Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-06 / 236. szám
I 1989. OKTÓBER 6,. PÉNTEK NÓ(ÍRÁI) 3 A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat romhányi Widenta gyáregységében készítik a fogászati csiszolókoTongokat, melyeket a hazai fogtechnikai vállalatoknak szállítanak. Az idén százezres nagyságrendben állítják elő a különféle tipusú célszerszámokat, melyet képünkön Kerék Lászlóné és Zibura Lászlóné szerel össze. —RT— ■ ...Ili iiíii íi«iiiii|i;l[||lni| M egalakul! a PICE hazai szervezeti „Pártoló tagokat keresünk!" Még a gazdasági krízis idején sem engedheti meg magának a társadalom, hogy megfeledkezzék leggyengébb tagjairól. Azok a gyerekek és fiatalok, akik az ifjúság- védelem intézményeiben élnek gyakran több szempontból is zaklatott élet- útra tekintenek vissza. Veszélyben vannak, és a felnőttkörnyezetet valamilyen módon helyettesíteni, pótolni kel] számukra. Jó életkörülményeik szavatolásához társadalmi segítségre van szükség. Az értük felelősséget érzőket hívja táborába az 1989. július 10-én alakult új szervezet: a Nevelő Otthonok Magyarországi Egyesülete, mely a FICE (Nevelő Otthonok Nemzetközi Szövetsége) tagjaként jött létre. A nemzetközi szervezet 1948-ban alakult a háború sújtotta gyerekek megsegítésére. Célja az emberiségnek a BÉKE szellemében való nevelése. Miután a háborús gyerekek nemzedéke lassanként kinőtt a gyermekközösségekből. a • nehezen nevelhető fiatalokkal való foglalkozás lett a nemzetközi együttműködés központi feladata. . Eszméjében legközelebb a reformpedagógiához áll, mely a nevelést és képzést eszköznek tekinti az emberek megújításához, életük formálásához. Az 1990-ben Prágában lezajló kongresszus témája jól szemlélteti a megszokottól eltérő nézőpontot : Ki tanul kitől? — teszik fel a kérdést a szervezők, azaz arra kíváncsiak, hogy menynyiben befolyásolja a gyerek a nevelőjét, illetve Saját személyiségének kialakulását. A Zürichben működő főtitkárság vezetője Franz Züsli-Nicosi, a szövetség elnöke pedig á dán S. M. Lásson, akik részt vettek azon a sajtótájékoztatón, melyet a hazai szervezet kezdeményezésére tartottak Budapesten. Azzal a nem titkolt céllal, hogy megismertessék, népszerűsítsék ifjú egyesületüket.. S nem utolsósorban, hogy segítséget kérjenek: mert bár nem pénzkérdésnek tartják elsősorban a jól működést, hanem szemléletbelinek, az is igaz, hogy a szociális gondozás mindig mostoha- gyermek volt nemcsak nálunk, de a világ más részein is. Bármilyen meglepő: a FICE is maradékelven kap segítséget. Magyarország 200 000 segélyre szoruló gyermeket tart nyilván, ennél azonban többre becsülik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek, fiatalok számát. Családon kívül, otthonokban harmincezren élnek. Velük hatezer felnőtt foglalkozik hivatásként, to- vàbfcÿ hatezer azok száma, akik a tanácsokon és másutt foglalkoznak a családon kívül élő fiatalokkal. A hatalomért való küzdelem idején megfeledkező pártok helyett az újjáéledő egyházi szervezetek, szerzetesrendek nyújtják ma a legtöbb segítséget.. . Pedig talán a figyelmes szociálpolitikai célok is képesek szavazótábort növelni... A legfurcsább, hogy még a gyermekszervezetek sem érdeklődtek. Reméljük, a fő ok a szervezet fiatal volta csupán. Egyik legfontosabb célnak tartják, hogy Magyarországon is létrejöjjön az egyetemi szociálpedagógiai szak, ahol végre mégvalósulna a régi álom, a gyermekvédelem szakembereinek képzése! A kiszemelt helyszín Miskolc, az alakulóban lévő új tudományegyetem. Az egyesület székhelye: Budapest III., Zápor u. 50. 1032. fel.: 188-71-04. Az új egyesület állami támogatás nélkül működik: anyagi, szakmai és minden egyéb hozzájárulásra csak állandó és pártoló tagjaitól számíthat. Tűz a szemesterménv-szárítókban Ezen a héten másodiik alkalommal keletkezett tűz napraforgó szárítása közben. Hétfőn Pásztón a Béke Mgtsz telepén egy Sirokkó 30/3 típusú terményszárítóban bekövetkezett tűzeset során égett 20 mázsa napraforgó, a kár értéke: 20 ezer forint. Szerdán a hajnali órákban a Kazári Zöldmező Mgtsz tulajdonában lévő Élgép-Colman típusú sze- mestermény-sizárítónál történt hasonló, ott 35 mázsa napraforgó és a szárítóberendezés középső szintje égett meg. A kárérték megközelíti a 100 ezer forintot. A két eset körülményeit még vizsgálják. Felhívjuk a terményszárítókkal rendelkező mezőgazdasági üzemek, nagyüzemek figyelmét —, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a hasonló esetek megelőzése érdekében — fontosnak tartjuk az üzemeltetés során a technológiai utasítások betartását. Így különösen a termény nedvességtartalmának szárítós közben való folyamatos mérését, és ennek függvényeként a szárítóberendezés működési paramétereinek beállítását. Csak előtisztított (legalább 95 százalékos tisztaságú) ' termény adagolható a szárítóberendezésekbe. Nem tartalmazhat a termény papírt, fahulladékot, csutkát és szalmát. A szárítóberendezést csak állandó felügyelet mellett szakiad üzemeltetni, azt csak szakképzett és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek ■ kezelhetik. A termény meggyulladása esetén a tűzjelzéssel és -riasztással egyidejűleg a fűtést azonnal meg kell szüntetni. A technológiától függően egyes típusoknál már a berendezésben, más típusú szárítóknál csak a leürítés után lehet megkezdeni a tűzoltást. A Nógrád Megyei Tűzoltó-parancsnokság kéri a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy fokozott gondot fordítsanak a betakarított szemes termények szárítására. N0GRÄD megyei TÜZOLTÓ-PARANCS- NOKSAG „Másztortegrélia” szerint hírw u « Országos vaskohászati hidegalakító-konferencia varosunkban 1 : fi ' I SS Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vaskohászati . szakosztálya, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek —, mint házigazda —, közreműködésével immár kilencedik alkalommal rendezi meg az országos vaskohászati hidegalakító-konferenciát. A megnyitóra és az első munkanapra tegnap, csütörtökön délelőtt került sor az MTESZ salgótarjáni Technika Házában. A 130 résztvevőt — köztük 26 külföldi országból delegált küldöttet — Mezei József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés ügyvezető igazgatója köszöntötte. Ezután C. Becker Judit, a Salgótarjáni Városi Tanács elnöke röviden bemutatta Nógrád megye székhelyét, érzékeltetve a helyi kohászat fejlődésének és a település városiasodásának történelmi folyamatát, és egymást kiegészítő összefüggéseit. A délelőtti plenáris ülést dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes előadása nyitotta, melynek során az előadó áttekintést nyújtott Magyarország iparának közelmúltjáról (1987 és 1988 tükrében), jelenéről (1989 első fél évének tapasztalatairól), valamint prognosztizálta az 1990-re, illetve az azutánra várható tendenciákat. A miniszterhelyettes átfogó elemzéséből kitűnt, hogy bár a kohászat kihasználta az elmúlt két évben jelentkező konjunkturális lehetőségeket, ennek ellenére a szabályozók visszahúzó hatása miatt nem következhetett be a feldolgozóágazat nagyívű fejlődése. Az ipar egészében általában a termékszerkezet korszerűsítésének a késlekedése figyelhető meg. Az exportteljesítés területén vállalatainknak csak kisebb része volt képes technológiáját a konvertibilis piac igényeinek megfelelően alakítani. Igen sok gazdálkodóegységünkre, még mindig a tradicionális, szocialista piacokra történő termelési (megszokott) struktúra a jellemző. Az ismertetett gondoknak megfelelően a szűkös bérfejlesztési lehetőségek kereteit csak azok a vállalatok voltak képesek kitágítani, amelyek vállalni tudták, illetve merték például a bérklubban és a szaldószabályozási —■. központi rásegítéses — formákban való részvételüket. Dr. Vörös Árpád utalt rá, hogy 1990—1992-ben az ipar mozgásterét többek között a nagy nemzetközi beruházások eredménye (mint például Bős—Nagymaros, vagy a tervezett világkiállítás) is jelentősen befolyásolhatja. 1990-től egyébként várhatóan az importliberalizálódás továbbfejlődik, és uralkodóvá válik. Az ipari termelésről szólva .elmondta, hogy az 1990-ben némileg mérséklődik. A kohászatban a versenyfeltételek szigorodnak, viszont az importliberalizációt erre a szakterületre is kiterjesztik. A felvezető előadás-tájékoztatót követően dr. Szabó István, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója „A termékszerkezet-korszerűsítési- törekvések az SKÜ-ben” címmel tartott előadást. A témában rejlő szándék megvalósítását három fő körülmény befolyásolja — mondta a vezérigazgató. Csoportosítva ezeket: 1. A piaci értékesítési lehetőségekből fakadó jövedelmezőségi szempontok. 2. A vállalat termelőberendezéseinek műszaki állapota (különös tekintettel a kohászati üzemek elöregedett berendezéseinek arányára). 3. A vállalatot érzékenyen érintő környezetvédelmi körülmények. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek fejlesztési koncepcióiban központi helyet foglalnak el a hidegen hengerelt szalagacélokbcl készült termékek. Ebben a kategóriában javítani szeretnék a szóban forgó termék felületminőségét. Dr. Szabó István nagyvonalúkban ismertette a jelenlévőkkel az SKÜ hideghengerműjének most folyó rekonstrukciós láncolatát, kitérve a korszerűsítések minőséget és mennyiséget egyaránt garantáló előnyeire. A vállalat — felismerve, hogy raktáriállvány-gyártá- sát is meg kell újítani — a közelmúltban raktártechnikai kft.-t hozott létre, s csőgyártása terén is külföldi partnerek felé kacsingat — kempingbútorgyártását a hírneves IKEA-áruházi lánc közreműködésével hangolja össze. A környezetvédelemről: a Salgótarjáni Kohászati Üzemek tervezi egy új savregeneráló megvásárlását. Az engedélyezési eljárás már folyamatban van, „csakhogy — említette az SKÜ első számú vezetője — ugyanolyan lassan halad, mint három ( !) évvel ezelőtt”. A szalagacélból készült termékeken kívül szó esett a húzott termékekben rejlő lehetőségekről is. Ezeknél elsősorban a hegesztőhuzalokat, valamint a rezezett huzalokat kívánja fejleszteni a vállalat. A szeggyártásnál pedig a különleges termékek (az országos palettán eddig nem szerepeltek) előállítása a követendő cél. Az SKÜ-vezérigazgató után dr. Voith Márton tanszék- vezető, egyetemi tanár zárta a délelőtti előadások sorát. ö az ipari anyagok, s a velük szorosan összefüggő feldolgozási technológiák kapcsolatát elemezte tudományos igényességgel. A konferencia első munkanapja délután szekcióülésekkel folytatódott, majd az esti órákban kultúrprogramon és az „elmaradhatatlan” szakestélyen vettek részt a kohászati szakemberek. Folytatás holnap. Benkő Mihály Számvetés egy program jegyében Egy program annyit ér, amennyit az érintettek hozzáértéssel, lelkesedéssel megvalósítanak abból. — Ez a megállapítás a mottója is lehetne annak a számvetésnek, mely à napokban Ka- rancskesziben készült, a községi egészségmegőrző program tennivalóinak, eredményeinek áttekintésekor. Régi, megrögzött szokásokat, s nem utolsósorban a szemléletet kell megváltoztatni ahhoz, hogy a kiemelt célcsoportok : a gyermekek és fiatalok, a családok, idősek egészséges életmódra nevelése ne szenvedjen csorbát. Közreműködnek ebben a munkában tanácstagok, intézményvezetők, illetve a helyi egészségvédelmi tanács tagjai. Tevékenységük fontos eleme a korszerű családtervezés elfogadtatása, amit az általános iskola 5—8. osztályosainak előadások formájában „tanítanak”. Ennek keretében tartották meg a csecsemőápolási tanfolyamokat is. Kedveltek a kismamaklub foglalkozásai is. Sok még a hiányosság az egészséges táplálkozási szokások propagálása, kialakítása terén. Kevés eredményt mutathatnak fel a káros szenvedélyek elleni küzdelemben is. A környezet vé- delmébep egyebek mellett meg kell szüntetni az illegális szemétlerakó helyeket, s rendezni kell a konténerek, üresen álló ' házald környékét. Menekültek lakásai A napokban kivándorolt állampolgárok lakásait az állam haladéktalanul átadja az igénylőknek — olvasható az ADN rövid jelentése a csütörtöki berlini lapokban. A közlemény nyilvánvalóan a közszájon forgó és részben ellentmondásos hírek cáfolataként látott napvilágot. Mint a lapok megírják, sok esetben hallani olyan állításokat, miszerint ,,az NDK-t illegálisan elhagyó személyek” lakásait a hatóságok egy éven keresztül üresen hagyják. „Hivatalos helyről elhangzott információ szerint nincs ilyen rendelkezés. A helyi (tanácsi) szervék feladata, hogy a megüresedett lakásokat átadják olyan új bérlőknek akik erre igényt támasztanak” — áll az ADN- jelentésben. A kivándorlási hullám kétségtelenül segíti a becsvágyó lakásépítési program pontos megvalósítását. Az NDK-ban évente mintegy 200 000 lakás épül, miköztien 20 000—30 000 lakást újítanak föl, illetve komfor- tosítanak központi alapból. Az utóbbi hetekben aggodalmas hangok voltak hallhatók a feszített terv teljesíthetőségével kapcsolatban.
