Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-11 / 214. szám
XLV. ÉVF.. 214. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. SZEPTEMBER 11.. HËTFQ A harmadik pártértekezlet Salgótarjánban Hosszú vita után döntésképtelenség Élénk véleménycsere a helyzetelemzésről — Érdekek és korosztályok szószólói Bírálják a megyei pártbizottság döntését — Vizsgálják az érdektelenséget tanúsító küldöttek felelősségét Egész napos vita után lehangoló módon szakította félbe munkáját szombaton az MSZMP városi pártér* tekezlete Salgótarjánban: csaknem 30 véleménynyilvánítást követően semmiféle döntésre nem volt lehetőség, a pártfórum ugyanis határozatképtelennek bizonyult. A megyeszékhely pártértekezleteinek 3. fordulójában nem kevesebb munkát kellett elvégezni, mint az 1988. májusi pártértekezletet követő időszak helyzetelemzése, s a későbbi politikai program alapját adó állásfoglalás-tervezet kialakítása. E dokumentumok mellett, (amelynek főbb megállapításait a NÖG- RÁD pénteki számában közreadtuk), a vitát meghatározták egyéb felhívások is. A pártértekezlet kezdete előtt hozzájuthattak a küldöttek a Salgótarjáni Kohászati Üzemek küldöttcsoportjának állásfoglalásához, kiosztották a salgótarjáni reformkor állás- foglalását is. A vita előtt pedig elhangzott a kérés: mondjanak véleményt a párt időközben napvilágot látott programtervezetéről, illetve a Történelmi utunk című dokumentumról. A maratoni vitában rétegek, korosztályok, platformok, érdekképviselete csapott össze, nem egyszer szenvedélyes hangon megfogalmazva a mondandót. A vita a korábbiaknál mégis megfontoltabbnak bizonyult, ezért kiváltképpen~s3}nál'atos a küldöttek jó részének érdektelensége. „Sok az üres hely” — az elnöklő FÜZESI ISTVÁN pb-titkár a megnyitójában tette ezt a meg- jegv zést. A mandátnmvizsgáló bizottság későbbi jelentéséből pedig kiderült, hogy a 289 szavazati jogú küldöttből és pártbizottsági tagból 193-an vannak jelen, a szükséges kétharmados többséget gyakorlatilag egy plusz fél emberrel igazolták a jelenléti ívek. PLACHY PÉTER, a~värosi . pártbizottság első titkára a közreadott dokumentumokhoz rendhagyó szóbeli kiegészítőt tartott. Nem arról győzködte a küldötteket, hogy a lehető legjobb elképzeléseket vetették papírra. A helyzetelemzés nyitott és nyílt, kész a vélemények fogadására. Vitára késztető mondandója megfogalmazta, hogy a tét nagy, jelentősek a feszültségek. Az útkeresés számos áramlatot a felszínre hozott, nem hagyható figyelmen kívül, hogy igen sokan megélhetési gondokkal küszködnek. Alapvető elvnek nevezte, hogy kriti- kusság, tiszta szándék, őszinteség és nyíltság jellemezze a helyzetelemzést. Nem feledhetők e mellett az elmúlt 40 év becsülendő értékei, az elkövetett hibákkal azonban — beleértve a pártbizottság mulasztásait is — szakítani kell. Így érhető el, hogy változtatni lehet a város, a megye sorsán. Az élénk véleménynyilvánításra jellemző, hogy a csaknem 30 hozzászóló jelentős részének a mikrofonnál kellett maradni, hogy válaszoljon a hozzászólása nyomán feltett kérdésekre. Csáki Benjámin (belváros, III.) írásban adta be hozzászólását, majd elkezdődött a sokórás vita. GÄJDÄR GÉZA (Nógrád Volán) több más mellett fölhívta a figyelmet arra, hogy az alapos önvizsgálatig nem mindenki jutott el, a téves út pedig időveszteséggel jár. A felelősség kérdésének elemzése után kitért arra is, hogy nem a sokszínűség, hanem a kompromisszumkészség hiánya a baj. Egy-egy áramlat ki akarja sajátítani az MSZMP-t, s a párt akkor lesz akcióképes, ha politikáját a tagság is alakítja. CZENE GYULA (Petőfi Ált. Isk.), érvelése szerint olyan párt kell, amely a választásokon is sikerrel feltudja venni a harcot. A továbbiakban éles hangon kritizálta a megyei pártbizottság legutóbbi döntését, miszerint négy kongresszusi küldöttet választott. A nyíltság mellőzésével meghozott döntést óriási presztízs- veszteségnek nevezte. Jelezve, hogy a reformkörök által szabálytalannak tartott választás miatt az országos mandátumvizsgáló bizottsághoz fordulnak. Egyben javasolta, hogy a városi pártértekezlet határolja el miagát a megyei (Folytatás a 2. oldalon.) SZDSZ-nagygyűlés Balassagyarmaton Egyenlő esélyeket a választásokon! Szombaton délután 5 órakor tartotta programismertető nagygyűlését a Szabad Demokraták Szövetsége Balassagyarmaton a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. Az esemény meghívott vendégei között szerepelt Rajk László építész, az SZDSZ szóvivője, Solti Ottilia szociológus. Haraszti Miklós író. a Beszélő szerkesztője és Kőszeg Ferenc tanár, az SZDSZ ügyvivője. Sajnos Solti Ottilia betegsége, Rajk László egyéb fontos elfoglaltsága miatt nem jelent meg Balassagyarmaton. Ez utóbbi érvelés némiképp meglepő, mert a meghívókat nem olyan régen nyomták. Azon kívül az ilyen hivatkozásokat a hatalom képviselőitől lehetett ez idáig hallani. Elsőként Haraszti Miklós emelkedett szólásra. Mondandóját 1956 elemzésével kezdte. A népforradalom után véres megtorlás következett, majd társadalmi békeként emlegetik a következő évtizedeket. Nyugaton úgy is értékelték ezt az időszakot, hogy elégedettek voltak az emberek. Ezért hatott meglepetésként a világon, hogy hirtelen ösz- szeomlott, összetört az idilli kép. Haraszti Miklós kétségbe vonta, hogy a Kádár-korszakot valaha is legitimnek fogadták el az emberek. Ezzel együtt el kell ismerni : bizonyos törvényesség is volt. Csak azt büntették, aki csinált valamit. Ez a rendszer a fejlődést mindig a többi kommunista országhoz mérte. Haraszti nemzedéke hazugságokban nőtt fel. Apolitifcus nevelés volt a jellemző. Akik nem tudtak belenyugodni ebbe, azok hozták létre a szamizdatokat, létrejött a demokratikus ellenzék. Kezdetben nem vált széles mozgalommá, mert jó oka volt az értelmiségnek hallgatni. Az első időben a Beszélő köré csoportosult az ellenzék. A 80-as évek elejétől- közepétől világossá vált a felismerés, hogy a rendszer elérkezett a lehetőségeinek a végéhez. A hatalom tűzoltómunkával próbálkozott, eredménytelenül. 1985-ben be kellett ismerni: a „gazdasági csodának” vége van. Gorbacsov színrelépésével a reformok elkerülhetetlenné váltak. A kommunista párt re- formszámya gyorsan kapcsolt, s átvette az ellenzék jelszavait. A Beszélőben 1987-ben megjelent ellenzéki program szinte szóról szóra azonos a Pozsgay által képviselt programmal. Azonban ez sem segített. Az MSZMP hatalma saját szemében sem legitim mára. A magyar nép most megvalósíthatja a demokráciát. Ki a kommunista párttal a termelésből! — ezzel a szlogennel zárta beszédét Haraszti Miklós. Kőszeg Ferenc ügyvivő elmondta, hogy kevesen tudják az emberek közül, tulajdonképpen milyen is volt a kádári liberalizmus. S, hogy mennyire nyomta, zaklatta az embereket. Ennek alátámasztására helyi, személyes példákat említett: Samu doktort, Bilecz Endrét és dr. Kakukk Attilát rengeteg atrocitás érte az elmúlt időszakban Nógrád ban. Az egyeztető tárgyalásokat mindenki szükségesnek, fontosnak tartotta. Az SZDSZ is azt vallotta, vallja a mai napig: kellenek a tárgyalások. Igen ám, de a tárgyalások során a kommunisták az egyik nap tett ígéretüket, a másik nap (Folytatás a 2. oldalon.) Mi tagadás: elégedetlenek vagyunk egypáran mám- % lasz rokonaink miatt, hogy egyikükben sem volt kedv a vándorláshoz, nem indultak világgá, s most gazda- $ gon adakoznának az itthonmaradottaknak. Például | vehetnének sógornak, komának Suzuki autót, amely ! típusokból vasárnap és ma látható bemutató Salgó- ■ tarjánban. Lapunk 8. oldalán képes beszámolónkkal ' invitáljuk önöket is a térre. Bútorbutik Tarjánban Mily sokon is vagyunk, kik irigykedve gondolunk ngv- egy új üzlet láttán a tulajdonosra: megcsillannak a gazdagodás lehetőségei, az önállóság adta kedvező munkaköri helyzet és még más-más csábító mozzanat csiklandozza lelkünket: Pedig belevágni nem könnyű a vállalkozásba. Igaz, hogy pénz (ez lehet hitel is!) kell hozzá, de az elhatározás a döntő. S talán ez hiányzik legtöbbünkből. Lapunk 5. oldalán egy új bútorbutikba pillantunk be. , Requiem egy fúvószenekarért Kinek kell Salgótarjánban a fúvószene? Legfeljebb ! annak a kétkezi dolgozónak, akit zenés ébresztővel j köszöntöttek bányásznapon. Dehát miért nem a megszokott helyen, a salgótarjáni Bányász Művelődési j Házban fújja a mar sot a Salgótarjáni Hányó sz Fúvós- j zenekar? A fenntartó szerinti megoldás: jolvadjon be a tarjáni együttes a bátonyi zenekarba, pedig köztudottan a megyeszékhelyi zenekar a kvalifikáltabb, és ' járjon le oda próbára. (Balladái hangvételű ripor- j tunk a 4. oldalon-) Suzuki-bemutató Az AE klubok szécsényi találkozója Kikapaszkodhatunk-e az önmagunk ásta veremből? Vannak emberek, akik ezért, vagy azért vagy egyszerűen miden külső és belső indíték nélkül a pohárhoz nyúlnak. Sokuknak nincs akaratereje, s szép lassan alkoholistává válnak, az élet perifériájára sodródnak. Ha megpróbálnak kikapaszkodni, az önmaguk által ásott „veremből” egyedül támogatás, megértés, segítő kezek nélkül nagyon nehéz. segít, tanácsot ad azoknak« akik önerejükből egyedül képtelenek szakítani az ivás- sal. Ezekben az emberekben, a klubok példaerejű gazdag, színes kulturális, közösségi programja felkelti az érdeklődést a szabad idő tartalmasabb eltöltése iránt. A közösség léte, a törődés szándékának kérdése nagy hatást gyakorol rájuk. Az alkoholellenes klubok ezeknek az embereknek nyújtanak segítséget a talp- raállásban, a társadalmi beilleszkedésben. A kluboknak zömével olyan tagjai vannak, akik életük egy rö- videbb vagy hosszabb szakaszában rabjai voltak az alkoholnak, de szakítottak vele. A közösség szívesen Az alkoholellenes klubok megyei találkozójának is valami ilyesmi a küldetése. Az idén a szécsényiek voltak a IV. megyei találkozó házigazdái. Szombaton Rárós- pusztán az ifjúsági táborban találkoztak a megye 6 klubjának résztvevői. Ott voltak a családtagok, a feleségek, a gyermekek; a helyes út (Folytatás a 2. oldalon)
