Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-30 / 257. szám
1989. OKTOBER 31.. KEDD NOGRAD 3 Ismét összeült az Országgyűlés (Folytatás m 2. oldalról.) míg nem alkotják meg az államháztartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Állami Számvevő- szék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a tulajdoni reform. Puskás Sándor álláspontja szerint ezek megalapozatlan érvek, s hangoztatóik figyelmen kívül hagyják azt a társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék olyan szervezettel, amely szakszerűen követni tudja a mindenkori költségvetési gazdálkodást. Puskás Sándor politikai szempontból is érthetetlennek nevezte a számvevőszék létrehozásának elhalasztását. Utalt arra. hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon a tárgyaló felek a békés átmenet alkotmányos garanciáinak megteremtését szorgalmazták, s a számvevőszék éppen egy ilyen garanciát jelentő intézmény lenne. A garanciákat más szempontból is kifogásolták a törvénytervezettel kapcsolatban. A kétkedők azt kérdezték. a törvénytervezet átdolgozása során a bizottság vajon nem csökkentette-e a tervezetbe épített garanciális elemeket. Puskás Sándor ennek kapcsán határozottan leszögezte: a bizottság nem tett olyan módosító javaslatot, amely megkérdőjelez- hetővé tenné a számvevő- szék működését, ellenkezőleg. gyarapította a hatékony működést segítő előírásokat. Az egyik ilyen módosítás bevezeti az ellenjegyzési jog- intézményt a költségvetés hitelfelvételei esetén. A fontosabb módosítások közé tartozik az is, hogy az APEII adóztatási tevékenysége mellett a helyi tanácsok hasonló tevékenységét, valamint más hivatalok mellett a Pénzintézeti Központ tevékenységét is bevonták a számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe. Az elmondottakat összegezve Puskás Sándor hangsúlyozta: az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat minden előírásában azt a célt szolgálja, hogy a törvényhozói hatalom a legfelső népképviselet számára olyan eszközt hozzon létre, amellyel ellenőrizheti a végrehajtó hatalmat, gazdálkodásának törvénytiszteletét, ésszerűségét és célszerűségét. A számvevő- szék ezért csak olyan intézmény lehet, amely független minden politikai befolyástól, kizárólag a szak- szerűség elveire támaszkodik, objektív véleményt formál. s teljes felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek — mondotta befejezésül Puskás Sándor. Puskás Sándor előterjesztését ' követően a ház elnöke felolvasta ‘Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m.. 11. vk.) levelét. A képviselőnő arra emlékeztette a parlamentet, hogy 150 éve született Ste- indl Imre, az Országház tervezője. Javasolta, hogy az Országgyűlés emlékezzen meg róla kegyelettel. Fodor István arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az évforduló alkalmából megkoszorúzták az Országház főlépcsőjén gHó Steindl Im- re-me!lszobrót, továbbá a Parlament kupolatermében kiállítást ' is rendeztek. Horváth Lajos — a plénum soros elnöke — köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Josef Rieg- lert, Ausztria alkancellárját és kíséretét. A vendég Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodik hazánkban. Ezt követően Horváth Lajos megnyitotta a törvény- javaslat általános vitáját. Dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára hangoztatta: az Állami Szám- vévőszék által tudja az Országgyűlés érvényesíteni költségvetési és zárszámadási jogát. Ez egyben sarkalatos alkotmányi garancia is lesz arra, hogy a végrehajtó hatalmat a parlament ellenőrizhesse. összeférhetetlennek tartotta, hogy a képviselők és valamilyen párt elkötelezettjei az Állami Számvevőszéknek alkalmazottai, vagy vezetői legyenek. A képviselő javasolta, hogy a KNEB-vizsgálatok dokumentumait, különösen azokat, amelyeket még nem zártak le, helyezzék letétbe a kormánynál, így az Állami Számvevőszék visszamenőlegesen is foglalkozhat majd velük. Végül állásfoglalást kért a parlamenttől a nemzeti kerekasztal, kikötésével kapcsolatban. Eszerint most az Állami Számvevőszéknek csak az egyik elnökhelyettesét válasszák meg, elnökét és a másik helyettest az új, illetve az azt követő Országgyűlés válasz- sza. Az előterjesztett törvényjavaslat ilyen szabályozást nem tartalmaz, eltér a kerekasztal álláspontjától. Dr. Bállá Éva (Budapest. 46. v.). a Fővárosi ApátHy István Gyermekkórház- Rendelőintézet orvosa azt javasolta, hogy az általános vita lezárása után ne bocsássák a részletes vitára a törvényjavaslatot, mert az kimunkálatlan, átdolgozásra szorul. A létrehozandó számvevőszék jelenleg még nem is tudná ellátni feladatát a feltételek hiányában. A képviselő szerint a teljes szervezetet csak az állam- háztartási törvény hatályba, lépésétől kezdve célszerű működtetni, addig egy csökkentett létszámú, a jelenleg elvégezhető feladatokhoz szabott szervezetre van csupán- szükség. Javasolta, hogy a kormány tekintse át az állami ellenőrzés egész rendszerét. A KNEB felszámolása után sem maradhat ellátatlan ellenőrzési feladat. Ugyancsak fontos, hogy a kormány részletesen dokumentálja az államadósságot, kimutassa hatását a jövő évi költség- vetésre. Az összes, eddig elkülönítetten kezelt pénzeket. így az állami nagyberuházásokat finanszírozó decentralizált alapokat is be kell vonni a költségvetési elszámolás körébe. Csak így válhat valóssá az államháztartás ellenőrzése — hangoztatta. A hozzászólásokat követően az elnöklő Horváth Lajos lezárta a törvényjavaslat részletes vitáját. A polémiában elhangzott módosító indítványok mérlegelésére felhívta a terv- és költségvetési bizottságot. Puskás Sándor, az Ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke ismertette a testület állásfoglalását. és egyben válaszolt a vitában elhangzott képviselői felvetésekre. Elmondotta, hogy a parlamenti vitában sok olyan javaslat hangzott el 'az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban, amelyeket a szervezet működési szabályzatában és ügyrendjében figyelembe fognak venni. Ezután röviden válaszolt arra a' bírálatra, amely- lyel a bizottság előkészítő munkáját illette Bállá Éva. Elmondotta: a bizottság tagjai abból indultak ki, hogy a parlament döntésének megfelelően a számvevőszék intézményének 1990-től működnie kell. Ezért láttak hozzá a vezető személyek kiválasztásához szükséges pályázat kiírásához. A bizottság azonban nem sajátította ki a kiválasztás jogát. Ugyancsak nem döntött arról, hogy kik utazzanak külföldre tanulmányútra. A bizottság csupán a számvevőszék vezetőire tett javaslatot. Határozathozatal következett. Először a vitában elhangzott módosító indítványokról szavaztak. Az Országgyűlés — a terv. és költségvetési bizottság jelentésében foglaltakkal összhangban — elutasította Eke Károlynak azt a javaslatát, hogy az Állami Számvevő- szék székhelye Szeged város legyen. -Ugyancsak elutasította az Országgyűlés Bállá Éva indítványait, nevezetesen azt, hogy az Állami Számvevőszék tisztségviselői ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, továbbá azzal sem értet-, tek egyet a képviselők, hogy most a számvevőszéknek csak egyik elnökhelyettesét válasszák meg, az elnök és a másik elnökhelyettes személyéről pedig a következő Országgyűlés döntsön. Bánfí.v György tcbb módosító indítványt is tett. ezek közül néhányat elfogadott a terv- és költségvetési bizottság, s azokat figyelembe véve dolgozta át a törvényjavaslatot. így. például az összeférhetetlenséget kiterjesztették a képviselőkre is, de csak a számvevőszéknél történő alkalmazás idejére: új összeférhetetlenségi tilalmat fogalmaztak meg. mégpedig azt. hogy a számvevőszék tisztségviselői sem egymással, sem a Minisztertanács tagjaival nem lehetnek közeli rokoni kapcsolatban. Mivel a javaslattevő képviselő továbbra is fönntartotta egyik korábbi módosító indítványát — miszerint: ne legyen jelölhető az Állami Számvevőszék tisztségviselőjének az, aki a megelőző négy évben parlamenti képviselő volt —, ezt a kérdést az elnök szavazásra tette fel. A képviselők — bár minimális különbséggel, de — elutasították ezt a módosító javaslatot. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel — 289 igenlő, 6 elutasító -és 18 tartózkodó szavazattal — elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők köz- felkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetét a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. Az Állami Számvevő- székről szóló törvényjavaslat elfogadását követően a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez sokszorosan átdolgozott módosító indítványt nyújtott be. Hütter Csaba mezőgazda- sági és éleljnezésügyi miniszter a kbrmány nevében ígéretet tett arra, hogy az addig rendelkezésre álló Információk alapján, de a képviselői módosító indítvány szellemének megfelelően módosító törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek. Emellett tájékoztatta a képviselőket egyebek között arról, hogy a legutóbbi földtörvénymódosítás óta eltelt négy hónap alatt mindössze 3700 hektár föld cserélt gazdát, az arányok azonban térségenként rendkívül eltérőek. Hütter Csaba válaszolt néhány képviselői felvetésre. Hangoztatta, hogy a földforgalom eddigi üteméből kiindulva, körülbelül ezer esztendő alatt cserélne gazdát a föld. Mint mondotta: annak a veszélye sem fenyeget, hogy külföldiek vásárolják fel a termőföldet, mert ehhez pénzügyminisztériumi, valamint mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi engedély szükséges. Az eddigi ilyen jellegű kéréséket is elutasították. Azt viszont nem utasítanák el, hanem a parlament elé tárnák, ha egy külföldi vállalkozó ipari bázist kívánna létesíteni, s ehhez földet szeretne vásárolni. Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a földtörvény módosítását — a benyújtott módosító indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembevételével — a kormány terjessze 1990 januárjában a parlament elé. A földtörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalás után a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- javaslatot tárgyalták mega képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet: A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg nem haladó szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javító-nevelő munka és a javító-név elő munka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. . Idetartoznak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek; a teherben levő nők; azok az anyák, akik tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekükkel élnek: az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak, valamint az életveszélyes, vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedők. Amennyiben az e kategóriába tartozó elítéltek határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, büntetésük tartama a felére csökken. Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól az eddig felsoroltak közül azok az elítéltek is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott javító-nevelő munka, illetve a szigorított javító-nevelő munka büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatta át. Mentesülnek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok is, akiket — a kémkedés kivételével — állam elleni bűncselekmény, vagy közösség megsértése miatt ítéltek el; továbbá azok, akiket a tiltott határ- átlépés, a hazatérés megtagadása, a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszása miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. A kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az e törvény hatályba lépését követő három éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadság- vesztésre, vagy szigorított javító-nevelő munkára ítélnek. Mentesülnek a végrehajtás alól azok is, akiket szabálysértés miatt elzárással sújtottak. A törvényjavaslat meghatározza a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéseket, a mentesítést kizáró körülményeket is. A törvény a kihirdetés napján lép hatályba, végrehajtásáról az igazságügy- miniszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Kulcsár Kálmán szóbeli kiegészítőjében utalt arra: sem a bűnözés helyzete, sem az ítélkezés tendenciája miatt nem célszerű a köz. kegyelem hatókörét a korábbiakhoz képest túlzottan szélesíteni, ezért elsősorban a humanitárius szempontok a meghatározók. Számítások szerint bűntettek esetében a közkegyelem összesen hatezer, a szabálysértések esetében körülbelül hatszáz személyt érint. A törvényjavaslat előterjesztését nem követte vita; az Országgyűlés — a módosítással együtt — 287 igenlő szavazattal elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalására tértek. Az Országgyűlés tagjai már korábban írásban megkapták a módosító és kiegészítő indítványokat. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter rövid szóbeli kiegészítést fűzött az írásos előterjesztéshez. Tekintettel arra, hogy ehhez a törvényjavaslathoz nem érkezett módosító indítvány, sőt, a vitában sem kért szót senki, a határozat- hozatal következett. Az Országgyűlés 302 támogató szavazattal elfogadta a beterjesztett törvénymódosító javaslatot. Ezután a népszavazásnak az állampolgárok kezdeményezésére történő elrendelése tárgykör került napirendre. Kereszti Csaba ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását, majd Gál Zoltán -belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki. A vitához hozzászólt Balia Éva (Budapest. 46. vk.), az SZDSZ képviselője is. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy több ponton félre- érthetőek a népszavazás elrendelésének indokai. Véleménye szerint a köztársa- ságielnök-választással kapcsolatban azt kellene egyértelműen megfogalmazni: az állampolgárok a szabad választások után, avagy előtt kívánnak elnököt választani. A kérdés tehát nem az, hogy népszavazással válaszszák-e meg az elnököt, vagy Országgyűlés döntsön személyéről. Ha a nép úgy döntene, hogy az országgyűlési választások után írják ki a köztársaságielnök-válasz- tást, ez nem jelentené automatikusan azt, hogy csak az Országgyűlés joga lenne az elnökválasztás. A pártok munkahelyekről történő kivonulásával kapcsolatos kérdést Bállá Éva úgy kívánta módosítani, hogy az igen szavazattal a választópolgárok az Ország- gyűlés korábbi határozatát nem támogatják, hanem megerősítik. Az elnök a vitákban elhangzott módosító javaslatokat a jogi bizottságnak utalta felülvizsgálatra. Ezt követően bezárta az októberi ülésszak hétfői munkanapját, amelyen felváltva elnökölt Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Ró- bertné. A plénum ma folytatja munkáját. Tudósított: MTI Kelemen Gábor Fotó: Kulcsár Miért mondott le a balassagyarmati képviselő? Novemberben már nem leszek képviselő — mondatta a NÖGRÁD parlamenti tudósítójának a legutóbbi ülésszakon dr. Bar- tulné dr. Borszéki Erzsébet. a balassagyarmati székhelyű választókerület országgyűlési képviselője. A közléshez hozzátette: nem zárkózik el a majdani megnyilatkozástól sem. Héttőn reggel — még az ok- tóberi ülésszakon — a sej- tetés ellenére a meglepetés erejével hatott az elnöki közlés: a nógrádi képviselő máris lemondott mandátumáról. Dr. Fodor István egyetlen indokot sem idézett. Így elindultak a találgatások a képviselőtársak között, ugyanakkor újságírók is a motiváló tényezőket kutatták, többek között a megyei képviselőcsoport vezetőjét is megkérdezve. A sajtóiroda megpróbál- ’a a NÓGRAD kérésére előkeresni dr. Bartalné lemondást bejelentő levelét. Addig a képviselőket kérdeztük. akik• csaknem egyöntetűen tárták szét a ' ez ükét: semmit sem tudunk. Tippekben azonban nem volt hiány. Sándor Gábor: — Semmi pontosat nem tudok■ Ügy hírlik azonban, talán tanácselnök kíván lenni, ra'gy indulni szeretne a következő választáson. A mostani képviselőséggel együtt vedig ez nehezen jöhet öszs : e. Tözsér Gáspár: — Nem, semmit sem tudok az indítékról. Hasonlóképpen nyilatkozott dr. Miklós Zoltán é‘K dr. Szilágyi Tibor képviseli") is. Vastag Ottilia: — Nekem említette a szándékát. a gyerekekre hivatkozva. Nem egészen értem ezt. Inkább valami nagyobb politikai megfontolás lehet a döntés mögött. Devcsics Miklós ugyanazt mondja a Magyar Ráde tudósítójának is. mint a NÖGRAD-nak: — Ez az elhatározás gyakorlatilag benne volt dr. Bartalné legutóbb elmondott parlamenti beszédében. Amikor azt szorgalmazta, hogy fogadjunk el mindent, aztán „menjünk haza”, De lehet-e egy országot otthagyni? A mandátumról lemond' levél — az OrszággyűU > főtitkárának elfoglaltsága miatt — a kora délutáni órákra sem került elő. Az éjszakai telefonközpont- tűz miatt fölöttébb nehr- telefonálni még az Országházból is. Némi próbálkozás után mégis vonalban van a Balassagyarmati Városi Tanács, ahol Zentai Csaba segít előkeresni a volt képviselőt. — A levélből úgysem derülne ki semmi, abban csak azt írtam, hogy ..kérem a szíves tudomásulvételt”. S hogy miért? — kérdez vissza dr. Barta.lné — Ügyis fogalmazhatok bogy a válasz megtalálható az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitájában elmondott hozzászólásomban. Emellett személyes jellegű indítékaim is voltak A mondatnak vége. Némi unszolásra elhangzik azért a kiegészítés is: mit ért a: utóbbin? — Családi és egészségügyi problémák is késztettek a mandátumról való lemondásomra. ( /
