Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-23 / 251. szám
ÏBÊÊÊ^ÊBÊÊÊÊÊKÊÊÊÊÊÊBÊ A szabadság véres zászlói Szabadság! itten hordozók Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt(Vörösmarty Mihály: Szózat, 1836.) ; i r október huszonharmadikán megmozdult az luüDn ország. Megrázta magát és lábra állt. Az ifjúság kezdte, mint történelmünkben mindig. Nem lehetett úgy élni tovább, amilyen életet a nemzetre kényszerítettek. Marx mondotta, hogy forradalmat azok robbantanak ki, akiknek már nincs vesztenivalójuk. Túlzás nélkül mondható, hogy akkor az egész nemzet létéről volt szó. Talán belehaltunk volna, ha minden úgy megv tovább, ahogyan ment. Más kérdés, hogy minden cselekvés ellencselekvésbe ütközik. Ez a fizika törvénye. Ha valamely edényben a víz forrni kezd, leghelyesebb levenni a tűzről — vagyis: megszüntetni a forrás okát — és akkor a víz természetes állapota helyreáll. De közben a forrás során kipusztultak a kórokozók. A víz ismét egészséges. Viszont ha.oktalan kezek leszorítják a fazékfedőt, a forrásban lévő víz akár robbanást is okozhat. Így próbálták oktalan kezek a fedőt ránkszorítani. Ebből erőszak támadt. Erőszak erőszakot szült- A párórás szabadság zászlói bevéreződtek. Nem először történelmünkben. Érdemes elmélkedni forradalom szavunkon. Nagy kifejezőerejű, régi magyar igéből képzett főnév. Forrni, buzogni — nem csak forrásvíz létét jelenti, ez az ige, hanem megtisztuló forrást is. A must is forr, amíg bor lesz ‘belőle- A forradalom tehát egy jó ügy felé haladás folyamatát jelzi, történelmi pillanattá sűrítve. A forradalmakat általában — nem mindig — leverik ugyan, de a történelem folyamán mindig, kivétel nélkül, mégis eredményt hozott, mert soha, semmiféle for- I radalom leverése után nem állt vissza az a helyzet, mint a forradalom előtt. Így történt ez nálunk is: bármiféle bünetőintézkedé- sek születtek is légyen, az ország élete megváltozott. Ily módon tehát a forradalomnak értelme volt. Viták folytak és folynak az október huszonharmadiki események szabatos meghatározásáról. Felkelés? Lázadás? Ellenforradalom? Hát, ha az uralkodó viszonyok ellen, akkor ám legyen. Viszont mégis évtizedek óta berzenkedünk az ellen kifejezés miatt, és joggal. Mert ez a megmozdulás, ez a népfelkelés nem csupán valami ellen, hanem valamiért történt. A hazáért, a nemzetért, szabad emberi életért. Értünk mindannyiunkért. A jövőért, ami a mi mánk. Mi, ma, 1956. október húszon" harmadikának jövendője vagyunk. És mi lesz a mi jövendőnk? Ez a mi nagy felelősségünk 1989 őszén. Történettudósok dolga, hogy szabatosan meghatároz- ' zák és előadják: mi történt, hogyan történt. Mitől vé- reződtek be a zászlók. Ahol szakad a gát, ott a legtisztább víz is hord sok szennyet. Ámde a tudománytól függetlenül, a dolgokat ki kellett volna beszélni magunkból. Az elmúlt néhány évtized legártalmasabb vétkeinek egyike, hogy ötvenhatról nem lehet nyíltan beszélni. Vagy hallgatni kellett róla, iskolában és munkahelyen, vagy egy utólag szerkesztett, részleteiben talán igaz, de összvalóságában félrevezető, hamis történetet kellett tudomásul venni. A nemzet azonban emlékezi zett, és tudta, mi az igazság. Nagy tanulság, hogy nem szabad egy súlyos traumát, bárkinek lett légyen is igaza, elfojtani, kibeszéletlenül hagyni. Nem hiábavaló a keresztény egyház nagy lélekkönnyítő találmánya a gyónás és az ezt követő bűnbánat. Meg a lelkiösmeret vizsgálata. Elfogadom, hogy aki bármely oldalról halottját ! siratja, az az ő halottja és joga van elsiratni, akár a rádiónál elesett katona, akár egy eltévedt lövedék által halálra sebzett járókelő, akár a Kossuth téri mészárlás áldozata. De a lelkünk egészsége érdekében mindezt ki kell (kellett vona) beszélni. A történelem egyetlen eseményét sem lehet azzal elfojtani, ha a szőnyeg alá söpörjük. Viszont, ha a dolgokat kibeszéltük, megbeszéltük, megismertük, ha a gyerekek értelmesen megtanulhatják az iskolában, mi történt és miért történt — akkor a lelkünket rendbe tettük. De ennél tovább kell lépni. Ha a dolgok feltárása semmi másra nem vezetne, mint újabb bosszúra, haragra, gyűlölködésre: akkor a nemzet nem jut előbbre egy tapodtat sem. Tisztán kell látnunk, ámde nem csak a múltat: a jövőt is! Ez a mi nagy felelősségünk ma, 1989. őszén. Milyen érdekes, hogy a magyar nemzet nagy eseményeit évszámokkal jelöli és az évszám puszta kimondása egyszersmind állásfoglalás. Figyeljük csak: ha azt mondom: „negyvennyolc” — mindenki 1848-ra gondol. „Nem enged a negyvennyolcból” — ilyen közmondás született annak jelzéséül, hogy valaki szilárdan hű az elveihez. Ilyen szó a tizenkilenc is. „Tizenkilences”: a tanács- köztársaság híve. Sem 1945. előtt, de még utána sem jelentett jót ez annak, akire rámondták. És most itt van a mi ötvenhatunk. Nekem ez az évszám mond a legtöbbet, éppúgy, mint ahogyan negyvennyolc. Negyvennyolc se volt hiábavaló, még ha elbukott is Világosnál negyvenkilencben. A kiegyezés, s az ezt kö- ? vető fellendülés negyvennyolc közvetett eredménye. Tizennyolc év telt el 1849-től a kiegvezésik- Kíván'juk magunknak, hogy az 1956 óta etelt harminchárom esztendő után nálunk is fellendülés következzék be. A „n'agy béke” korszakára — 1867-től 1914-ig — az volt jellemző, : hogy miközben a nemzet tudta, tanította, kibeszélte magából negyvennyolcat és Világost és az aradi vértanúkat és Batthyány gróf halálát és Széchenyi pusztulásának okait: nem állt bosszút, nem hirdetett megtorlást, hanem együtt építette az országot azokkal, akik ellen véres zászlók alatt fegyverrel küzdött, beleértve a királyt. Ferenc Józsefet. |uo v el a sírokon az emlékezés koszorúit, nriyc/ZUII tisztelegjünk a véres zászlók előtt, de nézzünk előre és tegyünk valamit a hazáért, saját jövőnkéri. A halottak, az áldozatok üzenete is ez, hiszen az evangéliumban olvashatjuk: „senkinek sincsen nagyobb áldozata, mint aki életét adja övéiért” — aki pedig meghalt, az mint az elvetett búzaszem, szellemében feltámad. Nemeskürty István my ISMERET NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVF.. 251. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. OKTÓBER 23., HÉTFŐ Az Országgyűlés felhíuöso Ma kikiáltják a köztársaságot A Magyar Országgyűlés felhívással fordul az ország polgáraihoz! „Értesítjük az ország lakosságát, hogy a Magyar Köztársaságot 1989. október 23-án, hétfőn Budapesten, a Kossuth téren kiáltják ki. Erre az ünnepélyes eseményre minden magyar állampolgárt és külföldi vendéget szeretettel várunk...” Az MTI értesülése szerint az ünnepség 11.45 órakor kezdődik a Parlament előtt a Kossuth téren. Előzőleg már ünnepélyes keretek között felvonják az állami zászlót. Az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozik fel. Az ünnepségen részt vesznek a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői. Délben Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. A délutáni október 23-ai rendezvényeket az erre alakult társadalmi bizottság szervezi. Az Országgyűlés elnöke felajánlotta, hogy az emlékbeszédeket a Parlament lépcsőjén tartsák, meg. Várhatóan 18 óra után érkeznek a Parlament elé a főváros különböző helyszínein összegyűlt csoportok: ezután kezdődik a központi megemlékezés. A rendezvény zavartalan lebonyolítását a rendőrség és a társadalmi aktivisták közösen biztosítják. Október 23-án, hétfőn a televízió 1-es műsora élő, helyszíni közvetítésben számol be déli 12 órakor a Kossuth térről hazánk új államformájának ünnepélyes bejelentéséről. Ezért a, délelőtti program és annak minden egyes műsora fél órával korábban kezdődik. Külfejtésekből termelnek, kéregbányákat nyitnak Gazdaságossá teszik a nógrádi szénbányászatot Október 24-e Az EI1ISZ napja Az Egyesült Nemzetek Szervezete, a mai nemzetközi rend egyik központi intézménye megalakulásának 44. évfordulójára emlékezünk október 24-én. A fasiszta Németország által megtámadott és veszélyeztetett államok a 11. világháború során katonai szövetségre léptek, védelmük, illetve az ellenséges erő megsemmisítése érdekében. Az ekként közös célokért küzdő „Egyesült Nemzetek” azt is felismerték, hogy a katonai győzelem nem oldja meg teljesen a kérdést, hanem a háború befejezése után olyan szervezetet kell létrehozniuk, amely biztosítja a nemzetközi béke és biztonság fenntartását és alkalmas arra, hogy egy újabb világháború kitörését megakadályozza 1945. április 25-re San Franciscóba nemzetközi értekezletet hívtak össze, amelyen 50 állam küldöttei vitatták meg az Alapokmány rendelkezéseit. Két hónapi tárgyalás után, 1945. június 26-án a teljes megegyezéssel létrejött egyezményt valamennyi résztvevő állam küldöttei aláírták, és a ratifikációs okmányok letétbe helyezése után, 1945. október 24-én az Alapokmány hatályba lépett. Az Alapokmányt, amelynek kínai, francia, orosz, angol és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Államok levéltárában he(Folytatás a 2. oldalon.) Immár napnál világosabb, hogy helybeli rossz döntések is hozzájárultak megyénk szénbányászatának sohasem tapasztalt visszaeséséhez. Hibás szemléletnek bizonyult a mélyművelés favorizálása, az úgynevezett „széngyárak” kialakítására való törekvés. A leginkább át nem gondolt lépések közé tartozik a ká- nvási beruházás, melynek részeként többi között kihajtottak egy új lejtősaknát és megépítettek egy nehéz- szuszpenziós szénmosót. A felszínhez közeli kisebb bányák felszámolásával, a mélyművelésű aknák fejlesztésével ugrásszerűen megnövekedtek a költségek, s ezzel messze nem álltak arányban az árbevételek. A kányási munkálatokba beleölt másfél milliárd forint talán soha nem térül meg, mert a bánya messze elmarad a tervezett évi 700 ezer tonnás termeléstől. Értelmetlen bányászkodásának fenntartása is, hiszen naponta csaknem kétmillió forinttal növeli a vállalat ráfizetését. Amint az köztudott, valószínűleg felszámolják a Nógrádi Szénbányákat. Tarthatatlan a jelenlegi állapot, hiszen az eredmények tovább romlanak. A háromnegyedévet közel 34 ezer tonnás lemaradással zárta a kollektíva, árbevételben 151 millió forint az adósság, a költségek és a veszteségek emelkednek. A vállalat sorsára vonatkozóan a Fővárosi Bíróság mondja majd ki a végső szót, amely (Folytatás a 2. oldalon.) MSZPfesztivál Szegeden Nagyszabású politikai fesztivál zajlott szombaton Szegeden. Az MSZP • Csongrád megyei szervezete rendezésében az újjáalakult párt köztársasági elnökjelöltjét támogató, valamint egyberí tagtoborzó országos kampány nyitásának szánták a politikai fesztivált. A két órakor kezdődött nagygyűlésen a mikrofonhoz elsőként Vastagh Pál, az MSZP vidéki titkára lépett: Lehet-e a demokratikus szocializmus reális alternatíva egy erős, baloldali tömegpárt nélkül Magyarországon? Álláspontja szerint nem. Ézért várják és hívják az MSZMP korábbi tagjait, s minden baloldali gondolkodású és elkötelezettségű embert. Mindenkire szükségük van, aki programjukat támogatja. De ne lépjen ennek a pártnak a soraiba az, hangoztatta az előadó, aki visszaélt a hatalommal, aki béklyóba kötötte az újító szándékot, aki elnyomta a kritikát, aki sajátjaként használta a néip vagyonát, aki vámszedője volt a korrupciónak. A nagy tapsot kiváltó kijelentés után arról beszélt a szónok, hogy az MSZP-tagság semmiféle könnyítést, karriert és pozíciót nem jelent. Jelenti viszont ma és holnap a politikai küzdelmet, a vitát, a választási harcot, a kiállást. Ez a párt az MSZMP reformtörekvéseinek örököse, folytatója a szociálista és a kommunista mozgalom időtálló hagyományainak. Ezért várják az idősebb elvtársaikat a pártba. Várják a fiatalokat is, hiszen nélkülük politikai párt nem létezhet. Vastagh Pált Nyers Rezső követte a szónoki emelvényen. A magyar Országgyűlés ezen a héten döntő lépést tett előre az alkotmányozás útján, a politikai demokrácia megalapozásában. Magyarország — köztársaság, független, demokratikus jogállam. Pozsgay Imrét a következő ajánlással javasolta köz- társasági elnöknek Nyers Rezső: kiváló államférfiúi képességekkel rendelkező, közéleti embernek' ismerjük. Az ő személye nemzetközileg is elismert, s ezért nagy és sok hasznot tud hozni az országnak. A deres hajnalok után ködbe burkolóznak az erő- és munkagépek Szécsény körzetében is. ahol a gabona vetése je. lenti az aktuális teendőt. A száraz talajba kerülő mag áhítozik az eső után, a traktor mögött porfelhő jelzi a csapadék hiányát. —kulcsár-fotó—
