Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-26 / 254. szám

CDADT V • C •vvnnn\\nnv.\v.nnxv.sN'.''XV:v'.'. ^:,X':n.:'.\<-xxxn^.X'.;-Ns.nxn\Xsv.v.v.'.v.:.xv-x'.c.v,v.x.x.x.;-.v.v.----------------—::::::::=::::==:^Pyiil== Csendben, szerényen, eredményesen Erőre kapott az öblösüveggyári atlétika Egy híján hatvan esztendeje már, hogy megalakult Sal­gótarjánban az öblösüveggyári munkások sportegyesülete, népszerű nevén a SUMSE. A patinás klubnál, miközben kövérebb és szűkebb évek-évtizedek váltogatták egymást, ae idők során a labdarúgók mellett az atlétikai szakosz­tály is komoly tekintélyre és nagy népszerűségre tett szert. Olyan nevek viselték a zöld-fehér színeket, mint a kezdet kezdetén a Szolnoki-fivérek, majd később Fodor Béla, Géczi Lőrinc, Csábi Imre, Angyal János és a többiek. S. Kishnev, a verseny győz tese Palóc ősz '89 (1) Az idei tornán egyébként hét nemzet 129 sakkozója ült asztalhoz. Az A csoport­ban 63, a B-ben 66 verseny­ző játszott. Igen erős volt az A csoport összetétele, ahol két nemzetközi nagy­mester, hét nemzetközi mes­ter. 8 FIDE-mester, és 21, a FIDE-listán már szereplő sakkozó ült asztalhoz. Néz­zük az A csoport élmező“ nyét­1. S. Kishnev (szovjet) 7, 2. N. Rashkovszkij (szovjet) 7. 3. V. Ruban (szovjet) 7, 4. A. Florov (szovjet) 6,5, 5. Fogarasi Tibor (Honvéd) 6.5, 6. V. Cseszkovszkij (szovjet) 6.5," 7. A Huzman (szovjet) 6, 8. V. Adler (NDK-beli) 6, 9. R. Banmhus (NSZK-beli) 6, 10. I. Naum- kin (szovjet) 6, 11. B. Voek- ler (NDK-beli) 6 ponttal­Az 1—2. helyezett veret­len maradt s egyenlő pont­szám ecetén a Bucholz ér­tékszámítás döntött. A verseny kellemes meglepeté­S. Slrizsegodszkaja csinos volt és jól is játszott se volt a Honvéd fiatal mes­terének Fogarasi Tibornak szereplése, aki harmadszor teljesítette a nemzetközi mesteri normát (ez egyéb­ként à szovjet Florovnak is sikerült, ugyanakkor még kilencen, köztük Frink Fe­renc. a Nógrád Volán mes­terjelöltje is feliratkozott a FIDE-listára). Fogarasi ki­tűnően játszott. Több szov­jet versenyzőt legyőzött és nyerve volt játszmája Csesz- kovszki.j nagymester ellen is. Játékát a helyszínen el­ismerték a szovjetek azzal is, hogy meghívták Szverd- lovszkba egy körmérkőzé­ses nagymester tornára. Sajnos Fogarasin kívül fi­noman szólva nem rúgtak labdába a magyar sakkozók. Frink Ferenc a kilenc játsz­mából szerzett 5,5 pontjával a 20—27. helyen végzett s ez dicséretes! A FIDE-mes- terek úgy mint Morvái, Ta­kács, Kádas, 50 százalékot teljesítettek. Szurovszky még V. Ruban, a harmadik he­lyezett A torna meglepetése Foga­rasi Tibor ennyit sem s így az olvasó­nak is elképzelése lehet, mennyit ér egy erős me­zőnyben a magyar FIDE- mesteri cím. Mindenesetre 50 százalékra jó! Az A cso­portban egyébként még két nógrádi sakkozó játszott Szabó Ervin (Nógrád Volán) és Halaj András (Szécsényi SE) mindketten 3—3 pontot szereztek. Nem „érezték” a partikat. Az A csoportban egyéb­ként három különdíjat is kiadtak. A legjobb női sak­kozónak G. Sakhatova (szov* jet) a legjobb ifjúsági ver­senyzőnek A. Florov (szov­jet) és a legjobb nógrádinak Frink Ferenc (Nógrád Vo­lán) bizonyult. Kép és szöveg Sz. L. A hetvenes években pedig olyan tehetséges fiatal gár­da jött össze Géczi Lőrinc szakmai irányítása alatt, amely akár az ország élvo­nalába is emelhette volna a kis egyesületet. Bodor Im­re, Kiss István, Mártonka Ferenc. Molek Tibor és tár­saik azokban megmaradtak örök ígéretnek. Jött ugyanis 1977-es év vége, amikor az akkori szemellenzős' helyi sportirányítás végigvereked- te a híres-hírhedj, centrali­zálási akcióját, amelynek az üveggyári egyesület is aka­rata ellenére áldozatául esett. Kénytelen lett az at­létikai szakosztály is beol­vadni az STC monstrumába. Ez pedig betette a kaput a tehetséges fiatal versenyzők előtt, akik nem állhatták az egykori „sesisták'' kiváltsá­gos helyzetét, és sorra mond­tak búcsút a sportolásnak, vagy vegetáltak éveken ke­resztül megkeseredett em­berként. Ám ahogy mondani szo­kás. isten malmai lassan, de biztosan őrölnek. Széthul­lott végül az elhibázott vá­rosi nagyegvesület, és nyolc évi tetszhalott állapotából fölébredve, újra megalakul­hatott a régi klub — immár Salgó Öblös SC-néven. Munkához láthattak hát is­mét az atléták is. * Mindent elölről kellett kez­deni. Nem kevés tennivaló várt tehát az újra „ringbe szállt" régiekre. Géczi Lő­rincre, aki a szakosztályve­zetői teendőket vállalta el, és Telek Andrásra, az egy­kori tanítványra, aki több­éves „idegenlégiót" követő­en az újjászületés hírére azonnal itthon termett Vesz­prémből. Ö lett hirtelenjé­ben a klub egyetlen minő­sített felnőttversenyzője, s reá hárult az edzői felada­tok ellátása is. Gyerekeket gyűjtött ma­ga köré, tizenkét-tizenhat éveseket. Tanárember lévén tud beszéni a nyelvükön. Vannak most is vagy hú­szán, lelkesek. Közülük öten már aranyjelvényesek. Be­han Anikó pedig — aki most harmadikos a Madách Gim­náziumban — korosztályá­ban országos bajnoki címet szerzett. * — Gondolom, komoly máz­lid van, hiszen bizonyára csupán a véletlenek kedvező összejátszásának lehet kö­szönhető, hogy éppén a te kezed alatt, egy ilyen kis- egyesületnél tűnik fel az adott korosztály legjobb ha­zai versenyzője — próbálom heccelni Telek Andrást —, ott, ahol újabban — ahogy mondod — melegvízre se mindig futja a futóedzés után. . . — Ezt nem mondhattad komolyan! — vágott vissza a fiatal mester. Hiszen te is jól tudhatod, hogy manap­ság. amikor annyi lehetőség adódik a fiatalok számára, megválasztani a szabadidő eltöltésének módját, atlétá­nak tényleg csak azok jön* nek, akik elszántak és tud­ják mit akarnak. Anikó is abból a fajtából való, aki képes áldozni a sikerért. Sajnos a fiatalok között mostanság ez a döntő ki­sebbség. Érkezett bizony hozzánk az idők során szám­talan tehetséges gyerek —• mert nyugodtan állíthatom, hemzseg tőlük az utca —• de gyorsan lemorzsolódtak, mert nem vállalták a ke­mény munkát, amely pedig elengedîîetetlen a sikerhez. De miért választotta va­jon ez a pöttömnyi bajnok­nő éppen a hosszútávfutást ? — Fogalmam sincs — vá­laszolta kuncogva Behan Anikó. Talán azért, mert mindig a futás hozta szá­momra a legtöbb sikerél­ményt. .. — Jó-jó — folytatom —, de amíg a többi korodbéli leányzó moziba, diszkóba jár, vagy éppen villog a fő­utcán, te loholod naponta a kilométereket, utána meg fáradtan magolod otthon a másnapi tanulnivalót. . . — Nem kell azért ennyire félteni engem. Egy idő után az ember megtanulja be­osztani az idejét. A pályán kívül se maradok le senki­től ás semmiről. Derék dolog. Mondhat­nánk, bárcsak minden fia­tal így gondolkodna. Edzője mindenesetre nagyon bízik abban, hogy ez a siker nem száll Anikó fejébe, hanem inkább még keményebb mun­kára ösztönzi. Ha pedig így történik — ugyan miért is lenne másképp —, néhány év múlva a tehetséges kis­lány által akár a nemzetközi porondra is kiléphet a po­raiból feltámadt öblösüveg­gyári atlétika. Ez pedig — akárhogy is nézzük — nem lenne kis dolog! Balás Róbert Hengereltek a szovjet sakkozók... A Palóc ősz ’89 nemzetközi nyílt sakkversenyen, ame­lyet az idén harmadik alkalommal rendeztek meg Balas­sagyarmaton a nyírjesi ifjúsági táborban hengereltek a szovjet sakkozók. Az A és a B csoportban a megszerez, hető 25 díjból 18 szovjet sakkozónak jutott, ami bizonyít­ja a szovjet sakkiskola nagy fölényét. Igazi barátságos mérkőzés Magyarország— Görögország 1—1 (0—0) Belharc... avagy: a látszat ellenére se bánunk kesztyűs kézzel egy. mással. Mennyit ér egy futball-labda ? Látszólag rendkívül egyszerű módon készül: a kis ötszögle- tü, fehér és fekete szeletkéket a börgyürüvel védett újjak ka­lodába szorítják, és szurokkal keményített varrózsineggel, ár segítségével, erős öltésekkel összevarrják. Egy munkadarab elkészítési ideje mintegy négy óra hossza, haszna 86 forint. Kiss Barnáné 11 éve űzi za- bari, faluvégi otthonában a fenti foglalatosságot. A hozzá­valókat Istenmezőről kapja és ugyanoda szállítja kerékpárral a „készterméket”. A ház végi konyha és műhely szerepét be­töltő helyiségben áll a varró- széke, „mit a suszterok kalodá- nak mondtak hajdan”. A falon gyöngyházszínű fonalköteg, a heverőn az apró, formás „lah- darészek”, s egy félig kész fut­ball-labda. Készítője míg nagyon is min­dennapi munkájáról beszél, éle­te rövid sommázatát is adja: A férjem azt szereti, ha itt­hon vagyok, és hát így egyez­tem ki magammal : csinálom ezeket a focikat, s közben a többit is elvégzem, vagyis állato­kat tartok, kertet művelek kö­rüljárom a családot. Két fia közül csak az egyik jár mindennap haza, a nagyob­bik már megnősült. Ha szóba kerül a pénzj. a családi kassza, a ház asszonya szabódik az ö havi, — nyári, kora őszi időszak­ban ezer forintnál nem több — fizetése miatt, mire a többiek kedvesen leintik: „ha nem len­nél itthon, ki tenné az asztalra a finom libamájat!” — S ez többet ér minden dicséretnél. A család nagyon is tisztában van azzal, hogy a két asszony- kéz nem csupán ezer forintot keres egy hónapban. Csakhogy ezzel nem hivalkod­nak. De beszél helyettük a tiszta, virágos udvar, a ragyo­gó lakás, a családi harmónia. — Ez a titka Kiss Barnáné lel­ki békéjének, ezért ér sokat, nagyon sokfd számára a fekete­fehér futball-labda.- Mihalik — Az október végéhez ké­pest káprázatosán jó időben az izraeli Shainer sípjelére 3000 néző előtt kezdődött a 11. Magyarország—Görögor­szág válogatott mérkőzés, de előbb egyperces néma gyász­szünettel adózott a közönség és a 22 játékos a közelmúlt­ban elhunyt 33-szoros válo­gatott labdarúgó, Farkas Já­nos emlékének. A két válo­gatott összeállítása a követ­kező volt: Magyarország: Disztl Pé­ter — Sallai Sándor, Pinter Attila, Limperger Zsolt, Kel­ler József — Kozma István, Détári Lajos. Kovács Ervin, Bognár György — Fischer Pál, Kovács Kálmán. Görög­ország: Teolodisz Papadopu- losz — Nikolaosz Karageor- giu, Antimosz Hatzimoiszia- disz, Tornász Deligiannisz, Haralambosz Musztakidisz — Teodorosz Vutiritszasz, Nikolaosz Niobliasz, Daniil Papadopulosz, Szpiridon.Ma- rangosz — Sztefanosz Boro- kisz, Vasziliosz Dimitriadisz. Az első félidőben nem so­kat mutatott a magyar vá­logatott. Az első huszonöt percben még feljegyeznivaló esemény sem akadt a pá­lyán, így szinte minden jó átadásnak örülni kellett. Ki­vétel ez alól a 13. perc, amikor Détári bal oldali be­adása épphogy elcsúszott a berobbanó Fischer lába előtt, és a bal kapufa mellett is. Gyakorlatilag semmi sem történt a pályán, a nézők unalmukban petárdázni és fütyülni kezdtek, de a játék ettől nem élénkül. A félidő utolsó percében Kozma 16 méteres gólba tartó lövése egy bevetődő görög védőről pattant szögletre. A szünetben kettős cserét hajtott végre Bicskei Berta­lan szövetségi kapitány, s Szekeres azonmód gólt lőtt, ahogy labdához ért. A 47. percben 22 méterről zúdí­totta rá a balösszekötő he­lyéről, s a labda a kintálló Papadopulosz fölött bevágó­dott a jobb felső sarokba (1—0). Aki azt hitte, bein­dul a magyar gépezet, az gyorsan ráébredt, hogy té­ved. öt perccel később Koz­ma forintos labdával indítot­ta — no nem játékostársát, hanem a görög balszélsőt, Borbokiszt. Ö ugyan lesen állt, de mivel ellenféltől kapta a labdát, a bíró ter­mészetesen továbbot intett, s Borbokisz 14 méterről a kifutó Disztl mellett a kapu jobb oldalába gurított (1—1), s az eredmény a mérkőzés végéig már nem változott. Ahelyett, hogy folytatta volna a legutóbbi két vb- selejtezőn mutatott biztató játékát a magyar válogatott, teljesítményével újfent rá­döbbentette a közönséget — s remélhetőleg a szakveze­tést is — arra, hogy sajnos egy helyben topog a magyar labdarúgás. Kispályás labdarúgó­bajnokság Balassagyarmaton az 1939 90. évi viadalt férfi és nőj ka­tegóriában rendezik meg. A férfiak mezőnyét két cso­portra osztják- Az I. cso­portban résztvevő együtte­sek tagjai között a megyei I. osztályú bajnoksággal be­zárólag szerepelhetnek iga­zolt labdarúgók. A nevezési díj: 3000 forint. A II. cso­portban induló csapatok tagjai között nem szerepel­het igazolt labdarúgó. A ne­vezési díj: 2500 forint. A munkahelyi, intézményi kollektívák, baráti közössé­gek csapatai a városi sport­felügyelőségen nevezhetnek október 30-ig. A sorsolást november 3-án készítik el. TEKE Az NB II. 7. fordulójában, mind a két nógrádi csapat ha­zai pályán szerepelt. A somosi- ak a hétközi remek játék után. (az 5 fordulóból elmaradt mér­kőzésen kiütéses győzelmet arattak a chinoin ellenében), az éllovas nyírségieket küldték haza nagyarányú vereséggel. A Mátra-novák, a volt NB I-es Lyukóbánya ellen aratott szép győzelmet. Somoskőújfalu—Chinoin 8—0 (2715—2343). Somoskőújfalu: Mag 468, Molnár 453, Svantner 437, Borsós 438, Németh 493, Balázs 456. Somos—Nyíregyháza 7—1 (2801—2510). Somos: Mag 461, Borsós 487, Molnár 543, Fancsik 450, Balázs 481, Németh 469. Mátranovák—Lyukóbányai Bá­nyász 6—2 (2393—2339). Mátra-no- vák: Nádasdl J. 447, Nagy 394, Bajnokságok, eredmények Gecse 406. Kozma 368, stoszek 379, Nádasdi I. 399. Az NB III. 7. fordulójának eredményei: Nádújfalu—Sík­üveggyár SE 5—3 (2410—2363). Nádújfalu: Kotroczó M. 386, Czene 413, Gubán 401, Kotroczó T. 384, Kapás 410, Dósa 416. Síküveggyár SE: Jankuj 381, Ozsvárt 392, Jancsár 412, Kéri 370, Dávid 402, Jakus 406. Pásztó—Petőfibány a: 4—4 (2407—2405). Pásztó: Koczka 388, Győri A. 419. Bangó 371, Tóth 403, Szőke 396, Huber 430. —Balogh— SAKK Üjabb 5 fordulóval folytató­dott Szentendrén az általános iskolások pest megyei csapat- bajnoksága', amelyben a salgó­tarjáni Petőfi DSE fiataljai is szerepelnek. A Tarjániak 10 pontot szerezve, felzárkóztak a tabella harmadik helyére. Eredmények : Petőfi DSE— Zsámbék II. 3—0, Szentendre I.—Petőfi DSE 2—1, Vác—Petőfi DSE 2—1, Zsámbék I.—Petőfi DSE 0—3, Petőfi DSE—Szanda 2—1. Az élcsoport állása: 1. Szentendre I. 25, 2. Vác 20,5, 3. Petőfi DSE 19 ponttal. A csapat tagjai kiegyensúlyo­zott teljesítményt nyújtanak. Jó eredménynek számít az első táblán Fodor Norbert 3, a má­sodikon Szlávik Barbara 3.5 és harmadikon Menczel László 3.5 pontos teljesítménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom