Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. KOSSUTH RADIO: 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Élő.} 11.05: Népzenetár 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben, 14.05: A külpolitikai rovat műsora. 14.35: Operettfinálék 15.00: szóról szóra. 14.00: Tizenhat óra. 14.15: Zeneiskolások zeneiskolásoknak muzsikálnak 16.34: Szíriusz kapitány és a titokzatos robot. 17.00: Agrárműhelyek, almáskertekben 17.30: Népdalfeldolgozások 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Csak középhullámon: 18.30: Esti magazin 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Sportvilág 19.30: Hol volt, hol nem volt. . . 19.40: Ferenc Éva népdalokat énekel 19.50: Forbáth Imre: összegyűjtött írásai 1. 20.00: Közvetlen kapcsolat. 21.00: Három szólamban. 22.00: Hírvilág 22.30: A tudományok és a tudománypolitika az 50-es években 23.00: Operaest. 0.15: Éjfél után. PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: A könnyűzene legszebb melódiái 9.05: Idősebbek hullámhosszán 10.05: „Hajszálgyökerek” 10.20: Operaslágerek 10.50: Peres, poros iratok. 11.05: Nyugdíjasoknak 11.25: örökzöld dallamok 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Lelátó. 14.30: Beszéljen a néző! 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Élő.) Az Alexander kürtkvartett játszik 15.25: McDermot—G. Dénes György: HAIR. Musical- hangverseny a fővárosi Operettszínházban 16.00: Találkozás a stúdióban. Zenés beszélgetés a Magyar Rádió gyermekkórusa japán turnéjáról 17.05: A mi utcánk. . . 17.30: Gordiusz. Magazin töprengőknek, korhatár nélkül 18.30: Popregiszter 19.05: Jut eszünkbe. . I Fiala János és Fride- rikusz Sándor műsora 19.30: A Poptarisznya dalaiból 20.20: Alma és fája. Eötvös József és fia Lórand. Levendei Júlia dokumentumjátéka 21.05: Az elsőszülött. Martti Larni regényét rádióra alkalmazta Fehérvári Győző 21.32: Salgóbánya, ’89. Beszámoló a nyári rockzenei táborról. II'2. rész 22.05: a Magyar Rádió Karinthy Színpada. Ki lesz a szóvivő? Szentmihályi Szabó Péter szatírája 23.10: Sporthíradó 23.20: Böngészde a zenei a n ti k v ár i um b a n 0.15: Éjfél után BARTOK RADIO: 9.08: Beethoven: Esz-dúr vanósnégyes, Op. 74. 9.40: Romantikus zene 10.30: ..Egy kalap oltalma . alatt” Hans Carl f Artmann írásaiból 11.00: Krenek: Húzd rá, Jonny. Dzsesszopera két részben 12.05: Kamaramuzsika 13.00: Hallgassuk újra! Korszakváltás. (Ism.) 14.00: Poulenc: Gloria. 14.30: Prunyi Ilona zongorahangversenye 16.05: írj Baek-kantáta- lemezeinkből 16.46: A XX. század vonószenéjéből 17.09: Zenetörténeti , értéktár 17.42: Régi olasz kórusművek a hamburgi Monteverdi-kórus előadásában 18.00: VII. debreceni nemzetközi katonazenekari fesztivál 18.30: ín limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Ravel kamarazenéjéből 19.50: Bruno Walter zongorázik és vezényel 20.50: Az eladott menyasszony. Részletek Smetana operájából 21.46: Félúton. Albert 'Zsuzsa versei. 21.51: A Magyar Zeneművészeti Társaság hangversenyei, a Pesti Vigadóban. III/2. rész 22.57: Dramaturg: Mesterházi Márton. A kutya húzta a rövidebbet. Tom Stoppard hangjátéka MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés. 6.15: Információk. 6.20 : Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek. 6.45: Közelkép mikrofonnal. 7.35: Szóivá tették, megkérdeztük. 7.45: Kiss József filmlevele. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 9.00: Képújság 9.05: Tévétoma nyugdíjasoknak 9.10: Az emberi test. Angol rövidfilimsorozat. XXVI/19. rész: U zenetközvetítők. 9.35: Kerek egy nap. NDK-tévéfilmsorozat. VII 3. rész: A szökevény 10.35: Mozgató. Tévétorna mozgás- korlátózottaknak 10.45: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Pannon krónika. 16.55: Vijesti. Hírek szerbhorvát nyelven. 17.00: Hármas csatorna. 17.50: Ray Mantilla „Space Station”, a „Pori Jazz 1988” fesztiválon 18.20: Négy nap tévéműsora 18.30: Bébi és társai. Angol ismeretterjesztő rövidfilmsorozat, XV 4. rész 19.00: Reklám 19.05: Esti mese. 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kínai kancsó. Tévéfilm Kosztolányi Dezső elbeszéléséből, 20.55: Reklám 21.00: Hazai tükör 22.20: Telesport. 23.10: Híradó 3. TV 2. Endrei Judittal és Rózsa Péterrel 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. 17.45: BUMM!!! 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Rakoncátlan felnőttek. Holland filmsorozat. A klub. (Ism.) 18.49: Tv 2. 19.00: Lengyel utak. Lengyel filmsorozat. XI/11. rész: önvédelemből. (Ism.) 20.46: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Nézze meg az emberi 21.30; Nézőpont. A művészeti főszerkesztőség műsora. 22.00: Országok, emberek, életek. . . Dérverte virágok. Dél-afrikai Köztársaság (1980) 23.25: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Zenés műsor 9.50: A távoli hegyek csúcsai. Angol tvsorozat 10.45: Publicisztikai műsor 16.10: Orvosi tanácsok 16.20: A biotechnológiáról 17.00: Művelődési műsor 17.30: A szovjet tv zenésszórakoztató műsora 18.20: Kék fény 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00; Szerencse kis feltétellel, tévéfilm 20.40: Publicisztikai magazin 21.20: Autósok-motorosok magazinja 22.00: A Brandenburgi krónika. NDK tv-sorozat 2. MŰSOR: 16.05: Dokumentumfilm 16.35: Chimik Voszkre- szenszk—Calgary Flams, jégkorong- mérkőzés 18.50: Közép-szlovákiai magazin 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Mindenkinek, ami az övé. . . (olasz film) 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Labdarúgó- összefoglaló MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. : Fél 4-től Willow. Színes, szinkronizált amerikai film. Háromnegyed 6 és 8-tól Robotzsaru. (16) Amerikai fantasztikus film. Kamara: Moziklip. színes magyar film. Balassagyarmati Madách: Kemény fickók. Színes, szinkronizált amerikai film. Kamara; Az utolsó asszony. Színes olasz—francia film. Pásztói Mátra: A medve. Színes, szinkronizált francia film. Szécsényi Rákóczi: Nem látni és megszeretni. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Jobbágyi: Halálos mánia. (16) Színes, szinkronizált, amerikai film. Nagylóc: Ikrek. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Ismerkedés Balassagyarmattal Három előadásból álló sorozat fejeződött be kedden az idősek klubja Kossuth Lajos úti nagytermében. Felkérésre Reiter Lászlónak a honismereti kör tagjának a városról készített sorozatával ismerkedtek a megjelentek. Első alkalommal a városról készülő fotózás és gyűjtés módszereiről szólt az előadó. Következő héten Ba- jj lassagyarmat történetéről, műemlékeiről, irodalmi hagyományairól láthattak bőséges képanyaggal vetített ismertetőt. A befejező napon megtekintette —, mint egy félszáz nyugdíjas — a városról készült diaporámás bemutatót. Nagyszabású rendezvény Calgagn tán A maga nemében egyedülálló Karmann János Balassagyarmaton élő grafikus vállalása. Galgagután lévő szülőházában kiállítótermet rendezett be az egyik szobában. A szép parasztház első eseménye szeptember 16-án, szombaton lesz. Délelőtt tíz órakor kezdődik a nagyszabású rendezvény. Ekkor tartja a tízéves balassagyarmati Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság a dalnokversenyét. Megmérettetnek a tagok, verseik, novelláik, képzőművészeti al" kotásaik kerülnek „bonckés” alá. A Táncsics út 32. szám alatt lévő épület tulajdonképpeni avatására fél háromkor kerül sor. Karmann János grafikus és Csem- niczky Zoltán szobrászművész kiállítását Földi Péter festőművész nyitja meg. Vendégként részt vesz az eseményen Jakab Róbertné. a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Országgyűlés alelnöke. ö egyébként Galga- guta szülötte. Az ünnepi műsorban fellépnek Csikász István és Patakiné Kerner Edit előadóművészek. Fogarasi Béla gitárművész és a galgagu* tai nemzetiségi gyermekének- és táncegyüttes. A későbbbiekben a kiállítás — alkalmi nyitva tartással — Karmann János jelenlétében megtekinthető. (-dám) Hangszóró mellett Feláldozzuk Einsteint Ezen a héten késő este a Petőfin folytatódott Han- kiss Elemér „nevelői” sorozata az Erkölcsi csapdák. Ezúttal a hatodik részt hallgattuk végig — rendre egyórásak ezek a műsorok — Élet és halál urai alcímmel. A műsor szerkesztő-rendezője Bányai Gábor, s a közreműködők: Bács Ferenc, Dunai Tamás, Horkai János, Módi Szabó Gábor, Papp János és Pataky Jenő... másszóval a rádióban mindig szívesen alkalmazott és hallgatott színészek legjava. logizáló társaság (valójában az is), de a majdnem éjszakai idő menetközben előhívja a holtakat, az áldozatok mintha elkezdenének odafigyelni. Az őrültség, hogy húsz embert feláldozzunk ötszáz megmentéséért egyre komolyabb, egyre drámaibb, egyre igazabb. Attól függően persze, hogy ki hány évet élt, kinek mennyi a valóságos tapasztalata az emberi-közösségi gondolkodás felelős és egyben öntörvényűén csapdá- baeső valóságáról — nos ettől függően lesz egy ilyen játék komoly. Sőt komor. Valóságos drámai helyzet nélkül végeredményben majdhogynem gyerekesnek? tűnő játszadozás volt a nagy kérdés; hogy akkor lehet, szabad-e egy feltételezett hatalommal együttműködni, ha a tét több száz ember megmentése tíz-húsz társunk feláldozásával. Ez így valóban papírra kívánkozó egyszerű fikció, feltételezés, más efféle, nem lehet komolyan venni. Játszanak a felnőttek ilyesmit néha társaságban is, amikor valaki bedobja a kérdést: „na, gyerekek kit áldozzunk fel?" S főként, hogy válasszuk ki azokat, akik a többiek életéért a magukét adják majd, ha nem is önként! Mi kiválasztunk, a gyilkos (feltételezett, tehát játékhatalom) majd gondoskodik az elszállításáról. Nekünk nem kell majd rávenni őket arra, hogy önként adják életüket. Nekünk csak? együtt kell működni a hatalommal, aki. tőlünk ezt követeli, nekünk csak ki kell választani társainkat, őket dobjuk oda koncnak. .. Az első negyedórában majdhogynem önképzőköri a hangulat a rádióban. Olyan az egész, mint egy kései órán összeült pszichoA nagy kérdés nem sokáig tartja magát. Együtt lehet-e működni egy gyilkos hatalommal? Ez esetben az életért mások halála által s persze a kiválasztással, amit nekünk kell megtennünk. ötszáz élet több mint húsz, az együttműködés tehát eldöntött. S jönnek a rettenetesen naivfelelős szempontozások arról, hogy a fiatalokat vagy a beteg öregeket kell-e kiválasztani, az egyedülállókat vagy a börtönben lévőket! Csapdában forog a társaság. Valójában mindig is ott volt világméretekben éppúgy, mint kisebb közösségekben. A sorsolást elvetjük, mert ez nem „felelős”. Mert az bárkit elvihet a halálba, a kivégző falhoz. Még minket is, akik egy ilyen esetben persze felállítunk majd egy bizottságot, valamilyen megalapozottság szerint, mondjuk annak alapján. hogy ki ölt már meg embert, vagy kinek van két diplomája, miközben a hallgatag tömeg elsősorban már azoktól retteg, akik ezt az együttműködési kényszer- ákciót közülünk vezényelni kénytelenek egy alaphelyzet megoldása érdekében. Menjenek az egyedülállók? Nekik is vannak szüleik, rokonaik, szerelmük stb. Menjenek a halálos betegek? A rabok? Akik amúgy is büntetés alatt állnak, bűnhődjenek ők! az életüket is áldozva bűnükért a mi életünk megmentéséért? A csapda valóban emberi. Valóban örök és bármikor valóságos lehbt, elég, ha egy MALÉV-gépet valami brigád eltérít és túszokat kell áldozni valamiféle őrült terv végrehajtása végett... A végső kérdés tehát elég hamar egyértelműen kap választ. Már régen nem arról folyik a szá hogy egyáltalán nem szabadna együttműködni a gyilkosokkal. Már régen a megoldáson gondolkodunk! De ötszáz több mint húsz... Bizony, hogy együttműködünk, s majd kései korok döntenek arról, hogy milyen eredménnyel tettük ezt. Igazából nem lehet kiválasztani azt a húszat. Hankiss műsorában is összekavarodtak az érvek, ami ellene, szólt ennek vagy annak — az egy másik vetületből mellette hangzott. Talán a sorsolás — ami nem tartalmaz felelősséget, tehát a felelősséget vállalni kell! — a sorsolásban volt egy igazi egyetértés, hogy azt nem. . . De aztán jött a hankissi kérdés, ha a gyerekünk, az anyánk és a Nobel-díjas Albert Einstein, a modern elméleti fizika egyik megalapozója, a speciális relativitáselmélet kidolgozója között kellene választanunk. . . Hogy akkor mi lenne? „Az a kérdés —mondta valaki —, hogy előtte vagy utána van-e már a dolgainak..De azért mindenki feláldozta Einsteint. (T. Pataki) IpolifMifákewt a honismereti kör A 80-as évek elején épült ki az együttműködés a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár çs az ipolynyéki könyvtár között. Az elmúlt évek alatt a kulturális kapcsolatok kibővültek, rendszeressé váltak a találkozók. Az intézményben bemutatkozott már például a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság is. Kedden este a balassagyarmati honismereti körrel ismerkedhetett meg a szlovák község kulturális küldöttsége. Oroszlánné Mészáros Ágnes, a Madách Könyvtár igazgatója vázlatosan mutatta be a honismereti kört, annak jelenlévő képviselőit, majd Molnár Mihály magyar költők versidézeteivel színesített előadását láthatták az érdeklődők. Kovalcsik András, a kör elnöke Madách műveinek illusztrációs anyagával ismertette meg a jelenlévőket. Történeti áttekintésének középpontjában Az ember tragédiája állt. Reiter László diaporámás vetítésén Balassagyarmat nevezetességei mellett előtűnt a város szellemisége is. Lehetetlen ellenállni a nagy nevek csábításának. Amikor az ember a film" plakáton megpillantja Búrt Lancaster és Krik Douglas fényképét, az idősebb mozirajongó szinte elérzéke■ nyül. A címből ugyan arra következtethet : nem egy Shakespeare-feldolgozás került műsorra. De mégis a sok közepes teljesítményt nyújtó ifjú tare után újra két olyan állócsillagot üdvö- zölhetünk — ha jelképesen is —, akik egész munkásságukkal már évtizedekkel ezelőtt beírták nevüket a filmtörténet aranykönyvébe. Ki ne emlékeznék Búrt Lancasterre A párducban, A vonatban és a Szerencse- vadászokban. De Kirk Doug- •las is feledhetetlen marad az Odüsszeusz, a Spartacus, A megyegyezés és megannyi nagy hírű alkotás főszereplőjeként. Ketten együtt eddig hétszer álltak kamerák elé, a most bemutatott Kemény fickók volt a legutolsó a sorban. Az 1986-ban készült filmet Jeff Kanew rendezte, akivel volt alkalmuk összeszokni. Három darabban irányította őket, témában is hasonló történeteket dolgoztak fel. E két amerikai most isILMJEGYZET KÉMÉ Ny ne KŐK mét hódítani akar. Ám ebben a szándékukban egy kis elégikus íz is vegyül, hiszen nem mai gyerekek már. A hetvenes éveik elején járó sztárok most nem akarnak kevesebbnek látszani, ahány évesek. (Az más dolog. hogy korukat nyugodtan letagadhatnák!) A 30 évnyi börtönbüntetést magával vonó cselekedetre az ugyanis nem ártatlan csecs szopóként vetemedik ember. Formájukat, szellemi kondíciójukat kitűnően tartósította a rácson túli világ konzerváló levegője. Gondol' kodásuk, életfelfogásuk mit sem változott. De 1955-től amikor véglegesen becsapódott mögöttük a hatalmas vasajtó, Amerika arculata „A kemény fickók néha ellágyulnak, a néző pedig azt hiheti: ez is hozzátartozik a komédiához.” gyökeresen átalakult. Annak idején ők voltak a nagymenők, s hogy csak Leon B. Little (Eli Wallach), a bérgyilkos emlékezik rájuk, az nem a véletlen műve. Csetlenek-botlanak. nem találják igazából a helyüket. Nem sikerül sem szeretetotthon-lakóvá, sem pedig kötelességtudó gyorsbüféssé válniuk. A beilleszkedés rögös útjáról kénytelenek visszatérni a régi mesterségükhöz. A nagy amerikai vonatrablók újra munkához látnak. Harry és Archie, a két jóbarát begyakorolt mozdulatokkal, bravúros ügyességgel és némi nosztalgiával veszi ismét birtokba Los Angelest. Érzik talán: közös pályájuk utolsó állomása ez a mostani. s lehet. hogy nem lesz alkalmuk még egyszer belebújni a gengszterek bőrébe. Ezért is megbocsátható, hogy a kemény fickók néha ellágyulnak, a néző pedig azt hiheti ez is hozzátartozik a komédiához. Mostanában úgyis minden túl komoly, sőt komor körülöttünk. S kell, hogy ezt az idegőrlő feszültséget is valami oldja bennünk. Ehhez igen jó eszköz lehet a 'két nagy tengerentúli művész nevével fémjelzett sikerfilm. Buzaí'alvi Győző