Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-11 / 214. szám

XLV. ÉVF.. 214. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. SZEPTEMBER 11.. HËTFQ A harmadik pártértekezlet Salgótarjánban Hosszú vita után döntésképtelenség Élénk véleménycsere a helyzetelemzésről — Érdekek és korosztályok szószólói Bírálják a megyei pártbizottság döntését — Vizsgálják az érdektelenséget tanúsító küldöttek felelősségét Egész napos vita után lehangoló módon szakította félbe munkáját szombaton az MSZMP városi pártér* tekezlete Salgótarjánban: csaknem 30 vélemény­nyilvánítást követően semmiféle döntésre nem volt lehetőség, a pártfórum ugyanis határozatképtelennek bizonyult. A megyeszékhely pártértekezleteinek 3. fordulójában nem kevesebb munkát kellett elvégezni, mint az 1988. májusi pártértekezletet követő időszak helyzetelemzése, s a későbbi politikai program alapját adó állásfoglalás-tervezet kialakítása. E dokumentu­mok mellett, (amelynek főbb megállapításait a NÖG- RÁD pénteki számában közreadtuk), a vitát megha­tározták egyéb felhívások is. A pártértekezlet kez­dete előtt hozzájuthattak a küldöttek a Salgótarjáni Kohászati Üzemek küldöttcsoportjának állásfogla­lásához, kiosztották a salgótarjáni reformkor állás- foglalását is. A vita előtt pedig elhangzott a kérés: mondjanak véleményt a párt időközben napvilágot látott programtervezetéről, illetve a Történelmi utunk című dokumentumról. A maratoni vitában réte­gek, korosztályok, platfor­mok, érdekképviselete csa­pott össze, nem egyszer szenvedélyes hangon megfo­galmazva a mondandót. A vita a korábbiaknál mégis megfontoltabbnak bizonyult, ezért kiváltképpen~s3}nál'atos a küldöttek jó részének ér­dektelensége. „Sok az üres hely” — az elnöklő FÜZE­SI ISTVÁN pb-titkár a meg­nyitójában tette ezt a meg- jegv zést. A mandátnmvizs­gáló bizottság későbbi jelen­téséből pedig kiderült, hogy a 289 szavazati jogú kül­döttből és pártbizottsági tag­ból 193-an vannak jelen, a szükséges kétharmados több­séget gyakorlatilag egy plusz fél emberrel igazolták a je­lenléti ívek. PLACHY PÉTER, a~värosi . pártbizottság első titkára a közreadott dokumentumok­hoz rendhagyó szóbeli kie­gészítőt tartott. Nem arról győzködte a küldötteket, hogy a lehető legjobb el­képzeléseket vetették papír­ra. A helyzetelemzés nyitott és nyílt, kész a vélemények fogadására. Vitára késztető mondandója megfogalmazta, hogy a tét nagy, jelentősek a feszültségek. Az útkeresés számos áramlatot a felszín­re hozott, nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy igen sokan megélhetési gondok­kal küszködnek. Alapvető elvnek nevezte, hogy kriti- kusság, tiszta szándék, őszin­teség és nyíltság jellemez­ze a helyzetelemzést. Nem feledhetők e mellett az el­múlt 40 év becsülendő ér­tékei, az elkövetett hibák­kal azonban — beleértve a pártbizottság mulasztásait is — szakítani kell. Így ér­hető el, hogy változtatni lehet a város, a megye sor­sán. Az élénk véleménynyilvá­nításra jellemző, hogy a csaknem 30 hozzászóló je­lentős részének a mikrofon­nál kellett maradni, hogy válaszoljon a hozzászólása nyomán feltett kérdésekre. Csáki Benjámin (belváros, III.) írásban adta be hoz­zászólását, majd elkezdődött a sokórás vita. GÄJDÄR GÉZA (Nógrád Volán) több más mellett fölhívta a figyelmet arra, hogy az alapos önvizsgálatig nem mindenki jutott el, a téves út pedig időveszteség­gel jár. A felelősség kér­désének elemzése után ki­tért arra is, hogy nem a sokszínűség, hanem a kompromisszumkészség hiá­nya a baj. Egy-egy áramlat ki akarja sajátítani az MSZMP-t, s a párt akkor lesz akcióképes, ha politiká­ját a tagság is alakítja. CZENE GYULA (Petőfi Ált. Isk.), érvelése szerint olyan párt kell, amely a vá­lasztásokon is sikerrel fel­tudja venni a harcot. A to­vábbiakban éles hangon kri­tizálta a megyei pártbizott­ság legutóbbi döntését, mi­szerint négy kongresszusi küldöttet választott. A nyílt­ság mellőzésével meghozott döntést óriási presztízs- veszteségnek nevezte. Je­lezve, hogy a reformkörök által szabálytalannak tar­tott választás miatt az or­szágos mandátumvizsgáló bizottsághoz fordulnak. Egyben javasolta, hogy a városi pártértekezlet hatá­rolja el miagát a megyei (Folytatás a 2. oldalon.) SZDSZ-nagygyűlés Balassagyarmaton Egyenlő esélyeket a választásokon! Szombaton délután 5 órakor tartotta programismertető nagygyűlését a Szabad Demokraták Szövetsége Balassagyar­maton a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. Az esemény meg­hívott vendégei között szerepelt Rajk László építész, az SZDSZ szóvivője, Solti Ottilia szociológus. Haraszti Miklós író. a Beszélő szerkesztője és Kőszeg Ferenc tanár, az SZDSZ ügyvivője. Sajnos Solti Ottilia betegsége, Rajk László egyéb fontos elfoglaltsága miatt nem jelent meg Ba­lassagyarmaton. Ez utóbbi érvelés némiképp meglepő, mert a meghívókat nem olyan régen nyomták. Azon kívül az ilyen hivatkozásokat a hatalom képviselőitől lehetett ez idáig hallani. Elsőként Haraszti Miklós emelkedett szólásra. Mon­dandóját 1956 elemzésével kezdte. A népforradalom után véres megtorlás kö­vetkezett, majd társadalmi békeként emlegetik a kö­vetkező évtizedeket. Nyu­gaton úgy is értékelték ezt az időszakot, hogy elége­dettek voltak az emberek. Ezért hatott meglepetésként a világon, hogy hirtelen ösz- szeomlott, összetört az idil­li kép. Haraszti Miklós kétségbe vonta, hogy a Kádár-kor­szakot valaha is legitimnek fogadták el az emberek. Ezzel együtt el kell is­merni : bizonyos törvényes­ség is volt. Csak azt bün­tették, aki csinált valamit. Ez a rendszer a fejlődést mindig a többi kommunis­ta országhoz mérte. Ha­raszti nemzedéke hazugsá­gokban nőtt fel. Apolitifcus nevelés volt a jellemző. Akik nem tudtak belenyu­godni ebbe, azok hozták létre a szamizdatokat, lét­rejött a demokratikus el­lenzék. Kezdetben nem vált széles mozgalommá, mert jó oka volt az értelmiség­nek hallgatni. Az első időben a Beszélő köré csoportosult az ellen­zék. A 80-as évek elejétől- közepétől világossá vált a felismerés, hogy a rend­szer elérkezett a lehetősé­geinek a végéhez. A hata­lom tűzoltómunkával pró­bálkozott, eredménytelenül. 1985-ben be kellett ismer­ni: a „gazdasági csodának” vége van. Gorbacsov szín­relépésével a reformok el­kerülhetetlenné váltak. A kommunista párt re- formszámya gyorsan kap­csolt, s átvette az ellenzék jelszavait. A Beszélőben 1987-ben megjelent ellen­zéki program szinte szóról szóra azonos a Pozsgay ál­tal képviselt programmal. Azonban ez sem segített. Az MSZMP hatalma saját szemében sem legitim má­ra. A magyar nép most megvalósíthatja a demokrá­ciát. Ki a kommunista párt­tal a termelésből! — ezzel a szlogennel zárta beszédét Haraszti Miklós. Kőszeg Ferenc ügyvivő el­mondta, hogy kevesen tud­ják az emberek közül, tu­lajdonképpen milyen is volt a kádári liberalizmus. S, hogy mennyire nyomta, zak­latta az embereket. Ennek alátámasztására helyi, sze­mélyes példákat említett: Samu doktort, Bilecz End­rét és dr. Kakukk Attilát rengeteg atrocitás érte az elmúlt időszakban Nóg­rád ban. Az egyeztető tárgyaláso­kat mindenki szükséges­nek, fontosnak tartotta. Az SZDSZ is azt vallotta, vall­ja a mai napig: kellenek a tárgyalások. Igen ám, de a tárgyalások során a kom­munisták az egyik nap tett ígéretüket, a másik nap (Folytatás a 2. oldalon.) Mi tagadás: elégedetlenek vagyunk egypáran mám- % lasz rokonaink miatt, hogy egyikükben sem volt kedv a vándorláshoz, nem indultak világgá, s most gazda- $ gon adakoznának az itthonmaradottaknak. Például | vehetnének sógornak, komának Suzuki autót, amely ! típusokból vasárnap és ma látható bemutató Salgó- ■ tarjánban. Lapunk 8. oldalán képes beszámolónkkal ' invitáljuk önöket is a térre. Bútorbutik Tarjánban Mily sokon is vagyunk, kik irigykedve gondolunk ngv- egy új üzlet láttán a tulaj­donosra: megcsillannak a gazdagodás lehetőségei, az önállóság adta kedvező munkaköri helyzet és még más-más csábító mozzanat csiklandozza lelkünket: Pedig belevágni nem könnyű a vállalkozásba. Igaz, hogy pénz (ez lehet hitel is!) kell hozzá, de az elhatározás a döntő. S talán ez hiányzik legtöbbünkből. Lapunk 5. oldalán egy új bútorbutikba pillantunk be. , Requiem egy fúvószenekarért Kinek kell Salgótarjánban a fúvószene? Legfeljebb ! annak a kétkezi dolgozónak, akit zenés ébresztővel j köszöntöttek bányásznapon. Dehát miért nem a meg­szokott helyen, a salgótarjáni Bányász Művelődési j Házban fújja a mar sot a Salgótarjáni Hányó sz Fúvós- j zenekar? A fenntartó szerinti megoldás: jolvadjon be a tarjáni együttes a bátonyi zenekarba, pedig köztu­dottan a megyeszékhelyi zenekar a kvalifikáltabb, és ' járjon le oda próbára. (Balladái hangvételű ripor- j tunk a 4. oldalon-) Suzuki-bemutató Az AE klubok szécsényi találkozója Kikapaszkodhatunk-e az önmagunk ásta veremből? Vannak emberek, akik ezért, vagy azért vagy egy­szerűen miden külső és bel­ső indíték nélkül a pohár­hoz nyúlnak. Sokuknak nincs akaratereje, s szép lassan alkoholistává válnak, az élet perifériájára sodródnak. Ha megpróbálnak kikapaszkodni, az önmaguk által ásott „ve­remből” egyedül támogatás, megértés, segítő kezek nél­kül nagyon nehéz. segít, tanácsot ad azoknak« akik önerejükből egyedül képtelenek szakítani az ivás- sal. Ezekben az emberekben, a klubok példaerejű gazdag, színes kulturális, közösségi programja felkelti az érdek­lődést a szabad idő tartal­masabb eltöltése iránt. A közösség léte, a törődés szándékának kérdése nagy hatást gyakorol rájuk. Az alkoholellenes klubok ezeknek az embereknek nyújtanak segítséget a talp- raállásban, a társadalmi be­illeszkedésben. A klubok­nak zömével olyan tagjai vannak, akik életük egy rö- videbb vagy hosszabb sza­kaszában rabjai voltak az alkoholnak, de szakítottak vele. A közösség szívesen Az alkoholellenes klubok megyei találkozójának is va­lami ilyesmi a küldetése. Az idén a szécsényiek voltak a IV. megyei találkozó házi­gazdái. Szombaton Rárós- pusztán az ifjúsági táborban találkoztak a megye 6 klub­jának résztvevői. Ott voltak a családtagok, a feleségek, a gyermekek; a helyes út (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom