Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-12 / 215. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT.. ÁSÓK FÓRUMA Borbás Vincére emlékeztünk Az Európa-hírű tudós Litkén született A Tájak—Korok—Múzeumok Egyesület salgótarjáni tagcsoportja a közelmúltban Litkén megkoszorúzta dr. SBor- bás Vince .botanikus emléktábláját■ Erről hírt adva, más kapcsolódó eseményre is felhívja a figyelmet ;o fórum állandó levelezője, Dudás Pál. Dr. Borbás Vince Ipoly- litkén 1844. július 29-én született. Apja kántor volt. s eléggé szegény sorsban éltek. Már 16 éves volt, amikor Egerbe került a gimnáziumba. 1868-ban került a pesti egyetemre, s 1871-ben már a növénytan tanársegédje. 1874-ben doktorált bölcsészeiből, s a budapesti főreáliskola tanára volt. 1880-ban egyetemi magántanár, majd az 1884—85-ös tanévben Berlinben Braun Sándornál, Innsbruckban pedig Kerner Antalnál dolgozott. s mindkettő hatással volt rendszertani, illetve növényföldrajzi munkásságára- Számos kutatóutat tett az országban és külföldön is. Nagy értékű herbáriuma a budapesti egyetem növényrendszertani intézetébe került (a II. világháborúban nagyrészt megsemmisült). Csak élete végén nyerte el a régen megérdemelt tanszéket, s 1902-ben a kolozsvári egyetemen a növény- rendszertan tanára, majd a botanikus kert igazgatója. 1905. július 7_én halt meg. Kolozsvárott a házsongárdi panteonban temették el. A nagy tudós telhetetlen munkavággyal 874 tanulmányt írt- Mintegy kétezer új növényalakot írt le és nevezett meg, s ezek jelentékeny része ma is érvényes. Tisztelői számos növényfajt neveztek el róla. A litkei megemlékezésen és koszorúzáson egy lengyel diákcsoport is részt vett. Vongrey Béla vezetésével. A Dózsa út 24. szám alatti pedagógusház falán lévő emléktábla jelzi a nagy tudós szülőhelyét. A TKM salgótarjáni klubja tervezi, hogy születésének 150. évfordulójára az anyagi lehetőségektől függőLevelezőnk jelezte, a en vagy egy domborművet, vagy egy szobrot avatnak majd Litkén Borbás Vince emlékére. A klub vezetői tervezik azt is, hogy addig ösz- szegyűjtik a világhírű botanikus emlékeit, s az iskolában egy emlékfalat képeznek belőle. Célszerű volna, ha Borbás Vince tisztelői bárhol a megyében, de főleg a lit* keiek felkutatnák a nagy tudóssal kapcsolatos tárgyi emlékeket. iratokat, könyveket, s azt átadnák a litkei községi tanácsnak. (A/. iratokat nem kívánjuk örökbe venni, mert fénymásolatot tudunk róluk készíteni ) Borbás Vince szüleinek sírja a litkei temetőben van, melynek gondozása is nagyobb figyelmet érdemelne. Borbás Vince emlékét ápolni kellene gyermekeinknek és unokáinknak is. legalább olyan formában, hogy megszeretik természeti környezetünket, kirándulásokon. turistautakon keresik, gyűjtik azokat a növényeket, melyek még fellelhetők az Ipoly és Karancs közti térségben. Jó lenne, ha pedagógusaink is segítenék a diákokat környezetünk minél jobb megismerésében, s mindennapi életünk programja lenne a természet- és a környezetvédelem. Ez a táj nagy kincsek hordozója. Közel yz ipoly* tarnóci őslelet, mely világhírű. s remélhetőleg belátható időn belül Ipolytarnóc és környéke — beleértve az Ipoly völgyét is — felkerül majd Hollókő mellé a világ kulturális örökségének UNESCO-listájára is. Egyesületünk is fáradozik ezen, de Litke község lakossága is sokat tehet ezért a környezeti kultúra folyamatos formálásával. NÓGRÁD megkérdezte: Miért számolják a 70 éven felüliek útjait? A kormány korábbi döntését, amely szerint a hetven éven felüliek ingyen utazhatnak a Volán járatain, örömmel fogadták megyénkben is. Élnek is sokan a kedvező lehetőséggel. Ismerek több olyan személyt, aki például ebédelés céljából 20 kilométert utazik naponta a helyközi járaton. Sajnos sok idős embertársunknak a lehetőség nem adatott ehhez, egészségi állapotuk nem teszi lehetővé az ingyenes utazást. A szerkesztőségünkhöz küldött levelek is jelzik a kedvező fogadtatást, hiszen korábban nagyon meg kellett gondolni, hogy a kevéske nyugdíjból mennyi juthat az utazgatásra- „Most más a helyzet” — írják. „Meglepő viszont az. hogy újabban jegyet kapnak az idős utasok.” Véleményük szerint „sok papírt lehetne megtakarítani azzal, ha egy lapocskát kapnának és ez jogosítaná őket egész életükben az utazásra”. „Keresgéljük a személyi igazolványunkat a sokszor zsúfolt buszon és jó. hogy ehhez a gépjárművezetők türelmét is megkapjuk. Féltett iratainkra vigyázunk és érezzük a megértésüket” — írja pásztói levélírónk. Bogácsi Istvánné. Közérdekű javaslatai nyo- ván kerestük meg a Volán Nógrád Megyei Igazgatóságán Vérségi Pált. a személyforgalmi és kereskedelmi osztály vezetőjét. — Mi indokolja azt, hogy az ingyenes utazásra jogosult hetven éven felüliek újabban jegyet kapnak? — érdeklődtünk. — Felmérés — mondja tömören, majd hozzáteszi — nincs arról megközelítő adatunk sem, hogy valóban mennyien veszik igénybe ezt az állam részéről nyújtott szociális jellegű támogatást, Az itt szerzett ismeret kell a közlekedés szervezéséhez is- Ez a központi intézkedés a Volán vállalatok terhére született és számításaink szerint négymillió forint kiesést jelent csupán Nógrád megyében. — Az utasok azt is kérik, hogy ne a személyi, hanem■ más jellegű igazolvány legyen az utazásra jogot adó”. — Mi is javasoltuk egy központi jegy kiadását. Megjelenése várható is. Nem az idős utasok zaklatása tehát a cél, hanem a pontos felmérés és a mielőbbi végleges megoldás. A hetven éven felüliek útjai valóban meg vannak számlálva — most. — rácz — Irány a KKDSZ Egyöntetűen igazoltunk át A várakozás a munka rovására megy Idén áprilisban alakult meg a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. Ma tizenháromezer tagot számlál. Nógrádiban elsőként a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ ötvenhárom dolgozója döntött úgy, hogy csatlakozik a független szakszervezethez. A közművelődési intézmény ezekben a hetekben gyökeres változásokon megy át. Az ott dolgozó kollektíva körében többek között az is bizonytalanságot kelt, hogy még mindig nincs vezetőjük. Ezért is érdekes lehet döntésük oka. A miértekre Kun Zsuzsától a „ház” munkatársától kértem választ. — Mit várnak az új szak- szervezettől? Egyáltalán, honnan és mennyit tudnak a mozgalom céljairól, terveiről? — Személyesen vettem részt áprilisban az alapító kongresszuson. Négy szakma dolgozóit kívánja képviselni a szakszervezet : a múzeumokban, a levéltárakban, a könyvtárakban és a művelődési otthonokban dolgozókat. Országosan harmincezren tevékenykednek ezen a területen. A szakszervezetnek mondhatni előbb voltak eredményei, mint ahogy megalakult. Azok lettek a szervezet vezetői, akik a bérharcok, a változások szószólói voltak eddig is. (Ugyanakkor csupán két főállású alkalmazottja van a szak- szervezetnek, a titkár és egy adminisztrátor személyében.) A fő célkitűzés, hogy a kultúrát a jövőben ne a maradékelv alapján támogassák, ezzel a sor végére állítva azt, hanem kapja meg a társadalmi fontosságát megillető helyet. Természetesen a területen dolgozók is ehhez mérten legyenek megbecsülve. Egy példa. A szak- szervezet azért küzd, hogy a kultúra legyen adómentes. Ez azt jelentené, hogy az intézményeknél több forrás maradna, amivel gazdálkodni lehet, A másik fontos, mondhatni alapvető követelmény, hogy az állam legalább az intézmények fenntartási költségeit fedezze, mert enél- kül. saját erőből még a legfontosabb kulturális szolgáltatások sem biztosíthatók. A színvonalról ne is beszéljünk... Ebben a gazdasági környezetben, pénztelenségben persze küzdeni kell. Ezt vállalja a szak- szervezet. — Ügy tudom, már vannak eredmények. — Igen, például egy életbe lépett miniszteri utasítás, amely szerint művelődési intézményt csak szakirányú végzettséggel lehet vezetni. Sajnos, ez a követelmény eddig nem minden esetben teljesült. — A József Attila Művelődési Központ számára ez most időszerű kérdés. — Valóban. Am jobban szeretnénk, ha végre döntés születne, mert a várakozás már az érdemi munka rovására megy. Egyébként az intézményben dolgozók nagy érdeklődéssel fogadták a szakszervezeti toborzót. Persze az is hozzájárult, hogy meghívtuk Vadász Jánost, a KKDSZ országos titkárát, akitől első kézből kaphattunk információkat. Elmondhatom, hogy szinte - egyöntetűen igazoltunk át az új szak- szervezetbe, sőt az eddig „tartózkodók” is csatlakoztak. — Mi lesz az első feladat? — Egy új kollektív szerződés kidolgozásában kell részt vennünk. Az új szervezeti formában a régi — amikor még megyei és városi központ voltunk — már nem felel meg. — Úgy gondolja, lesz beleszólásuk? — Természetesen. Éppen ezért változtattunk szakszervezetet, hogy több legyen a beleszólásunk. — Számítanak még csatlakozókra? — A megyében sokan dolgoznak az említett területeken. Biztos, hogy többen felveszik majd vágy velünk, vagy közvetlenül a KKDSZ-szel a kapcsolatot. — cs — A cím alatti megállapítás ** igaz, s ennek ismeretében még inkább meglepő, hogy a járművek tulajdonosai milyen kevés figyelmet fordítanak a motortér, s általában a gépjármű tisztítására, az évek során elhasználódott elektromos vezetékek, csapok, üzemanyagcsövek stb. ellenőrzésére, szükség szerinti cseréjére. A tűzvizsgálati helyszíni szemlék alkalmával gyakran tapasztaltuk, hogy a kárt szenvedett autó erősen kifogásolható műszaki állapotban volt. Állításom igazolására ajánlom figyelmükbe az alábbi összehasonlító adatokat: 1988. évben Nógrád megyében 25 alkalommal pusztított tűz gépkocsiban, 940 000 forint kárt okozva. Ebben az évben már szintén 25 tűzeset keletkezett, de a tűzkár lényegesen megnövekedett, 1 millió 503 ezer forintra. Érdekes összehasonlítást tehetünk, ha megvizsgáljuk a gépjárművek típusait a következő megjegyzéssel, 1. Az esetszámok gyakorisága bizonyos típusok esetén magyarázható azzal, hogy ezt a típust (pl. Zsiguli) több mint 20 éve forgalmazzák Magyarországon. 2. Az ösz- szes Lada, VÁZ, Zsiguli típusokat „Zsiguli”, a Skoda típusokat „Skoda” stb., a többi típust is csak gyűjtőnevén, köznyelven használatos módon fogom megjelölni. Sok év tapasztalatai alapján a hasonló esetek megelőzése érdekében az alábbi megtartását javasoljuk az autótulajdonosoknak: — Rendszeresen ellenőrizze autója általános műszaki állapotát, távolítsa el az olajos, sáros szennyeződést a motortérből. — Az autó szerelését szakemberrel végeztesse el. — Az elektromos vezetékek állapotát rendszeresen kísérje figyelemmel, a túlbiztosítás tüzet okozhat. — Ellenőrizze — elsősorban a Zsiguli és Skoda típusú gépkocsiknál — a benzinvezeték állapotát. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy az AC-pumpa működtető karjával 5—6-ot rápumpál, figyeli, van-e szivárgás. Ellenőrizni kell a szorítóbilincsek állapotát, illetve a benzincsövet próbálják, meg lerántani. — Tartózkodjanak attól, hogy hideg jdőben a dízeltípusú gépjárművek, légfék esetén a fékcsövek melegítését nyílt láng segítségével végezzék. — Hosszabb úton kezének hozzáérintésével ellenőrizze a gumik hőmérsékletét. A lapos gumi köny- nyebben felmelegszik, míg a kemény gumi defekt okozója is lehet. — Garázsban tűzveszélyes folyadék társolása, tűzveszélyes tevékenység folytatása tilos! — A fenti pontokban foglaltak ellenőrzését a műszaki vizsgák, felülvizsgálatok alkalmával végeztessék el! Tűz keletkezése típusok szerint: 1988-ban 1989-ben ZSIGULI típusú gépkocsiban 11 12 DACIA tip. gépkocsiban 2 4 SKODA tip. gépkocsiban 4 2 POLSKI FIAT tip. gépkocsiban 1 2 TRABANT tip. gépkocsiban 1 1 Egyéb szocialista tip. gk.-ban 4 2 Nyugati típusú gépkocsiban 2 2 A leggyakoribb keletkezési okok: elektromos áram, rövidzárlat, túlórám 13 6 nyílt láng használata 1 2 dohányzás . — 2 gyújtogatás 1 1 robbanás-lobbanás 1 — egyéb — műszaki meghibásodás 9 „ 13 ismeretlen ““ 1 „Az autó nagy érték” — idézhetném kezdő soraimat: Javasoljuk önöknek ezért, hogy e jelentős érték védelmére előre vásároljanak minimum 2 kg-os halonnai; vagy 3 kg-os porral oltó, vagy ennél nagyobb teljesítményű tűzoltó készüléket. Birtokában, alkalmazásának ismeretében, de mindenekelőtt javaslataink végrehajtása esetén megelőzhetik a tűz bekövetkezését. Gerdelics József tűzoltó százados megyei parancsnokhelyetes Dobroda-völgyi idill : félfarmerek... „ Üj utakat keresnek a karancslapujtői té- eszben. Járhatót, meg olyan olcsót, hogy nerok- ikanthassa meg a szövetkezeti általános költség. Szabadvállalkozásúnak nevezik ezt a javából: szarvasmarhát tenyésztenek, húst és tejet termelnek : félfarmer módon... A háztáji ágazat azon törekvése, hogy végre „sínre” tegye, eredménnyel egyengesse a farmergazdálkodás felé vezető göröngyös utat — egyre sikeresebb! Jó megoldásnak látszik, hogy a szövetkezet a beruházó, a kivitelező pedig a vállalkozó. Vállalkozási szerződés szabályozza a kötelezettségeket, a jogokat: — törvényes garanciával. Nos, akinek kedve és bátorsága volt, az vállalkozhatott. Kapott fejőstehenet, legelőt, alomszalmát, még férőhelyet is, ha Szükségét látta. A háztájisok a vállalkozó jelenlétében vásárolják fel a kívánt tejelőmarhákat, amely után darabonként havi 200 forint bérleti díjat fizetnek a téesznek. — Ha a tehén borjad- zik, ellés után 10 napra kilogrammonként 100 forintért saját tulajdonba veheti. Dúsfüvű legelőt bérelhet, az alomszalmáért napi folyó áron kell fizetni. A tej és a szerves, trágya saját haszna. Ha a vállalkozó ügyes, 10—15 darab tehénlétszám után 180—200 ezer forint tiszta jövedelmet vallhat magáénak — adómentesen. Nem követelmény a tsz- tagság, hiszen szabad vállalkozásról van szó. A társadalombiztosítást, az SZTK-t saját maguk fizetik a vállalkozók. Az is igaz, ha több forint csurog a bukszába, mint az adómentesség határa, akkor bizony fizetni kell az államkasszába is. Ez a Vállalkozó felelőssége. Vannak már szép számmal vállalkozó polgárok, különösen Ka- rancsberény községben, de másütt is. Tíznél több vállalkozónál közel száz darab fejősmarha van. A háztájisok szeretnék tovább bővíteni a vállalkozók számát, amelyek a későbbiekben komoly alapját képezhetnék az önálló farmergazdálkodásnak. Mert erre igény és gyakorlat is van már, csupán az esélyegyenlőség jogi megfogalmazása késik. A jégkorszakban elpusztult á marhánál is nagyobb mamut, de a kis bolha fittyet hányt a halált lehelő irtózatos fagynak: élve maradt a barlangok mélyén megbúvó ősemberhordák szőrzetében. Innét ered az „okoskodó tudósok” ama példázata, hogy a mai jégkorszak viszontagságait nem tudják elviselni a mamuttá fejlődött szövetkezeti közösségek, s csak a kisgazdaságok (bolhák) képesek ellentállni a szabályozók — köztük az adó — termelést, fejlődést bénító hatásainak. No, de a példázatnak a másik oldala is igaz. A „köldökzsinór” (vál- lakozási szerződés) szoros és biztonságos kapcsolatot jelent a zilált földi életben: közös biztonságot, közös érdeket, valós életet — külön-külön is (!) mint a jégkorszakban a hordák életet adó testmelege a bolhák esetében... (g — 1) Égő gépjármüveinkről Az autó nagy érték, többségűnknek évekig kell dolgoznia a legolcsóbb — hazánkban megvásárolható — típusért is.
