel: Egy nem és három igen!... Lapozok egyet. S nicsak! Szinte ordítanak rám a nagy betűk: Bojkott!!! Alatta kisebbekkel: Nem megyünk el! Nem szava­zunk! — és alatta a felsoro­lás, miért is nem.-. N. Bekapcsolom a rádiót. Még idejében, hogy halljam valamelyik alternatív szer­vezet felhívását, amiben a bojkott bojkottjára szólít fel. Vagyis menjünk el sza­vazni. mert aki nem szavaz, az a múltra szavaz. Szavazásra szólít fel a nagymúltú párt újraszerve­ződő vezetősége is. De ők a négy nemmel való szavazás­ra szólítanak fel. Ez lenne a választási 'kampány? SEGÍTSÉG! Hisz ebbe bele lehet szédülni! Hát ilyen nehéz lenne a de­mokrácia? No ezt még ta­nulni kell! Dé csak azért is elmegyek szavazni! Ki tudja, lesz-e rá módom még egyszer ebben az életben. Hisz oly " rövid az élet! (Gádoros) Kopogtató­cédulák Kezemben tartom a ko­pogtatócédulát. Nézegetem és elgondolkodom. Szava­zásra hív, de mire? Négÿ, egyenként magában is igen fontos kérdésre vár­ják a szavazás elindítói az igen válaszomat. De ezek­ből három — a munkásőr­ség megszüntetése, pártok­nak a munkahelyekről való kivonulása, a pártvagyon elszámolása a kormány dön­tése alapján már rendezett­nek tekinthető, tehát erre szavazást kérni gyerekség. A negyediken, a köztársa­sági elnö;k választásán már el lehet gondolkodni. Valóban, most az egyszer adódik alkalom arra, hogy a nép közvetlenül választ­hasson. Én úgy vélem, hogy a nép akaratán semmiféle csorba nem esett volna, ha a köztársasági elnököt a képviselőválasztások után, a parlament választotta volna meg. Hiszen akkor már mindenki számára a parlament legitim lesz, és akkor a mi képviselőink a mi megbízásunkból dönt­hettek volna az elnök sze­mélyéről. Miért gondolom így? A napokban jutott tudomásom­ra, hogy ez a népszavazás közel félmilliárd forintba fog kerülni. Valamennyien tudjuk, hogy választások előtt ál­lunk, ami szintén nem lesz olcsó dolog. Ilyen gazdagok lennénk, hogy néhány 10 ezer ember kellően át nem gondolt el­képzelésének megvalósításá­ra ennyi pénzt kidobhatunk? Az SZDSZ és más szer­vezetek az év során a sze­gények segítésére használt­ruha-gyűjtést, olcsó zöldség- ellátást. ingyen levesosz­tást. stb. kezdeményeztek. Én arra gondoltam, hogy ha ezt a pénzt, amit most a népszavazásra költünk, a szegénység enyhítésére for­dítanánk, hasznosabb lenne, mint használt ruhát osztani. Amikor a kormány és a szakszervezet 500—600 fo­rintos összegeken problé- mázik, a rászorulók egyszeri segélyezésének kérdésében, akkor mi félmilliárdokat do­bunk ki olyan dolgokra, ami a demokrácia megvalósulá­sát egyáltalán nem gátolná. Sőt! El kellene már végre tény­leg gondolkozni azon, hogy mi az ésszerű, a célszerű, és ami nem az, annak a meg­valósítását meg kellene aka­dályozni, bárki kezdemé­nyezi is azt. Petrik Ödön Pásztó Megtekinthetők a tanácsrendeletek 1989. november tizenötödikén hatályba lépett Salgó­tarján Város Tanácsának a rendelete a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról, valamint a közte­rületek használatáról, a tanácsrendelet módosításáról. A tanácsrendeletek a városi tanács ügyfélszolgálati iro­dájában megtekinthetők. Speciális szénfeitö Márkushegyen «Speciális szénfejtő és szén- rakodó berendezést helyez­tek üzembe az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében. A beruhá­zásra azért volt szükség, mert ismét teljes kapacitás­sal működik az elmúlt öt évben szakaszosan felújított oroszlányi hőerőmű, s ehhez évi 1,8 millió tonnányi fűtő­anyagra van szüksége. Ezt a mennyiséget a bá­nyavállalat a 300—400 méter mélyen, kedvezőtlen geoló­giai viszonyok között lévő szénmezőben az eddig hasz­nált gépekkel, berendezések­kel nem tudta volna kiter­melni. A lengyel FAZOS bányagépgyártó vállalattól vásárolták a speciális, a kő­zetnyomásnak ellenálló, nagy teljesítőképességű fej­tő- és rakodógépet. A 130 millió forint értékű beren­dezéssel napi 1800—2200 tonnányi szenet termelnek a márkushegyi üzem dolgo­zói, szemben a szénbányá­szat országos átlagánál« megfelelő napi 951 tonná­val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom