Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-19 / 248. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. OLVASÓK FÓRUMA Egy szemtanú levele Ez lenne a nemzeti megbékélés? Tisztelt szerkesztőség! Megdöbbentő, hogy az em­berek embereket gvaláznak, megaláznak, gyűlöletet szítva egymással szemben akarnak híveket szerezni maguknak. Vannak, akik a legolcsóbb trükköket is felhasználva aláznak meg másokat. Ez lenne a nemzeti megbéké­lés? A munkásőrség meg­szűnése ellen emelem fel szavamat, ahol erre lehető­ség van, de nem viszem ki gyalázkodásaimat az utcá­ra, ahol viszont becsületes embereket szidalmaznak csak azért, mert ennek a testületnek tagjai. Szeptember 29-én néztem végig egy ilyen előre, több párt részéről meghirdetett tüntetést a munkásőrség megszüntetése ellen. Váro­sunk szégyennapjaként is el lehetne könyvelni ezt a napot. A megyei tanácsnál nem voltam ugyan jelen, de a salgótarjáni munkásőrség épülete előtt végighallgat­tam és -néztem az esős idő­ben is a „tüntetést”. Egy pár transzparens, némelyik helyesírási hibával, gyaláz- vn a munkásőröket- Nem tudom, honnan jött a kis­gazdapárt reszketeg szóno­ka. mert úgy kellett figyel­meztetni. hogy nem Gyön­gyösön. hanem Salgótarján­ban van. Egv-két becsmérlő szó az épületen belül lévők­kel szemben, nem gondolva arra, hogv azok is velünk egvütt élő becsületes embe­rek. akik talán még nem is eltek a „pufajkás” korszak­ban. Miért kell akkor őket sértegetni ? Már újra az fogja járni, hogy az apák bűneit a fiák­ban bosszuljuk meg? Az utcán egymást is szi­dalmakkal és rágalmakkal provokálták a tüntetők. Nem arattak sikert ezzel a fogás­sal, hiszen a kíváncsisko­dókkal együtt talán 60—70 fő jöhetett össze a ki tudja hány párt szervezte tünte­tésen. Két gyereket és egy édesanyát is „bevetettek”, aki 1956-ban veszítette el egyik gyermekét. Illetlenség volt feltépni újra a fájó se­bet, amit már a nemzet el­felejteni kíván, persze nem kitörölve az emlékezetből, hanem, mint történelmi lec­két feladva az utókornak, hogy ez ne ismétlődhessen meg újra. A két kisgyermek a transzparenst cipelve szintén nevetséges és egy­ben olcsó és rossz propa­ganda bármelyik párt ré­széről. Egy-két olyan személyt is láttam gyűlölettel telve ezen a tüntetésen,, akiket isme­rek és tudom róluk, Hogy az elmúlt évek számukra kis munkával is anyagi jólétet teremtettek... Eddig sok fenntartással voltam az egy párttal szemben is, most meg már van annyi és még várhatóak újabbak is, hogy már valóban nehezen fogok tudni eligazodni a választá­sokon, hogy kinek higgyek. Mező Sándor St. Arany J. út 25. Levelezőnk írja ....A bányagépgyártól 7 .15-kor induló 63-as jelzé­sű helyi járatú buszon utaz­tam tegnap reggel. A busz vezetője Z. S. a Beszterce- lakótelepi megállóban le­szállította az utasokat, a menetrend szerint a kem­pingig kellett volna men­nie. Sokan nem a gyalog­túrára váltották a menet­jegyet. .. ” (Matúz József Salgótarján.) Nemcsak az érettségizők figyelmébe! Hol lesz itt az egyenlő esély? Aggódó szülő kereste fel szerkesztőségünket és egy közzétett felhívásról tájé­koztatott: „Az ELTE Állami és Jog- tudományi Karán a diák- únió mellett működő jogi- kar-előkészítő szervezet levelező felvételi-előkészí­tőt szervez az idei tanévben magyar és történelem tan­tárgyakból. Az előkészítő féléves idő­tartamokra oszlik, tízna­ponkénti levélváltással. En­nek tartalma: tematika, ol- vasmányjegyzék, tesztek, próbafelvételi, tanácsok, öt­letek stb. A levelező tanfolyam díja félévenként és tantárgyan­ként 1500 forint, tehát 6000 forint. Az az érettségizett ta­nuló, aki a levelező tanfo­lyam elvégzése után fel­vételt nyer, a befizetett összeg 30 százalékát visz- saakapja,, amely hozzávető­legesen fedezi az egyetemi tanévkezdés költségeit (1800 forint.). A szülő az alábbiakat kérdezi : — A középiskolai tan­anyag elsajátítása nem elég? A továbbtanulni szándéko­zó, amúgy is túlterhelt gyer­mekeket miért kell erre kötelezni? Vajon lesz-e egyenlő esély a felvételinél az „előkészített” és „elő­készületien” tanulók kö­zött? ☆ Mi nem csak az aggódást, hanem a bizalmatlanságot is érezzük a kedves szülőnél; ugyanis nem kötelező az elő­készítőn való részvétel, és az előkészítő szervezőinek sem csupán a tanfolyami díj lekönyvelése lehet a cél­juk. ■j ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ : RÁCZ ANDRÁS Világjáró madarak Több mint 25 éve annak, hogy a madártani intézet külső munkatársaként ma­darak gyűrűzésével is fog­lalkozom. Az azóta gyűrű­zött madarak száma már meghaladja a kétezret. A legtöbb madarat Zagyvaróna mellett a Hársas-völgyben gyűrűztem, közülük sokat visszafogtam. Voltak olyan költöző madarak, amelyeket a negyedik, ritkábban az ötödik évben is megfogtam. Ezek a visszafogások iga­zolják azt, hogy sok vo­nulómadár évente visszatér kedvelt költőterületére- Saj­nos. nagyon sok elpusztul az őszi vonulás során, szá­mosán a ragadozók prédájá­vá válnak, míg sokat a kül­földi telelőhelyein fogdossák meg úgynevezett házi fo­gyasztásra! Ez utóbbi főleg Olaszországban szokásos, ott fogyasztják a legtöbb éne­kes madarat! Talán ez az egyik oka annak, hogy on­nan kapjuk a legtöbb kéz­re kerülési adatot. Idehaza és útközben is különböző okok miatt na­gyon sok elpusztul, így a rájuk rakott gyűrűk örökre elvesznek. A hálókkal meg­fogott, valamint lőfegyve­rekkel elejtett madarakon lévő gyűrűket általában visszaküldik a Magyar Ma­dártani Egyesület részére, aholis számítógépbe táplál­ják. a gyűrűzések adatait. Innen értesítik a gyűrűző munkatársakat, hogy mikor és hol kerültek meg az ál­taluk gyűrűzött madarak. Az általam Zagyvaróna és Salgótarján környékén gyű­rűzött és külföldön megke­rült madarak listája felleb­benti a fátylat vonulásuk útjáról. Az 1965 májusában meg­gyűrűzött erdei szalonka még az év októberében Olaszországban került meg. egy ugyanaznap gyűrűzött másik pedig Szardínia szi­getén. Az 1974-ben „felék­szerezett” kakukk lábáról négy év múltán Görögor­szágban húzták le a karikát. A madár csaknem 1400 kilo­méteres utat tett meg! Ked­ves úti céljuk megjelölt ma­daraimnak Olaszország, in­nen kaptam hírt meggyürű- zött feketerigómról, erdei pintyemről, vörösbegyemről és meggyvágómról. Gyűrű­vel a lábán Ciprusba uta­zott a barátkaposzáta, au­gusztusban még itt volt, ok­tóberben már több mint 1800 kilométerrel távolabb! A zöldike úti célja szeré­nyebb volt, az 1982 novem­berében lábára húzott gyű­rű a következő év szeptem­berében került meg. Varga Ferenc, Magyar Madártani Egyesület örökös tagja Szakmai konferencia: Középpontban az önkormányzatok A Baranya Megyei Ta­nács — a Belügyminiszté­rium és Pécs Megyei Város Tanácsa közreműködésével — az államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok rendezvénysorozata, kere­tében 1989. október 13—14- én Pécsett „A tanácsi ön- kormányzat megalapozása, a tanácsi és intézményi ön- kormányzatot gátló jogsza­bályok kiiktatása, az ön- kormányzati tulajdon cél­szerű kialakítása és hasz­nosítása" címmel országos tanácskozást rendezett. A szakmai konferencia, mintegy 400 résztvevője — köztük 7 nógrádi tanácsi szakember — az államigaz­gatás korszerűsítésének legaktuálisabb kérdéseiről tanácskozott. A vita több szekcióban folyt az önkor­mányzatok fogalmáról és értelmezéséről, hatáskörei­ről és feladatairól, gazda­sági alapjairól, a helyi és megyei önkormányzatok célszerű kialakításáról, irá­nyításáról és felügyeletéről, a bíróságok szerepéről stb. Az egyik legnagyobb ér­deklődésre számot tartó szekcióban dr. Kara Pál, belügyminisztériumi fő­osztályvezető bevezetője után élénk vita és konst­ruktív eszmecsere alakult ki a megyei önkormányza­tokról, azok szükségessé­géről, szervezeti kereteiről. A hozzászólók többsége a megyei ' önkormányzatok mellett foglalt állást, mi­szerint a jövőben továbbra is szükség lesz a megyei szerepkörre, annál is in­kább, mivel a helyi önkor­mányzatok működése előb­biek nélkül — különösen az átmeneti időszakban — za­vartalanul aligha lenne biztosítható. A vita egyik sarkalatos kérdésköre volt: a megyei önálló közjogi szintként funkcionáljon-e, vagy kvázi kormányhivatali szervként működjék. Pro és kontra vélemények hangzottak el a megye redisztribúciós — pénzújraelosztó — tevé­kenységével összefüggés­ben. Egyetértés alakult ki ugyanakkor, hogy számos olyan tevékenységet megyei szinten kell ellátni, mint például: pénzügyi ellenőr­zés és törvényességi fel­ügyelet, bizonyos hatósági, honvédelmi és polgárvé­delmi igazgatás jellegű fel­adatok, képzési, továbbkép­zési tevékenység, vagy éppen statisztikai és információs feladatok. Hangsúlyozottan vetődött fel: az önállósulá­si törekvések eredménye­ként létrejövő mintegy 3000 települési önkormány­zat tevékenységét felső szintről, a fővárosból irá­nyítani és átfogni lehetet, lenség lenne: szükségessé teszi a megyei önkormány­zat működését, a területi szintű infrastrukturális fel. adatok végzése, a különbö­ző területi feladatokat el­látó intézmények (szociá­lis otthonok, klinikák, szak­munkásképzők stb.) irányí­tása. A konferencia hallgatói kiváltképp nagy figyelem­mel hallgatták dr. Verebé- lvi Imre miniszterhelyettes (Belügyminisztérium) záró előadását, aki többek között a magyar közigazgatás re­formját szolgáló törekvések­ről és az ezzel összefüggés­ben folyó munkáról is szólt. Kifejtette, hogy az eddigi szakmai viták .is hozzájá­rultak ahhoz, hogy az ön­kormányzatiság fogalma, tartalma egyértelműbbé vált, karakterisztikusabban körvonalazódtak a lehetsé­ges és szükségszerű kor. szerűsítési irányok. A mi­niszterhelyettes részletesén elemezte az önkormányzati­ság kritériumait, . kiemelte az autonómia, a felelősség, a demokrácia szerepét és jelentőségét. Végezetül elismeréssel szólt a . tanácskozáson részt vevő fiatalok szakmai fel- készültségéről, aktivitásuk­ról. Dr. Baráthi Ottó Míg az eddig kifejlesztett videotelefonok fekete-fehér állóképet vetítettek a telefonáló képernyő­jére, ez a nemrég rendezett tokiói gyártmónyfejlesztési kiállításon bemutatott videotelefon szí­nes mozgóképet sugároz az egymással telefonon beszélgető partnerekről. A berendezés még to­vábbi fejlesztés után kerülhet csak piacra. Egy füstbe ment lakásakció története A balassagyarmati KISZ-, majd NODISZ-bizottság év elején kezdeményezett ifjúsági lakásépítő akciójából az utó­kornak minden bizonnyal csak egynéhány stencilezett pályázati felhívás, meg néhány levél ma­rad fenn. Lakás egyetlenegy sem ! Mindez pedig valahol na­gyon is jellemző ma itt és most (ránk!). Az egész még 1988 decemberében a pártértekezleten kezdődött, amikor dr. Győri Sándor tanácselnök azt kérdezte Szokolai Lászlótól, a KISZ városi első titkárától, len­ne-e kedvük egy ingyen ta­nácsi telekre alapozott la­kásépítő akcióhoz. A válasz természetesen igen volt, s februárban mar az együtt­működési megállapodást is megkötötte a tanács és az ifjúsági, szervezet. Utóbbi a szervezést, a propagálást vállalta magara, amit leg­jobb tudása szerint el is végzett! Mégis kudarcba fulladt a kezdeményezés. Mert hát a tájékoztatás nem volt teljes. Ugyanis a Lenin- lakótelepen lakók csupán lapunkból értesültek róla (már a végrehajtó bizott­sági döntés után), hogy a lakótelep szomszédságába, az Engels és Ady Endre utca sarkán lévő, ma „dü­höngőként” működő terü­letre épülne az első tíz if­júsági lakás. A felháboro­dást szorgos aláírásgyűjtés követte, s a tiltakozólevél több száz kézjeggyel né­hány héten belül már a ta­nácson volt! Fontos mo­mentum: kifogásolták a la­kótelepiek, hogy a döntés előtt senki nem kérte ki a véleményüket. Azt csak e sorok írója fűzi hozzá, ha ez megtörtént volna, talán az ellenakció elmarad, s ma ez az írás nem lenne szük­séges, mert lakások épülné­nek ott a lakótelep tövé­ben. .. Ám közben haladt az idő is, s a tervezett költségek a szakemberek véleménye szerint már 2—300 ezer fo­rinttal emelkedtek! Viszont tíz építkezőt és még öt tar­talékot a tanács lakásbizott­sága a NODISZ-osok ja­vaslata alapján már kije­lölt. Nos. az ifjúsági szer­vezet újabb közvélemény­kutatást végzett, kideríten­dő: az idő haladtával a szándékok maradtak-e? He­ten visszaléptek, heten még várnak, egy pályázó nem nyilatkozott. A visszalépők a több hónapos bizonytalan­ságra és a folyamatosan emelkedő árakra hivatkoz­tak — joggal. Volt akinek sürgősen más megoldás után kellett nézni. Erről a helyzetről a vég­rehajtó bizottság legutóbbi ülésén Szokolai László tá* jékoztatta a testületet, amely ennek hatására fel­függesztette korábbi dönté­sét. Ám, _hogy azoknak is igazuk legyen, akik a ,,dü- höngőn” lévő focipálya el­len ágálnak, salamoni dön­tést hozott: nem házak, ha­nem gépkocsiparkoló lesz a két utca sarkán! A történet alapos tanul­ságokkal szolgálhat. A ta­nácsnak talán előbb kel­lett volna tájékoztatnia a lakótelepieket, hiszen már decemberben volt szó az akcióról.,A lakók bár egy jó kezdeményezést megtor­pedóztak, ám mégsem ma­rad a játszótér, parkoló lesz a helyén! Akkor in­kább a tíz családot segítő lakásoknak kellett volna felépülni ! A NODISZ-osoknak talán csak annyit: nem elég ma még, ha a főutca egyik oldalán szív­ügye néhány lelkes „mozgal- másznak” a fiatalok lakáshoa juttatása. A hoppon maradt fia­taloknak pedig: akkor higgye­nek egy ilyen akcióban, ha mát a földmérők dolgoznak az alap kijelölésén. Vagy ki tudja? (hlavay

Next

/
Oldalképek
Tartalom