Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
1989. SZEPTEMBER 7.. CSÜTÖRTÖK NO(iRAI) 3 Káliói pillanatok Van vállalkozókészség, amelyre nem ösztönöz az adórendszer Dr. Gergely Sándor: llgrárjövő Nógrádban Míg a tettek a múlt és jövő mezsgyéjén, vagyis a jelenben befolyásolják leginkább valóságunkat, addig a tervek főként a jövő változtatását szolgálják. Az is igaz, hogy jósolni veszélyes dolog, különösen akkor, ha a jóslat a 'jövőre vonatkozik. Márpedig minden tisztességes döntés is ilyen: főként a jövőt befolyásolja. Nincs kedvező helyzetben a Kallói Építőipari Kisszövetkezet sem, ám a 150 fős termelőegység vezetése rugalmasan, az itt dolgozók szakmai képességére, vállalkozókészségére alapozva eredményt hozó módon tervez és szervez. Nógrád, Pest és Heves megyében vannak a munkaterületek, ahol a hagyományos építőipari szakmunkák vállalásán túl gépipari jellegű munkát is végeznek. Apcon tanműhelyt és hídmérleget, Gal- gamácsán ABC-áruházat, Ikladon üzemi konyhát, Túrán parókiát, Szarvas- gedén varrodát építenek. . . Kooperálnak a helyi termelőszövetkezettel munkaalkalmat adva az itt dolgozóknak is. Bedolgozói részleget működtetnek budapesti és hevesi telephelyekkel. A Gyömrői Vasipari Kisszövetkezettel közösen fejlesztették ki a szállodai felszolgálókocsi-családot. A Káliói Építőipari Kisszövetkezet volt a megye első kisszövetkezete, és az elmúlt hat év alatt ' négyszer tüntették ki a kollektívát GKISZ-, és miniszteri kitüntetéssel. Az alapító tagok megbízható munkájában és a kis létszámú, többszörösen kapcsolt munkakörű vezetői gárda tevékenységében bízik a szövetkezet fiatal elnöke. Nándori Ferenc is. Tárgyalásai során felsőfokú végzettségét jól kamatoztatja a szövetkezet javára, hiszen ha kell géGépkocsi-előtakarékossá- gi betétformát vezettek be szeptember 6-tól a takarékszövetkezetek és a Takarékszövetkezeti Bank Rt. Azoknak az ügyfeleknek, akik a takarékszövetkezeti kirendeltségeken, vagy a bank fiókjaiban rendelik meg a gépkocsit — s fizetik be a 40 százalékos előleget —, a vételár többi — tehát a 40 százalékon felüli — részének gyűjtéséhez ajánlják a kedvező kamatozású betétformát. A kapészként, üzemszervező- ként, árkalkulátorként, vagy éppen főkönyvelőként képviseli az itt dolgozók erdekeit. Az idei árbevételi tervük 70 millió forint, a/ időarányos eredmények a tervhez közelállóak. — Növelhetők-e tovább a sikerek — tettük fel a kérdést Nándori Ferencnek. — Az adórendszer . nem erre ösztönöz — feleli — nem logikus. teTjesítmény- visszatartó, nem kedvezőek a kamatfeltételek sem... A Kállói Építőipari Kisszövetkezet az önkormányzati -szabályzatának megfelelően segíti az itt dolgozókat. Két saját üdülőjük van, sokan pihentek Bogácson és Berekfürdőn az idei nyáron is. Különféle eszközökkel segítik a lakásépítőket és a‘ rászorultság mértékének megfelelően egyéni segélyben részesítik az itt dolgozók egy részét. Sokoldalú szakfeladat végzését vállaljp a képen látható asztalosbrigád is, hiszen nem is olyan régen még cserépkályhákat szereltek. Most a petőfi- bányai lakásokhoz gyártanak különféle ajtókat. Palik Józsefné, Bagyin János, Megyeri Károly, Kug- hi Zsigmond, Szlavkovszki Csaba munkájában a „többirányú szakképzettség” a meghatározó... mata az elhelyezéstől számított egy éven belül 12 százalék, ha viszont a pénz egy éven túl „várakozik” a takarékszövetkezetben, akkor évenként 16 százalék kamatot fizetnek érte, a II 1989. számú betéti törvény alapján. A vételárelőleg után továbbra is — egy éven belüli gépkocsiátvétel esetén — 2 százalékos, ennél hosz- szabb idejű várakozás esetén pedig évi 6 százalékos kamat jár. A változásról az jut eszembe, hogy azok a népek jutottak a fejlettség magasabb régióiba, amelyek kialakították a vér és rombolás nélküli változtatás hatékony társadalmi technikáit, ott a változás nem rém, nem is csodaszer, hanem a mindennapi cselekvés egyik alapmotívuma, miközben a meg nem változtatandó dolgok állandóságára is jut elég erő és figyelem. Ezek tisztességes reprodukciója éppolyan fontos működési feltétel, mint a jobbnak, hatékonyabbnak, szebbnek szüntelenül való keresése. Azokban a régiókban pedig, ahol a változásokat deklarációkkal próbálják helyettesíteni, ott a változás nélkülözni kénytelen a megszokottság barátságos szelídségét, ám ugyanígy szenved csorbát a szabályok szerinti változatlan reprodukció minősége is- HiAzok a népek voltak képesek megmaradni a világfejlődés élvonalában, amelyek nem elsősorban a tulajdont, hanem annak hasznát tették, persze csak részben közösségivé. Állandóan kutatva és többnyire el is találva azt a kényes egyensúlyt, amely a megmaradó és a társadalom számára átadandó nyereség- rész között fennállhat: nem csökkentve a tulajdonos igyekezetét a túlzott elvonás által és nem gerjesztve robbanásveszélyes indulatokat a hatni képesek túlzott gyarapodása miatt. Azt az osztozkodási mértéket kell megtalálni, amely a hátrányos helyzetűeknek már, a tehetséges, szorgalmasoknak pedig még megfelel. Ez a társadalom egyik legnagyobb leckéje mióta létezik tulajdon. Az egyes nációk pedig aszerint boldogultak ahogyan ezt a leckét képesek voltak megoldani vérontás nélkül, vagy legalábbis minél kevesebb vérrelValóságos tulajdonosok nélkül létre sem jöhet és nem is létezhet piacgazdaság. Tulajdonos lehet tulajdonlásra alkalmas szervezet, intézmény közösség, egyén. Az a tulajdonos, aki alapvetően érdekelt a vagyonérték gyarapításában, a tőkehozadék hosszú távú növelésében, a tőke haszonelvű dinamikus átcsoportosításában. Olyan tulajdonviszonyokra van szükség az élelmiszer- gazdaságban. amelyek befogadják a minőségi igényeket, gyors piaci alkalmazkddást szén az ember változtatási, vagy ha úgy tetszik játékhajlama így a legártalmasabb dolgokban éli ki magát. Ahol az a sanda szándék érvényesül, hogy most egy jó ideig nem változtatok. azután, amikor a valóság már megsemmisítéssel fenyegetve mégis rákénysze- rít, nos akkor jön a másik véglet: a hisztérikus változtatás. Pedig érvényesül itt is az a törvényszerűség, miszerint, ha azt akarod, hogy semmi se változzon, akkor változtass meg mindent. Úgy gondolom, egyik fontos feladatunk a változás és változatlanság jó arányainak folyamatos keresése és kinek- kinek a saját tevékenységében való érvényesítése. Miközben tudjuk: ez sem lehet cél, hanem csak eszköz, olyan, ami rosszul alkalmazva tönkreteheti a célt. vagy meghiúsíthatja a mégoly nemes cél elérését is. teszne,k lehetővé, teret adnak a vállalkozószellemnek, a kezdeményezőképességnek, a kockázatvállalásnak, és elősegítik a falu fejlődését. Ennek a végső hatására javul a magyar agrárgazdaság versenyképességeAz agrárvilág tulajdoni reformja során sem eltúlozni, sem lebecsülni nem célszerű a magyar paraszti hagyományt. Mert minél polgáro- sodottabb egy nemzet, annál kisebbek az eltérések az egyes foglalkozások művelői között az alapvető életviszonyokban, viszont annál szabadabban érvényesülhet az egyes csoportok és egyének önmegkülönböztetési hajlama és igénye, de annak megvalósítási lehetősége is. Fontos, hogy a tulajdoni reform során megszűnjön a szövetkezeti és állami tulajdoni (főként földtulajdoni) monopolhelyzet. Az 1989. július 1-jén életbe lépett új földtörvény is ebbe az irányba való elmozdulást segíti. A7 új tulajdonosok megjelenésében is a fokozatosságra kell alapozni és számítani. Valószínű, hogy a föld és a termelőeszközök hatékonyság által vezérelt tulajdonosváltás a bérleti rendszer közbejöttével fog kiteljesedni. Ez nemcsak azért előnyös. mert lehetővé teszi a betanulást és az önmegméretést a piac által, de megtanítja a nagyüzemeket is az egyenlő partnerekkel folytatott együttműködés gyakorlatára. A tulajdonreform azonban szinte semmit sem fog előrehaladni, ha nem növekszik meg az agrárszféra jövedelemtermelő képessége. Ennek azonban nemcsak vállalati, de nemzetgazdasági vetületei is vannak- Az oktatással, az egészségügygyei és az infrastruktúrává! együtt az agrárgazdaságot 1989-ben kiszenvedett a szövetkezeti vagyon oszthatatlanságának dogmája. (Megjegyzem, .a vagyon teljes oszthatósága épp annyi gondot vethet fel egy piac- gazdaságban, mint a teljes oszthatatlanság, pld. banki és üzleti kockázati alap hiánya.) A funkcióváltás leginkább abban ragadható meg. hogy a szövetkezet az egyre nagyobb gazdálkodási önállósággal és persze a hozzá tartozó kockázattal rendelkező egyének, kisebb és nagyobb csoportok szövetségévé lesz. Ez megváltoztatja a vezetés, tudás és készség igényét is. Megnövekszik a humán, a közgazdasági, pénzügyi, piacgazdasági ismeretek aránya a vagyonkezelő központként funkcionáló törzskarban. Olyannyira, hogy az elnök első számú helyettese a közgazdasági végzettségű munkatárs lesz az agrár szakember helyett. A részleges oszthatóság elősegíti azt, hogy a szövetkezet a termelők-gazdálkodók- munkavállalók szövetkezésévé lehessenA magyar termelőszövetkezeti mozgalom előéletét figyelembe véve ezeknek az elveknek csak úgy lehetséges megfelelni, ha a gazdaságtörténetben egyedülálló kísérletbe fogunk; megkíséreljük a vagyoni és személyes részvétel szerint a szövetkezeti vagyon egy részének megszemélyesítését. A részjegyhez jogalapnak a bevitt vagyon — ezen belül főként a föld — és a tsz- ben végzett munka látszik alkalmasnak. A végzett munka mérésére a tsz-ben elért jövedelem a legalkalmasabb. ,A7 elmortdottakból következik, hogy a nyugdíjasok is jogosultak a vagyonjegyre. Ennek a jogosultságnak a feltételeit és ■ mértékét szintén a közgyűlésnek kell meghatároznia. Nyilvánvaló, Ez pedig az önfinanszírozás. Erről az oldalról fenyegeti az agrárgazdaságot a nagyobb veszély a nyíló agrárolló, a romló jövedelmezőség. a növekvő személyes jövedelemdiszparitás miatt, persze a szükséges üzemi működés és funkcióválfenyegeti leginkább az a szakadék, amit, a már nem terv és a még nem piac álr lapota jelent. Ha az agrárolló szárai nem csukódnak, ha az ipari kiszolgálás árai nem szelídülnek és minősége nem javul, akkor ez az ágazat is belezuhan a fentebb említett szakadékba. hogy nem azok fognak előnyhöz jutni, akik a nyugdíjkorhatár előtt pár évvel vagyon nélkül léptek be a tsz-be. A feladat szokatlanságát és bonyolultságát jelzi, hogy a Karancs Tsz-ben már háromszor, tárgyalta a vezetőség a tervezeteket és még nem született konszenzus. Persze a hosszú döntési folyamat sokkal inkább szolgálja a közösséget, mint a látssategységre alapozott diktátum. A tagi résztulajdonlás teljesen új vezető és tag közötti viszonyt indukál majd. Új felelősség alakul ki, ami a jövőt leginkább befolyásoló fejlesztési döntéseknél is érezteti hatását. Hosszabb döntés-előkészítés, körültekintő döntés és gyorsabb megvalósítás lehet az eredmény. A látszategység helyébe a kiküzdött, valódi egység léphet. A látszatdemokrácia helyébe a tétdemokráciaAm a (rész)tulajdonosi lét és tudat négy évtizedes leszoktatás után nem kerülhet azonnal szinkronba, ezért a résztulajdonhoz való hozzájutás lehetőségében fokozatosságot tartok kívánatosnak. Az agrárgazdaságban annál nagyobb az esély . az eredményes gazdálkodásra, minél erősebb a tulajdonosi pozícióból táplálkozó gazdatudat, minél nagyobb a személyes viszonylatok szerepe a hatalmi viszonylatok uralma helyett. Éppúgy fontos a gazda, mint a szövetkezet szuverenitása. < De az önállóság jogi garanciái is csak írott maiasztok maradnak, ha nem lesz meg a7 önrendelkezés gazdasági feltételetás halogatása js legalább ennyi veszélynek lehet, forrása. A teendőknek terjedelmi okból csupán egy vékony szeletét volt itt módom bemutatni. Szándékom a7. eszmecsere volt és hozzájárulva teendőink rendszerezéséhez. Szöveg: Rácz Foló: Bábel Takarékszövetkezeti újdonság Az / ‘1 ;■ reformról Tulajdonosok és résztulajdonosok Veszélyforrások
