Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám

MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. KOSSUTH RADIO: 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Élő.} 11.05: Népzenetár 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben, 14.05: A külpolitikai rovat műsora. 14.35: Operettfinálék 15.00: szóról szóra. 14.00: Tizenhat óra. 14.15: Zeneiskolások zeneiskolásoknak muzsikálnak 16.34: Szíriusz kapitány és a titokzatos robot. 17.00: Agrárműhelyek, almáskertekben 17.30: Népdalfeldolgozások 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Csak középhullámon: 18.30: Esti magazin 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Sportvilág 19.30: Hol volt, hol nem volt. . . 19.40: Ferenc Éva népdalokat énekel 19.50: Forbáth Imre: összegyűjtött írásai 1. 20.00: Közvetlen kapcsolat. 21.00: Három szólamban. 22.00: Hírvilág 22.30: A tudományok és a tudománypolitika az 50-es években 23.00: Operaest. 0.15: Éjfél után. PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: A könnyűzene legszebb melódiái 9.05: Idősebbek hullámhosszán 10.05: „Hajszálgyökerek” 10.20: Operaslágerek 10.50: Peres, poros iratok. 11.05: Nyugdíjasoknak 11.25: örökzöld dallamok 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Lelátó. 14.30: Beszéljen a néző! 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Élő.) Az Alexander kürt­kvartett játszik 15.25: McDermot—G. Dénes György: HAIR. Musical- hangverseny a fővárosi Operett­színházban 16.00: Találkozás a stúdióban. Zenés beszélgetés a Magyar Rádió gyermekkórusa japán turnéjáról 17.05: A mi utcánk. . . 17.30: Gordiusz. Magazin töprengőknek, korhatár nélkül 18.30: Popregiszter 19.05: Jut eszünkbe. . I Fiala János és Fride- rikusz Sándor műsora 19.30: A Poptarisznya dalaiból 20.20: Alma és fája. Eötvös József és fia Lórand. Levendei Júlia dokumentum­játéka 21.05: Az elsőszülött. Martti Larni regényét rádióra alkalmazta Fehérvári Győző 21.32: Salgóbánya, ’89. Beszámoló a nyári rockzenei táborról. II'2. rész 22.05: a Magyar Rádió Karinthy Színpada. Ki lesz a szóvivő? Szentmihályi Szabó Péter szatírája 23.10: Sporthíradó 23.20: Böngészde a zenei a n ti k v ár i um b a n 0.15: Éjfél után BARTOK RADIO: 9.08: Beethoven: Esz-dúr vanósnégyes, Op. 74. 9.40: Romantikus zene 10.30: ..Egy kalap oltalma . alatt” Hans Carl f Artmann írásaiból 11.00: Krenek: Húzd rá, Jonny. Dzsesszopera két részben 12.05: Kamaramuzsika 13.00: Hallgassuk újra! Korszakváltás. (Ism.) 14.00: Poulenc: Gloria. 14.30: Prunyi Ilona zongorahangversenye 16.05: írj Baek-kantáta- lemezeinkből 16.46: A XX. század vonószenéjéből 17.09: Zenetörténeti , értéktár 17.42: Régi olasz kórus­művek a hamburgi Monteverdi-kórus előadásában 18.00: VII. debreceni nemzetközi katona­zenekari fesztivál 18.30: ín limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Ravel kamarazenéjéből 19.50: Bruno Walter zongorázik és vezényel 20.50: Az eladott menyasszony. Részletek Smetana operájából 21.46: Félúton. Albert 'Zsuzsa versei. 21.51: A Magyar Zene­művészeti Társaság hangversenyei, a Pesti Vigadóban. III/2. rész 22.57: Dramaturg: Mester­házi Márton. A kutya húzta a rövidebbet. Tom Stoppard hangjátéka MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés. 6.15: Információk. 6.20 : Észak-ma­gyarországi krónika. 6.30: Hí­rek. 6.45: Közelkép mikro­fonnal. 7.35: Szóivá tették, megkérdeztük. 7.45: Kiss Jó­zsef filmlevele. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 9.00: Képújság 9.05: Tévétoma nyugdíjasoknak 9.10: Az emberi test. Angol rövidfilimsorozat. XXVI/19. rész: U zenetközvetítők. 9.35: Kerek egy nap. NDK-tévéfilmsorozat. VII 3. rész: A szökevény 10.35: Mozgató. Tévétorna mozgás- korlátózottaknak 10.45: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Pannon krónika. 16.55: Vijesti. Hírek szerbhorvát nyelven. 17.00: Hármas csatorna. 17.50: Ray Mantilla „Space Station”, a „Pori Jazz 1988” fesztiválon 18.20: Négy nap tévéműsora 18.30: Bébi és társai. Angol ismeretterjesztő rövidfilmsorozat, XV 4. rész 19.00: Reklám 19.05: Esti mese. 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kínai kancsó. Tévéfilm Kosztolányi Dezső elbeszéléséből, 20.55: Reklám 21.00: Hazai tükör 22.20: Telesport. 23.10: Híradó 3. TV 2. Endrei Judittal és Rózsa Péterrel 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. 17.45: BUMM!!! 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Rakoncátlan felnőttek. Holland filmsorozat. A klub. (Ism.) 18.49: Tv 2. 19.00: Lengyel utak. Lengyel filmsorozat. XI/11. rész: önvédelemből. (Ism.) 20.46: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Nézze meg az emberi 21.30; Nézőpont. A művészeti főszer­kesztőség műsora. 22.00: Országok, emberek, életek. . . Dérverte virágok. Dél-afrikai Köztársaság (1980) 23.25: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Zenés műsor 9.50: A távoli hegyek csúcsai. Angol tv­sorozat 10.45: Publicisztikai műsor 16.10: Orvosi tanácsok 16.20: A biotechnológiáról 17.00: Művelődési műsor 17.30: A szovjet tv zenés­szórakoztató műsora 18.20: Kék fény 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00; Szerencse kis felté­tellel, tévéfilm 20.40: Publicisztikai magazin 21.20: Autósok-motorosok magazinja 22.00: A Brandenburgi krónika. NDK tv-sorozat 2. MŰSOR: 16.05: Dokumentumfilm 16.35: Chimik Voszkre- szenszk—Calgary Flams, jégkorong- mérkőzés 18.50: Közép-szlovákiai magazin 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Mindenkinek, ami az övé. . . (olasz film) 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Labdarúgó- összefoglaló MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. : Fél 4-től Willow. Színes, szinkronizált amerikai film. Háromnegyed 6 és 8-tól Ro­botzsaru. (16) Amerikai fan­tasztikus film. Kamara: Mo­ziklip. színes magyar film. Balassagyarmati Madách: Ke­mény fickók. Színes, szinkro­nizált amerikai film. Kamara; Az utolsó asszony. Színes olasz—francia film. Pásztói Mátra: A medve. Színes, szinkronizált francia film. Szécsényi Rákóczi: Nem látni és megszeretni. Színes, szink­ronizált amerikai filmvígjá­ték. Jobbágyi: Halálos mánia. (16) Színes, szinkronizált, amerikai film. Nagylóc: Ik­rek. Színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. Ismerkedés Balassa­gyarmattal Három előadásból álló so­rozat fejeződött be kedden az idősek klubja Kossuth Lajos úti nagytermében. Felkérésre Reiter Lászlónak a honismereti kör tagjának a városról készített sorozatá­val ismerkedtek a megje­lentek. Első alkalommal a városról készülő fotózás és gyűjtés módszereiről szólt az előadó. Következő héten Ba- jj lassagyarmat történetéről, műemlékeiről, irodalmi ha­gyományairól láthattak bő­séges képanyaggal vetített ismertetőt. A befejező napon megte­kintette —, mint egy fél­száz nyugdíjas — a városról készült diaporámás bemuta­tót. Nagyszabású rendezvény Calgagn tán A maga nemében egyedül­álló Karmann János Balas­sagyarmaton élő grafikus vállalása. Galgagután lévő szülőházában kiállítótermet rendezett be az egyik szo­bában. A szép parasztház első eseménye szeptember 16-án, szombaton lesz. Délelőtt tíz órakor kezdődik a nagysza­bású rendezvény. Ekkor tartja a tízéves balassagyar­mati Komjáthy Jenő Irodal­mi és Művészeti Társaság a dalnokversenyét. Megméret­tetnek a tagok, verseik, no­velláik, képzőművészeti al" kotásaik kerülnek „bonckés” alá. A Táncsics út 32. szám alatt lévő épület tulajdon­képpeni avatására fél há­romkor kerül sor. Karmann János grafikus és Csem- niczky Zoltán szobrászmű­vész kiállítását Földi Péter festőművész nyitja meg. Vendégként részt vesz az eseményen Jakab Róbertné. a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Országgyűlés alelnöke. ö egyébként Galga- guta szülötte. Az ünnepi műsorban fel­lépnek Csikász István és Patakiné Kerner Edit elő­adóművészek. Fogarasi Bé­la gitárművész és a galgagu* tai nemzetiségi gyermek­ének- és táncegyüttes. A későbbbiekben a kiállí­tás — alkalmi nyitva tartás­sal — Karmann János je­lenlétében megtekinthető. (-dám) Hangszóró mellett Feláldozzuk Einsteint Ezen a héten késő este a Petőfin folytatódott Han- kiss Elemér „nevelői” so­rozata az Erkölcsi csap­dák. Ezúttal a hatodik részt hallgattuk végig — rendre egyórásak ezek a műsorok — Élet és halál urai alcímmel. A műsor szerkesztő-rendezője Bá­nyai Gábor, s a közremű­ködők: Bács Ferenc, Dunai Tamás, Horkai János, Mó­di Szabó Gábor, Papp Já­nos és Pataky Jenő... más­szóval a rádióban mindig szívesen alkalmazott és hallgatott színészek legjava. logizáló társaság (valójában az is), de a majdnem éj­szakai idő menetközben elő­hívja a holtakat, az áldo­zatok mintha elkezdenének odafigyelni. Az őrültség, hogy húsz embert feláldoz­zunk ötszáz megmentéséért egyre komolyabb, egyre drámaibb, egyre igazabb. Attól függően persze, hogy ki hány évet élt, kinek mennyi a valóságos tapasz­talata az emberi-közösségi gondolkodás felelős és egy­ben öntörvényűén csapdá- baeső valóságáról — nos et­től függően lesz egy ilyen játék komoly. Sőt komor. Valóságos drámai hely­zet nélkül végeredmény­ben majdhogynem gyere­kesnek? tűnő játszadozás volt a nagy kérdés; hogy akkor lehet, szabad-e egy feltételezett hatalommal együttműködni, ha a tét több száz ember megmen­tése tíz-húsz társunk fel­áldozásával. Ez így való­ban papírra kívánkozó egy­szerű fikció, feltételezés, más efféle, nem lehet ko­molyan venni. Játszanak a felnőttek ilyesmit néha tár­saságban is, amikor valaki bedobja a kérdést: „na, gyerekek kit áldozzunk fel?" S főként, hogy válasszuk ki azokat, akik a többiek életéért a magukét adják majd, ha nem is önként! Mi kiválasztunk, a gyilkos (feltételezett, tehát játék­hatalom) majd gondoskodik az elszállításáról. Nekünk nem kell majd rávenni őket arra, hogy önként adják életüket. Nekünk csak? együtt kell működni a ha­talommal, aki. tőlünk ezt kö­veteli, nekünk csak ki kell választani társainkat, őket dobjuk oda koncnak. .. Az első negyedórában majdhogynem önképzőköri a hangulat a rádióban. Olyan az egész, mint egy kései órán összeült pszicho­A nagy kérdés nem so­káig tartja magát. Együtt lehet-e működni egy gyil­kos hatalommal? Ez eset­ben az életért mások halá­la által s persze a kiválasz­tással, amit nekünk kell megtennünk. ötszáz élet több mint húsz, az együtt­működés tehát eldöntött. S jönnek a rettenetesen naiv­felelős szempontozások ar­ról, hogy a fiatalokat vagy a beteg öregeket kell-e ki­választani, az egyedülállókat vagy a börtönben lévőket! Csapdában forog a társaság. Valójában mindig is ott volt világméretekben épp­úgy, mint kisebb közössé­gekben. A sorsolást elvet­jük, mert ez nem „felelős”. Mert az bárkit elvihet a ha­lálba, a kivégző falhoz. Még minket is, akik egy ilyen esetben persze felállítunk majd egy bizottságot, vala­milyen megalapozottság sze­rint, mondjuk annak alap­ján. hogy ki ölt már meg embert, vagy kinek van két diplomája, miközben a hall­gatag tömeg elsősorban már azoktól retteg, akik ezt az együttműködési kényszer- ákciót közülünk vezényelni kénytelenek egy alaphely­zet megoldása érdekében. Menjenek az egyedülállók? Nekik is vannak szüleik, rokonaik, szerelmük stb. Menjenek a halálos bete­gek? A rabok? Akik amúgy is büntetés alatt állnak, bűnhődjenek ők! az életüket is áldozva bűnükért a mi életünk megmentéséért? A csapda valóban emberi. Va­lóban örök és bármikor va­lóságos lehbt, elég, ha egy MALÉV-gépet valami bri­gád eltérít és túszokat kell áldozni valamiféle őrült terv végrehajtása végett... A végső kérdés tehát elég hamar egyértelműen kap választ. Már régen nem ar­ról folyik a szá hogy egy­általán nem szabadna együtt­működni a gyilkosokkal. Már régen a megoldáson gondolkodunk! De ötszáz több mint húsz... Bizony, hogy együttműködünk, s majd kései korok döntenek arról, hogy milyen ered­ménnyel tettük ezt. Igazából nem lehet kivá­lasztani azt a húszat. Hankiss műsorában is összekavarodtak az érvek, ami ellene, szólt ennek vagy annak — az egy má­sik vetületből mellette hangzott. Talán a sorso­lás — ami nem tartalmaz felelősséget, tehát a fele­lősséget vállalni kell! — a sorsolásban volt egy igazi egyetértés, hogy azt nem. . . De aztán jött a hankissi kérdés, ha a gyerekünk, az anyánk és a Nobel-díjas Albert Einstein, a modern elméleti fizika egyik meg­alapozója, a speciális re­lativitáselmélet kidolgozója között kellene választa­nunk. . . Hogy akkor mi len­ne? „Az a kérdés —mond­ta valaki —, hogy előtte vagy utána van-e már a dolgainak..De azért min­denki feláldozta Einsteint. (T. Pataki) IpolifMifákewt a honismereti kör A 80-as évek elején épült ki az együttműködés a ba­lassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár çs az ipolynyéki könyvtár között. Az elmúlt évek alatt a kul­turális kapcsolatok kibővül­tek, rendszeressé váltak a ta­lálkozók. Az intézményben bemutatkozott már például a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság is. Kedden este a balassa­gyarmati honismereti körrel ismerkedhetett meg a szlo­vák község kulturális küldöttsége. Oroszlánné Mé­száros Ágnes, a Madách Könyvtár igazgatója vázla­tosan mutatta be a honis­mereti kört, annak jelenlévő képviselőit, majd Molnár Mihály magyar költők vers­idézeteivel színesített elő­adását láthatták az érdek­lődők. Kovalcsik András, a kör elnöke Madách műveinek illusztrációs anyagával is­mertette meg a jelenlévőket. Történeti áttekintésének kö­zéppontjában Az ember tragédiája állt. Reiter László diaporámás vetítésén Balas­sagyarmat nevezetességei mellett előtűnt a város szel­lemisége is. Lehetetlen ellenállni a nagy nevek csábításának. Amikor az ember a film" plakáton megpillantja Búrt Lancaster és Krik Douglas fényképét, az idősebb mozirajongó szinte elérzéke■ nyül. A címből ugyan arra következtethet : nem egy Shakespeare-feldolgozás ke­rült műsorra. De mégis a sok közepes teljesítményt nyújtó ifjú tare után újra két olyan állócsillagot üdvö- zölhetünk — ha jelképesen is —, akik egész munkássá­gukkal már évtizedekkel ezelőtt beírták nevüket a filmtörténet aranykönyvé­be. Ki ne emlékeznék Búrt Lancasterre A párducban, A vonatban és a Szerencse- vadászokban. De Kirk Doug- •las is feledhetetlen ma­rad az Odüsszeusz, a Spar­tacus, A megyegyezés és megannyi nagy hírű alkotás főszereplőjeként. Ketten együtt eddig hét­szer álltak kamerák elé, a most bemutatott Kemény fickók volt a legutolsó a sorban. Az 1986-ban készült filmet Jeff Kanew rendezte, akivel volt alkalmuk össze­szokni. Három darabban irányította őket, témában is hasonló történeteket dolgoz­tak fel. E két amerikai most is­ILMJEGYZET KÉMÉ Ny ne KŐK mét hódítani akar. Ám eb­ben a szándékukban egy kis elégikus íz is vegyül, hiszen nem mai gyerekek már. A hetvenes éveik ele­jén járó sztárok most nem akarnak kevesebbnek lát­szani, ahány évesek. (Az más dolog. hogy korukat nyugodtan letagadhatnák!) A 30 évnyi börtönbüntetést magával vonó cselekedetre az ugyanis nem ártatlan csecs szopóként vetemedik ember. Formájukat, szellemi kon­díciójukat kitűnően tartósí­totta a rácson túli világ konzerváló levegője. Gondol' kodásuk, életfelfogásuk mit sem változott. De 1955-től amikor véglegesen becsa­pódott mögöttük a hatalmas vasajtó, Amerika arculata „A kemény fickók néha ellágyulnak, a néző pedig azt hi­heti: ez is hozzátartozik a komédiához.” gyökeresen átalakult. Annak idején ők voltak a nagyme­nők, s hogy csak Leon B. Little (Eli Wallach), a bér­gyilkos emlékezik rájuk, az nem a véletlen műve. Csetlenek-botlanak. nem találják igazából a helyüket. Nem sikerül sem szeretet­otthon-lakóvá, sem pedig kötelességtudó gyorsbüféssé válniuk. A beilleszkedés rögös útjáról kénytelenek visszatérni a régi mestersé­gükhöz. A nagy amerikai vonatrablók újra munkához látnak. Harry és Archie, a két jó­barát begyakorolt mozdula­tokkal, bravúros ügyesség­gel és némi nosztalgiával veszi ismét birtokba Los Angelest. Érzik talán: közös pályájuk utolsó állomása ez a mostani. s lehet. hogy nem lesz alkalmuk még egy­szer belebújni a gengszterek bőrébe. Ezért is megbocsát­ható, hogy a kemény fickók néha ellágyulnak, a néző pedig azt hiheti ez is hozzá­tartozik a komédiához. Mostanában úgyis minden túl komoly, sőt komor körü­löttünk. S kell, hogy ezt az idegőrlő feszültséget is va­lami oldja bennünk. Ehhez igen jó eszköz lehet a 'két nagy tengerentúli művész nevével fémjelzett sikerfilm. Buzaí'alvi Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom