Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-17 / 273. szám

N(k;i*Ái> 1989. NOVEMBER 17.. PÉNTEK B gyökerek a tízparancsolatig nyálnak Főszerep az újrakezdésben Kereszténydemokrata tagtoborzó Balassagyarmaton Az egyik legifjabb törté­nelmi párt a keresztény- demokratáké, hiszen még csupán néhány hónapja je­lezték: újra működnek, vál­lalva jogelődjük a'Demok­rata Néppárt tevékenységét, eszmeiségét, a keresztény állameszmény hirdetésében. Bár a nemzeti kerékasz­tal-tárgyalásokon részt vet­tek, mégis még ezekben a hetekben is a toborzó nagy­gyűléseik zajlanak, mikor a többi párt már lassanként a választási küzdelemre ké­szül. A minap épp a Balas­sagyarmati Oktatási, Műve­lődési Központ és Könyv­tár nagytermében tartottak programhirdető nagygyű­lést, melyen dr. Keresztes Sándor országos elnök be­szélt megalakulásuk, esz­meiségük és szükségességük kérdéseiről. A pártelnök elsőként ki­fejtette, hogy immáron a harmadik korfordulóhoz ér­keztünk el ebben a század­ban. A monarchia kialaku­lását nevezte elsőnek, majd a II. világháború befejező­désével született helyzet­lehetőség következik. Véle­ménye szerint, akkor a pol­gári demokratikus fejlődés útjára léphettünk volna, de ezt a „keleti fagy” megaka­dályozta. A pártelnök úgy véleke­dett, ehhez a kezdethez si­került ,,a jó isten segítségé­vel” visszatérni, s ezt az újrakezdési lehetséget ki kell használnia a nemzet­nek. Ebben kérnek maguk­nak szerepet, a keresztény állameszmény hirdetésével, szorgalmazásával. Ezután a jogelőd törté­nelmi múltjáról beszélt, majd a párt újjászületéséről szólt az elnök, említve az 1988-ban alakult Márton Áron Társaság ebbeni je­lentős szerepét. Sarkalatos kérdésként em­lítette a perszonalizmust. Eszerint a társadalomnak segíteni kell az egyén bol­dogulását, merthogy nem az egyes ember van az álla­mért, és a társadalomért, hanem fordítva. Az embe­reknek jogukban áll közös­ségekbe szerveződni, s a kö­zösséget, annak tevékenysé­gét Önmaguknak kormá­nyozni. A célok és felada­tok megvalósításában a kü­lönbözőségekre tekintettel kell lenni, de nem osztály­harcos szemlélettel. Kérelmek felülvizsgálata Lényegében befejezték munkájukat azok a megyei társadalmi bizottságok, ame­lyek az alternatív katonai szolgálatot teljesíteni kívá­nók kérelmeiről foglalnak állást. Ezt Somos József, a Honvédelmi Minisztérium illetékese közölte az MTI munkatársának érdeklődé­sére. Elmondta, hogy ösz- szesen 626-an kérték, hogy alternatív szolgálatot telje­síthessenek, közülük fegy­ver nélküli szolgálatra 72 sorköteles és három tarta­lékos, polgári szolgálatra pedig 537 sorköteles és 14 tartalékos nyújtott be ké­relmet. Hozzátette, hofiv egyedül a budapesti bizott­ságok nem tudták még be-' fejezni a munkájukat, mert a fővárosban több mint kétszáz kérelmet kell elbí­rálni. A társadalmi bizottságok, a megyei tanácsok felkéré­sére alakultak, s általában pedagógusokból, orvosok­ból, pszichológusokból, pszi­chiáterekből és a különböző pártok képviselőiből állnak. A bizottságok a hadköteles személyes meghallgatása után alakítják ki álláspont­jukat. Európában szerinte min­den történelmi eredmény keresztény eredetű, a gyö­kerek a tízparancsolatig nyúlnak vissza. Épp ezért úgy vélik, ha hazánk csatla­kozni kíván a szabad euró­pai országokhoz, egy ilyen politikai csoportra szüksé­ge van. Példaképpen néhány világpolitikai történést em­lített, így Németország és Franciaország kibékülését a II. világháború után, vagy az Európai Parlament meg­születését, de magát azt a tényt, hogy a kontinensen negyven év óta nem volt háború. Ezekben az eredmé- hyekben — húzta alá dr Keresztes Sándor — jelen­tős szerepe volt például a német Konrad Adenauernak, az olasz Alcid de Gasperinek és a francia Robert Schu- mann-nak. Külföldi kapcsolataikról szólva elmondta, számos testvérpárt, köztük elsőiként a holland, már felvette ve­lük a kapcsolatot, elismerte őket. A külhoni szükségszerűség mellett ázért is helyük van a mai Magyarországon, mert a gazdasági és társadalmi válság mellett erkölcsi ni­hil is létezik. Az elnök után dr. Füzesi Tibor alelnök emelkedett szólásra. Aláhúzta a demok­ráciát és a kereszténységet programjukban és kijelen­tette, két fő céljuk van: az erkölcsi megújulás és a gaz­dasági kiemelkedés. A pánt megyei ügyvivője, Herczeg János arról beszélt, a célkitűzések a tízparancso­latra épülnek, ezt fogadják el alapul. A csaknem félszáz meg­jelent megtudhatta: még ebben a hónapban elkészül majd a párt új jelvénye, s folytatódik a tagtoborzás. (hlavay) Ölest tartott a Minisztertanács A Minisztertanács Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén jelentést hallgatott meg Németh Miklósnak Fe­lipe Gonzáles spanyol minisz­terelnökkel folytatott tár­gyalásáról, valamint jugo­szláviai látogatásáról. A kormány megtárgyalta és az Országgyűlés elé ter­jeszti az egyéni vállalkozá­sokról, valamint az egyes értékpapírok nyilvános for­galomba hozataláról és az ér­téktőzsdéről szóló törvény- javaslatokat. A kormány megvitatta az önkbrmányzatról szóló tör­vény koncepcióját és megha­tározta a további feladatokat. A Minisztertanács javasol­ja az Országgyűlésnek mun­kaügyi minisztérium létesíté­sét. ezzel egyidejűleg az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal. az Országos Munka­flz MSZP hírei Az MSZP Salgótarján Vá­rosi Ideiglenes Intézőbizott­sága november 20-án, 16 órakor a városi pártsaék- házban kibővített ülést tart. Az ülés miinden MSZP-tag számára nyilvános, az IB várja az érdeklődő párttago­kat. ☆ A Magyar Szocialista Párt tagtoborzó gyűlést tart no­vember 23-án, délután, fél 5 órakor a városi pártszék­házban. A rendezvény ven­dége lesz Kőrösfői László, az MSZP Országos Elnöksé­gének a tagja Az MSZP-be lehet jelent­kezni minden alapszervezet­nél, illetve a városi pártbi­zottság székházában. I ☆ Vásár, szórakozás, politikai programok várnak miinden érdeklődőt a városi párt­székházban november 22. és 25. között. Nyílt levél Gergely Erzsébetnek Csak egymással szót értve A NÓGRÁD november 7-i számában megjelent cikkéhez engedje meg, hogy néhány gondolatot fűzzek. Teszem ezt azért, mert bár sok vonatkozásban hasonló­képpen gondolkodunk, a megközelítési módjaink vi­szont eltérőek. Valószínűleg egyetértünk abban, hogy a lakásügy ma nemcsak Salgótarjánban a legsúlyosabb társadalmi probléma, hanem országos gondjaink között is az elsők között van, melynek meg­oldására ma nemigen talá­lunk megnyugtató válaszo­kat. Szeretném én is leszö­gezni, hogy az önkényes beköltözők ügye nem ci­gánykérdés, hiszen a 80 családból csak 47 cigány­származású. De közügy, hi­szen többségében olyan la­kásokat érint, amelyet azért nem tudnak kiutalni, mert önkényes beköltözők foglal­ják el, s ezek között szép számmal vannak olyanok is, akiknek még lakáskérel­mük sincs a tanácson. Bi­zonyosan egyetértünk ab­ban is, hogy a törvény megsértőit szankcionálni kell és ezt annak érdeké­ben tesszük, hogy ezzel mások — a törvényt tisz­telő állampolgárok — jo­gait védjük. Sérelmezi a SZOSZ-t érintő véleményeket is. Ne vegye sértésnek, ez is a *■ demokrácia egyik működési elve! Ma szíve joga min­denkinek, hogy bárkiről és bármiről személyes véle­ményt mondjon. Megítélé­sem szerint egy alakuló politikai szervezet úgy sem attól lesz erős vagy gyen­ge, hogy az egyes ember miként ítél: sokkal inkább attól: milyen célokat, prog­ramokat tűz a zászlajára, s erre milyen erőket képes mozgósítani. Nehezen tudom elfogadni a demokráciának azt a megközelítési módját, amely úgy működik: én mindent mondhatok, de ha másik fél minősít, akkor megsértő­döm. Ez kísértetiesen hasonlít az elmúlt évtizedekre, amelyben éltünk, s aminek felszámolásáért maga a SZÓSZ is küzd. A jogállamiság kérdésé­ben is eltérőek a megköze­lítéseink. Az én elvárása­im között az szerepel, hogy az állam és a polgára kö­zötti viszony egyértelmű, tiszta, világos, alkotmányi megfogalmazást nyerjen. s az Így megfogalmazott ál­lampolgári jogokat törvé­nyi garanciák védjék. De azt is jelenti, hogy e jogok érdemi biztosítása érdeké­ben fogalmazódjanak meg az állampolgári kötelezett­ségek, melynek megszegőit a törvény megfelelő módon szankcionálja, mert véle­ményem szerint jogállam­ban is rendnek és fegye­lemnek kell lennie, ha a társadalom így akarja. Végtelenül sajnálom, hogy a sajtónyilvánosság kérdésében információi hiá­nyosak, nyilván ebből eredt eltérő véleményalkotása is- Amit ön a Tarjáni Tükör­ből idéz, az nem vb-ülésen, hanem a tanács nyílt ülé­sén és nem is egészen úgy hangzott el. A tanács ezen az ülésén tárgyalta a ta­nács és szerveinek szerve­zeti és működési szabály­zatát, és rendeleti szinten határozta meg működésé­nek formáit. Felelősségtel­jes munkáját minősíti, hogy az előterjesztett írásos anyaghoz több mint 50 mó­dosítást javasolt, és ezek elfogadásával egyhangúlag alkotta meg rendeletét. A vb-ülésekről nem a nyilvá­nosságot zárta ki, hanem a korábbi és oly sokat bírált — struktúrából eredő — azon prilivégiumokat szüntette meg. amely egyes szerve­ket megilletett, míg máso­kat nem. Ezzel egyben azt is biztosította, hogy a ta­nács és szervei működésük­ben is megfelelően igazod­janak napjaink politikai és társadalmi környezetéhez. A sajtó számára pedig olyan fórumot teremtett, amely a nyilvánosságot tel- jeskörűen biztosítani képes. Fejlett jogállamban sem lesz ez másként, a jövő ön­kormányzatai önállóan fog­ják kialakítani működési feltételeiket. Végezetül egy kérdésről. Az a véleményem, hogy súlyos társadalmi kérdések­ről csak együtt, egymással szót értve lehet vitatkozni. Ma nagyon sok kérdésben közös felelősségünk van, s ebben nem egymásra mu­togatva, de sokkal inkább megoldást keresve, közösen kell lépnünk. Vitatkozni is csak tisztességesen, ok-oko­zati összefüggéseket fel­tárva. megoldási módokat javasolva lehet és nemiga­zán célravezető az, ha in­dulatoktól vezérelve mind­ezt úgy tesszük, hogy köz­ben személyeket, vezetőket igyekszünk lejáratni. őszintén hiszem azt, hogy a sok kínnal, keserv­vel formálódó demokráci­ánk a jövőben majd józa­nul, törvényes keretek kö­zött — de nem személyes indulatok által meghatáro­zott módon — méret meg szervezetet és vezetőt egya­ránt. Gyetvai Györgyné dr. vb. titkár védelmi és Munkaügyi Fő­felügyelőség megszűnik. A kormány megtárgyalta a tanácsi pénzügyi szabályo­zás 1990. évi új rendjét, és azt jóváhagyás végett a költ­ségvetés keretében az Or­szággyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács áttekin­tette és elfogadta a hosszú távú energiapolitikai kon­cepciót és úgy határozott, hogy az Országgyűlés elé vi­szi. A kormány elfogadta a postáról és a távközlésről szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztést. amelyet az Országgyűlés elé terjeszt. A Minisztertanács a népi ellenőrzésről szóló törvény hatályon kívül helyezésével összhangban meghatározta a felszámolás menetét. A Minisztertanács elfogad­ta a közigazgatási deregulá­ciós programját, határozatot hozott a jogszabályok számá­nak csökkentéséről. A Minisztertanács a köz- társasági elnöki jogintéz­mény kialakításával össze­függésben módosította a kor­mány eljárási ügyrendjét. NO(iRAI) sajtószolgálati közleményei Az MSZMP Balassagyar­mati Ideiglenes Intézőbi­zottsága felhívással for­dult a város és a vonzás- körzet MSZMP-tagjaihoz: Kijelentjük, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunista forradalmi szo­ciáldemokrata hagyományúik folytatója. Képviselik a munkásosztály, a szövetke­zeti parasztság, az értelmi­ség, az ifjúság, a nyugdíj­korban lévő lakosság, de minden magyar állampolgár egyetemes érdekeit. Az MSZMP tagjai a párt­ban maradással, tagkönyvük megőrzésével, a tagsági díj fizetésével szavazzanak a megújuló párt jövőjére. Kérjük, hogy a párttagok az alapszervezeteknél nyil­vánítsák ki szándékukat: továbbra is az MSZMP tag­jai kívánnak maradni. A névsorokat küldjék be az intézőbizottság címére, ahol november 20-tól minden hé­ten hétfőtől péntekig 15 és 18 óra között egyéni jelent­kezéseket is várunk. Cí­münk: POLITIKAI CENT­RUM, BALASSAGYAR­MAT, Rákóczi út 21., föld­szint 11-es szoba. MSZMP IDEIGLENES INTÉZŐBIZOTTSÁGA, BALASSAGYARMAT A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a köz- rend-iközbiztonság időszerű kérdéseiről tart tájékoztatást a politikai pártok, társadalmi szervezetek, mozgalmak és a sajtó képviselői számára. A rendezvényre november 21-én, 16 órakor kerül sor Salgótarjánban, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tanácstermében. A tájékoztatóra várjuk a szervezetek megyei és helyi képviselőit. RENDÖR-FÖKAPITÄNYSÄG sajtószolgalat Megalakult Balassagyarmaton az MSZP városi alapszervezete Az eddig regisztrált MSZP- tagok november 15-én megalakították városi alap- szervezetüket. Megválasz­totta hétfős vezetőségét és a tagok érdektagoltsága szerint a következő tagoza­tokat: várospolitikai, értel­miségi. munkás és .ifjúsági. A tagozatok a tagok igénye szerint tovább szélesíthetők. Nincs kizárva annak le­hetősége, hogy egy-egy ta­gozat később önálló alap­szervezetként jelenjen meg. de az is elképzelhető, hogy eg.V'-egy alapszervezet együt­tesen csatlakozik valame­lyik már meglévő tagozat­hoz. Az alapszervezet állást foglalt a szerveződő MSZMP- , hez való viszonyában, amelyben a szembenállás helyett az együttműködési íkészséget hangsúlyozta. Az MSZP szerveződése fo­lyamatos, várjuk az érdek­lődőket a volt MSZMP so­raiból is, és az új belépőket. MSZP városi alapszervezel vezetősége MSZDP: Szavazzunk IGEN-nel! A szociáldemokrata párt csatlakozva a négyes szövetség­hez, felkéri a lakosságot, hogy mindenki legyen aktív, menjen el szavazni. Ez ma nagyon fontos, mert a magyar nép a többpártrendszer kialakulása óta, a demokratizmus mai kezdeti időpontjában először nyilváníthatja ki akara­tát. A nép véleményének kikérése legyen a kezdet, hogy aztán további kövesse. Mire szavazzunk? Több fontos kérdés, már a parlamentben eldőlt. Szűnjön meg a munkásőrség, a pártszervezetek vonuljanak ki a munkahelyekről, az MSZMP és jogutódja számoljon el a vagyonával. E három kérdést csak meg kell erősíteni. Marad a legfontosabb. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Szavazzunk, igennel. Miért? A mai parlament nem alkalmas arra, hogy ellenőrizze a köztársasági elnököt. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy egy hatalomra kerülő elnök ellenőrizhetetlenné válik, hatalma korlátozhatatlan lehet, amely veszélyezteti a már kivívott szabadságjogokat. Bármelyik párt elnökjelöltje a megválasztás után, ha­talmánál fogva manipulálhatja a parlamenti választáso­kat, aminek következtében ez a párt előnybe kerülne, így a választásúik eredményei nem az őszinte emberek aka­ratát tükrözné, hanem máris hamissá válna. Csak egy demokratikusan megválasztott parlament tudja a köztársasági elnök elnöki hatalmát korlátozni. Olyan elnökre van tehát szükség, amely a ti ép akaratából tevé­kenykedik, legyen ez a nagyon fontos funkció a nép ér­dekeit kifejező. Szavazzunk tehát igennel! Magyarországi Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezete

Next

/
Oldalképek
Tartalom