Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-05 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA : XLV. ÉVF.. 235. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. OKTÓBER 5.. CSÜTÖRTÖK Kongresszus előtt A reform a hibák elvetését, az értékek megőrzését és a megújulást jelenti Szalai László a pártélet folyamatairól — Modellváltás vagy » rendszerváltás? — Főiskola a pártbizottság épületében? Csökkenő apparátus A NÖGRÁD szerdai számában jeleztük, hogy a pártkongresszus felkészülési finisében a pártélet leg­fontosabb jellemzőiről beszélgetést folytatott a helyi sajtó képviselőivel Szalai László, az MSZMP megyei bizottságának megbízott első titkára és.Boldvai László, a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség első titkára, a megyei küldöttcsoport vezetője. A kül­döttek felkészüléséről tegnap beszámoltunk, ezúttal Szalai László visszatekintő, feladatokra utaló és fo­lyamatokat elemző gondolatait adjuk közre. — Ügy ítélem meg, hogy a megyei pártértekezlet, ha megkésve is az 1988. májusi országos pártértekezlethez viszonyítva, önkritikus hely­zetértékelést végzett el — mondotta a megbízott első titkár. — A helyzetelemzés kitért az 1988 májusa óta végzett munkára, a megye kedvezőtlen gazdasági szer. kezetére, a elkötelezett párt­mozgalomra, de szólt a me­gyei pártbizottság és a ve­zetői munka hiányosságairól is. A történelmi múlt érté­kelése fontos, a negyven év és a tizenöt év áttekintése mellett azonban a hang­súlyt az utóbbi tizenhat hó­napra kell helyezni. Kitérve arra is, hogy az irányító testületek és az azóta man­dátumot kapott vezetők ho­gyan éltek a lehetőséggel, a bizalommal. Vitathatatla­nul sok változás történt, de az is tény, hogy sem a Köz­ponti Bizottság, sem az utóbbi időben bizalmat ka­pott négytagú elnökség nem tudta a pártélet irányítását kéjben tartani. A gyors fel­készülési menetben a párt­tagság feje fölött, eket messze megelőzve folyik vezetők, platformok, értek miségiek vitája eszmei és politikai kérdésekről. Szalai László kitért arra is, hogy a reform jegyében eleinte modellváltásról, az utóbbi napokban már rend­szerváltásról , beszélnek, majd így folytatta: — Ez az eszmei-politikai kérdéskör most már érinti a párt jellegét, nevét, prog­ramját. Mindennek messze­menő kihatásai lehetnek a párttagságra, valamint a belpolitikai életben felvál­lalt menetrendre. A megyei pártértekezleten elhangzott többségi vélemény szerint — ezt vallom magam is — a reformfolyamatra szükség van, s ez lehet radikális is. Szeretnék azonban utalni a reform szó értelmezésére: megújulás a múlt értékei­nek megtartásával, a hibák elvetésével. A modellváltást is el lehet fogadni, ha az a bürokratikus szocializmus helyett a demokratikus szo­cializmust jelenti. Szerintem a programnyilatkozat azon gondolata, amely a szocia­lizmus demokratikus mo­delljének kialakítását cé. lozza meg, széles körben támogatásra talál. A rend­szerváltozás elsősorban el­méleti vita, a párttagság számára nehezen emészthe­tő, sok félreértésre adhat alapot. Szalai László kifejtette, hogy bízik egy előremutató kongresszusban ! — Máris át kell gondolni, hogy a program végrehajt­hatósága, a tagság meggyő­zése, választásra való felké­szítése milyen mértékű le­het. elég gyakorlatiasak-e a célkitűzések. Gondolni kell arra is, hogy mindezt a párttagsá.gon kívül az egész társadalom mennyire fogad­ja el. Több a kérdőjel, mert konkrét feladattervre nem tudtunk koncentrálni,, ez a következő időszak teendője. A hangsúly a párt nevének változtatására került, ez ugyan formai, de nagy fe­lelősséggel járó kérdés. Né­zetem szerint helyes lenne ezzel kapcsolatban akár párt­szavazást is tartani. A megyei pártbizottság megbízott első titkára arra is utalt, hogy az alapszabály­tervezet két alternatívája mögött meghúzódó tartalom kibontására is kevés idő ju­tott. A reformszövetség nyi­latkozata, miszerint új prog­ram, nevében is új párt, új vezetés kell, szinte teljesen új alapokon való indulást jelent. Ma még nem látni, hogy milyen a végső prog­ramúk, és milyen gyakor­lati intézkedések születnek. Nem világos az sem: a mo­dellváltásnak és a rendszer- váltásnak hol vannak a ha­tárai. — A reform klasszikus értelmezése mondatja, hogy a viták meghallgatása után kell dönteni szélesebb körű megmérettetéssel. Felmerül a kérdés, hogy, ha túlhaj- szoltan, a párttagságtól túl­ságosan elszakadt ütemben akarunk megújulni, akkor eleget tettünk-e küldőinknek. A megyei pártértekezleten a rendszerváltásról nem vitatkoztunk, ez a napok­ban erősödött fel a párt és a társadalom nyilvánossága előtt. Szalad László azz.al foly­tatta: mivel foglalkozna egy esetleges kongresszusi fel­szólalásban. — Többiek , között monda­nivalómmal cáfolnám a megyére rásütött konzerva­tív bélyeget. A magatartás­ban inkább több a józanság, a gyakorlathoz való közel­ség. Nálunk nincsenek nagy elméleti műhelyek, sajnála­tosan szegényesebbek az áramlatok. Mi inkább 1 gya­korlati feladatokkal vagyunk lekötve, s természetesen a gondolkodásunkban- Nóg- rádban is vagy egy meg­osztott álláspont. A politi­kában és a gazdaságban is vállaljuk a reformokat, ez­zel együtt azt is valljuk: a gyakorlati munkában min­denütt nagyobb rendre és fegyelemre van szükség. Rendkívül fontos a szak- szervezetekkel, az állami szervekkel, tanácsokkal, ta­nácstagokkal való együttmű­ködés, s a rétegproblémá­kat a szervezeti oldalról így ítéli meg Szalai László: a párton belül kialakítandó tagozatok a lakóhelyi párt­munkában az érdeklődési* kör szerinti szerveződések sok újat hozhatnak a megye pártmozgalmában. Nézete szerint vállalni kellene az észak-magyarországi elma­radott térségek gondjainak érzékeltetését is, hiszen ne­künk olyan kormányra vol­na szükségünk, amely mind­ezért központi felelősséget is vállal. Egymást érték az emléke­zetes események az elmúlt hetekben megyénk legfia­talabb termelőegységében, a salgótarjáni üveggyapot- üzemben. Augusztus 6-án, a shin-do vallás hagyomá­nyai szerinti szertartás ke­retében gyújtották be a ke­mencét. Bő. két héttel ké­sőbb megkezdődött a terme­lés. Az azóta elvégzett gé­pi teljesítménypróbák és a termékek minőségi teszte­lése egyaránt megfeleltek a követelményeknek, így teg­nap átadhatták rendelteté­sének a hazai szigetelőanyag­gyártás fejlődésében mér­földkő jelentőségű üzemet. Kora délelőtt a megyei ta­nácson fogadták a japán és a magyar vendégekét. Ké­sőbb értesültünk arról a nemes cselekedetről, misze­rint a japán konzorcium 300 ezer forint értékű orvosi műszert adományozott a salgótarjáni megyei kór­háznak. Ezt követően a saj­tó képviselőivel találkoztak a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. tagjainak képviselői. Szá­mos érdekes kérdés hang­zott el, íme néhány és a rájuk adott válaszok muta­tóban. A Magyar Televízió Hír­adójának munkatársa arról érdeklődött, hogy az rt. ve­zetői felmérték-e a termé­kek iránti piaci igényeket, s miként alakul majd az export? Varga László ügy­vezető-igazgató felelete: ter­mészetesen volt piacfelmé­rés, ám a lakásépítési hite­lek kamataigak felemelése miatt várhatóan kisebb lesz a termékeink iránti hazai A megyei pártértekezlet elvégezte a helyzetelemzést — hogyan tovább? — Az értékelés alapos, erre nem kellene visszatér­ni, a programtervezet pon­tosítására azonban bizonyá­ra szükség lesz majd. Re­ményeim szerint az MSZMP i keretében kell a program- tervezetet a választási prog­ram irányába konkretizálni, tömörebb akciótervvé for­málni. De tudomásul kell venni azt is, ha minderre az MSZMP utódszervezete keretében kerül sor. Csak vázoltuk a szervezeti kérdé­seket, a struktúra kialakítá­sára több elképzelés van. Ily módon megnő a szerve­zeti és személyi kérdések előkészítésével foglalkozó két munkabizottság szerepe, amelyeknek a kongresszus (Folytatás a 2. oldalon.) kereslet, s így többét kell majd külföldön értékesíteni. Mivel az általuk előállított üveggyapot világszínvonalú, ezért a jövő évben a terme­lés 15 százalékát már Nyu- gat-Európában adják el. Különben a japán partne­rek szerződésben vállalták, hogy segítenek a termék piaci elhelyezésében. A Magyar Rádió nógrádi munkatársa afelől érdeklő­dött, hogy mit jelent az előzetesen kiadott tájékozta­tóban leírt japán minőség- biztosítási é.s termelés-el­lenőrzési rendszer beveze­tése? Mire S. Suzuki úr. a gépi berendezéseket szál­lító Nitto Boseki cég elnöke így válaszolt: szó nincs va­lamiféle titokról, mindösz- sze jól kell dolgozni. Leg­fontosabb a vevő, s a ma­gyaroknak ezt a szempon­tot kell mindenekelőtt fi­gyelembe venniük. Ebben természetszerűen készséggel átadják a tapasztalataikat. Végül álljon itt a NÖG­RÁD munkatársának kér­dése: szabad-e tömegszer­vezeteket, például szakszer­vezetet alakítani a japán— magyar vegyes vállalatnál, továbbá megengedett-e a sztrájk? Az ügyvezető-igaz­gató szerint: Japánban is van szakszervezet, végső esetben szabad sztrájkolni, ettől függetlenül a magyar törvények vonatkoznak az üzemre. A sztrájknak pedig elejét lehet venni, ha a jó munka után megfizetik a dolgozókat és megfelelő szo­ciális feltételeket biztosíta­nak számukra. Utunk ezek után a Sál­Példaértékű japán—magyar vállalkozás Kiválóan startolt az üveggyapotlizem fit mswmj Francia—magyar vegyes vállalat Szécsényben A hónap közepén proto­koll nélkül, egyszerű le­vélváltással vegyesvállalat- szerződést köt a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Téesz és a francia Newtec csoma­gológép-gyártó vállalat. A közös vállalat 70 százalé­kos magyar, 30 százalékos francia tőkerészesedéssel jön létre, egy korábbi licenc­vásárlás nyomán. Az 1990. január 1-től működő vegyes vállalat Newtec—Hunpack néven jelenik meg a piacon. A szécsényi termelőszövet­kezet, ha a jogelődök tevé­kenységét is beleszámítjuk tíz éve foglalkozik a cso­magológép-gyártással. Lát­va a magyar piac szinte korlátlan igényeit, folyama­tosan fejlesztették az üzem­ágat. A most alakuló vegyes vállalati kapcsolat így egy licencvásárlással kezdődött. A francia szakemberek idén jártak a szécsényi üzemben, s úgy ítélték meg, iparszerű körülmények között folyik a gyártás, amely alapja le­het egy későbbi kapcsolat­nak. A francia partner első­sorban a piac szélesítését lát­ja a vegyes vállalatban. Elő­ször a magyar, majd a ke­let-európai színtéren jelen­tek így meg. A szécsényiek ugyancsak kiléphetnek a nyugati kereskedelembe ez­úton. Ám természetesen a teéh- nika, technológia fejlődését, a műszaki színvonal emel­kedését is várhatják a fran­ciákkal történő együttműkö­déstől. — hr — Az alkonyi Pilis tréfája, avagy: Nem veszett el senki az osztálykiránduláson Ki ne ismerné az élethelyzetek egyik leglehetetlenebbi- két, amikor a legártatlanabbnak tűnő időtöltés csúf, próbatétellé fajul. Mert olykor a gondos körültekintés bás­tyáján egy aprócska rést üt a furcsa véletlen. A nemkívá­natos következmények, az esetleges veszély emberséggel, szeretettel, okos féltéssel — kivédhető. Karancskeszi kisdiákok és nevelőik a minap hasonlót él­tek meg. Jól megjáratta őket a Dunántúl legszebb szegle­te, de ennek ellenére: jól jártak. — A derűre hangoló szó­játék ezért is megengedhető, mert a legtöbb szereplője di­ákkora huncut kalandjaként fogja fel a különös esti sétát, mely az osztálykirándulás finise volt. Másként — hiányos ismeretek birtokában — eltúlzott, vétkes felelőtlenséggel terhes esetként tartja számon azt az a szülő, aki szerkesztőségünkhöz fordult felháborodásában. Izgatottan, az osztálykiránduláson résztvevők egy részének „eltűnéséről” számolt be, hozzátéve: késő éjszakába nyúló keresésükben helikopter és rendőrök közreműködtek... Mint a beszédes tényeket tolmácsoló Szőllős Gábor, a Karancskeszi Általános Iskola pedagógusa és felesége, Szál­lás Gáborné igazgatóhelyettes elmondásából is kitűnik, az eset cseppet sem hátborzongató. (Folytatás a 8. oldalon.) Eiji Seki japán nagykövet (balról) és Szabó Imre állam­titkár vágták át a magyar nemzetiszínű szalagot. gótarjáni Síküveggyár terü­letén lévő üzembe vezetett. Varga László mondott né­hány keresetlen szót, pél­dásnak nevezte a beruhá­zásban résztvevők közös munkáját. Utána K. Kita­mura úr, a távoli Japári hatodik legnagyobb keres­kedőházának, a Toyo .Men- kának az elnöke kapott szót. Hangsúlyozta: mind­össze két év alatt Valósult meg a beruházás, voltak ugyan nehézségek, de a szakemberek azokat megol­dották. Reményét fejezte ki hogy a piacon is sikerül áll­ni a versenyt a termékek­kel. Nagy jelentőségűnek, nevezte, hogy a Világbank leányvállalatának, az IFC- nek a közreműködésével si­került Kelet-Európábán első nekifutásra ilyen jelentős üzemet létrehozni, mert ez páldaértékű a jövőre nézve. Szabó Imre, az Ipari Mi­nisztérium államtitkára el­mondta: gyakorló mérnök­ként sok üzem termelésbe helyezésénél volt jelen, de sohasem tapasztalta, hogy első nekifutásra sikerüljön a gépek készre indítása. Ez most igy történt, s ehhez nem kell kommentár. Rá­mutatott: olyan szigetelő- anyagot gyárt az üzem, amely hozzájárul .az energia­takarékossághoz. A terme­lőegység létrehozása felér a bős—nagymarosi hőerőmű megépítésével. Leleplezte az emléktáblát, melynek fel­irata: ,,Ez az emléktábla le­gyen a japán és a magyar szakembeyek közösen elvég­zett kiemelkedő munkájá­nak jelképe.” Ezután kitüntetéseket adott át a beruházásban legjob­ban dolgozóknak. Kiváló Munkáért elismerésben ré­szesült Smell Emil, a NÁÉV főtechnológusa, K. Sakama- to, az rt. beruházási igaz­gatóhelyettese, Agárdi Ká­roly főmérnök, Frics Tamás, gépész főmunkatárs, Szeke­res Sándor, építész főmun­katárs és dr. Nyerges Erzsé­bet gazdasági igazgatóhelyet­tes. Eiji Seki, Japán magyar- országi nogykövete örömét fejezte ki a jól sikerült be­ruházás miatt. Mint mon­dotta, ez az ötödik ma­gyarországi magyar—japán (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom