Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-13 / 243. szám

2 1989. OKTÓBER 13.. PÉNTEK 1NÓGRÁD Németh Miklós és Franz Vranitzky MSZMP-ből MSZP: történelmi szintézis? (Folytatás az 1. oldalról.) az természetesen kihatással lesz az osztrák gazdaságra. A két kormány között ez ügyben azonban májusban már megállapodás jött lét­re, így valószínűleg erre az esetre sikerül áthidaló meg­oldást találniuk. Az osztrák kancellár ál­tal közölteket Németh Miklós kiegészítette. Han­goztatta, hogy a két or­szág kapcsolatát nem ha­tározhatják meg alapvető­én a vitás kérdések. A ma­gyar—osztrák viszonyra ez ugyanis nem jellemző. A vízi erőmű kérdése eddig sem zavarta és a jövőben sem fogja zavarni a kap­csolatok fejlődését. A magyar parlament ok­tóber 31-én dönt arról, hogy megépüljön-e a nagymaro­si erőmű. Ezután kezdőd­hetnek meg a tárgyalások a kártérítésről, illetve a kompenzálás módjáról, az érintett magyar és osztrák vállalatok, pénzintézetek között. A két kormány to­vábbra is a májusban lét­rejött megállapodáshoz tart­ja magát: miszerint a már beépített berendezések, s az elvégzett munka költ­ségeit a magyar fél kész­pénzben megtéríti. Mind­ez a szerződés szerinti áramszállításokat nem érin­ti. Németh Miklós elmondta azt is, hogy az erőműépí­tés felfüggesztése tekinte­tében az osztrák kormány lényegesen megértőbb, mint a csehszlovák tárgyalófél. Ezt bizonyítja, hogy a leg­fontosabb kérdéseket érintő megállapodás már május­ban megszületett, s így a mostani megbeszéléseken csupán néhány percet szen­Hosszas, közel egy eszten­dei előkészítő munkát kö­vetően Budapesten október 11-én megalakult a Magyar Faluszövetség. Az alakuló közgyűlés elfogadta az alapszabályt és megválasz­totta vezető testületét, az országos választmányt. A Magyar Faluszövetség 160 alapító tagja között Nógrád megye 18 települése található. Az országos vá­lasztmányban Becze La­jos Tar község tanácsel­nöke képviseli Nógrád me­gyét, akit az alakuló köz­gyűlésen a résztvevők alel- nöknek választottak meg. A Magyar Faluszövetség megalakításának gondolata már az 1970-es években felvetődött a Hazafias Nép­front rendezvényein. Nóg- rádban az elmúlt év októbe­rében rendezett megyei népfronttanácskozáson is­mét előtérbe került ez a gondolat. Egyes megyei ve­zetők gáncsoskodása azon­ban késleltette a szövetség helyX megyei tagozatának megalakulását. A szövetség azt a célt tűzte ki maga elé, hogy vál­toztasson a hátrányos, ne­héz körülmények között lé- •vő falvak helyzetén, önál­lóságot követel a falvaknak gazdasági, pénzügyi, jogi, igazgatási és szellemi téren. Követeli, hogy a falvak kap­ják vissza önállóságukat, kapják vissza a tőlük el­vett közintézményeket, kap­ják vissza a helyi dönté­sekbe való beleszólás jo­gát. A Magyar Faluszövetség egyenlő elbírálást kér a kormányzati szervektől a falvak részére. Elítéli a kü­lönbségtételt a közüzemi díjak, az áramdíjak kiveté­sénél. A helyben termelődő jövedelem községben va­ló maradását, illetve nor­teltek ennek a kérdéskör­nek. A világkiállítással kap­csolatban a magyar minisz­terelnök arról tájékoztatott : a magyar kormány ez ügy­ben már állást foglalt. Le­szögezte, hogy egyetért a világkiállítás megrendezé­sével, azonosul annak poli­tikai céljaival. Ennek meg­felelően terjeszti nevemben a kormány javaslatát a par­lament elé. A továbbiakban Németh Miklós szólt arról, hogy a Magyar Szocialista Párt bal­oldali értékbázison szerve­ződik újjá, magáénak vall­ja a szociáldemokrata, a szocialista és bizonyos re­form kommunista értékeket, ezekre támaszkodik. Az új párt nemzetközi kapcsola­tait ennek megfelelően kí­vánja alakítani kétoldalú alapon az Osztrák Szocia­lista Párttal és nemzetközi téren a Szocialista Inter- nacionáléval. Vajon mindez már úgy értékelhető, hogy az Oszt­rák Szocialista Párt é9 az MSZP testvérpártok? — kérdezte a sajtótájékoztatón a rádió munkatársa. Né­meth Miklós úgy vélekedett, hogy erre végleges választ csak a tettek és a cseleke­detek alapján lehet megad­ni. A szándék azonban mindkét félben megvan. Az elhangzottakat Franz Vra­nitzky azzal egészítette ki, hogy „a testvérséghez kö­zös szülők szükségesek. De az is elképzelhető, hogy va­laki testvéréül választja a másikat, ám ehhez idő kell, s feltétele az alapos és köl­csönös megismerés.” Az újságírók azt is tuda­kolták: mi történik akkor, matív alapon történő nyil­vános elosztását követeli. Minden eszközzel segíteni kívánja a falvak népesség- megtartó képességének erő­sítését, támogatja az ál­lampolgárok által létreho­zott közösségeket, önszer­veződéseket. A Magyar Faluszövetség képviseleti jogot kér min­den, a falvakat érintő kér­désiben és a megyei, va lamint az országos hatás­körű szervekben is. Rend­szeresen tájékoztatni kí­vánja a parlamentet és a parlamenti bizottságokat a falvakban felmerülő gon­dokról. A közeli napokban Nóg- rádban is sor kerül a Ma­gyar Faluszövetség me­gyei tagozatának megala­kítására. A tagozat önálló egyesületté alakulva együtt kíván működni minden olyan szervezettel, párttal, és szövetséggel, amely a halmozottan hátrányos hely­zetű nógrádi falvak érde­keinek képviseletében fel­adatot akar vállalni. Nem akar pártként működni, nem akar a régi apparátusból átmentett embereknek író­asztalt biztosítani, nem akar semmiféle pártpolitikai ér­deket szolgálni és különö­sen nem akar sem a me­gyeszékhelyhez, sem pedig más városokhoz kötődni. Nem akarja elhallgatni a falvak és a városok közötti különbségeket és az érdek- különbségeket egyenlő jo­gok alapján, közös megál­lapodással szeretné rendez­ni. A Magyar Faluszövetség Nógrád megyei tagozatához az országos választmány al elnökénél (3073 Tar, köz­ségi tanács) lehet a csatla­kozást bejelenteni. Szabó Ferenc HNF megyei titkárhelyettes ha a kormány több minisz­tere továbbra is az MSZMP tagjának tekinti magát. Va­jon akkor kolalíciós kor­mány jön létre? A magyar kormányfő úgy vélekedett, hogy sokféle variáció el­képzelhető, ám a kérdésre csak a miniszterek válaszá­nak ismeretében tud felel­ni. Sok függ. attól, hogy a parlamenti képviselők köré­ben ez a kérdés milyen mó­don tisztázódik. Franz Vranitzky kérdé­sekre válaszolva arról is beszámolt, hogy a mostani tárgyalásokon szó volt a két ország között kialakítandó biztonsági övezetről. Erről a már konkrét megbeszé­léseket tovább kell folytat­ni, mégpedig a két ország honvédelmi minisztériumá­nak részvételével. Németh Miklós mindezt azzal egé­szítette ki, hogy mindket­ten támogatják a biztonsá­gi övezet kialakításának gondolatát. A részletek meg­beszélése a katonák dolga. Ezért az osztrák vezérkari főnök hamarosan Buda­pestre érkezik. Az MTI tudósítója azt kérdezte a magyar minisz­terelnöktől: vajon voltak-e nézeteltérések egyes kérdé­sekéért, vagy teljes volt-e minden területen a nézet- azonosság a tárgyalásokon. Németh Miklós elmondta, hogy minden területen tel­jes volt az egyetértés. Beje­lentette, hogy Franz Vranitz­ky kancellárt és feleségét hi­vatalos látogatásra hívta meg Magyarországra. Az osztrák kancellár a meghívást el­fogadta, s annak alkalmas időben eleget is fog tenni. (MTI) Nem világit a vörös csillag a Parlamenten Az Országgyűlés hivatalá­nak vezetője elrendelte, hogy az Országház épületén lévő vörös csillag kivilágítását csütörtöktől szüntessék meg — közölte az Országgyűlés hivatala az MTI-vel. Az Országgyűlés hivatala a közleményben kéri az ál­lampolgárok megértését, és reméli, hogy a kormány döntésének végrehajtása hoz­zájárul a nemzeti közmeg­egyezéshez, a parlamenti demokráciához vezető békés átmenethez. A hivatal veze­tője a közeljövőben össze­hívja mindazokat a szerve­zeteket és magánszemélye­ket, amelyek, illetve akik felajánlották társadalmi munkájukat a technikai mű­velet lebonyolításához. A Kádár János Társaság néven működő — egyébként mind ez ideig nem bejegy­zett — csoportosulás képvi­selői csütörtökön a Lukács cukrászdában sajtótájékozta­tót tartottak. Antoniewicz Roland — aki a társaság ideiglenes központi bizott­ságának első titkáraként sze­repel — bejelentette: ezen­túl kommunista pártként működnek. Álláspontjuk sze­rint ez a szervezet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt egyetlen mozgalmi örököse, és Antoniewicz Roland véle­ménye szerint a Magyar Szocialista Pártnak nincs er­kölcsi alapja az MSZMP utódjának nevezni magát, A bizottság nevében kifejtette, hogy „megszüntetik a Nép- szabadságot”, és helyette Sarló és Kalapács címmel új napilapot kívánnak meg­jelentetni. Elmondotta azt is, Igen nagy a zavarodott* ság mostanság, a meghatá­rozhatatlan számú párt- kongresszust követően. Az állampárt átlényegült — de miből mivé? Van aki ke­vesli a változást, és egyre* máspa látnak napvilágot a fanyalgó és szkeptikus nyi­latkozatok, elsősorban a még ellenzéki, holnap már talán kormányzó-koalíciós pártoktól: semmi más nem történt, mint a cégtábla át­festése, és ugyanazok foly­tatják ugyanazt, csak más néven. Az ellenérzés ért­hető, hiszen minden politi­kai erőnek nem csak prog­ramot kell adnia, de el is kell határolódnia másoktól. — ám most kitől és mitől? Eddig nem kis előrevivő és összetartó erőt jelentett, hogy a néhai állampárt — pártállam ellenében kel­lett politizálni. Vajon ez­után miként lesz? Alkal­mas lesz-e arra az új párt, hogy ellenzéke elhatárolód­jon tőle anélkül, hogy túl feltűnő — tehát számon kér­hető — módon szembeke­rüljön saját, korábban hir­detett nézeteivel? Reformkommunisták és szocialisták De nagy a zavar azok kö­zött is. akik sokallják a változásokat. Oka ennek is sokféle lehet. Vannak, akik a régi receptből indulnak ki : nem a politika rossz, nem az intézmények, hanem azok hibásak, akik tökélet­lenül hajtják végre a jó ha­tározatokat. Mások egysze­rűen magukat féltik — Thomas Mann szavával — ..a hatalom védett bensősé- gességét”. Sokak egyszerűen nem tudták már követni az ütemet, ami nem is csoda. Fölmerül az a nem is ke­véssé demagóg érv, hogy a párttagság nem tudta mi készül itt, hogy erre nem adtak a küldötteknek man­dátumot — miért nem ol­vasták el a program és az alapszabály tervezetét? Hi­szen megjelent, bárki hoz­záférhetett. .. Márpedig itt valami pél­dátlan történt, hazai és nem­zetközi összehasonlításban egyaránt: egy nagy és dek­larált kísérlet arra nézve, hogy történelmi kompro­misszum szülessék a balol­dal. a munkásmozgalom nyolc évtizede kettészakadt és sokáig ádáz testvérhábo­rúba bonyolódott két fő ere­je. a kommunisták és a szo­ciáldemokraták között. Nem is jó kifejezés a kompro­misszum; történelmi szinté­zist kellene inkább monda­ni helyette. Az új párt nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy mindkettőből megőrizze azt, ami mara­dandó értéknek bizonyult. hogy a munkásőrség felügye­letét a társaság át akarja venni. Tiltakoznak a vörös csillagok középületekről tör­ténő leszerelése ellen, és a városligeti Lenin-szobor „el- sikkasztása” miatt. Mint ismeretes, özvegy Kádár Jánosné a napokban határozottan tiltakozott az ellen, hogy e csoportosulás férje nevét viseli, mivel a társaság céljai, megnyilat­kozási formái ellentétben állnak Kádár János szelle­miségével. ☆ A Kádár' János Társaság bejelentette, hogy kommu­nista pártot kíván szervezni, illetve kommunista párttá kíván alakulni. A bejelentés ellen és ma­gának a kommunista párt­nak a szervezése ellen til­Többször elhangzott, hogy ebben a pártban a reform­kommunistáknak és a szo­cialistáknak egyaránt helye van. De vajon mit takar ez a disztinkció? Ha túllépünk a napi po­litikai elhatárolódási kény­szereken, az árnyalatokon és nemzeti sajátosságokon és föltesszük a kérdést: mi a tartalmi, a léifyegi különb­ség a reformkommunista Olasz Kommunista Párt és mondjuk a baloldalinak szá­mító finn vagy svéd szoci­áldemokrata párt törekvései között, előbb-utóbb be kell látnunk: nem sok, sőt talán semmi. II változás garanciája A régi, nagy történelmi kérdéseket, amelyek mentén annak idején kettévált a mozgalom, eldöntötte az idő. Reform vagy forrada­lom, parlamentarizmus vagy tömeges, erőszakos akció — ma már aligha alternatíva, legalábbis Európában nem. Reform, demokrácia, parla­mentarizmus, pluralizmus, munkavállalói érdekvéde­lem: ez ma az európai bal­oldal közös nevezője. Van különbség, persze hogy van, nem is kevés, ami a politi­kai stílust, a napi prioritá­sokat, a korrekt ügyeket il­leti. De nincs, vagy nagyon kevés a tartalmat, a fő cé­lokat tekintve. Ezért a re­formkommunista és/vagy szo­cialista megnevezés közötti különbségtétel sokkal in­kább az eredet, a honnan jöttünk kérdése, s nem a cé­lok, a merre tartunk prob­lémájára vonatkozhat. De visszatérve a vitatott ügyhöz, a cégtáblafestés vagy tényleges tartalom di­lemmájára, a polémia mind­eddig a felszínen mozog: a tekintélyes gazdasági heti­lap enyhén szólva fanyalgó írása a kongresszusi herce­hurcát, választási küzdel­mét veszi célba és vonja le a következtetését; a „balo­sok” viszont a mandátumot, a felhatalmazást piszkálva kérdőjelezik meg a kong­resszus legitimitását. Fontos, nagyon fontos mindez, de nem a lényeg. Az igazi kér­dés, hogy mire szerveződött ez a párt és hogyan? Érré pedig egyelőre, a tényleges gyakorlati próbát megelőző­en — csakis az írott szó ad­hat választ, a kongresszus dokumentumai, a program és az alapszabály. Márpedig ezeket figyelmesen tanul­mányozva a legmegrögzöt- tebb ellenzőnek is el kell ismernie két dolgot. Az egyik az, hogy a program valóban más, mint eddig, ez tényleg nem egy „klasszi­kus” kommunista párt prog­ramja. Ez tehát tartalmi változás. A másik: az alap­szabály garanciát jelent ar­ra nézve, hogy ne ismétlőd­hessék meg a múlt. takozásunknak kívánunk hangot adni, mivel már két éve elkezdtük a Magyaror­szági Kommunisták Pártjá­nak szervezését, amely ha lassan is, de halad, bár­mennyire is el lettünk zárva a nyilvánosság elől. Mivel pártunk valóban alulról szerveződik, erkölcsi jogunk erre csak nekünk, egyszerű embereknek van, akik vissza akarjuk adni a „kommunista” szó, sőt esz­me becsületét. Éppen ezért elsősorban mi várjuk azok jelentkezését, akiknek elege volt az eddi­gi „arisztokrácia” vezeté­séből, és valóban demokra­tikus alapokon saját maguk kívánják alakítani sorsukat. Címünk: Manager Stúdió Kisszövetkezet, 1133 Buda­pest, Rajk László u. 49/b. III. 1. Telefon: 1-409-636! Bárki azt mondhatja erpe, hogy mindez nem számít; lássuk a medvét, lássuk a gyakorlatot. Igen ám, de az írás veszélyes : számonkér- hető. A hitelesség követelé­sétől visszhangzik ma az or­szág, s oly nagy a nyomás és a demokratikus ellenőrzés igénye annyira erős, hogy aligha szegheti meg valaki adott szavát súlyos politikai, választási következmények nélkül. Különösen igaz ez arra a pártra nézve, amely bár­mennyire új is, viselni kény­telen jogelődje három (sőt négy) évtizedes országosá­nak súlyos terhét. Éppen a számonkérhető- ség teszi különösen fontossá a második pontot, a garan­ciát. Való igaz ugyanis, hogy egy párt — bármely párt — programja látomás, vízió, szándéknyilatkozat. Olyan csekk, amelyet vagy sikerül beváltani, vagy nem; a program megvalósí­tása a körülmények szabta lehetőségektől is függ, nem csak a szándékoktól. Ám pontosan ez az: ettől függ, hogy egy pártprogram lég­vár csupán, vagy tényleges alternatíva, cselekvési lehe­tőség. Hogy melyiknek bizo­nyul, azt a közvélemény, a választásokon szavazó állam­polgár érzékeli és ítéletet is mond. Egy többpártrendsze­rű demokráciában — amely­re az MSZP szavát adta —■ a közvélemény számon kér­heti a programot és a tény­leges gyakorlatot. Kimúlt a szent telién •A számonkérés másik ol­dala azonban a párttagság és a vezetés viszonyában rej­lik. Egy párt akkor kap sok szavazatot, ha erős és befo­lyásos, és akkor erős, ha — többek között — sok tagja van. Márpedig akkor lesz sok tagja, ha mindenki úgy érzi: a vezetés az ő akaratát képviseli, van beleszólása abba, ami történik. Tehát: a párton belüli demokrácia és akaratképzés. Az elődpártot, az MSZMP-t ért számtalan jo­gos vád közül az egyik az volt, hogy a vezetés nem törődött a párttagok véle­ményével; azt csinált, amit akart. A szervezeti szabály­zatban megjelentek ugyan némely jogok és biztosíté­kok, ám ez jobbára írott malaszt maradt. A demok­ratikus centralizmus szent tehene megakadályozta a nyílt vitát, a vélemények ütközését, a párton belüli valós erőviszonyok felméré­sét. Az volt erősebb, annak lett igaza, aki a párthierar- chiábán magasabb posztot töltött be. Mostantól ez másként lesz, másként kell lennie. Az új alapszabályban szó sincs semmiféle centralizmusról, semmilyen jelzővel : csak demokrácia van. Az MSZP különböző áramlatok önkén­tes szövetségén alapuló de­mokratikus párt lesz. Ha nem, elbukik; leszavazza a közvélemény, az állampol­gár és leszavazzák azok is, akiknek pedig tagjai között lenne a helyük. Igen, való igaz: mindez egyelőre csak az adott szó biztosítéka, még nem gya­korlat. Az új párt most szerveződik; a gátfutó még csak az első gátat ugrotta át, a többi még hátravan. A verseny pedig kemény. Bizonyos értelemben növe­kedett az esélyegyenlőség a versenyzők között: minden­ki most szervezi magát. Egy hónapon belül átrendeződ­nek az erőviszonyok, kide­rül, mekkora lesz a Magyar Szocialista Párt. S ne feled­jük, közeleg az igazság pil­lanata: a szabad és demok­ratikus választás. Lábody László Megalakult a Magyar Faluszövetség Szerveződik a megyei tagozat A Kádár János Társaság sajtótájékoztatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom