Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-02 / 260. szám
KinrDÁm tá iai^hm í ' > tci ryCM CDIÍP7PTT NUünAUI 1 AJAIvUlM. . . ( à j&j TuLbaAtN LKKLZ.L 1 1 ■ ■ ■ z7 jl/ Válasz a „Meglepetés a Volántól..." című írásra A NÖGRÁD 1989. X. 27-ei számában megjelent cikk, amely „Meglepetés a Volántól. ..” címet viselte, engem is meglepett. A meglepetésnek az alábbi egyszerű magyarázata van. Miután Varga Gyula megkapta a Volántól a 719 Ft pótdíj befizetésére vonatkozó felszólítást. azonnal felkeresett, és közölte, hogy 1989. július 20-án, de máskor sem fordult elő, hogy ő menetjegy n^jkül utazott volna, ezért az eljárást felháborítónak tartja. Megvizsgálva az ügyet kiderült, hogy Varga Gyula felháborodása jogos volt, mert a szabálytalankodó utas valóban nem ő volt. Valaki a bliccelő utasok közül visszaélt a nevével. A tényeket telefonon közöltem Varga Gyulával, és kértem, hogy a befizetésre vonatkozó felszólítást tekintse semmisnek (azt személyesen már korábban vissza is vettem) és az ügyet lezártnak. Az újságcikk a leírtak ellenére egy héttel később mégis megjelent olyan valótlan állítással fejezve be az írást, hogy ,.A NÖGRÁD Volán mindenesetre fenyeget és pénzt követel az ártatlan utastól.” Varga Gyula ártatlanságát tehát nem vitattam, de az üggyel kapcsolatos korrektséget igen. Miklós Ernő üzemigazgató Nyílt levél Csík Károlynak „Ne az önkény, a törvény döntsön" „Tisztelt szerkesztőség! A NÖGRÁD október 25-i számában olvastam Csata Péter tollából az írást, mely a cigányok lakásfoglalásával kapcsolatban jelent meg. Azt talán nem kell bizonygatnunk, hogy jelen esetben városi elnök asszonyunk (polgármesternőnk) milyen nagyvonalúan és igazságosan járt el. Külön — dicséret illeti azért, hogy az ünnepre való tekintettel, csak halasztást adott az esetben, de végre fogják hajtatni a kilakoltatásokat. Ezzel a törvényt fogja helyesen alkalmazni egy magáról elfeledkezett kisebbséggel szemben, akik nagyon össze szeretnék téveszteni a szabadságot a szabadossággal. Itt most nem egy népréteg ügye van porondon és lesz ezután is, hiszen ha a cigányságot egy kalap alá vennénk, úgy azt közülük joggal kérnék ki maguknak azok, akik becsületesen dolgoznak és élnek velünk egy közösségben. Tehát nem szabad külön bizonyos cigánykérdést csinálni, hanem egyformán kell alkalmazni a jogokat és a kötelességeket mindenkire a törvény szerint! Egyre elszaporodtak a lakóépületekben emeletről emeletre mászkáló 5—6 tagú cigánycsaládok, akik minden ajtón becsengetve koldulnak, folyosókról tűnnek el tárgyak látogatásaik után. Ezért volna ajánlatos, ha egymás között úgy fognának össze a cigányok, hogy a törvénytisztelők segítsék beilleszkedni társaikat a normális életbe, mely egyen> lő esélyt biztosít számukra is. Csik Károly azt mondta az írás szerint is, hogy cigánytömegeket tud megmozgatni bicskával a zsebben. Emlékszel Karcsi barátom még arra a délutánra, amikor Te is egyik tagja voltál annak a 16 személynek, akik klubot akartunk alakítani, melyből aztán az MSZMP reformköre lett? Akkor azt mondtad a közös beszélgetéseinken, hogy »százakat tudnál megmozgatni a cigányok közül, akik ilyen klubokra vágynának, ahol fajra és nemre való tekintet nélkül cserélik ki emberek gondolataikat és segítik a békés jöwőt«. Hát rajta Karcsi barátom, és mozgósítsd a társaidat, hogy kivetessék a másik csoport zsebéből a bicskát, és azok is városunk tisztelt tagjai legyenek, ahol nem az önkény, hanem a törvény dönt mindenki felett. Vigyáznotok kell rá Karcsi barátom, nehogy a becsületes cigányok is prédáivá váljanak a bicskások- nak, mert az elnök asszonyunk humanitása is véges.” M. S. Salgótarján (a levél írójának neve és pontos címe a szerkesztőségben) Hogy mindig gondozott legyen a temető Társadalmi összefogással, pénzbeli támogatással, a halottak napjához illő módon tették rendbe a mátrake- resztesi temető környezetét a község lakói. Ez a kép illik a szépen gondozott sírok mellé, ám az összegyűjtött szemét és gaz, újra elcsúfíthatja a temetőt és a halottas ház környékét. Ezért kérik a lakók, hogy a községi tanács a temető kapuja mellé biztosítson egy konténert a szemét tárolására és elszállítására. Az égetés tűzveszélyes lehet a közeli erdőre, a füst szennyezné a levegőt. .. A sokszor bizonyított társadalmi összefogás igazán megérdemelné a tanácsi támogatást. .. Szűcs Ferenc Mátrakere&ztes Összeállította: rAcz andrAs Tizennégy településnek Épül a szécsényi hulladéktelep A 22-es út „szégyenfoltja” a már teljesen telítődött szécsényi szilárdhulladéklerakó telep. A város kommunális hulladékát már csak néhány hónapig képes fogadni. Az állandóan füstölgő szeméttelep a levegőt, a szivárgás a felszíni vizeket, a széltől görgetett fóliazsákok a környezetet rontják. A várostól két kilométerre, szintén a 22-es út mellett, az egykori ludányhalá- szii téglagyár volt bányagödre a „megmentő hely”, amely 5,5 hektáros területén fogja majd a város és a környező települések kommunális hulladékát tárolni. Hol tart ma a beruházás? Mik a jellegzetességei? Hogyan fog üzemelni? E kérdésekre kerestem választ a Szécsényi Városi _ Tanácson, ahol dr. Verebélyi Gábor vb-titkár adott információt. — A kivitelező Salgótarjáni Építő és Karbantartó Szövetkezet dolgozói az első ütemben tervezett feladatokat november végéig elvégzik. A jövő év elejétől a telep fogadja a városból és a környező településekről az ide szállítandó kommunális szemetet. — A katlanszerű bányatér kialakítása megkezdődött. Miként felel meg a telep a szigorú előírásoknak? — A telep elhelyezését a KÖJÁL és a Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság is kedvezőnek tartja. A létesítmény környezetvédő megoldással készül. A jól záró szürke agyagréteg kiválóan szigetel, így a szeméttelep a felszíni és a mélységi yizet nem szennyezi. — Kérem, adjon bővebb magyarázatot a környezet- védő megoldásról. — A tároló teljes területét alagcsövezik, a tározóba összegyűjtött vizet pedig a rétegesen terített szemétre visszapermetezik, amely az öngyulladást megakadályozza. A további védelmet szolgálja a kialakított övárokrendszer is, amely a külső vizek elvezetését biztosítja. — Hol tart ma a munka? — Az első ütemben, amely 10 millióbá kerül, a terep- rendezés már befejeződött, épül az üzemirányító telep. Elkészült az övárokrendszer és kész a védőkerítés, a szivárgó vizek gyűjtőmedencéje, valamint a bekötőút a ■szükséges műtárgyakkal együtt. Üj elektromos hálózat épül, a telep pedig vezetékes ivóvízzel lesz ellátva. Megépül egy szociális helyiség, géptároló, konténermosó és üzemanyag-tároló. — Milyen lesz a tároló befogadóképessége ? — Közel 400 ezer köbméter. A telep előzetes számításaink szerint legalább 15— 20 évig fogadóképes lesz. — A beruházás költsége? — Az összköltség — a tervezés szerint — 30 millió forint, ebből több mint 20 millió az építési kiadás. A gépek közel kétmillió forintba kerülnek. — Honnan lesz erre fedezet? — Saját erőből a második ütemben elvégzendő feladatoknak nincs még meg a fedezete, ezért a megyei és az országos szervek támogatásában reménykedünk. Csak az előkészítési munkák hárommillióba kerültek. Az első ütem feladatait 10 milliós hitelből, illetve a helyi tanácsoktól átvett alapból fedezzük. Rácz Á vállalkozási nyereségadóról A Házi Jogtanácsadó legújabb, októberi számában a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó mellett az adórendszer harmadik alappillérével, az 1989. január 1-jén hatályba lépett vállalkozási nyereségadóval kívánja a lap megismertetni olvasóit. A pontosabb megértés érdekében az adónem általános ismertetésén túl több oldalról, kérdezz—felelek formában is, számos gyakorlati példán keresztül hívják fel a figyelmet a speciális részletszabályokra. 0 A lap rövid tájékoztatójából pontosan megtudhatja az olvasó, hogy mely magánszemélyek, illetve jogi személyek, milyen feltételekkel és milyen eljárások, útján < szerezhetnek Magyarországon ingatlant, illetve hogyan juthatnak annak használati jogához. Kedves Cseman Józsefnél Dr. Katona Ernő vagyok, az az orvos, akihez ön. mint „névtelen rejtőzködőhöz”, a NÖGRÁD október 25-i számában nyílt levéllel fordult. Ebben azt állítja, hogy október 14-én, amikor orvosi segítségért folyamodott, nem látták el, sőt igen erős. „kínzó” fizikai fájdalma mellé lelki fájdalmat is „sikerült” szereznie. Ez utóbbit tőlem, mivel akkor este a balassagyarmati kórház sebészeti ambulanciáján én voltam az ügyeletes. Asszonyom! Levele, azokon túl, hogy személyeskedő hangú, valótlanságoktól sem mentes, a történteket hiányosan ismertető, személyemen keresztül az egész sebészetet támadja, azt sugallva, hogy a kórházunk ellátási területéhez tartozó mintI __ A Diósjenő és Vidéke Takarékszövetkezet nőtincsi kirendeltségén mintegy ötszáz takarékoskodó ember pénzét kezelik. A betétállomány meghaladja a huszonhatmillió forintot. A lakosság körében a tartósan lekötött 15%-os betét mellett a takaréklevél a legkelendőbb a pénzintézménynél. Képünkön Berta Ferencné és Kollár Györgyné takarékszövetkezeti alkalmazottak az ügyviteli munkákat végzik. —RT— egy nyolcvanezer ember (potenciális beteg) csak a megyeszékhely rendelőintézeti igazgatójának a „segítőkészsége folytán” gyógyulhat meg. Bár október 14-e és levelének kézhezvétele között eltelt másfél hét. feltételezésével ellentétben emlékszem önre, ezért engedtessék meg, hogy elmondjam, miként is zajlott le a kettőnk találkozása. ön szombaton este jelentkezett ambulanciánkon, három hete meglévő panaszával, mely nem baleseti eredetű volt. Kérdésemre, hogy miért csak ilyen hosszú idő elteltével, azt válaszolta, hogy már eddig is kezelték, de az nem volt elégséges. Következő kérdésemre, hogy miért csak az esti órákban keresett meg bennünket, azt mondta: .,Én egész nap dolgoztam, nem értem rá orvoshoz szaladgálni.” Erre a válaszra reagálva említettem meg, hogy én szintén egész nap dolgoztam, épp most jöttünk a műtőből, és amint láthatja, önön kívül is várnak még az ambulancia előtt, így előreláthatólag még fogok is dolgozni. Elkövettem azt-a hibát. hogy próbáltam megmagyarázni önnek: a sebészeti ambulancia ügyeletben, így szombaton este is csak sürgősségi ellátást végez, és mint neve is mutatja, sebészeti és baleseti -sebészeti betegségek ellátására jogosult. Tanácsomat, miszerint az ön esetében a pihentetés, a borogatás és a fájdalomcsillapítás a megfelelő gyógymód, nem sértő szándékkal adtam, és nem is azért, mert fáradt voltam, hétfőn feltétlenül keresse meg azt az orvost, aki előzőleg kezelte, mivel számos állampolgári joga mellett ez amúgy is kötelessége lett volna. Sokakat, mint ahogy önt is, az egyetemen eltöltött éveim alatt (melyet levelében egyszerűen és könnyedén „felesleges”-nek ítél) tanultak tőlem telhető legjobb alkalmazásával láttam el. Köszönöm a lehetőséget, hogy mint a másik fél, én is elmondhattam a történteket. Utoljára, de nem utolsósorban, kollégáimmal együtt ezúton is kérjük, hogy az ügyeleti időben csak a valóban sürgős esetekkel keressék fel a kórházat, és ezzel adják meg a lehetőséget, hogy az arra rászoruló betegeket körültekintően és megfelelően láthassuk el. Tisztelettel: Dr. Katona Ernő Részigazság és nyilvánosság Készséggel adtunk helyet a nyílt levél címzettjének^ a történtek más szemszög” bői való megvilágítására. Az orvos és a beteg közti — a fenti levél ismeretében vélhetően nem egészen sportszerű — „pengeváltás” nem az első eset a bimbózó hazai nyilvánosságban, s így lapunkban sem, hogy a nyilvánosság megnyíló csatornáit sokán részigazságok közzétételére használják fel. Persze, részigazságok is lehetnek fontosak, elfogadhatatlanok azonban akkor, ha az igazság egészének elferdítését szolgálják. A kimondott szónak súlya van, a kinyomtatottnak még .inkább. Reméljük, hisszük, e nézetünkkel a jövőben mind többen értenek egyet, s nem feledik akkpr sem, ha élni kívánnak a sajtó nyilvánosságával. (A szerk.) ■rPPHViVWBWPP -HWi r4a [• [«rMM» HSn* dt-li UJMiaM 1
