Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-28 / 256. szám

1989. OKTÓBER 28., SZOMBAT NOGRAD 3 Mi változott Petőfi óta? Közúthálózatunk szomorú állapota Nemzetgazdaságunk mu­tatói rossz vekker gyanánt — már jó ideje állni lát­szanak úgy fél hat tájékán. A korábbi évek eredményei is egyre inkább távolabbi­nak tűnnek jelenkori éle­tünkben. Gazdaságunk nad­rágai jszorító politikájával valahol az utolsó lyukat keresi. Ez szinte vala­mennyi tárca tevékenységi körét behatárolja, egyes részterületeken — mint például a közlekedés — erősödő tendenciával. Ugyanakkor megyénk 940 km hosszúságú úthá­lózatának megfelelőségi vi­szonyai egyre több kíván­nivalót hagynak maguk után. A főútvonalaink állagmegóvásán munkálko­dó szakemberek még csak- csak felbukkannak, bekö­tőútjaink jelentékeny ré­szén azonban gazdátlanság­ra utaló jelek fogadják az utazót. Vízmosástól „el­tűnt” padka, megsüllyedt úttest jellemzőivel megye­szerte találkozhatunk. Az útszéli növényzet által be­nőtt, korabeli ívekkel tűz­delt keskeny útfelületen, egy-egy nagy terjedelmű jármű kitérése igazán em­bert próbáló helyzet elé állítja a legrutinosabb jár­művezetőt is. Téli időszak­ban a veszélyek hatványo- z ódnak. Pénzes Péter, Győr város közlekedési szakmérnöke néhány nógrádi kép láttán így nyilatkozott: ,,E pálya- szakaszok életveszélyesek, tömegközlekedés lebonyo­lítására alkalmatlanok." Közlekedésbiztonsági szempontból elgondolkod­tató véleményalkotás ez. mivel Nógrád tucatnyi ilyen helvén naponta 10— 18 alkalommal közleked­nek zsúfolásig telt autóbu­szok. S ha már újjáépítés­re nincs elegendő pénzügyi fedezet, a legkritikusabb helyek „kifoltozása" — akár bányakaviccsal is — hatásosabb lehelne egy­egy tilalmi, illetve veszélyt jelző tábla kihelyezésével. A leírtakon eltűnődve: vajon napjaink reprivati­zációs időszakában a Vo­lán a jó gazda szemével közlekedtetné-e autóbusz­parkját hasonló pályasza­kaszon anélkül, hogy szá­mon kérné a közúti igazga­tóságok felelősségét?! Petőfi Sándor 1845-ben megyénkén» átutazva írta: „..semmi nevezetest nem ér az ember, az utat kivé­ve. Ez az élő embert ha­lálra, s a holtat életre ráz­za. Én meghaltam s föl­támadtam rajta valami hatszor.” A dolog tragikumát ad­ja: a közel másfél évszá­zaddal korábban közlekedő szerekkel szemben ma milliós értékű járművek károsodnak, az utazó em­ber idegrendszerével együtt. Kolbányi Ferenc Vagyonvédelmi alapítvány Békésben A közelmúlt statisztikái azt tükrözik, hogy Békés megyében rohamosan nö­vekszik a vagyon elleni bűn- cselekmények száma: 1988- ban több mint 40 millió fo­rint volt az ilyen bűncse­lekmények által okozott kár, s az eddigi adatok szerint ebben az évben sem lesz rö- videbb a betörések, lopások listája. A Békés megyei te­lepüléseken működő bűn- megelőzési társadalmi taná­csok ezért határoztak úgy, hogy vagyonvédelmi alapít­ványt hoznak létre. Az alapítvány célja: Bé­kés megye területén a va­gyonvédelmi tevékenység színvonalának emelése, a kármegelőzés Segítése, s en­nek érdekében technikai esz­Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és öt minisztérium — PM. OT, IPM, MÉM, KÖHÉM — pá­lyázatot írt ki olyan érték­elemző tanulmányok ki­dolgozására, amelyek az or­szág és a vállalkozások anyaggazdálkodásának ja­vítását segítik elő. A pályá­zati kiírást a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági To­vábbképző Intézetének tit­kárságán (Bp. VIII. Maka­renko u. 20., postacím 1431. Bp. Pf. 275.) vehetik át vagy kérhetik postázását az érdekeltek. A pályázatra de­cember 20-áig jelentkező vállalatok, társaságok al­kotói közössége által aján­lott tanulmány témájának elfogadásáról jövő év janu­árjának végéig kapnak vá­laszt. A pályázóktól olyan ér­tékelemző tanulmányokat közök és bűnmegelőzési mód­szerek alkalmazásának tá­mogatása. Az országban elsőként lét­rehozott ilyen típusú ala­pítványhoz — többek között — biztosítók, takarékszövet­kezetek, tsz-ek. áfészek csat­lakoztak, s eddig összesen 1 millió 290 ezer forintot fi­zettek be az alapítvány számlájára. Ebből a pénz­ből elsőként — az alapít­vány kuratóriumának dön­tése alapján — a profi bű­nözők. által, sem ismert, az Infratschnikai Kisszövetke­zet által kifejlesztett bizton­ságtechnikai berendezések fölszerelését finanszírozzák. Az alapítványhoz közüle- tek és magánszemélyek egy­aránt csatlakozhatnak. (MTI) várnak, amelyek népgaz­dasági szinten a termelés anyagköltségeinek mérsék­lésével a nemzeti jövedelem növelését segítik, vagy vál­lalati körben a termelők gazdálkodását, piaci ver­senyképességét javítják a termékek egységnyi anyag­felhasználásának csökken­tésével, takarékosabb új termelési eljárásokkal és egyéb tevékenységekkel. Fontos feltétel, hogy csak a jelentkezés elfogadásáig meg nem kezdett érték­elemző munkával lehet pá­lyázni. A kész pályamű- veket jövő év végéig — december 20-áig — kell el­küldeni a Közgazdasági To­vábbképző Intézetnek. A legjobb munkák díjazására mintegy 2 millió forintot irányoztak elő. A bíráló- bizottság 1991. március vé­géig hirdeti ki a pályázat eredményét. A IVK-t is foglalkoztatja a texasi vegyipari katasztrófa A Tiszai Vegyi Kombinat szakembereit is élénken fog­lalkoztatja az egyesült ál­lamokbeli Texasban bekö­vetkezett vegyipari kataszt­rófa. Mint ismeretes, hétfőn a Phillips Petroleum Társa­ság vegyipari kombinátjá­ban felrobbant és kigyul­ladt az Egyesült Államok' legfontosabb petrolkémiai gyára. Az MTI munkatársa Nagy T,ászlót. a Tiszai Vegyi Kom­binát termelési vezérigaz­gató-helyettesét kérdezte ar­ról. hogy fennáll-e egy h i- sonló katasztrófa lehetősé­ge Leninvárosban is, hiszen a TVK 1986 augusztusában átadott üzeme is Phillips- tervek és technológia alap­ján épült. — Felelősséggel nem nyi- latkozhatom — válaszolta—, hiszen nemhogy nekünk, de még az amerikai Phillips Petroleum Társaságnak sin­csenek adatai arról. hogy mi okozta a tragédiát. A hír után azonnal felvettük a kapcsolatot a brüsszeli Philips-irodával, azzal, hogy tájékoztatást kérjünk, és ki­fejezzük részvétünket. Ha­sonló Phillips-licenc alapján Európában is több polieti­léngyár működik. Mint meg­tudtuk a mentőalakulatok, majd a hiba okát vizsgáló szakemberek csak kedden tudtak behatolni a texasi üzembe, ahol borzalmas lát­vány fogadta őket. A Phil­lips vezetői jelezték, hogy amennyiben a robbanás be­következtének okáról, vagy okairól bármit kiderítenek, azonnal közük a leninvá- rosi Tiszai Vegyi Kombi­náttal és a Philtips-család- hoz tartozó többi európai polietilénüzemmel is. — Itt a TVK-ban min­denesetre úgy döntöttünk — folytatta Nagy László —, hogy addig is előzetes in­tenzív veszélyelemzést vég­zünk. Értékelemzési pályázat az anyaggazdálkodás javítására Kongresszus előtt A szociáldemokrata párt programjából 1989 januárjában újjáalakult MAGYARORSZÁGI SZO­CIÁLDEMOKRATA PART november 3-án, 4-én, és 5-én tartja XXXVII. kongresszusát, Budapesten az Építők Székházában. Ezzel biztosítja azt. hogy a többpártrendszer keretei között, mint történelmi párt folytassa tevékenysé­gét. A kongresszust megelőzően megyénkben a körzetek­ben és alapszervezeteknél taggyűléseket tartottak, és a tagság megválasztotta a kongresszus küldötteit. Alapelvsink és értékeink A szociális demokrácia pártja vagyunk. Valljuk, hogy a jóléti állam csakis demokráciával valósítható meg, de a demokrácia is csak jóléti államban tehető teljessé. ®A szociális piacgazdaság révén, megvalósuló jóléti állam hívei vagyunk. Ugyan­akkor tudatában kell len­nünk annak is, hogy a piac­elv korlátlan érvényesülése, a piac regulátlan működése ellene hat az emberi méltó­ság és szabadság érvényesü­lésének. Ezért a piac mű­ködését ki kell egészíteni egy, a társadalmi szolidari­tás elvén alapuló nem­piaci működésmódnak. A piaci működés torzulásainak kiküszöbölésére, az állami munkaerő- és szociálpoliti­ka, az ezek fedezésére szol­gáló differenciált és méltá­nyos adórendszer, a szak- szervezeti harc, és munkás­részvétel eszközrendszere szolgál. Alapéi tékeink : szabadság, igazságosság, szolidaritás. A szociáldemokrácia olyan társadalmi 'eszményt vall önmagának és a dolgozók érdekeinek, amely össze­egyezteti a szabadságot az egyenlőséggel, a hatékony gazdaságot a társadalmi igazságossággal, a piaci ver­senyt a szolidaritással és az emberi méltóság megőrzé­sével. A szociáldemokrácia fel­vállalja minden dolgozó ember képviseletét: az ipari munkásságét, a műszaki ér­telmiségét, a mezőgazdasági dolgozókét, a tanárokét, az orvosokét és más értelmisé­gi rétegekét éppen úgy, mint a szolgáltatásban, ke­reskedelemben, közlekedés- ben dolgozókét, a kis- és magánvállalkozókét. Mii akarnak a szociáldemokraták ? A szociáldemokraták az átfogó rendszerváltás hívei. Olyan Magyarországot akar­nak, amelyben egy bürok­ratikus korlátozásoktól men. tes, hatékony gazdaság ál­talános jólétet teremt. Olyat, amelyben kiteljesedik az európai jellegű parlamenti demokrácia, megvalósul az állampolgárok, a munkavál­lalók közösségeinek önkor­mányzata, korlátozás nélkül érvényesülnek az emberi jogok. Olyan hazát szeret­nénk, amelyben mindenki egyenlő eséllyel, szabadon dönthet sorsáról, ahol nem léteznek többé privilégiu­mok, ahol tiszteletben tart­ják az emberi méltóságot és felelősséget, ahol a szolida­ritás az egész társadalmat átszövő elvvé válik. Mi, szociáldemokraták, olyan új Magyarországot kívánunk felépíteni, amely valóban Európa része. Leg­főbb elvünk Magyarország felzárkóztatása, visszaveze­tése az európai fejlődés fő vonalához, a magyarság visszavezetése az európai szabad nemzetek közösségé­be úgy, hogy megtartsuk függetlenségünket. Példa­képeink valamennyi euró­pai szociáldemokrata típusú ország, ezek között is Auszt­ria, Finnország, Svédország. Gazdaságpolitikai feladataink A szociáldemokrácia nem ígéri azt, hogy holnaptól mindenkinek magas életszín-^ vonalat biztosít. Amit ígér, az az, hogy megkezdi a túl- államcsított, átpolitizált, bü­rokratikus kúriátoktól foj­togatott. tervutasításokkal gúzsbakötött gazdaság át­építését egy racionális, piaci dominanciájú vegyes gazda­sággá. Célul tűzi ki, hogy a gazdaság átalakításának ter­heit nem hárítja a dolgozó rétegekre. Pártunk megíté­lése szerint, a bérből és fi­zetésből élők teherviselő ké­pességük végső határához közelednek. A világpiachoz való al­kalmazkodást nem lehet halogatni. Fel kell gyorsíta­ni a gazdasági reformfolya­matokat, mert minél na­gyobb a késés, annál inkább kiéleződik a válság. Működőképes gazdaság el­képzelhetetlen felelős dön­téseket hozó tulajdonosok nélkül. Ez a reform azon­ban nem jelenthet általános magántulajdonositást. Bizo­nyos ágazatokban az állam szelepének túlsúlya indo­kolt. Így: közlekedés, táv­közlés, infrastruktúra, okta­tás, egészségügy stb. bár a magánkezdeményezés itt is megengedett. Vegyes tulajdonú gazdaságot kép­zelünk el. Létre kell hozni a pa­rasztok önkéntes társulása­it. A tulajdonlás reformja a mezőgazdaságban is elodáz­hatatlan. A szociáldemok­raták helyeslik és támogat­ják a parasztság földmagán­tulajdonát. Elő kell segíteni, az államnak támogatni kell az életképes családi gazda­ságok létrejöttét. Támogat­juk az önkéntes • társulási alapon működő szövetkeze­teket is. Szabad földtulaj­don és földforgalom esetén, a szövetkezeti formák gaz­dag változatosságát fogja az élet kialakítani. A szociál­demokrácia szerint, a me­zőgazdasági termékek pia­cán az átmeneti időszakban is aktív piac. és árpolitiká­ra, átfogó piacrendezésre van szükség. A mezőgazda- sági termékek piacát oly’ módon kell átalakítani, hogy az a közvetlen termelők, valamint a fogyasztók, ne pedig a közvetítők érdekeit szolgálja. Államilag dotálni kell a hús-, a tej- és a gabo­natermelést. Ezeken a terü­leteken az elvonásokat azonnal meg kell szüntetni. Általános földosztást a szociáldemokraták elutasí-x tanak. A jól működő álla­mi gazdaságokat fenn kell tartani, és támogatni kell. Aktív állami munkaerő­piaci politikára van szükség.' A szociáldemokrácia meg­engedhetetlennek tartja, hogy a munkaerőt kizáró­lag árúként fogja fel a tár­sadalom. Ez ugyanis az emberi méltóság semmibe­vételét jelentené. Nagyon fontos, hogy a gazdasági struktúránk radikális át­formálását a társadalmi ál­dozatok minimalizálásával, a lehető legtöbb munkahely megőrzésével, illetve, új, ha­tékony termelő munkahe­lyek megteremtésével old­juk meg. Elkerülhetetlen az új bér­reform. Meggyőződésünk szerint, átfogó bérreform nélkül gazdaságunk nem ál­lítható talpra. Az árakat és béreket úgy kell kialakíta­ni, hogy azt ne kövesse ma­gas infláció. Sürgős feladat az infláció csökkentése. En­nek érdekében már az át­meneti időszak első éveiben csökkenteni kell' a szabad­áras termékek körét, főleg az alapvető fogyasztási cik­keknél. Szükséges, hogy a bérarányok tükrözzék ugyan a differenciáltságot, de el kell kerülni az igazságta­lanságokat. A túlzottan magas béiek és juttatások mérté­két csökkenteni kell, és nö­velni szükséges az alacsony beteket. Csökkenteni kell a túlzottan liberális ár és bér­politikát. Kiemelt feladat­nak kell tekinteni, hogy a dolgozók nyolcórai munká­val megkeressék maguk és családjuk nyugodt megélhe­tését. Államilag garantált szo­ciálpolitikára van szükség. A szociáldemokraták szoci­álpolitikai alapelve, hogy állampolgári jogon kell biz­tosítani mindenkinek az emberhez méltó megélhe­tést minden életszakaszban és élethelyzetben. Minde­nekelőtt olyan nyugdíj­rendszert kell kidolgozni, amely békés, nélkülözések­től mentes öregkort képes biztosítani. Amely megte­remti a nyugdíjak értékálló­ságát. Ha szükséges tisztes­séges munkanélküli-segélye­zési rendszert kell kidol­gozni, főleg az elhelyezked­ni nem tudó pályakezdők­nek. Meg kell oldani a la­káshelyzetet. Ennek érde­kében átmeneti garzonTa'kás- programot kell kidolgozni, főleg a fiatal házasok ideig­lenes lakáshelyzetének • meg­oldása érdekében. Növelni kell az egészség- ügyi és oktatási költségve­tést. E két ágazatban meg­levő áldatlan állapotokat meg kell szüntetni. Az egészség- ügyi és oktatási ellátást teljesen ingyenessé kell ten­ni. A nagycsaládosok meg­élhetéséről gondoskodni kell. Ezért emelni kell a családi pótlékokat. . . Nógrád megye kongresz- szusi küldöttei: Antal József Kishartyán; dr. Boholy András Endre- falva, Hídvégi János Salgó­tarján, Jecsmenik Andor Salgótarján, Nagy János Nőtincs, dr. Németh Lajos Salgótarján, Pintér Ferenc Szécsény, Sturmann Béla Salgótarján, Szalay András Jobbágyi, Szederkényi La­jos Bátonyterenye, Tóth Bertalan Salgótarján. Tóth Bertalan SZDP megyei elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom