Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

MAI AJÁNLATUNK ' KOSSUTH RADIO: 8.20: A hét zeneműve Wagner: Rienzi ö.afl: A hét költője: Keresztúry Dezső mikrofonnál : a költős Vidéki képek Elmondja: Papp Jànçs és Szabó Gyula 9.00: Napközben Zenés délelőtt 11.05: Népzenei együttesek felvételeiből 11.34: Tersánszky Józsi Jenő ismeretlen naplója 12.45: Egy hazában Nemzetiségi vagy idegen nyelv 13.00: Klasszikusok délidőben Magyar előadóművé­szek albuma 14.05: Értékmegőrző — Min­dennapi történelem 14.35: Kóruspódium 15.00: Az olvasás gyönyörű­sége Hegedűs Géza előadás- sorozata: Janus Panno­nius 15.30: Zenei tükör Kérdések, feleletek, újdonságok, érdekes­ségek 16.15: Zeneiskolásoknak zeneiskolások muzsi­kálnak 16.30: Nyitnikék — Kis­iskolások műsora 17.00: Eco-mix — Gazdasági magazin 17.30: Beszélgessünk zenéről 18.05: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk Művészet- és művelődés­kritika 19.15: Sportvilág 19.40: Martin János nép­dalokat énekel 19.50: Gong 20.03: Rádiókabaré Kft. 21.03: Születésének 75. év­fordulóján Udvardy Tibor opera- * áriákat énekel 21.33: A Magyar Rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével 22.00: Hírvilág Hírek — tudósítások — kommentárok — sport 22.33: Halló, itt vagyok! A telefonnál : Szilágyi János 23.30: Haydn: D-dúr (Óra) szimfónia No. 101. PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: Aranylemezek 9.05: Zsebrádió-színház bemutatója Tarhonyát vagy rizsát? — kishangjáték 9.31: Az operaház fantomja Részletek Lloyd Webber zenés játékából 10.00: Magyarán szólva — Nyelvőrködés 10.15: A heavy metal ked­velőinek Bemutatjuk Gary Moore 1989-es lemezét 11.05: Hogy tetszik lenni? — Nyugdíjasok műsora 11.35: Balaton-rádió 12.53: Kis magyar néprajz — A verpeléti dohány 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . (Élő) A Rádió kívánság- műsora 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség Ifjúság — politika — kultúra 18.30: Popregiszter 19.05: Csókolózni jó, jó, jó?.. . Pontosabban: kell-e lépten-nyomon puszit váltani 20.00: Lakatos Antal dzsesszegyüttese játszik 20.30: Nóták 21.05: Bemutatjuk Csepregi Éva új nagylemezét 22.00: Operetthistóriák — XII/il. rész Rátonyi Róbert műsora 23.20: Slágerfilmek- filmslágerek BARTÓK RADIO: 9.06: A délnémet rádió szimfonikus zeneka­rának hangversenye a stuttgarti Beethoven- teremben 10.25: Dózsa-arc —- Farkas Árpád versei \p.30: Könyvek és kották között 11.00: A sevillai borbély Részletek Rossini vígoperájából 12.05: Zenekari muzsika 13.00: Kilátó 13.45: Striggio: A patak partján mosó nők csivitelése 14.00: Két kvartett 14.30: Kodály: Háry János Daljáték négy kaland­ban elő- és utójátékkal 17.20: Fischer Annie zongo­rázik — XX/18. rész Schumann-művek 17.55: A budapesti kamara- együttes felvételeiből 18.30: A hét zeneműve Wagner: Rienzi 19.05: Barokk muzsika 19.51: Vokális zene 20.54: Filozófus, történész, politikus 130 éve született Jean Jaurès 21.24: A Montreux-veveyi fesztivál — 1988. VII/3. rész 22.40: Fekete Afrika zenéjéből V/3. rész: Királyságok a múlt ködében 23.05: A másodrendű vádlott: Lázár Brankov 2. rész MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55 : Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. Tel.: 35-510. 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.55: Ütinform (országos és körzeti). 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.55: Napi ösz- szefoglaló és a másnapi mű­sor ismertetése. Szerk.: G. Tóth Ferenc. MAGYAR TELEVÍZIÓ; TV 1. 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíja­soknak 9.10: A korona ékköve. Angol tévéfilmsorozat. 10.55: A HÉT (ism.) 11.55: Delta 12.20: Képújság 15.25: Hírek 15.30: Déli videoújság 15.40: Stíri. Hírek román nyelven. 15.45: Egy szó, mint száz. Nyelvi fejtörőjáték. 16.30: öttusa-világbajnokság. Váltóverseny. 18.15: Számadás Gazdasági negyedóra 18.30: Három nap tévémű­sora. 18.40: Reklám 18.50: Esti mese 19.00: Üj cim-cim 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: családi kör 21.05: Panoráma 21.50: Reklám 21.55: Az üvegszobrász 22.20: Népdalkórusok 22.25: Híradó 3. TV 2.: Berkes Zsuzsával és Dombóvári Gáborral. 17.00: Képújság 17.05: Tv 2. Benne : Reklám, riportok, időjárás, zene. 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora. 18.00: Hétfőn hatkor. 18.25: Gyerekeknek! 18.50: Tv 2. 19.00: A Forsyte Saga. FF. Angol családregény. 19.50: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora. — Budapest — Pécs — Szeged. 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport. Kb. 23.00: Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 16.55: Katonák műsora 17.45: Pozsonyi magazin. 18.20: Publicisztikai műsor. 19.00: Esti mese. 19.30: Híradó 20.00: A kék katedrális. Tv-játék. 21.05: A kvandzsu város. Feliratos koreai film. 22.20: Dokumentumsorozat. FF. 2. MŰSOR: 14.20: Gyerekeknek és szü­lőknek az iskolai év első napján — mese­film, szórakoztató, művelődési műsor. 16.50: A nap percei. 17.05: A mi városunkban él Gulliver. Tévéfilm. 18.20: Mesefilm. 18.30: A hét eseményei ma­gyar nyelven. 19.00: Jó tanácsok. 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Pavol Sochan. Dokumentumfilm. 20.30: Sportvisszhangok. 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Beszélgetés az isko­láról. 22.45: Az új paci fik. Angol dokumentum- sorozat. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. : A magányos ügynök (16). Szí­nes, szinkronizált angol ka- landfilm-vígjáték. — Kamara: Disznó szerencse. Színes, szinkronizált NDK-beli film­vígjáték. —- Kohász: A hekus. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — József Attila Kert: Rain Man (Esőember), színes, szinkronizált amerikai film. Balassagyarmati Madách : Fél 4-től: A medve. Színes, szink­ronizált francia kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A légy (16). Színes amerikai horror. — Madách Kamara: Narajama balladája (16). Szí­nes japán film. — Bátonyte- renyei Petőfi : Túsztörténet. Színes magyar film. — Pásztó: Kantoni futár. Színes; szink­ronizált kínai akciófilm. — Szécsény: Dirty Dancing (Pisz­kos tánc), színes, zenés ame­rikai film. -- Karancslapujtő: Szuperhekusok. Színes, szink­ronizált olasz kalandfilm. — Jobbágyi: Az első feladat — Rendőrakadémia II. Színes, szinkronizált amerikai film­vígjáték. — Nagylóc: Szünidei matiné: Ágyúgolyófutam. — Érsekvadkert : Bűnvadászok. Színes, szinkronizált olasz krimiparódia. — Rétság: Coc- tail. Színes, szinkronizált ame­rikai film. NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT mám ■ PP Olyan a fiintem, amilyen vagyok A legjobb operatőri munkáért pp Fiatal ember, mégsem kez­dő. 1972-ben lépte át először a Magyar Televízió kapuját, és a kijevi főiskolai éveket leszámítva mindig is ott dol­gozott. Igazában csak egy dologban járatlan még: so­hasem nevezett fesztiválra, nem leste az eredményhir­detés pillanatát, nem ké­szült a díjátvételi ceremó­niára. így esett, hogy Hor­váth Miklós, a 28. miskolci televíziós fesztivál legjobb­nak ítélt operatőre távirat­ból értesült a kitüntető cím elnyeréséről. Az ünnepélyes pillanatokban a Parlament­ben forgatott, mert a meg­tiszteltetés szép dolog, de a beosztáson már nem lehetett változtatni. Harmincnégy évesen ezen a pályán senki sem tekint­hető még a szakma nagy öregjének, de azért van már mire visszatekintenie. A mo­dell, az Inna Csurikováról készített portré, a Japánban felvett Zen buddhizmusról szóló ismeretterjesztő film, vagy a szovjet film történe­tét bemutató sorozat, mind­mind újabb jelentős állomá­sa az önállósulásnak, az ösz­tönös és tanult filmkészítési technikák, világítási és ka­merahasználati trükkök ki­próbálásának. A televízió pedig óriási lehetőség: az egyik nap sportot közvetít­het, ahogyan azt az olimpia idején tette, másnap már egy tudományos magazinmű­sorban dolgozik, harmadik nap akár a színházból, a szí­nészek megunhatatlan vilá­gából adhat képet. Az Ultimátum, a díjazott alkotás megrázó, és felkava­ró élményekből született. A társadalom perifériájára szo­rult, önkényes lakásfoglaló­kat kísér a kamera, meg­szólalnak a ■ „bűnösök”, a kilakoltatást végző hatósági emberek, látjuk az igazi ál­dozatokat: a vétlen gyere­keket. „Végig, a forgatás alatt az az ellentmondásos érzésem volt, hogy sajnálom ezeket, sokszor a saját hibá­jukból reménytelen helyzetű embereket, igazat mégsem adhatok nekik. Ezt az ellent­mondást, a bennem kavargó, váltakozó érzelmeket igye­keztem a képekben vissza­adni — mondja, amikor a filmről beszélgetünk. — Ál­talában nagyon fontosnak tartom az emberi kapcsola­tokat, én csak jó légkörben, barátok között tudok dolgoz­ni. Az operatőrnek alkalmaz­kodnia kell szinte valameny- nyi munkatársához, persze elsősorban a rendezőhöz, hi­szen az ő elképzeléseit való. sítom meg a képi hangulat megteremtésével. És ma már nem divat a lélekről beszél­ni, pedig anélkül csak szép színes fényképeket lehet csi­nálni, üres, semmitmondó filmek születnek. A filmem olyan, amilyen én vagyok, itt azonnal lelepleződik, aki nem őszinte.” Először mesél magáról új­ságírónak — így, hát egy kicsit zavarban van. Nem szokott hozzá, hogy tervek, ről, álmokról kérdezzék. Csak azt tudja, fontos, hogy megmutathassa magát, hogy kipróbálja, mire képes, ha színészekkel játékfilmet ké­szíthet. Vágyott rá, hogy nyerjen, de nem hitt benne, hogy sikerül. Pedig a vágyak néha teljesülnek. R. A. AZ INTELLIGENCIA Az intelligencia — leegy­szerűsítve — a szellemi al­kalmazkodóképességet jelen­ti: az ember (vagy állat) képességét új ismeretek ke­resésére, befogadására, meg­tartására, és ezeknek a szükség kívánta csoportosí­tására, majd új feladathely­zetekben való sikeres alkal­mazására. Az intelligencia szintje egyénenként rendkívül el­térő lehet, vannak kiemel­kedően intelligens és van­nak fogyatékos vagy elbu- tult emberek. Ha számszerű­en, úgynevezett intelligen­ciahányadossal (IQ-val) fe­jezzük ki az intellektus színvonalát, ez még jobban látható. Az egyik oldalon van az értelmi fogyatékosok (oligofrének) 0-tól 68-as IQ- ig besorolható teljesítménye. 68-as pontszám felett igen alacsony, majd alacsony in­tellektuális teljesítményről beszélünk. A középső, átla­gos intelligenciaövezet 90— 110-ig terjed. Ennél maga­sabb teljesítményt átlag fö­lötti, magas, igen magas és kiemelkedő intelligenciaként emlegetünk. Az intelligencia fokát a mindennapi életben gyakran megbecsüljük, de pontosan megmérni csak lélektani tesztekkel lehetséges. A többféle próba közül ha­zánkban Wechsler 1939-ben Amerikában és Németor­szágban kidolgozott komplex intelligenaiatesztjének ma­gyar változatát alkalmazzák leggyakrabban. Gyermekek­nél használatos formáját HAWIK-nak nevezik, a fel­nőtteket a MAWI-teszttel vizsgálják. A Wechsler-teszt körülbe­lül egy óra hosszáig tartó, szakképzett pszichológus ál­tal végzett, bonyolult négy- szemközti vizsgálat. Tíz részpróbából, közte elméleti és gyakorlati feladatokból áll: vizsgálják többek között a számolási gondolkodást, az általánosító-fogalomalkotó képességet, a lényegmegra­gadást, a konstruktív, azaz részéket egységbe illesztő készséget stb. Az eredmé­nyek pontozása, értékelése, megfelelő statisztikai — életkori — átlagokhoz való hasonlítása után születik meg az IQ- és néhány egyéb tesztmutató. Ezekből nem­csak a vizsgált személy in­telligenciaszintje. hanem ezen belül az elméleti és gyakorlati képességek ará­nya, egyes szellemi részfunk­ciók esetleges hiányossága, veleszületett gyengeelméjű- eknél a fogyatékosság foko­zata, és az agyi károsodás­ban szenvedő betegeknél a szellemi hanyatlás mértéke, jellege határozható meg. Az intelligencia öröklődé­se és fejleszthetősége gyak­ran vissza-visszatérő kérdés. Az elérhető szellemi szín­vonalunkat az öröklődés ala­pozza meg : kimutatható, hogy értelmi fogyatékos szülők utódai között sokkal több az oligofrén gyermek és megfordítva, okos szülők gyermekei közt általában több az értelmes. De ilyen bonyolult emberi képesség- együttesnél nem érvényesül mechanikusan a hozott ge­netikai program. A gének­ben tárolt lehetőségeket csak a környezeti hatások bontakoztatják ki ; megfelelő oktatási-nevelési módszerek és nyitott, igényes környezet híján azok csírájukban el­sorvadnak. Másfelől : szeré­nyebb képességekkel érke­zett, vagy kisgyermekkori agyi károsodást szenvedett gyermekek is fejleszthetők bizonyos mértékig. Legjobb természetesen az. ha mind­két oldal — a megfelelő örökítő anyag és a kellő nevelés — is adott. Ha a lakosságban kicsj a jó képességű emberek ará­nya, az mindenkire nézve káros. A tanulság kettős- Egyfelől a családtervezésben jó lenne, ha értelmi fogya­tékos személyek egy gyer­meknél töhbet nem vállal­nának. Másfelől a képzés­ben, az iskolában az okta­tás hatékonyságát valami módon növelni kellene; és nem utolsósorban a szülők­nek a széles körű érdeklő­dést. a gondolkodásbeli nyi­tottságot, sokoldalúságot, a szellemi igényességet köve­tendő értékké kellene tenni­ük gyermekeik számára. I. P. Babonás embertársaink körében a legismertebb bajt hozó nap a péntek, főleg akkor, ha tizenhar­madikára esik. Franciaor­szágban — egyes néprajz­kutatók szerint — állító­lag nem egy helyen ágy­ban töltik a napot, job­ban mondva igyekeznek át­aludni, gondolván, hogy így kevesebb veszedelem les rájuk. A statisztikák szerint minden „péntek 13.” az USA-ban 250 mil­lió dollár kárt okoz, azok­nak - az alkalmazottaknak a „jóvoltából”, akik ezen a napon nem hajlandók bemenni a munkahelyükre. innen-onnan Családtagjainkat, bará­tainkat, munkatársainkat legtöbbször becenevükön szólítjuk meg. Világhírű zeneszerzőnk, Bartók Béla vezetékneve is tulajdon­képpen becézett férfinév, méghozzá a Bertalan ke­resztnévből ered. Hasonló formát mutat Istvánból az Istók, Erzsébetből az Er- zsók, Mihályból a Miihók. A Bertalannak a Bertók és a Bartók alakján kí­vül még számos becézett formája maradt meg a csa­ládnevekben. Ilyen például a Barta, Bara, Bartalos, Bartos, Berde, Berkes és a Berkó is. Dli/áron sem szünetelt Folyamatosan működik Földi Péter festőművész alkotó­köre, Somoskőújfaluban. A nyár folyamán a foglalko­zásokon részt vettek általános és középiskolás fiata­lok, valamint nevesebb képzőművészek is. Az új tan­évben tovább mélyítik ismereteiket, gazdagítják tech­nikájukat a fiatalok. Fotó: Földi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom