Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-09 / 239. szám
I JITIC«»C I 49 XLV. ÉVF.. 239. SZÁM ARA: 4,30 FORINT i ■------ — 19 89. OKTÓBER 9.. HÉTFŐ Az összetartozást kell erősíteni az MSZP-ben Szenvedélyes vita az alapszabályról és a programnyilatkozatról A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munkáját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött állásfoglalását tolmácsolva, a nyílt, demokratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az .elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg. Ezzel biztosítanák azt, hogy kongresszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mondta, javaslatát a Magyar Néphadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr-Sopron, és Komárom megye küldöttei is támogatták. Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke Gubcsi Lajos felvetésére regál- va, emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a kongresszus már 1 nagy többséggel meghozott, s a zárt listás jelölés mellett állást foglaló döntését kér* dőjolezte meg utólag. Mint mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az első napi szavazáskor a küldöttek mindössze ,20 százalékának helyeslésével találkozott. Gubcsi Lajos érvelését, miszerint az egyéni, nyílt jelöléssel lenne jdetnok- ratikusabb a választás, azzal is cáfolta, hogy k korábbi, hibásnak ítélt | politika idején soha nem alkalmaztak zárt listás jelölést a pártkongresszuson, tehát a politika jellege és a jelölési mód nem hozható összefüggésbe. AZ ALAPSZABÁLY VITÁJA: Az MSZP a tagság pártja legyen A hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos indítványának elfogadásával az elnökségben ismét ' eltérő nézetek, áramlatok érvényesülnének. ö maga személy szerint bizalmat szavaz az elnök által és a platformok konszenzusa alapján összeállított listának. Mások pedig cáfolták Gubcsi Lajosnak azt a kijelentését, miszerint kül- döttcsoportjuk egyöntetűen támogatta volna -kezdeményezését. Az elnöklő Berend T. Iván mégis szavazásra tette fel a javaslatot, aminek eredményeként a jelenlevő- 1271 küldött 823 ellenszavazattal és 55 tartózkodással elvetette az indítványt. A kongresszusnak az eredetileg elfogadott ügyrend szerint a „Történelmi utunk tanulságai”, valamint a párt tervezett programnyilatkozatának dokumentumai feletti vitával kellett volna folytatnia munkáját. Ezzel kapcsolatban azonban fierend T. Iván újabb ügyrendi javaslatot jelentett be. Több küldöttcsoport — például a Baranya, Somogy, és Zala megyei, valamint a budapesti — úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne lemondani e két dokumentum vitájában a felszólalásról, mert a szombati vita és az új párt jellegéről elfogadott dokumentum a programnyilatkozat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget élvező álláspontot fogalmazott meg. Ezért elegendőnek tartanák azt a megoldást, hogy a program- nyilatkozat részleteivel kapcsolatos észrevételeiket a küldöttek juttassák el a szerkesztőbizottsághoz, s az újonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szövegét. Egy Pest megyei küldött viszont azzal egyetértve, hogy a részletekbe menő vita helyett a küldöttek írásban tegyék meg észrevételeiket — rámutatott: a programnyilatkozat szövegét a kongresz- szusnak kell jóváhagynia. Ezt a javaslatot mások is támogatták. A szavazás eredményeként a küldöttek abszolút többséggel úgy foglaltak állást, hogy a programnyilatkozat tervezetéhez mindenki írásban tegye meg javaslatát, de az ily módon átdolgozott szöveget terjesszék a kongresszus elé. Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára. Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András, a Reformszövetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a kongresszus szellemével összhangban az MSZP. a tagság pártja legyen, érvényesítse a teljesítményelvet céljaiban, működésében, gazdálkodásában. Szükségesnek tartotta, hogy az . alapszabály hosszabb időre készüljön, de fontos feladat elemezni a mechanizmusokat a kongresszust követő átmeneti időszakban is, ha kell ideiglenes szabályozással. Kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely valóban megilletné, mint a párttagság akaratának letéteményese. A végrehajtó, operatív feladatok, illetve funkciók még túlzottak, az ellenőrző tevékenység nem mindenütt elég markáns. A Reformszövetség képviselője egyetértett azzal, hogy a fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály,' azt a párttörvény rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elkészüljenek a kiegészítő mellékletek — a fegyelmi, etikai szabályozás —, nehogy felmerülhessen a titkos záradékok eshetősége. Végezetül szorgalmazta, hogy a párt vezetői — az alapszabály részeként is megfogalmazva — jelölésükkor írásos nyilatkozatban vállalják: legjobb tudásuk szerint, politikai és emberi tisztességgel munkálkodnak; s tegyenek vagyonnyilatkozatot is a megválasztásukkor, amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismételni. A Népi demokratikus platform szóvivője hangoztatta: az alapszabály-tervezetet alkalmasnak tartják arra. hogy az új párt önmaga demokratizálása révén, összefogva más demokratikus erőkkel, a siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal. Örömmel vették tudomásul, hogy az alapszabály-tervezet egyértelműen rögzíti : a párt marxista szellemiségű, platformszövetség jelleggel működő, eleven mozgalomként, tömegpártként kíván működni. A tanácskozás elmúlt két napja már bizonyította, hogy ezek az elvek a gyakorlatban is megállják a helyüket. Az alapszabály-tervezet alkalmas arra is. hogy a párt újjászervezze eyőit, és a választásokon eredményesen képviselje a saját munkából élő emberek többségét. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője kiegészítésként javasolta: az alapszabály rögzítse a tagozatok létrehozásának lehetőségét, és jelezte, hogy a vidék tagozatot be kívánják jegyeztetni. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus döntése — amely nem ad módot hozzászólásokra a pragramnyi- latkozat-tervezethez — „hermetikusan” elzárja az új arcok megjelenésének, a bemutatkozásnak a lehetőségét. Tolmácsolta küldötttársai kérését: még a személyi kérdések eldöntése előtt a listán szereplőket ismerhesse meg a kongresz- szus. Hoch Róbert kifejtette: az összefogás platform alapvetően egyetért az alapszabály- tervezettel. csupán azt kéri, hogy a pártsajtó felsorolásánál vegyék figyelembe az Új Fórum című heti lapot is. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy ameny- nyiben a kongresszus elfogadja az új alapszabályt, törekedni kell annak kpvet- kezetes érvényesítésére. Ne fordulhasson elő az, ami az elmúlt időszakot, sőt még az elmúlt napokat is jellemezte, hogy a megválasztott pártvezetés függetlenítette magát az őket megválasztok — a kongresszus, a párttagság — határozataitól. Bejelentette, hogy az ösz- szefogás platform feloszlik, mivel elérték céljukat. Korábban többször hangsúlyozták: arra törekednek, hogy az MSZMP-t — nem a névhez ragaszkodva — megmentsék. Ügy érzik, hogy ennek a célnak az eléréséhez sikerült hozzájárulniuk hangsúlyozta Hoch Róbert. Kőhalmi Ferenc a Reformszövetség képviseletében emlékeztetett arra, hagy az elmúlt évtizedekben — jóllehet, az alapszabály ezt kimondta — mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen a két kongresszus között a Központi Bizottság helyettesítette a plénumot. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte, hogy a korábbiakban mindig az operatív hatalomnak volt döntő befolyása. Fontosnak tartotta, hogy az alapszabály világosan megfogalmazza a párton belüli hatalmi ágak szétválását. Végezetül szorgalmazta: a párt programját csak ‘ tételes és részletekbe menő vita után fogadják el a küldöttek. A megyei küldöttcsoportok nevében szólok: az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. Így vita tárgya volt a mun. kahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus ki" alakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális pártapparátust ; kell »kiépíteni, s annak keli na- gyobbiszerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb, s hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit, jól ismerő profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének javaslata az alapszabály bővítésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás végéig, ne foly. tasson frakciózást, platformharcot. A vétőket • szigorúan meg kell büntetni — vélekedett. A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alapszabály-tervezet korlátozni kívánja a pártválasztmány szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a tagfelvételnél célszerű lenne eltörölni a korhatárt, illetve azt jelenleg 17 esztendőben kellene meghatározni. A párt- szervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban a küldöttek e,gy része arra hivatkozott: nem szabad korlátozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre. Mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: a munkahely nem válhat a politikai csatározások színterévé. Az alapszabály-tervezet I vitájában javaslatiként hangzott el — az MSZMP és az MSZP szervezeti fel- építettségével összefüggésben, —, hogy átmeneti szabályzatot kell kialakítani, a abban rögzíteni a felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztetőbizottság létrehozását. Ugyancsak ja. (Folytatás a 2. oldalon)
