Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-05 / 235. szám

A kongresszus nógrádi küldöttei

(Folytatás a 4. oldalról.)

ban, felszólalásaikban árnyaltan kezeljék a réteg- és parciális (gazdasági) érdekérvényesítési törekvéseiket, a hangsúlyt, a fő figyelmet a legfontosabb politikai érdekünkre helyezzék.

1. Olyan párttá váljunk, hogy hatalmi tényező maradhassunk,

2. Nyerjük meg magunknak azokat az erőket, akik Magyarországon demokratikus szocializmust akarnak.

3. Pártunk képezzen stabilizáló erőt, garanciát a demokratizálódási folyamatok békés lefolyásához.

E politikai korszakváltás — a kongresszus — egyik

GRÓSZ KAROLY, az MSZMP főtitkára:

— A politikai közéletben való aktív részvétel nélkül el se tudom képzelni az életemet. Ez persze nem feltétlen valami választott tisztséget jelent. Számomra a mozgalom szolgálata a fontos. és ez nem funkcióhoz kötött, hanem az eszméhez és a politikához. Ennek rengeteg módja és formája van. Az elmúlt két esztendő politikai • tapasztalatainak, tanulságainak ösz- szegzését szeretném a vezetés rendelkezésére bocsátani, vagy a pártmozgalcm részére átadni. A párt számára fontos a tanulságok levonása s az elméleti munkánk bizony eléggé szegényes. Arra nem vállalkoz- hatom én sem, hogy- elméleti műhelymunkát végezzek, de hogy a tapasztalataimat az elméleti műhelymunka rendelkezésére bocsássam, azt politikai kötelességemnek tartom.

— A nógrádi jelölés elfogadásával nem követtem el etikai vétséget, hiszen a bizalom egy nagy munkás- mozgalmi hagyományokkal rendelkező régióban fogalmazódott meg. Ez a támogatás számomra politikai munkámhoz nagy segítséget nyújt és jelfent.

— A helyzet súlyos, a gazdaság pangása tovább tart, immár 16 esztendeje. A politikai közéletben szokatlan, új jelenségek tapasztalhatók, melyek mindnyájunkat nyugtalanítanak. Nyíltan megjelennek a rend- szerellenes, a szocialistaellenes nézetek. Megindult egy sokszínű szerveződés, ön- tevékenység, politikai in- formálódás. amely hasznos,

kollár József,

a Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója:

Nagyon fontosnak tartom, hogy tisztázzuk végre a múltat, vitassuk meg a párt

központi kérdése a pártegység, vagy -szakadás, ki menjen és ki maradjon dilemmája? Mély meggyőződésem, hogy a pártnak le kell tisztulnia és, hogy. akcióképessé váljon, a szélsőségeknek (a visszahúzó és anarchikus nézetek képviselőinek) le kell válnia. Az MSZMP jogutódjának pedig azt a pártot tekintem, amely térben és időben képes a jelen és a közeljövő társadalmi, gazdasági és politikai kihívásának kezelésére. Egy feloldhatatlan, integrálhatatlan ellentétes nézeteket valló, az állandósult belső harcban elgyengült, a pártegység megteremtésével elfoglalt „gyűjftőpárt” képtelen történelmi feladatok megoldására.

kívánatos, egészséges, de nem mindegyik a társadalom kibontakozását segíti. Megjelent a félelem a jövőtől, a bizonytalanság, a politika kiszámíthatatlansága.

— Gond, hogy megingott az eszmei alapokban, a politikai célokban, a párt működőképességének és a vezetők vezetőképességébe vetett hit és bizalom. A párttagság nem felelős a kialakult válságjelenségekért. A párt- és állami vezetőknek azt a csoportját terheli a felelősség, akik jó másfél évtizeden keresztül a nép érdekében, de a nép helyett, a párttagság nélkül hoztak — zömében hibás — döntéseket..

— A magyar kommunista mozgalom történetében nagyon fontos eseményhez érkezett, de a kongresszustól sem várható csoda, mert ennek történései ugyan rendkívül jelentősek lesznek, de a változás csak fo- lyamatszerűen fog végbemenni. Egy tanácskozás tehát önmagában nem biztosíthatja azt a garanciát, amely a fordulatot jelenti.

helyét, szerepét a társadalomban. Egy alkotó szellemű vita segítheti a megújulást. Ugyanakkor a párt nevének esetleges megváltoztatásáról szóló eszmecsere helyett —, hogy csak e példát említsem —, sokkal fontosabbnak tartom, hogy végre adjunk valamit . • az embereknek.

Mire gondolok? Hogy az MSZMP rendezze, tisztázza vagyoni helyzetét, s ebből a vagyonból adjon a rászorulóknak! A párt vagyoni helyzetének tisztázásában egyébként úgyis elmaradtunk időben, mert ezt már a tavalyi országos pártértekezlet után meg kellett volna tenni.

Szócséplés helyett megismétlem önmagamat, tehát: az MSZMP adjon valamit...

LAKATOS JÓZSEF,

az SKÜ pártbizottságának titkára:

Baloldali értékeket képviselő és következetesen vállaló pártért és pártban szeretnék a jövőben dolgozni, mely előSorban a saját munkájukból élő szellemi, fizikai dolgozók bázisára és politikai érdek- képviseletére szerveződik.

Nem tartom alapvető kérdésnek, de nem javaslom a párt nevének megváltoztatását. Ez nem feltétele és biztosítéka az új tartalomMOLNÄR KAROLY,

a bányagépgyártó vállalat szerszámkészítője :

— Kongresszusi küldötté választásom óta számos megbeszélésen, értekezleten vettem részt, melyek mindegyikére a sokszínűség, a szenvedélyesség volt a jellemző. AZt tapasztaltam, hogy a különböző platformok, irányzatok képviselői meg-meg- mutatták oroszlánkörmeiket, esetenként keményen összecsaptak, de a vita lezárásakor, a szavazáskor a toleráns viselkedés, az egységre való törekvés került előtérbe. A túlnyomó többség az előrevivő gondolatok mellett voksolt.

— Én azt a fajta hozzá- ’ állást várom kongresszusi

küldött-társaimtól is. A pártkongresszus főbb dokumentumai, az alapszabály- és programnyilatkozat-tervezetet alkalmasnak tartom árra, hogy meghatározó gondolataira épülve, a viták által gazdagodva egy jelentősen megújult párt alapdokumentumai formálódnak ki. Ennek érdekében ' vitába szállók mind a követhetetlenül radikális reform, mind a visszarendeződés híveivel. Én egy bázisát megtartó, napjaink kérdésére helyes választ adó, megújult MSZMP kibontakozását támogatom.

— Az igazi nagy feladat azonban a kongresszus után vár majd ránk. Amolyan deklarált történelmi célokat, mint az igazságosság, esély- egyenlőség, létbiztonság, szolidaritás, fokozatosan új tartalommal kell megtölteni. És ennek konkrét formában kell megjelenni, az élet minnak. Véleményem szerint az alapszabály- és a programnyilatkozat-tervezet az alapja a politikai program alapján szerveződő megújult szocialista pártnak. Remélem, hogy a kongresszus által jóváhagyott programot és „pártalkotmányt” a tagság jelentős része elfogadja, azt a pár- tonkívüliek is támogatják, így pártunk nem csak szellemében, de létszámában is a legjelentősebb politikai erőként veszi fel a szabad választáson a küzdelmet.

Számomra a szocializmus új modellje — vagy igazi modellje — a demokratikus szocializmus, a szocialista—kommunista mozgalom eszméit, értékeit ténylegesen megteremti, mint ahogy az esélyegyenlőséget, az emberi szabadság kiteljesedését, a társadalmi szolidaritást és igazságosságot, a kollektivitást, a szociális biztonságot, erkölcsi, morális tisztaságot.

Ezek azok az értékek és csak ezek, amiért pártunk a gyakorlatban és nemcsak jelszavakban a nemzet egészét szolgálva tevékenykedhet és feledtetheti a múlt többségében jó szándékú, de sok esetben eredménytelen tévelygéseit:

den területén. Például munkahelyen, a teljesítményarányos jövedelmekben, a nagyobb teljesítményre ösztönző szabályozással, az ország elmaradott térségeinek, mint például megyénk központi támogatásában és felzárkóztatásában, a munka- nélküliek foglalkoztatásának szervezettebb előkészítésében, a nyugdíjrendszer gyökeres átalakításában, az indokolatlan kedvezmények visszavonásában stb.

— A párt nevének eldöntése várhatóan nagy vitát kavar majd a küldöttek körében. Ezért én azt javasolnám a kongresszusnak, hogy a párt nevéről az arra legilletékesebb, az egész párt tagsága szavazzon, országos pártszavazással a kongresz- szus után egy hónapon belül. Ennyi idő alatt a tagság megismerkedhet a kongresszus politikai döntéseivel, határozataival, így ezek ismeretében felelősen nyilváníthatná ki álláspontját a párt nevéről.

SZABADOS GABOR,

a Nógrádi Szénbányák ká- nyási üzemének aknaveze. tője:

Elsősorban és meghatározóan azt a közösséget képviselném, amely bizalmat szavazott nekem, s mandátummal látott el. Képviselném kimondott, megfogalmazott kívánságaikat, akaratukat, s kimondatlan, sok esetben csak érzékelhető íneg nem fogalmazott elvárásaikat, törekvéseiket.

Ezeken belül — egy kisebbségi részt leszámítva, amivel azonosulni nem tudok — önmagamat. Célom részi venni egy alapjaiban megújult, aktívan politizáló, mozgalmi meghatározottságú párt kialakításában, amely baloldali marxista szellemiségű, a világ realitását figyelembe vevő és programján keresztül képes az elkötelezett, de emberségében kiteljesedő tagsága által végre a folyamatok élére állva, megvalósítani az elhatározott modellváltást. Hiszem, hogy e nélkül nincs esély sem a válságból való kilábalásra, sem a nemzeti felemelkedésre. Képviselem azt, hogy ezt a megfogalmazott programot csak egy szerkesztésében korszerűbb struktúrában cselekvő vezetés és tagság képes megvalósítani. Alapvető feladatunk az új programot elfogadó tagság egyséPLACHY PÉTER,

a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára:

Én mindenképp szót kérek a kongresszuson, .ebben a hitemben erősített meg a megyei küldöttek hétfői értekezlete. Hangsúlyozom, hogy nem előre elkészített hozzászólást mondok majd el, hanem három alapvető kérdéskörhöz kapcsolom mondandómat.

A legfontosabbnak azt tartom, és ezt hangsúlyozom is, hogy a megújuló, vagy az új párt nemzetben, népben gondolkodó párt legyen. Világossá vált, hogy a pártállam, vagy az állampárt törvényszerűen elbukott, illetve a fejlődés gátjává vált. Szakítani kell ezzel a gyakorlattal. Csak a népet és nemzetet szolgáló pártnak van esélye a bizalomra, meghatározó szerepre. Gondolatsorom másik fontos alkotóeleme, hogy végérvényesen rendezni kell a párt sorait.

A programnyilatkozat véleményem szerint jól tükrözi a politikai irányvonal megújulási szándékát, s biztos vagyok benne, hogy az ezzel járó személyi változásokkal párhuzamosan ez jó alap a megújulásra. Idekapcsolódó megállapításom, hogy a párt nevének esetleges megváltoztatása nem döntő! Nem a cégért

SZILAGYI ALBERT,

a pásztói városi pártbizottság első titkára:

A pártmozgalomban szinte teljes az egyetértés, hogy a párt régi módon nem működhet, mert feladata, funk, ciója átalakult. Mai viszonyaink széles tömegbázison alapuló, demokratikusan működő, a fejlődést a szó igazi értelmében szolgáló marxista pártot tételeznek fel.

Ebből kiindulva olyan változásokat, elképzeléseket tudok támogatni, amelyek célja, egy ilyen „új” szervezet megteremtése. A pártnak

gének megerősítése, az akcióképesség helyreállítása, amely alapfeltétele a választási párttá szerveződésnek.

Elengedhetetlenül szükséges mindez ahhoz, hogy megújuló szocialista pártunk megmaradjon az elkövetkező idő társadalmi folyamataiban a munkásság, a bérből és fizetésből, saját munkáját értékesítő kis-, vállalkozásból élők, haladó gondolkodású alkalmazott és szabadfoglalkozású szellemi dolgozók érdekeit, törekvéseit felvállaló meghatározó tényezőként.

Mindezt, hitem szerint csak a következetesen végrehajtott radikális reformok útján lehet elérni. A látszategységhez látszatmegoldásokhoz vezető kompromisszumok kudarchoz vezetnek.

kell átfesteni, hanem rendezni kell a sorokat, mert jól érzékelhető, hogy nem mindenki való sorainkba... A pártban ugyanakkor minden olyan embernek helye van — legyen az értelmiségi, munkás, vagy paraszt —, aki alkotni vágyik.

Gondolataim harmadik lényeges része, hogy az előrehaladás, a változások gyökerét a gazdasági megújulásban látom. A politikai intézményrendszer változása teret enged a gazdasági változásoknak, így az a párt, amely ezzel nem él, az törvényszerűen elbukik.

Olyan pártra van szükség, mely megteremti a létbiztonságot, a szociális biztonságot, és nyitott az emberek felé.

szolgálatot kelt teljesítenie. Ugyanis a mozgalom nem cél. hanem eszköz az értelmesebb. igazságosabb emberi lét megteremtése érdekében.

Szerepvállalása akkor lehet sikeres, ha a tagok sajátjuknak tekintik, ha tapasztalják, hogy joguk és lehetőségük van a politika alakítására, a vezetők munkájának megítélésére. Ha a végrehajtás szintjéről visszakérdezhetnek, miinősíthetnek és érvényesíthetik akaratukat. Mindez feltételezi a jelenlegi struktúrák, működési elvek, mechanizmusok átalakítását.

Politikai versenyhelyzetben győzelemre csak az a párt számíthat, amelyik képes a társadalom többségének szükségleteit, érdekeit felismerni, képviselni és a realitások talaján maradva a gyakorlati megvalósítást szervezni. Tehát a kong. resszusnak reális helyzetismeretén, önmeghatározáson alapuló programot kell alkotnia, amely természetesen nem kívánságlista, hanem a stratégia mellett a hogyan kérdésére is választ ad.

összegezve: a fentiek

megvalósítását szolgáló döntések megszületését kívánom elősegíteni.