Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-03 / 233. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 233. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989, OKTÓBER 3.. KEDD A minőségre való törekvés jegyében Mától: műszaki és közgazdasági hónap Közismert tény: Jtfógrád >megye egyre csökkenő (mértékben járul ,hozzá hazánk éves nemzeti jövedelméhez. (En- nek oka elsődlegesen az, 'hogy elavult az ipar termékszerkezete. Csatlakozva az országos megújhodási programhoz, mielőbb ’meg hell ^állítani ;ezt a negatív folyamatot. A jövőben üzemeinknek, gyárainknak olyan árut kell előállítaniuk, (amelyek mind belföldön, mind külföldön jó áron eladhatók. A szerkezetátalakítás viszont korántsem könnyű feladat. Ahhoz, hogy végbe menjen, meg kell hozzá teremteni az anyagi és a személyi feltételeket. Adottak-e szükebb pátriánkban a korszerű termelés lehetőségei? Mit kell tenni annak érdekében, hogy ismét felszálló ágba kerüljön iparunk és ezáltal megyénk? E súlyponti kérdésekben szándékozik vizsgálódni a Nógrád megyei műszaki és közgazdasági hónap rendezvénysorozata, amely sorrendben immár a tizenkilencedik. A rendezők ezúttal is a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak és a Magyar Közgazdasági Társaságnak a helyi szervezetei. A vélhetően szakemberek ezreit megmozgató, tehát jelentős érdeklődéssel kísért programsorozat ünnepélyes megnyitóját ma délután 2 órakor, Salgótarjánban, a MTESZ Technika Házának nagytermében tartják. Dr. Körmendy József, a megyei tanács elnöke lesz előadója annak a fontos témának, amely a következő címet viseli: „Nógrád me-, gye társadalmi-gazdasági fejlődésének lehetőségei, a kormány észak-magyarországi térségi hosszú távú fejlesztési koncepciója alapján”. A záró élőadást pedig október 30-án, délután 3 órakor rendezik, úgyszintén a salgótarjáni Technika Házában. Dr. Tardos Márton, a Pénzügykutató Rt. elnök- vezérigazgatója válaszolja majd meg a kérdést: miért kell, és hogyan lehet a termelési szerkezetet átalakítani? Az említett két időpont közé zárt huszonkilenc nap csaknem mindegyikére jut valamilyen esemény. Sőt, lesznek olyan napok, amikor több rendezvényre is sor kerül. A termékszerkezetátalakítás témájának a sokoldalú megvitatását és megismerését két klubdélután, ugyanennyi konferencia, szimpózium és tanulmányút, valamint könyvkiállítás szolgálja majd. Film-, videofilm-, illetve diavetítésből hármat tartanak. Ekképpen kívánják illusztrálni például a számítástechnika alkalmazását. Termék- és árubemutatóból éppen tucatnyi lesz. A megye különböző településein, a megyeszékhely vállalatainál negyvennégy előadást rendeznek. A számoknál maradva: a hatvannégy rendezvényből tizennyolcnak ad helyet a MTESZ Technika Háza, huszonhét programot salgótarjáni üzemekben és gyárakban tartanak. Balassagyarmat hat, Pásztó három, Bá- tonytere’nye, Szécsény, Ka-, rancslapujtő és Cered egyaránt két-két rendezvénynek lesz a helyszíne. A rendező szervek a mennyiségi szemlélet háttérbe szorítását tűzték ki célul, s csak egyet tudunk velük .érteni. A XIX. Nógrád megyei műszaki és közgazdasági hónap programsorozatára a koncentráltság, az ésszerűség, a minőségre való törekvés lesz a jellemző. (kolaj) Mi hiányzik a polcokról? A kistelepülések, perem- kerületek áruellátását, a fogyasztói érdekvédelem érvényesülését vizsgálta nemrégiben a Szécsényi Fogyasztók Városi Tanácsa. Az aktívák közreműködésével elvégzett felmérés tapasztalatait legutóbbi összejövetelén összegezte. Ugyanott a helyi áfész képviselője választ adott néhány ezzel kapcsolatos felvetésre. Nagylóc községben elismeréssel szóltak a vásárlók a magánkereskedői egységről, mely igényes választékával és az udvarias kiszolgálással nyerte meg az ott- lakók tetszését. Az áfész- boltok áruellátását . hiányosnak ítélték, több mirelitárura, zöldségfélére, kon- zervre és felvágottra van igény. Nagy gond, hogy a hét végeken későn szállítják a pékárut. Hollókőn egyre több magánkereskedő vesz részt a kereskedelmi ellátásban. A vegyesboltban az utóbbi időben a tej és a kenyér árusítása kiegyensúlyozottabb, mint korábban. Vélemények szerint kellene a falunak egy zöldségbolt is. Szécsény peremkerületeiben áfész- és magánkereskedői egységek működnek, a kisebbek főként élelmiszereket forgalmaznak. Ben- czúrfalván és Pősténypusz- tán a felújított vegyesboltokban hetente kétszer kapható friss hentesáru, alapvető élelmiszereket naponta szállítanak. A városszéli üzletekben sok a lejárt szavatosságú áru, a nagylóci úton levőben pedig a hentesáru, valamint a tejtermék minőségét kifogásolták a vevők. Kis alapterületű, korszerűtlen a két rimóci élelmiszerbolt, ahol a kenyér minősége hagy kívánnivalókat maga után a vevők szerint. Szóvá tették azt is, hogy kevés a finom péksütemény. A legalapvetőbb élelmiszerekből nincs hiány Nóg- rádsipeken, ellenben kifogásolják a lakosok, hogy a hét első napján nem lehet kapni tejterméket. Varsányban az élelmiszerbolt választéka szűkös, a vegyesbolté változó: hol élelmiszerből, hol pedig iparcikkekből kínálnak többfélét és nagyobb mennyiséget, aminek részben a kiszámíthatatlan vásárlói igény az oka. Szécsényben a Skála Áruház megszokottól gyengébb választékát, a maszekok indokolatlan „népszerűségét”, az udvariasság hiányát jelezték. Sok panasz érkezett a tej és tejtermékek minőségére, a higiéniára. Többen megjegyezték azt is: miért épp a déli csúcsidőben töltik fel a polcokat. A húshiány országos probléma, a rendelt mennyiségeknek csak töredékét, felvágottakból viszont a rendelt mennyiség nyolcvan százalékát kapják a boltok. Rimócon fejleszteni fogják az egységeket. Az olcsóbb áruféleségekből nem azért van kevesebb, mert nem rendelnek ezekből eleget: a Füszért — ismeretlen okokból — nem szállít. Új helyen a lengyel piac Alaposan benépesült tegnaptól l Salgótarjánban a 6-os busz tóstrandi végállomásának környéke. Ennek oka pediglen az, hogy itt nyitották meg a használtcikk- piacot, amelyet azonban csak lengyel piacnak nevez a közvélemény. Jogosan persze, mivel lengyelek árulják a füves térségen az otthonról hozott különféle portékáikat. 'Mi délelőtt 10 óra tájban jártunk a helyszínen, s fényképeink a tanú rá, milyen nagy volt a forgalom a placcon. Az ideálisnak nevezhető környezetben minden eddiginél jobban virágozhat tehát a magyar—lengyel kereskedelem. Fotó : kulcsár .jtfftY ISMÉ1TET Ételkülönlegességek Moldáviából Hétfőtől szombatig tartják a moldáv gasztronómiai napokat a salgótarjáni Beszterce étteremben. Vadonatúj kapcsolatról van szó, első alkalommal vendégeskednek megyeszékhelyünkön a szovjetunióbeli Moldva Köztársaság fővárosát, Kisinyovot képviselő ínyencmesiterek és népi zenészek. A régmúltba nyúl* nak vissza a moldáv konyha hagyományai, melynek gazdagságából mindazok ízelítőt kapnak, akik betérnek megyeszékhelyünk legszebb, védnökségi táblával elismert vendéglátó-ipari egységébe. Úi CSILLAgok a kifutón Milyenek az ideális nő méretei? Talán: 92/58 90, 173 cm, 71 kg. Ezek ugyanis a szépségver- seny országos döntőjében induló 16 lány egyikének adatai. S a legfontosabb: Maróti Mónika (1969. szeptember 7.) salgótarjáni. Éppen a budapesti előkészítőről érkezett, amikor lencse- és mikrofonvégre kaptuk a boldog jelöltet. (Képes riportunk a 8. oldalon.) L Ülésezett a megyei küldöttcsoport Utolsó ülését tartotta tegnap az MSZMP hét végi kongresszusára utazó küldöttcsoport. A csoport vezetője, valamint a megyei szóvivő részletes tájékoztatást adtak — egyebek közt — az MSZMP programnyilatkozatát, az alapszabály-tervezetet elemző munkabizottság, az ügyrendi bizottság és a személyi kérdéseket, a választásokat előkészítő országos bizottság munkájáról, a bizottsági üléseken felmerült sokrétű javaslatokról, alternatívákról. Hosszas vitában kialakították, hogy a megyei pártértekezlet szellemét és saját választóik véleményét figyelembe véve milyen álláspontot foglalnak el a főbb politikai kérdésekben, s milyen szervezeti rendben kívánják érvényre juttatni javaslataikat. Megállapodtak abban is, hogy törekszenek az országos vezetőtestületekbe Nógrád megye párttagságát is képviseltetni. Végül az együttes utazással és a kongresszuson való tartózkodással, magatartással kapcsolatos praktikus ismeretekről, tennivalókról esett szó. (A holnapi számunkban részletesebben visszatérünk a kongresszusi felkészülés főbb kérdésköreire.) Jól haladnak a munkák a berceli határban Milyen a helyzet a határban? Ezt a kérdést tettük fel Tamási Jánosnak, a Berceli Vörös Csillag Mező- gazdasági Termelőszövetkezet elnökének. A napraforgó és az árpa betakarítása folyik éppen. Az időjárás kedvező, jól haladnak a munkák. A búza aratása egy kissé elhúzódott, de a megfelelő előkészítés után rövidesen megkezdjük az őszi árpa és őszi búza vetését. — Mennyit vetnek ezekből? — Búzából 110 hektárt, az árpából 850 hektárt. — Milyen újdonságokkal kísérleteznek a jövő évben? — Maradnak az eddigiek, csupán a napraforgó helyett repcét kell vetnünk, mert a napraforgó köztudottan egy idő után meg- betegíti, kizsarolja a földet. — Az eddigiek alapján hogyan értékeli ezt az évet? — Jó közepesnek. Sajnos,1 nem így vélekednek a háztáji gazdaságokban az emberek. A málna értékesítése körüli hercehurca elkedvetlenítette a kistermelőket, és sajnos az uborkából sem származott nagyobb haszon. A téesztagok ezért agresszívabban lépnek fel a követeléseikkel a termelőszövetkezettel szemben. Lehetőségeink szerint azonban^ most nem tudunk többet fizetni. — Milyenek a jelenlegi munkabérek? — Átlagosan hétezer forintra jönne.: ki. Mindezt azonban tíz-, tizenkét órai munkával keresik meg. A munkák tehát jól állnak a földeken, de azt nem mondanám, hogy könnyű napokat élnénk.
