Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-18 / 247. szám

MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ERKEZETT.. KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin. 8.50: Külpolitikai figyelő URH-adó : 9.00: Egész napos közvetítés az Országgyűlés ülésé­ről. 9.00: Napközben. Zenés délelőtt. 11.05: Népdalkörök énekel­nek. 11.35L: Szép remények. Folytatásos rádiójáték Charles Dickens regé­nyéből. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Klasszikusok délidö- ben. Kamarazene. 14.05: ..Fél földre süt a nap fölöttem". 14.35: Ars poetica. Petrovics Emil. 15.09: a Népzenei Hangos Újság melléklete. 10.00: Tizenhat óra. 10.15: Éneklő ifjúság 16.25 : Ország-város-hires ember. 17.05: Poggyász. Tudnivalók utazóknak. 17.30: Beszélgessünk zenéről 18.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk. Művészet- és müvelődéskritika. 18.30: Esti magazin. 19.30: Sportvilág 19.40: Hol volt. hol-nem volt... 19.50: Gong. 20.00: Hírek, érvok. vélemé­nyek. ' 20.30: Magyar zeneművészek a nagyvilágban. 21.06: Magyar színház a két világháború között. Menyegző. 22.00: Hírvilág 22.40: Tér-idő 23.10: A Rádió lemezalbuma. 23.49: Scheidt : Suite battag­lia. PETŐFI RADIO: 8.05 : Rivaldafényben. Mediterrán dallamok. 9.05: Zenés játékokból. 10.05 : Hajszálgyökerek. 10.20: Magnósok, figyelem! 11.05: Családi tükör 13.05: A tegnap slágereiből. 14.00: A gátlástalan páros. Mártinké Károly bűn­ügyi történetének rá­dióváltozata. 14.30: Beszéljen-a néző! Osváth László műsora. 15.05: Zenerulett. 17.05: Kölyökrádió 17.30: Ötödik sebesség 18.00: Sport 18.30: Popregiszter 18.50: Hárfamuzsika 19.05: Garázs 19.35: Albumajánlat 20.30: Sport 21.05: Kívánságműsor. 22.13: A bujdosó lány 23.10: Sporthírnek; 23.20: Az éjszaka csendjében. Könnyűzene. 0.15: Ejfél után. BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Zenekari muzsika 10.30: A magyar nyelv szá- » zadai. 30.45: A pedagógia áldozata. 10.59: Cid. Részletek Mas­senet operájából. 12.05: Vonósmuzsika 12.37: Bemutatjuk új kórus­lemezünket. 13.00: a tékozló ország. 14.03: A stuttgarti rádió szimfonikus zeneka­rának hangversenye a stuttgarti Beethoven- teremben. 15.30: Mirella Freni opera­áriákat énekel. 16.05: Évszázadok zenekari muzsikája. 17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kb. 18.00: Magyar énekkarok Brahms-fel vételeiből. 18.30: V materinskom ja-zyku. A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. 19.05: Por favor. Spanyol nyelvlecke kezdőknek. 19.20: Follow Through. Angol társalgás kö­zéphaladóknak. 19.35: Verdi: A trubadúr. 22.30: Csembalómuzsika 22.44 : Nyelvrokonaink zenéje 23.05: Menekülés a zöl-d ha­táron. MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: 'Műsorismertetés, hírek, időjárás, útin form. 6.20: Észak- magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: G áldá­sáig közelben. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Berkes De­zső jegyzete. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.00: Tévétorna nyugdíja­soknak. 8.05: Stúdió ’89. A Televízió kulturális hetilapja (ism.) 8.50: Képújság 8.55: Az Országhazbó! je­lentjük... Tudov.is az Országgyűlés oki ober: ülésszakáról. 16.50: Hírek 16.55: Bp. Honvéd-^-Benfica. Bajnokcsapatok Euró­pa-kupája. Labdarúgó­mérkőzés. Közvetítés a Bozsik-stadionból. 18.45: Déli videoújság. A szegedi körzeti stú­dió műsora. 18.55: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió mű­sora. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. A két fe­keterigó. Hogyan fes­tette az ördögöt a fal­ra Ignác és Ábrahám? Cschszlóvák raj zfi 1 m. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Az Országházból je­lentjük... összefoglaló az Országgyűlés mai napjáról. „ 20.35: Muzsikál a mozi. Szór a k őzt at o < isszeál- litás. 21.20: Reklám 21.25: Rettegésben élni. Dokumentumfilm. 22.20: Tornász-világbajnok­ság. Női csapatdömő. K cjzvet ilés Stuttgartból, felvételről. 23.20: Híradó 3. Endrei Judittal es Rózsa Péterrel. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne:' Reklám Riportok Időjárás Zene 17.45: Torpedó. Telefonos játék. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek • 1. Drágalátosok. Szovjet ki sírim. 2. Népek meséi. A nap sugara. Osztrák rajzfilm. 18.47: Tv 2. 19.00: az idő és a szél. Brazil t év é f i 1 m s or o z a t. XI 5. rész. 19.51: Tv 2. Benne: Popkorong. 20.40: ..Ki viszi át a szerel­met?" XV 13. rész: Milyen szülő lesz belő­lem? Dr. Czeizel End­re előadása. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Labdarúgás a KEK és a BEK mérkőzéseiből. Kb. 23.20: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Dokumentum-film a .,C”-vit am inról. 9.35: Tv-sorozat (ism.) 10.40: Csak nőknek! \ 16.00: Jegyzetfüzet. 16.15: Honvédelmi magazin 16.55: Sparta Praha—Sredee Sofia labdarúgó-mér­kőzés. 19.00: Esti mese. 19.30: Híradó 20.00; a selyemút. Kínai—japán dokumen­tumsorozat. 20.30: A második lélekzet. Tv-sorozat. 21.40: A jövő gyermekei. Dán film. 22.30: D. Kijev—Bánik Ost- . rava labdarúgó-mér­kőzés. 2. MŰSOR: 16.2^: Katedra, iskolásoknak' és szülőknek. ,17.00: A nap percei 17.10: a számítógépekről. 17.40: Rajzfilm. 17.50: Feszültségteli élet. Lengyel tv-sorozat. 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Szovjet dalok. Gálaest. 21.30: Híradó 22.00: Vilehíradó 22.15: Kulturális revü. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Csupasz pisztoly. Színes, szink-, ronizált amerikai krimi. —r Kamara: A híradó sztárján. Színes, czinkrcnizált amerikai film. — Balassagyarmati Ma­dách: Aki legyőzte Aí Capo- nét. Színes,. szinkronizált ame­rikai film. — Kamara: Va lut a* maffia. Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Bátony- terenyei Bányász: Halálos fegyver. Színes amerikai kri­mi. — Petőfi: A sötétség fe­jedelme (16). Színes, szinkro­nizált amerikai horror. — Pásztó: Huhogók, I—II. színes francia film. Terpeszkedő kifejezések A termék iránt a kül­föld részéről is intenzív volt az érdeklődés. Nyere­ségorientált elképzeléseink kieszközlése még meg va­lósításra vár. A termést nem vonják adó alá. A jó­val nagyobb befogadóké­pességgel rendelkező üz­letház kivitelezésére már néhány intézkedést folya­matba tettünk. Arra törek­szünk. hogy a vállalati tá­mogatás leépítése ne jár­jon kompenzációval. Az elrettentő példákat sorolhatnánk tovább vég nélkül, hiszen a közélet különböző fórumain, a rá­dióban, a televízióban so­kan szívesen használnak ilyen körülményes. terjen­gős. fölöslegesen hivata- loskodó kifejezéseket, szó­fordulatokat. A nyelvészek, nyelvmű­velők terpeszkedő kifeje­zéseknek nevezik azokat a szókapcsolatokat. amelyet.■ az egyébként egyetlen ige­vei, vagy más szóval is megjelölhető cselekvést. történést körülírással fe­jezik ki. A körüliráshn: legtöbbször magából az igéből képzett főnevet használja a beszélő, nyilat­kozó, illetve az ige név­szói alapszavát általiínn* tartalmú igéhez kapcsolja Így aztán a nyilatkozó il­letékesek nyelvhasznála­tában a revizor nem egy­szerűen csak ellenőriz, ha­nem ellenőrzést gyakorol valami, valaki felett, a vál­lalati anyagbeszerző pedig bevásárlást eszközöl, ahe­lyett, hogy csak bevásá­rolná. Tudunk-e védekezni a terpeszkedő kifejezések el­len? — kérdezheti bárki. A válasz: nagyon nehé: sokszor lehetetlen, mert a tömegtájékoztatási eszkö­zök elsősorban szóban. de esetenként írásban is ont­ják ezeket a szóficamokat Talán, ha az iskolai iro­dalom- és nyelvtanná- színvonalasabb lenne. . ■ Michelangelo példája A gyermek nem tökéletlen felnőtt Ha a szülök és az iskola következetesen érvényesí­tené a lélektan sajátos szempontjait á nevelésben, akkor a pedagógiai tevé­kenység hatásfoka oly mér­tékben megnövekedne, hogy az úgynevezett problema­tikus gyermekek száma szinte elhanyagolható len­ne. De a ma élő pedagógus­nemzedék jó része nem ré­szesült pszichológiai, fő­ként neveléslélektani kép­zésben. A szülők körében végzett pedagógiai propa­ganda pedig nem párosult hatékony fejlődéslélektani, neveléslélektani propagan­dával. Megmondtuk a szülőknek, mit tegyenek, vagy ne te­gyenek a családi nevelés során. de tételeinket a pszichológia nézőpontjából csak felületesen vagy in­kább egyáltalán nem indo­koltuk. Ezért a csak peda­gógiai szempontú érvelésünk meggyőző ereje sokszor kér­désessé vált A pontokba szedett pedagógiai szabá- ivok és tilalomfák önma­gukban nem hozhatnak eredményt, mivel a neve­les nem tűri a sémákat. Az alkotó jellegű, tudatos gyer­meknevelés nem nélkülöz­heti a lélektani szemponto­kat a családi nevelésen be­lül sem. A szülőnek csakúgy, mint a pedagógusnak egyesíte­nie kell önmagában a pe­dagógia és a pszichológia gyermekszemléletét. Ezt — főleg a szülőnek — nem könnyű megtennie még gazdag • lélektani ismeretek birtokában sem. A szülő saját gyermekével szemben tobbé-kevésbé mindig el­fogult. Ösztönösen a peda­gógus szemléletével tekint gyermekére, azaz olyannak latja, amilyenné tenni sze­retné A pszichológus ez­zel szemben olyannak lát­ja a gyermeket, amilyen az a valóságban. Ezért is a szülő a türelmetlenebb, a pszicho­lógus megértőbb a gyer­mekkel szemben. Tudományos felmérések és hétköznapi tapasztalatok bizonyítják, hogy sok szü­lő nem ismeri eléggé saját gyermekét. Nem ismeri kel­lően, vagy félreismeri. Vagy indokolatlanul pesz- szimista. vagy túlzottan de­rülátó saját gyermekével szemben. Hogy mindez mennyi csalódás és keserű­ség forrása mind a szülő, mind a gyermek éleiében, az felmérhetetlen. Természetesnek tartjuk, hogy mesterségünk alanya­it jól kell ismerni. Jól is­merjük az élő és élettelen természet tárgyait, jelensé­geit. ismerjük a holt anyag törvényeit, de a gyermek fejlődésének .és nevelésé­nek törvényeit kevésbé is­merjük. Holott e törvények léteznek, hatnak, s ezeket a pedagógia és a pszichológia részint feltárta. részint napjainkban is intenzíven kutatja. Michelangelo csodálatos szobrai már benne éltek a nyers márványtömbben ö nem tett mást — mint ő maga vallotta —, csak el­távolította a kész szobor­ról a felesleges anyagot. De. hogy így tudott alkotni, an­nak titka pontos anyagis­merete volt. A gyémántcsi­szoló is képes meglátni a nyers gyémántdarabban a sok színben csillogó kész briliánst. Ö sem tesz egye­bet. mint eltávolítja a kész drágakőről a felesleges anyagot. A szülő gyermekszemlé­letének is Michelangelo .szoborlátásához és a gyé­mántcsiszoló briliánslátá- sához kell hasonlítania. De úgy kell ismernie gyerme­két. mint ők a nyersanya­gukat. A gyermek aktuális személyiségének pontos is­meretében kell a szülőnek is megterveznie és meg­szerveznie a fejlődő peda­gógiai hatásokat. a feU Téves felfogás, hogy gyermek • kicsinyített nőtt. Sajnos, még az újkor hajnalán is megtörtént, hogy Angliában gyermekeket halálra ítéltek és kivégez­tek. Russeau nyomán csak a XIX. század végétől kezd tért hódítani az iskolai pe­dagógiában a gyermek helyes szemlélete. Eszerint aho­gyan az ebihal nem tökélet­len béka. hanem tökéletes ebihal, úgy a gyermek sem tökéletlen felnőtt, hanem tökéletes gyermek. Adott­ságok és lehetőségek for­májában a gyermekben szunnyad a felnőtt szemé- Ivisége. de még minőségi­leg más. mint a felnőtt. A társadalom, a környezet, a céltudatos , nevelőhatások többnyire eldöntik, milyen mértékben válik majd ez. a személyiség gazdag emberi értékek hordozójává. A modern pszichológia felfedezése, hogy a gyermek aktív lény. Nemcsak befo­gadja a nevelőhatásokat, de aktív részese is önmaga ne­velésének: nemcsak tár­gya, de alanya is a nevelé­si folyamatnak. Az aktivi­tás és az ismeretek önálló elsajátításának elve az isko­lai pedagógia fontos alap­elve. Nem csak az iskolá­ban, de a családi nevelés során is érvényesíteni kell. A gyermeki aktivitás a ne­velőhatásoktól függően el­sorvadhat, rossz irányba fejlődhet, vagy teljes gaz­dagságában kibontakozhat. Társadalmunk emberesz­ménye az aktív ember, aki nem csupán tudomásul ve­szi környezetét, hanem aki cselekvő részese, kezdemé­nyező, aktív formálója az őt körülvevő társadalmi és természeti valóságnak. A gyermeki aktivitás kibon­takoztatása a nevelés-okta­tás egész folyamatában, ígv a családban folyó nevelés során is minden pedagógus és minden szülő felelőssége. Kiss István Hangszóró mellett Elfogott palackposta Kis fába vágta a fejszéjét a Társalgó (egv óra iroda­lomkedvelőknek) legutóbbi adása kedden délelőtt a Pe­tőfin. Liptay Katalin földink a Rádió irodalmi rovatával szövetkezve ezúttal hazai tájra. ment. Éppen június 16-án, Nagy Imre és társai temetésének napján kellett felvételt-műsort készítenie a salgótarjáni zenedében a Palócföld irodalmi folyóirat­tal és annak új főszerkesz­tőjével, Pál Józseffel. Így október közepe táján éppen ezért meglepő volt a mondat Liptaytól a műsor legelején, hogy „ezen a szo­morú napon. . . ” Mert azóta annyi minden történt. Meg­találták például Petőfit, és néhány új párt is alakult, ha már az aktuálpolitikát egy irodalmi-visszatekintő műsorból sem tudjuk kife­lejteni. Holott néha a poli­tikának is jót tennénk vele, kipihenhetné- kissé magát. ////////////////////// Csak figyelt az ember, hogy mi ez a nagy Madách felé evezése a műsornak? Hát nem a mai Palócföld­ről (s persze a tegnapiról) van itten szó? Amelyről köztudott volt egy időben, hogy a portugál—olasz köl­tőket előrébb tudta helyezni csupáncsak akkori főszer­kesztőjének ízlése-kapcsola- tai révén, mint éppen a pa­lócföldi (ha van ilyen) iro­dalmat?! Nos jó. lássuk ak­kor Madáchot és mindenkit, aki hozzá kapcsolható... A műsor szerkezetileg ver­sek és egy-egy dal (Vitai Ildikó gitárjával igazi üde foltként meg-megjelenve), s persze a Tragédia részleté­nek kivetítése az éterbe, amit mindösszesen egybe­fogja) a jól kigondolt be­szélgetés a szerkesztő-mű­sorvezető Liptay Katalin és Pál József között. Az egé­szet amúgy az a dr. Kovács Anna állította össze (kivéve gondolom a beszélgetéseket, amelyeken érzékelhető mindvégig a két partner szenvedélyes irodalomsze- retete), aki elsősorban nem műsorszerkesztőként, ha­nem múzeumi irodalomtör­ténészként ismert, ha ugyan eléggé ismert, amit őszin­tén fájlalhatunk esetleg. Nos, róla más összefüggésben tud­ható (irodalomtörténeti ren­dezvények), hogy nagy tisz­telője az országos neveknek. Ha ugyanis ez a Palócföld (vagy ez volt?) — akkor érthető, hogy nem sok keres­nivalót talált a műsorban néhány valóban érdemdús honi-palócföldi költőnk, ami­ként elvétve jelent meg eset­leg a Palócföld korábbi ha­sábjain ugyanezen alkotói gárdának egynémely tagja Ilyenformán érthető is a szerzői lista (amúgy jó szín­vonalú persze): a szlovákiai Veres János, aki a műsor címét is kölcsönözte versé­nek címével (Palackposta), jó néhány Balassi Bálint- költeménv és -dal (ugyan­csak Vitai üdeségével előve­zetve). Juhász Gyula. Lacz- kó Pál. alias Pál József, a műsor vendége, a Palócföld főszerkesztője, maga Ma­dách Imre még a Tragédiá­nak részletével is! (mikor jelent meg vajon a Palóc- földben?) Pass Lajos. Szász Károly. Utassy József. Vű- derna József.. . Mondhatni rangos palócföldi gárda. Az egy Jobbágy Károly a meg­lehetősen régi szemléletű Madách-képpel jó versében, erős helyi színekkel, már ami Madáchot illeti. ////.///////////////// Veres verse a palackpos­táról amolyan kapaszkodó­félének indult. Hogy ugyan­is a művészet a jobb, szebb koroknak szóló üzenet a mából, sőt a fennmaradás (magyarság) egyetlen lehe­tősége stb. Ha maradt vol­na a műsor összeállítója az első (nem tudni kinek az ötlete) képnél, nos akkor feltehetően másnak is ju­tott volna hely ebben a hangos irodalmi folyóirat­ban azon a szomorú napon. Olyan megyei (megyében élő. de nem vidéki!) költők­re gondolok, akik pedig, mint már mondtam, itt-ott meg is jelentek a Palócföld­ben. Az egy Jobbágy Káro- lyon kívül található lett vol­na más kötetes szerző is Balassagyarmat környéké­ről. ha már Madáchra „eve­zett" a műsor... De hát, valahogy el kellett jutni valahova, s valóban közis­mert Liptay Madách-szere- tete (itt viszont alkalmunk nyílt megtudni azt is, hogy Pál József érettségi tétele is Madách, a Tragédia volt). Meg aztán valóban Madách a legbiztosabb szerzője en­nek a tájnak, ha azt vesz- szük. S kultusza is neki van (szemben ugye Balassi­val, akinek nincs, amint er­ről szó esett a műsorban is). ////. V/////////////// Ezt a palackot-üzenetet tehát már jóval korábban útnak indította maga Ma­dách. S mindazok, akik vele szóltak róla. Ezt a palackot kellett megfogni és új „üzenetekkel'’ megtölteni, ami nyilván sikerült is. Ba­lassi vitézsége, utolsó lóug­ratása, Madách szűk mell­kasa, Fráter Erzsi hűtlensé­ge, bőre fénye stb. De hogy Madách születésnapján ad­nák itt újabban is! a Ma- dách-díjakat, -plakettet — sajnos nem igaz. Április ne­gyedikén, bizony. A műsor viszont vasárnap folytatja önmagát. T. Pataki László

Next

/
Oldalképek
Tartalom