Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

c* nr\DT ===-?■ ..................... .. S PUH 1 ■vL Megyei II. osztály, Zagyvavölgye-csoport Öt gól mérkőzésenként Alaposan kitettek magu­kért a támadók a bajnokság 2. fordulójában. A nyolc találkozón összesen 40 alka­lommal terhelték meg az ellenfelek hálóját. Vagyis átlagosan minden mérkő­zésen öt gól született. A csa­tárok táltosodtak meg, avagy a védők gyengélkedtek? Ez majd a következő játékna­pok során elválik. A bajnok­ság rangadójának beillő ta­lálkozót a Somoskőújfalu nyerte a Tar ellenében, vá­ratlan eredménynek számit a kazáriak ceredi gólzápora. KARANCSBERÉNY—BU­JÁK 6—0 (3—0). Karancsbe- rény, 200 néző, v: Negre. A gyengélkedő vendégekkel szemben nagyobb különb­séggel is nyerhetett volna a hazai csapat. (Ifi: 10—0). VIZSLÁS—ERDÖKtlRT 1—3 (0—2). Vizslás, 200 néző, v. : Séber. Sportszerű mérkő­zésen váratlan győzelmet arattak a vendégek. Gl.: Ka- kuk F., ill. Petrás, Számpor, Koncz. (Ifi: 2—1). MÉNKESI BÁNYÁSZ— KIS-ZAGY VA VÖLGYE TSZ SE 7—1 (4—0). 100 néző, v: Ruzsinszky. A vendégek vé­delme átjáróház volt, a ha­zaiak még többször terhel­hették volna meg ellenfelük hálóját. Gl.: Katona 4, Krup­pa 2, Hajdú, ill. Zsélyi. (Ifi: 7—0). SZURDOKPÜSPÖKI—ST. BÁNYAGÉPGYÁR 2—1 (1—1). Szurdokpüspöki, 100 néző, v: Balázs I. Szakadó eső, csúszós pálya, sportsze­rű mérkőzés, szerencsés ha­zai győzelem. Gl.: Kovács, Váradi, ill. Kovács. (Ifi: 0— 9). MÁTRASZÖLÖS—SZIRÁK 4—2 (1—1). Mátraszőlős, 200 néző, v: Nagy K. A jó ké­pességű és lelkes újoncok ellenállását a második fél­időben is csak nehezen tör­ték meg a hazaiak. (Ifi: 1— 3). SOMOSKŐÚJFALU—TAR 2— 1 (1—1). Somoskőújfalu, 300 néző, v: Vámos. Jó ira­mú mérkőzésen a lelkesebb hazaiak megérdemelten nyertek. Gl.: Angyal, Cséki, ill. Csépe. (Ifi: 10—1). KARANCSKESZI—PALO­TÁS 1—1 (1—1). Karancs­keszi, 200 néző, v: Bácskái. Egyenlő erők küzdelmében mindkét együttes több gól­helyzetet hagyott ki. Gl.: Bartha, ill. Bohus. (Ifi: 7—0). CERED—KAZÁR 2—6 Cered, 100 néző, v: Szabó M. Gl.: Kaspár 2, ill. Baranyi 2, Krajer 2, Tóth 2. (Ifi: 1—4). A bajnokság állása: 1. Erdökürt 2 2­­7-1 fi 2. Kazár 2 1 1­7-3 4 3. Mátraszőlős 2 1 1­5-3 4 4. Szurdokpüspöki 2 1 1­4-3 4 5. Palotás 2 1 1­3-2 4 6. Karancsberény 2 1­1 7-2 3 7. Ménkesi B. 2 1­1 7-5 3 8. Szirák 2 1­1 5-4 3 9. Tar 2 1­1 3-2 3 IC. Bányagépgyár 2 1­1 3-2 3 11. Vizslás 2 1­1 4-5 3 12. Somoskőújfalu 2 1­1 2-4 3 13. Karancskeszi 2 ­1 1 1-3 1 14. Kis-Zv. Tsz SE 2 ­1 1 3-9 1 15. Cered 2 ­­2 2-8­16. Buják 2 ­­2 2-9­Palkovits Gyula KÉZILABDA NB II. nők: Kecskeméti TE—St. Síküveggyár 16—21 (7—12). Kecskemét, 50 néző, v.: Horváth, Kiss. Síküveg­gyár SE: Institórisz —Ágos­ton, TÖTHNÉ 4, MOCZOK- NÉ 1, Orosz 1, Szabó 6, TAR JANI 9. Csere: Bakos, Isztin, Fehérvári. Edző: Czimmer János. Hetesek: 3 3, illetve, 6 5. Kiállítás 10 perc, illetve 4 perc. A hét végén lejátszott ta­lálkozón az első játékrész­ben nyújtott egyenletes jó teljesítményével megnyug­tató előnyt szerzett a Sík­üveg. A folytatásban viszont jött a visszaesés. Akadozott a támadójáték, sok volt az eladott labda. A felbátoro­dott hazaiak, sokáig szorossá tették a találkozót. Az utol­só 5 percben aztán újítottak a vendégek, sorra használ­ták ki a lehetőségeiket, és ellenfelük számára már lö­vőhelyzetet sem engedélyez­tek. St. Síküveggyár—Sze­gedi TK 20—19 (8—6). Salgótarján, 200 néző, v.: Herczeg, Spisák. Síküveggyár SE: OLÁH — Kovácsné, Kovács 1, SZABÓ 3, MO- CZOKNÉ 3, Tarjáni 6, Tóth- né 6. Csere: Fehérvári, Ágos­ton, Orosz 1, Boros. Edző: Czimmer János. A tegnap lejátszott rang­adón az első percekben a hazai csapat jutott vezetés­hez, majd a folytatásban vé­gig szoros, nyílt, kiegyenlí­tett csatában, harcos eré­nyeket csillogtatva megőriz­te előnyét. Ezzel a Síküveg­gyár sorozatban negyedik győzelmét aratta és pont­veszteség nélkül áll a baj­nokságban. ☆ MNK, nők: a szerdára ki­tűzött Síküveggyár SE— Miskolc találkozó technikai okok miat elmarad. Tovább­jutó a Síküveg. ☆ MNK, férfiak: Alsózsolca— Bgy. Kábel SE 25—28 (12— 13). Alsózsolca, 150 néző, v. : Farkas, Majoros. Kábel SE: Kígvóssy — BÁN 7, Kür- tössv 5, Tillmann, Urbán, LAMBEK 12, Miklóssy 3. Csere: Szukán (kapus), ifj. Havassy, Németh 1. Ponyi. Edző: Lombos István. Hetesek: 4 4, illetve 4 4. Kiállítás 8 perc, illetve 10 perc. Az NB II-ből elbúcsúzott hazaiak a volt Kábel-kapus Török vezérletével bizonyí­tották, hogy kiesésük érdem­telen volt. A Kábel SE jól játszott, és megérdemelten jutott a legjobb 64 közé. LABDARÚGÁS A megyei első osztályú ifjúsági bajnokság állása: 3. forduló után. 1. Mátranovák 3 3­­16- 2 9 2. SBTC II. 3 3­­13- 3 9 3. Pásztó 3 3­­12- 2 9 4. Síküveg II. 3 2 1­7- 2 7 5. K.-lapujtő 3 2­1 26- 3 6 fi. É.-vadkert 3 2­1 9- 8 6 7. Héhaíom 3 2­1 13-27 6 8. Szécsény 3 1 1 1 7- 6 4 9. SVT SC 3 1­2 8-12 3 KI. Bércéi 3 1­2 3- 5 3 11. Nagylóc 3 1­2 4- 8 3 12. örhalom 3­2 1 3- 6 2 13. Kisterenye 3­1 2 1- 5 1 14. öblös SC 3­1 2 1-13 l 15. ÖMTE 3­­3 4-10­16. Mohora 3­­3 6-21­Salgótarjáni városkörzeti bajnokság: Karancsalja— Egyházasgerge 0—1, Litke— Ipclytarnóc 2—0, Mihálv- gerge—Szalmatercs 1—1, Luciáivá—Ságújíalu 1—1, Etes—Mátraszele 1—1, Ka- rancsság—Rónafalu 4—2. Rétsági városkörzeti baj­nokság, 2. forduló: Nagy­oroszi—Keszeg 5—0, Nő­tincs—Felsőpeténv 1—2, Nóg- rádsáp—Borsosberény 4—4. Romhány—Ipoly vece 1—1. Ösagárd—Drégelvpalánk 3—3, Tolmács—Hont 1—1. 3. for­duló: Hont—Nagyoroszi 1—8, Drégelvpalánk—Tolmács 1—3, Ipolvvece—ösagárd 4—1, Felsőpetény—Nógrád- sáp 2—2, Keszeg—Nőtincs 7—2, Borsosberény—Rcm- hány elhalasztva. A bajnokság állása: 1. Nagyoroszi 3 2 1­13- 1 5 2. Ipolyvece 3 2 1­8- 2 5 3. Tolmács 3 1 2­4- 2 4 4. Felsőpetény 3 1 2­4- 3 4 5. Romhány 2 1 1­4- 2 3 6. Borsosberény 2 1 1­8- 7 3 7. Keszeg 3 1 1 1 7- 7 3 8. Hont 3 1 1 1 6-11 3 9. Nógrádsáp 3­2 1 6- 9 2 10. Drégelypalánk 3­1 2 5- 9 1 11. ösagárd 3­1 2 6-11 1 12. Nőtincs 3­­3 6-13­Hét végi sportműsor SZOMBAT LABDARÚGÁS NB III., Mátra-csoport: SBTC —SKSE, Salgótarján, tóstrandi pálya, v: Molnár (Makovinyi, Bátori). Bgy. HVSE—Hatvan, Balassagyarmat, v: Kálmán P. (Boross, Tari), H. Gáspár SE— Romhány, Hatvan, v: Tajthy (Földi, Szántó), Volán Rákóczi— Nagybátony, Rákóczifalva, v: Kovács L. (Darók, Dévai). Kez­dési idő: 15.30 (ifi: 13.30). Megyei I. osztály: SVT SC— Nógrád Volán, Salgótarján, Forgács-telep, 15.30 (ifi: 13.30). KÉZILABDA NB 11., férfiak: St. Építők— Balmazújváros, Salgótarján, Munkácsy út, 15.00. VASÁRNAP LABDARÚGÁS Nb II., Keleti csoport: Baja— St. Síküveggyár, Baja, 16.30. NB III., Mátra-csoport: Né­zsa—Szolnoki Vegyi Művek, Nógrádsáp, v: Birincsik (Os- vát, Montvai). 15.30 (ifi: 13.30). Megyei I. osztály: Héhalom— Mátranovák, .Héhalom, v: Dóra, Mchora—Pásztó, Mohora, v: Laczkó, Karancslapujtő—Örha- lom, Karancslapujtő, v: Feke­te M., Salgó öblös SC—Szönyi SE. Salgótarján. Munkás út. v: Heves megyei jv., Kistere- nye—Nagylóc, Kisterenye, v: Földi L., Szécsény—ötvözeit MTE, Szécsény, v: Pádár, Ér- sekvadkert—Bércéi, Érsekvad- kert, v: Komlósi. Kezdési idő: 15.30 (ifi: 13.30). TÖMEGSPORT Falusi dolgozók 38. nyári spartakiádja, megyei döntője. Megnyitó: Salgótarján, városi sportcsarnok, 9.15, a versenyek kezdete: 9.30 óra. — . . „ , f. , „ _______, , . ,, « ■ kkori ólmuk• . . ...de nem \ az autov Aligha akad közöttünk olyan ember, aki ne döntötte volna el még jókor kiskorában, hogy ő bizony, ha felnő, mivel is kíván majd komolyan foglalatoskodni. így lettünk mi majd’ mindannyian, bőven kisiskoláskorunk előtt, vagy alatt űrhajósok, tűzoltók, katonák, rendőrök, autóverseny­zők, vagy uram boesá’ betörők, rablóvezérek, vagy mit tu­dom én még micsodák. Aztán, ahogy telt, múlt, az idő. és fölcseperedtün'k, rá kellett döbbenni, hogy bonyolultabb annál a világ, mint sem azt annak idején, még fél méterrel alacsonyab­ban elképzeltük. És szép las­san beletörődtünk, hogy be­lőlünk bizony soha nem lesz űrhajós, tűzoltó, rendőr, de még csak rablóvezér sem. Sokkal prózaibb szerepek­kel kell megelégednünk. Konok és makacs embe­rek persze mindig akadnak. Akik elhatározásukból jot­tányit se hajlandók engedni, mert az évek során már eléggé bebeszélték maguk­nak, miszerint ők bizony azok akarnak lenni —, amik '.enni akarnak. Ezek közül az emberek közül való Bo­ros Csaba és Sütő Csaba, a két huszonéves fiatalember, akik íecskenadrágos koruk­ban eldöntötték, hogy ő be­lőlük autóversenyzőn kívül semmi más nem lehet! Még, ha mindjárt mit tudom én, kik, vagy mik potyognak az égből, akkor sem. És lön, eljött a felnőttkor. És cso- dák-csodájára, az idén már igazi autóversenyző lett be­lőlük. — Attól azért még távol állunk, hogy komolyan je­gyezzenek bennünket, de va­lahol el kell kezdeni — kezdi Boros Csaba, a na­gyobb hangú, aki a volánt szokta kezelni. Hosszú évek kitartó munkájával ebben az évben jutottunk el ad­dig, hegy egyáltalán el tu­dunk indulni. Egyelőre a túraversenyeket járjuk, amely tudvalevőleg a rali eiőiskolája. A közeljövőben aztán szeretnénk feljebb rukkolni. Ehhez viszont eb­ben a kategóriában bizonyos pontmennyiség elérése szük­séges. Aztán igyekezvén egymást beszédben folyamatosan megelőzni, ecsetelgetik mi minden szükségeltetik ahhoz, hogy egy kocsit el lehessen versenyen indítani. Mennyit kell bütykölni, szerelni, iga­zítani rajta. Van most nekik egy Trabant 600-as gépük, amelyről tudni kell, hogy így „átszerelve" gyorsulása ve­tekszik egy 1500-as Ladáé­val. Csak éppen 5000 kilo­méter megtétele után tönk­remegy a motorja. Vagyis pénz kéne, garma­dával. Csakhogy „hazai pá­lyán" mostohák az autóver­senyzés feltételei, kiváltképp a kezdők számára. Nekik is csak egv szerencsésen alakult személyi kapcsolat révén volt lehetőségük közelebb kerülni a tűzhöz, bekapcso­lódni a Bakony KG autó­sport-szakosztályába. Ez is egy abszurd helyzet: Salgó­tarjánban élnek, innen jár­nak versenyre, és mégis Veszprémben csapattagok. Itthon pedig senki nem fi­gyel rájuk. . . — Ez a rali egy feneketlen zsák — folytatja Sütő Csa­ba. Ebbe csak rakod a pénzt, vissza semmit nem kapsz belőle. Ám, a vállalatok szá­mára elsőrendű reklámlehe­tőség egy ilyen autó. Hiszen járjuk az országot és a ver­senyeken —, amelyek min­den. alkalommal össze van­nak kötve a legjobbak fu­tamával — tíz- és tízezrek látják a kocsikat, és termé­szetesen a rajta szereplő fel­iratokat. — A vállalatok azonban kötik az ebet a karóhoz — veszi vissza a szót a másik Csaba. Mondják, hogy pénzt majd akkor adnak, ha lesz már elég eredmény. Pedig az autón, a rajta lévő felirat most is ugyanolyan felirat, amelyet az ugyanannyi néző' ugyanúgy lát. Meg aztán ez a fajta hozzáállás maga a 22-es csapdája. Eredményt követelnek a pénzért, ám pénz nélkül nem lehet ered­ményt elérni. Hiszen minden verseny után, „újjá kell építeni” a gépkocsit. Közbevetem, miszerint a magam részéről úgy vagyok tájékozódva, hogy az ilyep célra fordított összegeket a cégek az adóból is leírhat­ják. És különben is, a szpon­zorszerződést nem egy au­tóssal, hanem a klubbal kö­tik. Vagyis, az egész szak­osztály összes autója köte­les vinni a reklámot. — Igen, ez így van — mondja Boros Csaba, és a mi szakosztályunkban van rali 1-es és formula easter is. Tehát a Bakony KG min­den szinten méltón van Kép­viselve. A két fiú eddig 3 verse­nyen vett részt. Több pont­szerző futam nem is volt az idén, a kategóriájukban. Az eredmények? Vegyesek. Nagy a kenyérharc, szeretne min­denki feljebb kerülni. Kér­dezem is, vajon mit lehet szeretni ebben az egészben? Száguldozni, rossz, göröngyös utókon, sokszor kockára té­ve az életüket. — Ehhez megszállottság kell. Élvezni a száguldás örömét, az újabb és újabb kihívásokat. A kalandot, az izgalmat. Egy futamon ren­geteg élményszámba menő dolog történik. De, maga a verseny nem akkor kezdő­dik, amikor a rajtvonalnál jelt adnak az indulásra. Az ember már hónapokkal az­előtt elkezd spekulálni. Ter­vezget, számot vet. Éjszaká­kon át szerelgeti a gépko­csit. És, amikor hazaérünk egy-egv ilyen „kalandról ", bizony már a következő jár az eszünkben. Ehhez kell né­mi fanatizmus, de a világot mindig az ilyen emberek vitték előre. Nem hagy nyugodni a gondolat: nem kapnak ezek szívbajt, amikor belemász­nak, vagy százzal egy jó kanyarba? — Csak értelmes kocká­zatot szabad vállalni — mondja Boros Csaba. A száguldozok nem sokáig ma­radnak meg a pályán. Jól működő önkontrollra van tszükség. — Fia úgy lenne, hogy be­lemegyünk egy kanyarba és elkezdünk félni — veszi át a szót Sütő Csaba —, akkor azonnal abba kellene hagy­ni a versenyzést. Ha az em­ber másra figyel és nem a versenyre, az útra koncent­rál, abból végzetes baj szár­mazhat. Hogy mi lesz jövőre? Mint mondják, meg tudják építeni úgy az autót, hogy az akár a rali 2-ben is megfeleljen. De erre rámegy az egész ősz, az egész tél. Szerelgetés, rohangálás pénz után, alkat­rész után. Áztán majd lesz valahogy... (Balás) A hét utolsó három napján rendezik Bar­celonában az atlétikai Világ-kupát, (és en­nek kapcsán előtte megtartják a Nemzetkö­zi Amatőr Atlétikai Szövetség ,(IAAF) ez évi kongresszusát is. A tervek szerint ezen egy olyan szabályt készülnek megszavaztat­ni az 1AAF vezetői, amely előtt bizony ta- máskodva állhat a világ sportközvéleménye. Ahogy azt az AP hírügynökség knegemlí- ti. a tervezett szöveg a következő: „Azok a világ-, kontinentális és országos csúcsok és címek, amelyeket olyan ,atléta állított fel, il­letve szerzett meg, aki bevallja, hogy dop­pingszert szedett, érvényüket Vesztik.” Tehát, aki bevallja,..! Aki nem, az vígan élvezheti a siker ízét, az ünnepelt sztár, a a fiatalok bálványa lehet■ És ilyenek na­gyon sokan vannak, és félő, egy darabig még lesznek is. A tervezet még azt is tartalmazza, hogy a törlés attól az időponttól lépne életbe „amit az \atléta doppingolásának kezdete­ként elismer”. Az egész javaslat eredete természetesen Ben Johnson szöuli doppingbukása, illet­ve az azt követő kanadai kormánybizottsá­gi vizsgálatra — az egykori „Big Ben” beismerő vallomására vezethető ívissza. Node lehet-e, szabad-e egy ennyire i sze­mélyre szóló szabályt megalkotni, ráadásul visszamenőleges hatállyal? Félreértés Iné es­sék, a doppingotokat meg kell büntetni, sőt jóval szigorúbban, mint eddig. ha lehet, minden vétkest ki kell .szűrni, és 'a vizs­gálatok menetét, valamint a vizsgálandók kiválasztásának módszerét tovább kell „tisz­títani”. De — józan ésszel gondolkodva — ki fog ezután bármit is bevallani? (Hacsak nem azért, mert valakik ezért jól vnegfi- zetik.) Szóval, kétséges, hogy a tervezett szabály valóban jó célt szolgál-e, valóban eredmény­re vezető-e, vagy csak arra jó. hogy llegyen alap a „szégyenteljes” Ben Johnson nevének törlésére mindenféle atlétikai listáról? Mindenesetre még — szerencsére? >—nem biztos, hogy valóban szabály iesz a terve­zetből, mert ahhoz a Barcelonában jelenlé­vő 160 kongresszusi tagból kétharmad több* ségének igent kell mondania.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom