Nógrád, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

NÓGRÁDI TÁJAK!!!.. telexen Érkezett. A természet csodái Áz ötszívű állat Nyílt levél a NÓGRÁDHŐ-nek tó és három vastogító hullám fut végig egyszerre a testén remçk összhangban. Szaporodásához élelmiszer­re van szüksége. Hatalmas ét­vágya van, egyetlen nap alatt saját testsúlyával azonos meny- nyiségű táplálékot fogyaszt. És nem válogatós. Szójába veszi a füveket, leveleket, a közön­séges földet, de a szennyet, piszkot is megeszi a földdel együtt. Közben takaros alagutakat szerkeszt maga előtt, melyek valóságos remekművek. Miért nem omlik be járatainak fa­la? Miközben keresztülrágja magát a földben, nyálat vá­laszt ki magából. Ez a nyál ráragad az alagút falára, és olyan szilárddá teszi, mint a beton. Négy nap alatt két és fél méternyit halad a mélyben. Alagútjai hasznosak a növé­nyek számára, mert oxigént juttatnak a növények gyöke­reinek, egyéb gázok pedig ezeken át távozhatnak a föld­ből, ráadásul ezek vezetik le a fölösleges esővizet is. A végtermék, melyet kibo­csát magából, a legtökélete­sebb föld: humusz. Egy fél- hektárnyi földben félmillió gi­liszta is megélhet, és emészté­sük révén évente tizenöt ton­na növénytápszerről gondos­kodnak. Tehetséges mérnökök terveztek és építettek mór műtrágyagyárakat, melyekben jó és hatásos műtrágyát ter­melnek, A kis giliszta azonban felülmúlva ezeket a' maga te­rületén többet és jobbat ter­mel, mint a gyárak. Nem ok ez az álmélkodásra? Tudósok nemrégiben kísér­letet végeztek. Két azonos nagyságú szántóföldet vizsgál­tak. Az egyikbe nagy meny- nyiségű gilisztát tettek, a má­sikat hagyták, ahogy volt. Pór év múlva a talajvizsgálat meg­döbbentő eredményt hozott. Az a föld, ahová korábban a gilisztákat helyezték, ötször annyi nitrogént, kétszer annyi kalciumot, két és félszer annyi magnéziumot, hétszer annyi foszfort, tizenegyszer annyi ká­liumot tartalmazott. Természe­tes ezek után, hogy a gilisz­tában dús föld jobb termést hozott. Egy giliszta egy év alatt ne­gyed kiló humuszról gondosko­dik. Az utóbbi években azért szaporítják a biogilisztákat trágyában, mert a humuszt drága pénzért vásárolják meg tőlünk különböző országok me­zőgazdászai. Nagy Zoltán Nem érdemes... Az ittas ember félreismeri saját lehetőségeit... Köszönettel vettük a levél- szekrényünkbe bedobott, az új fűtési szezonnal kapcsola­tos üdvözlő körlevelüket. Nem köszönjük azonban az ugyanazon a napon be­szedett kétszeresre emelt fűtési díjakat, mert néhány hónap és nyugdíjunk csak a lakbér, a fűtésdíj és a vil­lanyszámla kifizetésére lesz elegendő. Élelmezésünket ki fogja megoldani? Az ég ma­darainak etetéséhez hasonló­an nem valószínű, hogy meg­oldható lenne az öregek el­látása még akkor sem. ha hiszik az Istent. Nem örülünk annak sem, hogy a fűtés beindulásával egy időben megszűnt a me­legvíz-szolgáltatás. Előírás szerint önöknek állandóan és folyamatosan legalább 40° hőmérsékletű vizet kellene biztosítani a felemelt díja­kért. Mi pedig még 30°-os vizet sem kapunk. Néha reg­gel még elfogadható a me­leg víz hőmérséklete, de dél­ben már mosogatni is vil­lannyal kell melegíteni. Nem köszönjük azt sem, hogy a hét végeken, szom­bat és vasárnap délután és este még 30°-os vizet sem kapunk és így fürdésre nem is gondolhatunk. Engedjék meg, hogy mi is fürödhes- sünk mindennap este le­fekvés előtt. Tudom, hogy akadékosko­dásnak látszik, de nem kö­szönjük körlevelükben di­csért telefoninformációs szolgálatot sem. Régen egy Tisztelt szerkesztőség! Olyan nagy a felháboro­dásom és nem tudom hová forduljak, ezért úgy döntöt­tem, a NÖGRÁD-nak írok. Férjemet egy romos épület lebontásából származó vas elhúzásáért 6500 Ft-ra, vagy 50 napi fogházban le­töltendő büntetésre ítélték ügyészi végzéssel, tárgyalás nélkül! Nyolc napig felleb­bezéssel élhet, de ha felleb­bez még a tárgyalás költsé­gét is a nyakunkba varrnák. Ami felháborít: A NA­RANCS Tsz, a Légrádi-féle épületeket eladta lebontásra, amelyet a helyi lakosok vá­sároltak, teljesen lebontották és anyagait elszállították. Egy, az utolsó épületet, so­moskői lakosoknak adott el a tsz. 1988-ban lebontották félig, a hasznos anyagot el­szállították és azóta a rom­nak felé sem néztek. Aki­nek szüksége volt valamire, hordta is az épületből. . . Az utcánkból a patakon át egy rossz hídon közelít­hető meg a bolt és a busz­megálló. A férjem — a sín­vas láttán — arra gondolt, hogy kettévágva megfelel­ne a közös hídnak. Traktor­ral elhúzatta és fizetett a kettévágásáért, ekkor még sok vas volt a rom körül és között. Ezek után jött a két körzetes rendőr a vassínt keresve, amit a férjem be­ismert, hogy igenis onnan van és a hídhoz hozta. Itt kell megjegyeznem, a ta­nácselnök említést tett a híd­hibabejelentö lap állott ren­delkezésünkre, ahová dátum, sőt óra szerint rögzíthettük panaszunkat. Ez jó volt ar­ra is. hogy házkezelöségünk intézkedni tudott önök felé. Jelenleg a telefoninformá­ciós szolgálatnál különösen az öregek nem tudják pana­szukat telefonon bejelenteni, mert azért 2 forintot kell a készülékbe bedobni. Kifize­tünk két forintot a beszélge­tésért csak azért, hogy a hőközpont dolgozója álmél- kodva fogadja a panaszt, megjegyezve, „hogy eddig ilyent senki nem jelentett”. A telefonpanaszt később sem ellenőrizni, sem bizonyítani nem lehet. Volt olyan bejelentésem, amikor szomszédaim már előttem tettek jelentést és nekem a hőközpont mégis azt mondta, hogy „eddig senki nem jelentette”. Nem köszönjük kedves körlevelüket azért sem, mert nem közlik hogy meghibáso­dást, kifogást, vagy panaszt milyen telefonszámra lehet jelenteni, vagy levelünket mi­lyen címre küldjük. Ezért most megkísérlem levelemet a NÓGRÁD segít­ségével megküldeni, azzal a kéréssel, hogy legyenek te­kintettel a Palóc tér 1—2. sz. garzonház 250 idős lakó­jára és adjanak fűtést és legalább 40°-os meleg vizet. Tisztelettel : Dr. Moyzes József garzonlakó nyugdíjas dal kapcsolatban, hogy a ta­nácsnak nem áll módjában a híddal foglalkozni, de ha meg tudják csinálni, kifizeti a tanács! Közben a rendőrök­től megtudtuk, hogy a bon­tást vállalók eladták 4000 Ft-ért egy nagybátonyi il­letőnek a sínvasakat. Mire jött érte kb. fél év múlva, 27 fm elveszett belőle. (Amely nálunk van 8,4 fm.) A töbtait mások beépítették, így az nem bizonyítható. A büntetés viszont csak min­ket terhel! Ami leginkább felháborít: ha valakit bün­tetni kell, azok a bontást vállalók, mert nem teljesí­tették feladatukat és bizo­nyították ezzel, hogy az itt maradt anyagoknak már nincs gazdája, illetve ők már nem tartanak rá igényt. A férjemet még semmi­lyen büntetés nem terheli, ő még csak jót tett, ahol erre módja volt, most is a közérdekért tette, amit tett! Elítélem a KARANCS Tsz-t, mert idegeneknek adta el az épületet és nem kötelezte őket a teljes lebontására. A vállalkozókat, mert nem helybelinek adták el a vas­sínt, ugyanis ennyi pénzért bárki megvette volna, és nem kerül közprédára. A rom viszont még mindig csúfítja a területet! A l^ár lefoglalás utón megtérült, de férjemet a törvény büntette.. . T. T.-né Karancsberény, Táncsics út 10. Késő ősszel, kertásás köz­ben gyakran szemünkbe tűnik egy-egy földigiliszta. Szinte fi­gyelemre sem méltatjuk eze­ket a hasznos kis állatokat, annyira megszokottak szá­munkra, pedig sok-sok csodát mesélnek róluk a tudósok. A vörös giliszta közvetlenül a "felszín alatt készít értékes kerti földet, szürke rokona vi­szont mélyen, az altalajt la­zítja fel. Ez a magyarázata an­nak, hogy miért látunk olyan ritkán szürke gilisztát, ő ugyan­is jobban érzi magát a föld mélyében. Ugye, milyen csodá­latos összmunka folyik a föld alatt? Remekül dolgoznak! Mindez csupán a véletlen já­téka lenne, vagy a háttérben ott érezzük a végtelen harmó­niát? 0 Az ittas embernek egy baleset során mind jármű­vezetőként, mind gyalogos­ként sokkal súlyosabbak a kilátásai, mint a hasonló helyzetbe került józan egyén­nek. Vannak olyan sérülé­sek, amelyek a józan em­bernél maradéktalanul gyó­gyulnak, az ittasnál viszont végleges bénulást, vagy ha­lált okozhatnak. Tanulságos, hogy ezek a kedvezőtlen kö-í vetkezmények a viszonylag kevés, 1—2 ezrelékes véral- kohol-tartalommal fordul­nak elő. Azaz abban a tar­tományban, amelyben a legtöbb ittassággal párosuló közlekedési baleset történik. 0 A kismértékű alkoholos befolyásoltság (kb. 0,8 ezre­lék véralkoholszintig) in­kább a saját teljesítőképes­ség túlértékelésével, mint a valódi teljesítőképesség csök­kenésével jár. Az ilyen ve­zetők hajlamosak „rálépni a gázra”, teljesen félreisme­rik saját lehetőségeiket, s nemritkán az ut menti fá­nak ütközve fejezik be a száguldást. A NÓGRÁD-bam megje­lent, az írásbeli magánvég- rendeletre vonatkozó cikk nyomán T. J. olvasónk kér­dezi: mi van akikor, ha a végrendelet szóban tör­tént? A szóban nyilvánított végakarat a végintézkedés legproblematikusabb for­mája. Ez a problematikus jelleg a végiintézkedés alak­jából folyik, abból, hogy a végakaratát ebben az eset­ben szóban nyilvánítják. Ak­kor, amikor a végakarat érvényesítésre kerül" amikor az örökhagyó már nincs eletben, nem lehet tőle meg­kérdezni, hogy mit is akart voltaképpen. A szóbeli vég­rendelet érvényességét te­hát minden jogrendszer ta­núk alkalmazásához köti. Köztudomású azonban, hogy a tanúk vallomásának helytállósága felőli — még jóhiszeműség esetén is — komoly kétségek merülhet­nek fel. Ha a szóbeli vég- intézkedés tétele óta hosz- szabb idő telt el, a tanúik emlékezete elhomályosod­hat, da vallomásaik között még rövidebb idő után is lényeges eltérések merül­hetnek fel. A joigí szabályo­zás kialakítása szempont­jából ekként kétféle érdek ütközik össze. Egyrészt, az az érdek, hogy a végrendelkezőnek minél szélesebb körben sza­badságot kell engedni arra, hogy végakaratát bármely formában nyilváníthassa, másrészt az az érdek, hogy a végakarat érvényesítése lehetőleg simán, a viták el­kerülésével bonyolódjék le: Testén legszembetűnőbbek a gyűrű alakú tagok, és min­den hetedik-tizenegyedik tag­ban egy-egy szív található. Ha ásónkkal véletlenül kettévágjuk az állatot, testének azon a ré­szén, amelyben a szívei van­nak, hamarosan új farok nő ki, a földigiliszta újjászüle­tik. Szemre nincs szüksége, fölösleges lenne ez a föld alatti élethez, mit is kezdene vele? Csak azt kell észreven- nie, hogy mikor ér a felszínre, mert a napfény hamar elpusz­títaná, erre pedig elégséges az egyetlen fényérzékeny hely az elülső végén. Kicsiny agya a garat fölött helyezkedik el, in­nen kapja a parancsot a ha­ladáshoz is. Figyeljük meg a mozgását, ha siet. Az agyból jövő utasításra három rövid í­0 A járművezetők által alkoholtól befolyásolt álla­potban okozott balesetek kimenetele mindig súlyo­sabb, különösen lakott te­rületeken kívül. A 0,8 íz­relék felett alkoholosán be­folyásolt személyek által okozott balesetek körében a halálos kimenetelűek rész­aránya lakott területen be­lül eléri a 9 százalékot (nem ittasoknál ez 5,6 százalék), lakott területen kívül a 13 százalékot (nem ittasoknál ez 9.1 százalék). • Az alkoholfogyasztásnak nemcsak a balesetek létre­jöttében, hanem a sérülések súlyosságának alakulásában is szerepe van. Amerikai kutatási adatok szerint egy­forma körülmények között az ittasan járművön ülők a jogbiztonság érdeke. E két érdek összeütközéséből és összeegyeztetéséből fo­lyik, hogy a szóbeli végren­delet érvényességét minden jogrendszer korlátozza. E korlátozás elvileg há­romféle módon történhet: — a szóbeli végrendelet időbeli hatályának korlá­tozásával, — a szóbeli végrendelet esetkörének korlátozásával, — végül a szóbeli végren­delet tartalmának korláto­zásával. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és érvényes írásbeli végren­deletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézség­gel tehetne. Az első „kelléknek”, az életveszélynek szorosan az örökhagyó személyére nézve ke,ll fennállnia. Tehát min­denki csak akkor és any- nyiiban tehet szóbeli vég­rendelet, amikor és ameny- nyiben reá nézve életve­szély áll fenn. Az életveszély fennállá­sát objektíve kell mérle­gelni, nem elég tehát, hogy az örökhagyó magát életve­szélyben érezze. Ez az álta­lános kritérium (az életve­halálos sérülésének valószí­nűsége tízszerese a józano­kénak. Az okok: az alkohol tágítja a véredényeket, és csökkenti a szervezetnek je­lentős vérveszteség követ­kezményeivel szembeni el­lenálló képességét, növeli a szív túlterheltségét, 0 Alkoholos befolyás alatt álló gépjárművezetők kíno­san ügyelnek arra, hogy be­tartsák a közlekedési sza­bályokat: ritkán előznek, a kereszteződésekben különö­sen óvatosak, és — ha csak nem váltak gátlástalanná, vagy nem félnek a követés­től — óvakodnak túllépni a sebességkorlátozásokat, tehát nem akarnak feltűnni. Ha azonban kritikus helyzetben gyorsan kell dönteni és he­lyesen reagálni, e követel­szély relativitása és objek­tivitása) a szóbeli végren­delet minden esetére ér­vényadó. Ezen túlmenően azonban az életveszély egyes gyakorlatban előfor­duló eseteit, bizonyos fokig eltérően kell megítélni. Életveszéllyel járó helyze­tet eredményezhet adott esetben a járvány is, ha olyanról van szó, amely ál­talános életveszélyt idéz fel. Életveszélyt eredmé­nyezhet más rendkívüli kö­rülmény is. Ilyen lehet pél­dául hajótörés, repülőgép kényszerleszállása. Az életveszély azonban nem feltétlenül jogosít ér­vényes szóbeli végrendelet alkotására, hanem csak egy továbbá feltétellel, ne­vezetesen akkor, ha az örök­hagyó olyan helyzetben van, hogy érvényes írásbe­li végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. (Pl. kórházban fekszik,, súlyos beteg, vagy súlyosan sérült.) A szóbeli végrendelet is ak­kor érvényes^ ha a végren­delkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban előadja és ez alkalommal ménvek már mechtladják teljesítőképességüket, s ilyen­kor okoznak balesetet. 0 Egyértelműen bizonyí­tott, hogy a koffein a vezetési biztonság visszaállítására al­kalmatlan. Találó hasonlat­tal hatása éppen olyan, mint­ha egy halálosan kifáradt lovat korbáccsal ösztökél­nének. Nem segíti az alko­hol leépülését, sőt. azt kife­jezetten lassítja. Az ivás melletti erős kávé fogyasz­tása esetén a reakcióidő megrövidül ugyan, azonban a reakció minősége erősen romlik. A nagy mennyiségű kávé fogyasztása önmagában is megzavarja a szívműkö-. dés és a vérkeringés rend­jét. Ennek következtében al­vás során az erőtartalékok nem tudnak feltöltődni. kijelenti, hogy szóbeli nyilat­kozató az ő végrendelete. Az a követelmény, hogy a végrendeJkezőmek vég­akaratát egész terjedelmé­ben szóval kell előadlnia, annyit jelent, hogy a szóbe­li végrendelet érvényességi követelményei csak a szóban kinyilvánított végakaratra irányadók. Lehetséges., hogy ez alkalommal valamiféle hevenyészett írás is készül, vagy az is, hogy a végren­delkező akaratát, vagy an­nak egy részét utóbb írásba is foglalja. Miivel a szóbeli végrendelet érvényességé­hez két tanú együttes jelen­léte szükséges, ebből a szem­pontból tehát a végrendelet alaki kelléke megegyezik az allográf írásbeli magánvég­rendelet érvényességi kellé­kével. A szóbeli végrendelet — az írásbeli végrendelettel szemben — nemcsak kivé­teles, hanem időleges vég­rendelet is: hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűné­se után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakiban végren­deletet, Ha a szóbeli végren­delet törvényes feltételei fennállottak és az örökha­gyó a törvényes alakiságok megtartásával végakaratát szóban kifejezte, a szóbeli végrendelet akikor is érvé­nyes, ha egyidejűleg írás­beli végrendelet is készült, de az alaki okokból érvény­telen. Dr. Sajgóné dr. Albertus Erzsébeé Karancsberényből írták Á közérdek vezérelte, mégis a „Népköztársaság nevében” büntették A jogász válaszol Szóbeli végrendelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom