Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-02 / 260. szám

KinrDÁm tá iai^hm í ' > tci ryCM CDIÍP7PTT NUünAUI 1 AJAIvUlM. . . ( à j&j TuLbaAtN LKKLZ.L 1 1 ■ ■ ■ z7 jl/ Válasz a „Meglepetés a Volántól..." című írásra A NÖGRÁD 1989. X. 27-ei számában megjelent cikk, amely „Meglepetés a Volán­tól. ..” címet viselte, en­gem is meglepett. A meg­lepetésnek az alábbi egy­szerű magyarázata van. Miután Varga Gyula meg­kapta a Volántól a 719 Ft pótdíj befizetésére vonat­kozó felszólítást. azonnal felkeresett, és közölte, hogy 1989. július 20-án, de más­kor sem fordult elő, hogy ő menetjegy n^jkül uta­zott volna, ezért az eljárást felháborítónak tartja. Megvizsgálva az ügyet kiderült, hogy Varga Gyula felháborodása jogos volt, mert a szabálytalankodó utas valóban nem ő volt. Valaki a bliccelő utasok kö­zül visszaélt a nevével. A tényeket telefonon közöltem Varga Gyulával, és kértem, hogy a befizetésre vonat­kozó felszólítást tekintse semmisnek (azt személye­sen már korábban vissza is vettem) és az ügyet le­zártnak. Az újságcikk a le­írtak ellenére egy héttel később mégis megjelent olyan valótlan állítással fe­jezve be az írást, hogy ,.A NÖGRÁD Volán minden­esetre fenyeget és pénzt követel az ártatlan utastól.” Varga Gyula ártatlansá­gát tehát nem vitattam, de az üggyel kapcsolatos kor­rektséget igen. Miklós Ernő üzemigazgató Nyílt levél Csík Károlynak „Ne az önkény, a törvény döntsön" „Tisztelt szerkesztőség! A NÖGRÁD október 25-i számában olvastam Csata Péter tollából az írást, mely a cigányok lakásfogla­lásával kapcsolatban je­lent meg. Azt talán nem kell bizonygatnunk, hogy jelen esetben városi elnök asszonyunk (polgármester­nőnk) milyen nagyvonalúan és igazságosan járt el. Kü­lön — dicséret illeti azért, hogy az ünnepre való tekin­tettel, csak halasztást adott az esetben, de végre fog­ják hajtatni a kilakoltatá­sokat. Ezzel a törvényt fog­ja helyesen alkalmazni egy magáról elfeledkezett ki­sebbséggel szemben, akik nagyon össze szeretnék té­veszteni a szabadságot a szabadossággal. Itt most nem egy népréteg ügye van po­rondon és lesz ezután is, hiszen ha a cigányságot egy kalap alá vennénk, úgy azt közülük joggal kérnék ki maguknak azok, akik becsü­letesen dolgoznak és élnek velünk egy közösségben. Te­hát nem szabad külön bizo­nyos cigánykérdést csinál­ni, hanem egyformán kell alkalmazni a jogokat és a kötelességeket mindenkire a törvény szerint! Egyre elszaporodtak a la­kóépületekben emeletről emeletre mászkáló 5—6 tagú cigánycsaládok, akik min­den ajtón becsengetve kol­dulnak, folyosókról tűnnek el tárgyak látogatásaik után. Ezért volna ajánlatos, ha egymás között úgy fogná­nak össze a cigányok, hogy a törvénytisztelők segítsék beilleszkedni társaikat a normális életbe, mely egyen> lő esélyt biztosít számukra is. Csik Károly azt mondta az írás szerint is, hogy ci­gánytömegeket tud meg­mozgatni bicskával a zseb­ben. Emlékszel Karcsi ba­rátom még arra a dél­utánra, amikor Te is egyik tagja voltál annak a 16 sze­mélynek, akik klubot akar­tunk alakítani, melyből az­tán az MSZMP reformköre lett? Akkor azt mondtad a közös beszélgetéseinken, hogy »százakat tudnál megmoz­gatni a cigányok közül, akik ilyen klubokra vágynának, ahol fajra és nemre való tekintet nélkül cserélik ki emberek gondolataikat és segítik a békés jöwőt«. Hát rajta Karcsi bará­tom, és mozgósítsd a társai­dat, hogy kivetessék a má­sik csoport zsebéből a bics­kát, és azok is városunk tisz­telt tagjai legyenek, ahol nem az önkény, hanem a törvény dönt mindenki fe­lett. Vigyáznotok kell rá Karcsi barátom, nehogy a becsületes cigányok is pré­dáivá váljanak a bicskások- nak, mert az elnök asszo­nyunk humanitása is vé­ges.” M. S. Salgótarján (a levél írójának neve és pontos címe a szerkesztőségben) Hogy mindig gondozott legyen a temető Társadalmi összefogással, pénzbeli támogatással, a ha­lottak napjához illő módon tették rendbe a mátrake- resztesi temető környeze­tét a község lakói. Ez a kép illik a szépen gondozott sí­rok mellé, ám az össze­gyűjtött szemét és gaz, újra elcsúfíthatja a teme­tőt és a halottas ház kör­nyékét. Ezért kérik a la­kók, hogy a községi tanács a temető kapuja mellé biz­tosítson egy konténert a szemét tárolására és elszál­lítására. Az égetés tűzveszé­lyes lehet a közeli erdőre, a füst szennyezné a leve­gőt. .. A sokszor bizonyított tár­sadalmi összefogás igazán megérdemelné a tanácsi tá­mogatást. .. Szűcs Ferenc Mátrakere&ztes Összeállította: rAcz andrAs Tizennégy településnek Épül a szécsényi hulladéktelep A 22-es út „szégyenfoltja” a már teljesen telítődött szécsényi szilárdhulladék­lerakó telep. A város kom­munális hulladékát már csak néhány hónapig képes fo­gadni. Az állandóan füstölgő szeméttelep a levegőt, a szi­várgás a felszíni vizeket, a széltől görgetett fóliazsákok a környezetet rontják. A várostól két kilomé­terre, szintén a 22-es út mel­lett, az egykori ludányhalá- szii téglagyár volt bánya­gödre a „megmentő hely”, amely 5,5 hektáros területén fogja majd a város és a kör­nyező települések kommu­nális hulladékát tárolni. Hol tart ma a beruhá­zás? Mik a jellegzetességei? Hogyan fog üzemelni? E kérdésekre kerestem vá­laszt a Szécsényi Városi _ Tanácson, ahol dr. Verebélyi Gábor vb-titkár adott infor­mációt. — A kivitelező Salgótar­jáni Építő és Karbantartó Szövetkezet dolgozói az első ütemben tervezett feladato­kat november végéig elvég­zik. A jövő év elejétől a te­lep fogadja a városból és a környező településekről az ide szállítandó kommunális szemetet. — A katlanszerű bánya­tér kialakítása megkezdődött. Miként felel meg a telep a szigorú előírásoknak? — A telep elhelyezését a KÖJÁL és a Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság is ked­vezőnek tartja. A létesít­mény környezetvédő megol­dással készül. A jól záró szürke agyagréteg kiválóan szigetel, így a szeméttelep a felszíni és a mélységi yizet nem szennyezi. — Kérem, adjon bővebb magyarázatot a környezet- védő megoldásról. — A tároló teljes területét alagcsövezik, a tározóba összegyűjtött vizet pedig a rétegesen terített szemétre visszapermetezik, amely az öngyulladást megakadályoz­za. A további védelmet szolgálja a kialakított öv­árokrendszer is, amely a kül­ső vizek elvezetését bizto­sítja. — Hol tart ma a munka? — Az első ütemben, amely 10 millióbá kerül, a terep- rendezés már befejeződött, épül az üzemirányító telep. Elkészült az övárokrendszer és kész a védőkerítés, a szi­várgó vizek gyűjtőmedencé­je, valamint a bekötőút a ■szükséges műtárgyakkal együtt. Üj elektromos hálózat épül, a telep pedig vezetékes ivóvízzel lesz ellátva. Meg­épül egy szociális helyiség, géptároló, konténermosó és üzemanyag-tároló. — Milyen lesz a tároló befogadóképessége ? — Közel 400 ezer köbmé­ter. A telep előzetes számí­tásaink szerint legalább 15— 20 évig fogadóképes lesz. — A beruházás költsége? — Az összköltség — a ter­vezés szerint — 30 millió fo­rint, ebből több mint 20 millió az építési kiadás. A gépek közel kétmillió forintba kerülnek. — Honnan lesz erre fede­zet? — Saját erőből a második ütemben elvégzendő felada­toknak nincs még meg a fe­dezete, ezért a megyei és az országos szervek támogatá­sában reménykedünk. Csak az előkészítési munkák há­rommillióba kerültek. Az első ütem feladatait 10 mil­liós hitelből, illetve a helyi tanácsoktól átvett alapból fedezzük. Rácz Á vállalkozási nyereségadóról A Házi Jogtanácsadó leg­újabb, októberi számában a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó mellett az adórendszer har­madik alappillérével, az 1989. január 1-jén hatályba lépett vállalkozási nyereség­adóval kívánja a lap meg­ismertetni olvasóit. A pon­tosabb megértés érdekében az adónem általános is­mertetésén túl több oldal­ról, kérdezz—felelek for­mában is, számos gyakor­lati példán keresztül hív­ják fel a figyelmet a spe­ciális részletszabályokra. 0 A lap rövid tájékoztató­jából pontosan megtudhat­ja az olvasó, hogy mely magánszemélyek, illetve jogi személyek, milyen feltéte­lekkel és milyen eljárások, útján < szerezhetnek Ma­gyarországon ingatlant, il­letve hogyan juthatnak an­nak használati jogához. Kedves Cseman Józsefnél Dr. Katona Ernő vagyok, az az orvos, akihez ön. mint „névtelen rejtőzködőhöz”, a NÖGRÁD október 25-i szá­mában nyílt levéllel fordult. Ebben azt állítja, hogy ok­tóber 14-én, amikor orvosi segítségért folyamodott, nem látták el, sőt igen erős. „kín­zó” fizikai fájdalma mellé lelki fájdalmat is „sikerült” szereznie. Ez utóbbit tőlem, mivel akkor este a balassa­gyarmati kórház sebészeti ambulanciáján én voltam az ügyeletes. Asszonyom! Levele, azokon túl, hogy személyeskedő han­gú, valótlanságoktól sem mentes, a történteket hiá­nyosan ismertető, személye­men keresztül az egész se­bészetet támadja, azt sugall­va, hogy a kórházunk ellá­tási területéhez tartozó mint­I __ A Diósjenő és Vidéke Takarékszövetkezet nőtincsi ki­rendeltségén mintegy ötszáz takarékoskodó ember pénzét kezelik. A betétállomány meghaladja a hu­szonhatmillió forintot. A lakosság körében a tartó­san lekötött 15%-os betét mellett a takaréklevél a legkelendőbb a pénzintézménynél. Képünkön Berta Ferencné és Kollár Györgyné takarékszövetkezeti al­kalmazottak az ügyviteli munkákat végzik. —RT— egy nyolcvanezer ember (po­tenciális beteg) csak a me­gyeszékhely rendelőintézeti igazgatójának a „segítőkész­sége folytán” gyógyulhat meg. Bár október 14-e és leve­lének kézhezvétele között el­telt másfél hét. feltételezé­sével ellentétben emlékszem önre, ezért engedtessék meg, hogy elmondjam, miként is zajlott le a kettőnk találko­zása. ön szombaton este jelent­kezett ambulanciánkon, há­rom hete meglévő panaszá­val, mely nem baleseti ere­detű volt. Kérdésemre, hogy miért csak ilyen hosszú idő elteltével, azt válaszolta, hogy már eddig is kezelték, de az nem volt elégséges. Következő kérdésemre, hogy miért csak az esti órákban keresett meg bennünket, azt mondta: .,Én egész nap dol­goztam, nem értem rá or­voshoz szaladgálni.” Erre a válaszra reagálva említettem meg, hogy én szintén egész nap dolgoz­tam, épp most jöttünk a műtőből, és amint láthatja, önön kívül is várnak még az ambulancia előtt, így előre­láthatólag még fogok is dol­gozni. Elkövettem azt-a hi­bát. hogy próbáltam meg­magyarázni önnek: a sebé­szeti ambulancia ügyeletben, így szombaton este is csak sürgősségi ellátást végez, és mint neve is mutatja, sebé­szeti és baleseti -sebészeti betegségek ellátására jo­gosult. Tanácsomat, mi­szerint az ön eseté­ben a pihentetés, a borogatás és a fájdalomcsillapítás a megfelelő gyógymód, nem sértő szándékkal adtam, és nem is azért, mert fáradt voltam, hétfőn feltétlenül ke­resse meg azt az orvost, aki előzőleg kezelte, mivel szá­mos állampolgári joga mel­lett ez amúgy is kötelessége lett volna. Sokakat, mint ahogy önt is, az egyetemen eltöltött éveim alatt (melyet levelé­ben egyszerűen és könnye­dén „felesleges”-nek ítél) ta­nultak tőlem telhető leg­jobb alkalmazásával láttam el. Köszönöm a lehetőséget, hogy mint a másik fél, én is elmondhattam a történte­ket. Utoljára, de nem utolsó­sorban, kollégáimmal együtt ezúton is kérjük, hogy az ügyeleti időben csak a va­lóban sürgős esetekkel ke­ressék fel a kórházat, és ez­zel adják meg a lehetőséget, hogy az arra rászoruló be­tegeket körültekintően és megfelelően láthassuk el. Tisztelettel: Dr. Katona Ernő Részigazság és nyilvánosság Készséggel adtunk helyet a nyílt levél címzettjének^ a történtek más szemszög” bői való megvilágítására. Az orvos és a beteg közti — a fenti levél ismeretében vél­hetően nem egészen sport­szerű — „pengeváltás” nem az első eset a bimbózó hazai nyilvánosságban, s így la­punkban sem, hogy a nyil­vánosság megnyíló csator­náit sokán részigazságok köz­zétételére használják fel. Persze, részigazságok is le­hetnek fontosak, elfogad­hatatlanok azonban akkor, ha az igazság egészének el­ferdítését szolgálják. A ki­mondott szónak súlya van, a kinyomtatottnak még .in­kább. Reméljük, hisszük, e nézetünkkel a jövőben mind többen értenek egyet, s nem feledik akkpr sem, ha élni kívánnak a sajtó nyil­vánosságával. (A szerk.) ■rPPHViVWBWPP -HWi r4a [• [«rMM» HSn* dt-li UJMiaM 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom