Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-10 / 240. szám

Tanácskozott az MSZP kongresszusa A területi küldöttcso. portok immár életképte­lenek, szavuk alig hallat­szik a kongresszuson. Az a rumiatokra szerveződött platformok megpróbálják uralni a pártfórumot, az összecsapás pedig minden korábbinál hevesebbé vált a személyi kérdések tár. gyulása előtt. — Tegye el a magnót! — rivaltak rá a tulajdo­nosra a reformszövetség hétfőn délelőtti tanács­kozáson. majd hozzáfűz­lek: máshol a szalagot is kiveszik a masinából. A zsúfolt teremben nem kisebb a tét: miiyen lis­tával álljon elő a reform- szövetség. Azonnal látszik, a nézetek itt sem egysé. gesek. Az elnöklő fiatal küldött a kompromisszu­mok híve, megfontoltság­ra, józanságra int. Van azonban keményebb hang is és ez egybe cseng a ko. rabbi megállapítással : a reformszövetség „nagy en­gedményeket tett az alap­dokumentumok megalko­tásánál". igy az elnökség megválasztásakor ragasz­kodik elképzeléseihez. ..Ke­mény listát lát helyes, nek". Még azon az áron is. hogy szakadásra vi­linek az alig kétnapos pár­na .-1 demokráciáról sza. (Folytutás az 1. oldalról.) kítson a bürokratikus párt­állam rendszerével. A beszámolót követő vitá­ban számos javaslat hang­zott el. Így például a kül­döttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Or­szágos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás dön­tésekben felelősök szemé­lyét. Szorgalmazták továb- bá. hogy szülessen egy vilá­gos állásfoglalás, amely ki­mondja: egy korábbi párt­struktúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg rajuk háruló iGladu­Ki lesz a nyerő ,valva, újra itt vagyunk tehát a diktatúránál? Ez másoknak sem áll jól. Hírnök jő és közli, hogy milyen nevekben gondol­kodik a. Népi demokrati­kus platform. Itt zúgás, amott egyező helyeslés. Záporoznak a nevek és a levegő akkor forrósodik fel igazán, amikor szóba. hozzak: tegnap késő este végső soron bizalmi sza­vazásról volt szó. amikor a munkahelyi partszerve­zetek ügyében a nyilt szí­nen szembehelyezkedett Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula. Nyers Rezsővel. Valamint a kongresszus többségével. — Ha rajta lesznek egy listán nem lesz hitele a tagság előtt az elnökség­nek — így egy érvelés. A következő indítvány talán a kompromisszumot kere­si: legyen Nyers tisztelet, beli elnök. Pozsgayt pe­dig kérjék fel elnök, nek. A javaslattevőt sajnálatos módon figyel, mezlelni k,U. hogy üli a tot teljesítették, tehat a párt erkölcsi tisztasága lelett őrködtek. hanem valami­fajta egészen más funkciót töltöttek be. s ezt a funkci­ót néven kellene nevezni. A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egy­hangúlag elfogadta a fellebb- viteli bizottság jelentését. Ekkor az egyik budapesti küldött kért szót. s a füg­getlen küldöttek nevében sérelmezte a személyi je­lölések elhúzódását. Mint mondotta: legitimek ugyan a platformok. de a kong­resszus méginkább az. Til­takozott az ellen, hogy a egy órával ezelőtt fogadta el az alapszabály, amely ezt nem teszi lehetővé. Vita kerekedik arról is, hogyan javasolhatják az elnökségbe Lengyel Lász­lót és Bihari Mihályt, amikor nem tagjai a párt­nak. A névsor fölötti al­kudozás nem mindenki­nek tetszik. Egy szakállas fiatalember kiabál: — Ez már nem reform­szövetség, hanem szemé, lyi platform. Mégis ki lesz a nyerő? Elválik (elválik?) a zárt ülésen. Bár ki tudja?... A kora délutáni órákban megtudtuk. — bár még nem került a plénum ele —, hogy hiába vetették el Gubcsi Lajos indítványát, é kezdeményezésre újabb kísérlet készül arra, hogy a küldöttek kezét és szem­léletét megkötő zárt lis­tás módszer helyett nyilt, egyéni jelöléssel demok­ratikusan választanak el­nökséget. (Lehet, hogy a régi a jobb?) A Nógrád megyei kül­döttcsoport 24 tagja kéz. deményezésén (a küldött­csoport taglétszáma 32) immár 150 aláírás van. Ez pedig fölösen elegendő a; ügyrendi kezdeményezés­hez, amely a legkevésb formai, sokkal inkább tar. talmi kérdést érint. platformokhoz nem csatlako­zott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről. Java­solta: kerüljenek a kong­resszus elé a platformok ál­tal javasolt személyek nevei, s egyénenkénti szimpátia­szavazással döntsenek a kül­döttek arról, hogy felkerül- jenek-e a nevek a jelölőlis­tára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, il­letve annak megszavaztatá- sával csak zavart okozná­nak. s inkább ebédszünetet ' rendelt el. A választás kompromisszum eredménye Délután zárt üléssel, a párt elnökének és elnöksé­gének megválasztásával folytatódott a tanácskozás. A zárt lista kialakítása — értesülések szerint — a ta­nácskozóteremben és a ..színfalak mögött" egyaránt hosszas kompromisszum­kereső folyamat eredménye volt. Erre utal az is, hogy csak 5 órás zárt ülést kö­vetően. este kilenc óra után tartottak ismét plenáris ülést. Ekkor hozták nyilvá­nosságra a Magyar Szocia­lista Párt elnökségének névsorát. Az MSZP elnöke Nyers Rezső lett. Az elnök­ség tagjai : Boros László. Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyu­la. Katona Béla, Kárászné Rácz Lídia, Kosa Ferenc, Kovács Jenő, Körösfői Lász­ló, Lakos László, Mádlné Maár Ilona, Menyhárt La­jos. Nagy Imre, Németh Miklós, Ormos Mária, Pál László, Pozsgay Imre, Sza­bó György (Borsod megye), Szili Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván. Az elnökség 2ö. tagja a párt parlamenti frakciójának ve­zetője lesz. Az elnöklő Varga László bejelentette: a Magyar Szocialista Párt köztársasá­gi elnökjelöltje a kongresz- szus támogatásával Pozsgay Imre. Ez után ismételten sza­vazás következett: az Or­szágos Egyeztető Bizottság valamint a Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság el­nökére és tagjaira adták le voksukat a küldöttek. (Folytatás a 3. oldalon.) A párt a kommunista és a szocialista értékek folytatója Nyers Rezső nyilatkozata Nyers Rezső pártelnök, a megválasztását követő percekben nyilatkozott az MTI, a Népszabadság, a Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió munkatársai­nak. — Nem volt könnyű kongresszus, ön is így lát­ja? — hangzott az első icérdés. — Igen — válaszolta la- konikus rövidséggel a párt­elnök, majd így folytatta: — Az előkészületek során leszültség volt a pártban, az apparátusban és a ve­zetésben is. A kongresz- szus — a végeredményt tekintve —, jónak látszik, s bár a párttagság számá­ra esetleg simának tűn­het,. valójában nem volt az. A jól informált pártta­gok számíthattak arra, hogy mi történik, hiszen a programnyilatkozat és az alapszabály tervezete je­lezte ezt. A párttagság egy jelentős részében ugyan­akkor most bizonytalansá­got teremtett ez a kong­resszus abban az értelem­ben, hogy nem érzékeli vi­lágosan: mi és miért tör- •ent. Ezért a legszélesebb körben világossá kell ten­ni a kongresszusi állásíog­alás és a döntés lényegét, :b!eg a régi és az új párt :szonyát illetően. Arra a megjegyzésre, hogy sokan úgy érezhetik, .nmmunistából szociálde­mokratává tették őket, a pártelnök így reagált: — Semmiképpen nem ez !'írtént. Ezt a nyilatkozat >, én is erőteljesen hang- 'úiyoztam a beszédemben. Ez nem kommunista párt- a régi értelemben —, s cm szociáldemokrata párt, unnem szocialista párt, ..mely a kommunista és a -/. .ciáldemokrata értékek folytatója, s keresi annak .ehetőségét, hogy a jövő- ■II n egy új egységbe otvö- od jön a két mozgalom, ..mely valamikor egységes volt.' S az a reményünk, .'.úgy most világszerte az ■ g.vség felé halad. Ma­gyarországon most egy párt testesíti meg ezeket ./, áramlatokat, de lehet- -eges, hogy majd lesz kü- .onvált kommunista és I gész biztosan lesz külön­vált szociáldemokrata párt. — A 720 ezer párttag — várnára nyitva van a Magyar Szocialista • Párt. Előjoga van minden MSZMP-tagnak arra, hogy — amennyiben elfogadja a programunkat és az alap­szabályt — tagja legyen aç MSZP-nek. Ma még nem .ehet megjósolni, hogy a párttagság mekkora része válik meg párttagságától. Meggyőződésem, hogy az MSZMP-tagság zöme vál­lalja az MSZP-t is — hangsúlyozta Nyers Rezső i lozzáfette: apparátusában egyébként kisebb párt le­szünk, de működőképes szervezettel kell rendel- ::eznünk, és az a szándé­kunk, hogy ezt a működő- képességet a csekélyebb anyagi eszközökkel is megfelelő szinten tartsuk. Később a párttagdíj mel­lett jelentős arányban egyéb bevételekre is töre­kedve, éppúgy, mint a nvugati demokratikus or­szágok azon pántjaiban, amelyek nem fonódtak össze az állammal. A magyar közvélemény egy része az MSZP-t tá­vol akarja tartani az ilyen ;i llegű bevételektől,, ám ez képtelenség. A pártok sehol a világon nem tud­nak csak tagdíjakból megélni ! A választási esélyek iránt érdeklődő kérdésre kifejtette: — A remények valamit nagyobbodtak. Világosan elszakadtunk azoktól a múltbeli rekvizítumoktól, amelyek már idejét múlt- ták, és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt gyakor­latában, Helyenként politi­kai megnyilvánulásaiban is még jelen voltak. Meg­győződésem, hogy a ma­gyar társadalomnak van olyan rétege, amelyik fo­kozott érdeklődéssel for­dul a Magyar Szocialista Párt felé. Az MSZP-nek, a kong­resszus utáni legfontosabb feladatairól szólva kije­lentette: — Egész feladatcsomag áll a pártvezetés előtt. Az apparátust újjá kell szer­vezni, az alapszervezetek­nek létre kedl hozni , vidé­ken koordinációs testüle- leiket. A régi értelemben vett közép-irányító szerve­ket megszüntetjük, ez te­hát a szervezet átalakítá­sát is jelenti. A propagan­dánkat is újra kell terem­teni. Ezt már megkezdtük, most azonban mindenben modernebbnek és hatéko­nyabbnak kell lenni. Ez a part tényleges, felhasznál­ható vagyonát, technikai eszköztárát tekintve ma a szegényebb pártok közé tartozik. Az új pártok — részben külföldi segítség­ből — sokkal korszerűbb technikával rendelkeznek, mint mi. — Hogyan alakul az MSZP kormányzatot irá- . nyitó-befolyásoló tevé­kenysége? — kérdezte az MTI A pártelnök leszögezte: — A kormányt nem a párt, hanerrf az Ország- gyűlés irányítja. A párt frakcióhoz tartozó kép­viselők az Országgyűlés­ben jelentős erőt képvisel­nek, ezért nagy befolyá­sunk lehet a kormány po­litikájára. Igyekszünk ezt jó értelemben felhasznál­ni, olyan értelemben kor­mánypárt lenni, hogy tá­mogatjuk a kormányt a .reformtörekvéseiben és .stabilizációs törekvéseiben, de egyúttal — mozgalom­ként — az összekötői híd szerepét is be kívánjuk tölteni a kormányzati po­litika és a mindennapi emberek igényei között. Tehát a nép véleményét ■közvetítjük a kormány fe­lé. — A problémákkal va­ló bátrabb, keményebb .szembenézést ígérünk. Szo­ciálpolitikai érzékenysé­günket növelni kell. A gaz­dasági nehézségeket nem szabad a szociális ellátás .rovására megoldani. Ebben az 1VLSZP bátran fellép, igényli a kormánytól a megoldást, még ha tuda­tában is van annak, hogy a kormány lehetőségei korlátozottak. De a szű­kös körülmények között is .keresini kell a viszonylag .elviselhető megoldáso­kat. Többet nem tudunk ígérni. Én azt remélem: a churchilli ígéretből — vér, .könny és verejték —, hogy a vér semmiképpen sem folyik majd. Remélem, minél kevesebb könny hullik, de verejték, az lesz. Az MSZMP több párt­ra szakadásának lehetősé­géről Nyers Rezső így vé­lekedett : — Az előzetes várako­zásunk és szándékunk az volt, hogy váljanak le a pártról mindazok, akik ideológiailag vagy politi­kailag szemben állnak a demokratikus szocializ­mussal. Ugyanakkor, a le­válás valószínűleg nagyobb arányú lesz, mint amit mi szeretnénk. A kettéválás­nak pedig nem volt poli­tikai alapja, csak a Re- fornraszövetség egy nagyon kis része akarta* ezt. Ök bennmaradtak — s örülök, hogy bennmaradnak — a pártban, konstruktív radi­kalizmusük erjesztő szerep lehet továbbra is. De de­rékba törni az MSZMP-t — ez a magyar demokrá­ciának okozott volna nagy kárt, természetesen ilyet nem terveztünk. Szeren­csére ezt sikerült elkerül­ni. Azt azonban, sajná­lom, hogy egyszerű embe­rek el fognak válni tő­lünk — tette hozzá. Nem állítom, hagy a Magyar Szocialista Párt ölükké égyüttmarad. lö­szén a magyar társadalom­ban ma minden párt az egyesülés és bomlás dia­lektikus változásának fá­zisában van. Az a véle­ményem — a történelmi tapasztalatok alapján —. hogy a szocializmusnak mindig volt és mindig lesz tömegbázisa. Ezért törté­nelmi pártalapításnak te­kintem a mostanit, s meg­győződésem, hogy tömeg- párt lesz az MSZP. Tömeg- pártet akarunk, nem szűk elitet — hangsúlyozta vé­gezetül a pártelnök. ☆ Röviddel megválasztá- sa után a nemzetközi sajtóközpontban talál­kozott az újságírókkal Nyers Rezső, a Magyar ' Szocialista Párt elnöke. A hazai és a nemzetkö­zi sajtó képviselőinek kér­déseire válaszolva ki­tért a párt választási esé­lyeire. szólt a vezetésen belüli áramlatokról, eset­leges nézetkülönbségekről, valamint gazdasági kér­désekről. Egvebek közt hangsú­lyozta : a pártvezetésben a reformkommunisták ara­nyukhoz képest kisebb sze­rephez jutottak, bár ezzel kapcsolatban megjegyez­te: kérdés az is, hogy ki nevezi magát reformkom­munistának. Mint mondot­ta. személy szerint szim­patizál a reformkommu­nistákkal, hiszen ő és Pozsgay Imre is, reform­kommunistából lett szo­cialistává. A munkahelvi pártszerveződéssel kap­csolatosan kifejtette: e kérdésben nincs lényegi pontokban ellentéte Pozs­gay Imrével, csupán for­mai kérdésekben van kö­zöttük nézeteltérés. Mint mondotta: a pártszerveze­tek munkáját a lakóterü­letekre kell összpontosí­tani, de nem lenne helyes jogszabállyal korlátozni a munkahelyeken való szerveződést. A gazdasággal kapcso­latos kérdésekre reagálva a párt elnöke úgy véle­kedett: Magyarország egy­fajta gazdasági tranzitsze­repet tölthet be, s koor­dináló lehet a keleti és a nyugati piac között. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom