Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
t CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Ha az elsőnek annyit tűrtem. volna, mint ia másodiknak. akkor soha nem váltam volna el — idézi n Ikétszer, háromszor elváltak szentencia számba menő mondását a salgótarjáni Szilágyi Pál- né, aki három esztendeje társkeresésre rendezkedett be. Előtanulmányt jelentettek számára a környezetében lá- tottak-hallottak, illetve azok a tapasztalások, amelyeket a barátok, ismerősök lelki panaszainak orvoslásában — sikerélményként élt meg. S persze nem csekély adalékot szolgáltatott ehhez a saját élete, empátiakészsége. Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt kötött házassága negatívnak és pozitívnak ítélt tanulságait bizton ajánlhatja megszívlelendőnek. hisz azokat épp ő maga ptóbálta ki. vagyis a saját személye azokra a garancia. — A magányosok, a társ- ravágyók sok esetben egy A/Sjÿ/ÿf, ? f QtfssgXijfrs/vjvv' ÍSggíijgSjS Monogramok: másképpen Rövidített névjegyünk a monogram, dekoratív dísze lehet holmijainknak. Itt csupán néhány betűvel érzékeltetjük, hogyan lehet egy-egy monogramot kis figurákkal variálva színesebbé, egyedivé varázsolni, különösen gyerekek, kamaszok holmijain. Magát a név betűjelének színét mindig az adott alapszínhez hangolva választjuk. Például egy sárga vagy barna alapszínen szépen jjiat a zöld, a piros betű, de fehér alapon bármilyen szín hatásos. A kis figurákat erőteljes színekkel, lapos- és száröltéssel varrjuk ki. Ilyen díszes monogramot hímezhetünk blúz, ruha zsebére, ujjúra, kötényszoknya, szoknya zsebére, a mellrészére, és számtalan gyermekholmira éppen úgy, mint például kis- és nagyharmadik .közreműködését igénylik a választáshoz. Persze különféle okok, más-más meggondolások vezetik őket. Feltűnően nehezen boldogulnak például az értelmiségi, főiskolát végzett, falun elő nők. Hasonló cipőben járnak a szintén felsőfokú végzettséggel rendelkező, műszaki érdeklődésű férfiak — mondja Szilágyiné, a \Koro- na Társkereső szolgálattevője. Nem egyszerű foglalatosság a fiatalasszonyé, s talán egyesek kétkedve fogadják, megkérdőjelezik a sikerét. Másrészt a [dolgát valóban nehezíti, ha az ügyfelek személytelenségbe búr-- kolóznak, ami igen Igyakran megesik. Ugyanakkor legszemélyesebb ,problémájuk mielőbbi megoldását türelmetlenül sürgetik... A ki-kihez való megítélése leginkább mint ajánlás hangzik el, hogy aztán ia közvetlen találkozás, a tényleges bemutatkozás döntsön. parna sarkaba. vagy szalvéták, szettek egyik csücskébe. B. K. A legfontosabb, legsajátosabb vonások feltérképezését, a megismerést, az bdmi- nisztráció és a számítógép mellett főként az őszinte beszélgetés segíti, s végül, de nem utolsósorban a jó emberismeret. — Ritkán tévedek a típusok felismerésében. Az ösztönös ráérzés is vezet ebben, no és persze a rutinnak is jut némi szerep■ Volt már olyan eset, hogy a két fél fenntartással fogadta az ajánlott másikat •— s az első adandó alkalommal, mikor mód nyílt a találkozásra, egy csapásra megváltozott a véleményük. Mindemellett abban, hogy egy kapcsolat létrejöjjön, valójában kevés az én érdemem. Nagyon sok kétségbeesett, alig reménykedő, egyedülálló ember kereste már fel azzal a hittel: >pz űz utolsó szalmaszál. Az elmagányosodás sokakat köt gúzsba, de azért szerencsére, végleg mégsem adják fel la keresést. Ha kisemmizetten és az újabb csalódástól félve fognak is hozzá. Három embernek jelent örömöt, ha a kiválasztás helyesnek bizonyul: mert az egymásra találás felejthetetlen perceket szerez a segítőtársnak is, akinek mindennél emlékezetesebb. ha hallja a visszajelzést: örülök. hogy hallgattam rád. M. J. Nyári Mikulás D. P. történetét közli a Reader's Digest abból az alkalomból, hogy Dániában, a nyár teljes tombolása közepette tartották a nemzetközi Télapó-kongresszust. Mi' mondanivalója lehet a világ számára egy hivatásos Télapónak? Egyáltalán, egymásnak is tudnak újat mondani rövid, karácsonyi fellépésük műhelytitkaiból, amelyek a názáreti gyermek megszületésének emlékét idézik? A múló ürömök e képzett szakmunkásai ezúttal kalandjaikról meséltek, mint írja a lap. D. P. például azzal büszkélkedett, hogy néhány éve turista- útón járt Albániában. S akkor még elismerésre méltó mutatványába került az idegenvezetőknek, hogy az ország múltjából kiiktassák a vallás bármiféle kapcsolódását. A tiranai néprajzi múzeumot járva, az olasz turistacsoport megállt egy ékszerládika előtt és a rá- csodálkozást követően azt kérdezték a fiatal kísérőjüktől, hogy ugyan melyik korból való ez a tárgy? Ha lenne ilyen, a történészek aranykönyvébe illene a válasz: „A lelet nem sokkal a Télapó születése előtti időből származik.” Hogy mondaná palócul? Például azt, hogy kunye- rál vagy kócos? Biztosan kóstolta már a nagykenyeret és a bátyus tésztát. S talán nem ismeretlen ruhadarab ön előtt a sure és a kecele sem. Nem véletlen, hogy az ízes-jellegzetes tájszavaink már csak a falun élő. idősebb generáció képviselőinek ajkán élnek. Egy letű- nőben lévő életforma kifejezései ezek, s mint ilyenek, lassan feledésbe merülnek. Ebben — sajnos — a tudatos leszoktatásnak is van szerepe. Sokan ellenszenvvel viseltetnek irántuk, ugyanakkor a hagyományőrzés reneszánszát hirdetik. Nem feltétlen levetkőzendő szokásról van szó: ha halljuk, olvassuk ezeket, legsajátosabb vonásaink eredőjével mélyebben is megismerkedhetünk, s jobban átérezhetjük miért is neveztettünk „jó palócoknak”. Aki ismeri az alábbi sorok tájszavainak jelentését, talán nem tartja haszontalannak továbbadni azokat, s aki nem, az se elégedjen meg azzal, hogy az írást rejtvénynek titulálja... öreg szülém míg élt, kutyába se vette a sodormán- kozókat. Azt se szívlelte, ha a szomszédok a kapuban prézsmitáüak: — Biztosan rajtunk feni a nyelvit a sok locsi-fecsi! — dohogot olyankor. Bezzeg, ha a macska a lábainál zsir- mált, attól nem sajnálta még a pectejet sem. Legtöbbször engem küldött a pincébe, hogy ohahozzam a vakablakból a tejes kasz- tort. — De ne soká hóvizezz! — szólt utánam a türelmetlen jólélek mindahányszor. Reggelenként, ha unta maga körül a sok okoskodást, gyakran odamondogatott a menyének : — Ugyan mit sopetalálsz annyit! Inkább vennél egy sufrangot, és vernéd elé a mihasznákat. S mint aki jól végezte dolgát, a masina elé kukorog- va piszkálta a kutáccsal a parazsat, s lopva, pirinyót ránk kacsintott: — Oda se nékj suhancok — hunyorított bátorítón felénk. — Mindjárt kisül a pampuska, de elébb mars mosakodni szeszra népség! Az oldalt összeállította: Mihalik Júlia Receptötletek FŰSZERES SARGAREPALEVES Hozzávalók: 60 deka sárgarépa, 5 deci tej, 1—2 evőkanál tejszín, 1 evőkanál porcukor, só, egy fél citrom leve, csipetnyi bazsalikom, kakukkfű, egy fél csokor petrezselyem. A megmosott, megtisztított sárgarépát finomra reszeljük, megsózzuk, rászórjuk a fűszereket, és jól ösz- szekeverve, negyedóráig állni hagyjuk. Ez után a tejjel és az apróra vágott petrezselyemmel együtt ösz- szeturmixoljuk, és cukorral, citromlével ízesítjük. Belekeverjük a tejszínt, és jégbe hűtjük.. Ha sűrűnek találjuk, kis vízzel hígítjuk. TEJSZÍNES UBORKALEVES Hozzávalók: 2 közepes nagyságú uborka, 2 deci tejszín, 6 deci tej, 2 evőkanál darált dió, 1 citrom, só, őrölt fehérbors, kis csokor kapor. Az uborkákat alaposan megmossuk, lehámozzuk, és a káposztareszelőn finomra reszeljük. Megszórjuk any- nyi sóval, amennyi a leves ízesítéséhez szükséges, ösz- szekeverjük és öt—tíz percig állni hagyjuk. (Az uborkát kicsavarni, levét leönteni nem szabad!) Ez után, megszórjuk r fehérborssal, rácsavarjuk egy fél citrom levét, hozzáöntjük a tejszínt, meg a tejet. A darált diót belekeverjük, és jól lehűtjük. Csészékben tálaljuk, tetejét megszórjuk apróra vágott kaporral, és egy-egy citrom- karikával díszítjük. Tehetünk bele egy csipetnyi porcukrot is. Pákozdi Judit Télre: aszalt gyümölcsöt Ott, ahol a családnak valamilyen kiskertje van, vágj' olcsóbban jut gyümölcshöz, érdemes a téli vitamin,szegény hónapokra aszalt gyümölcsről gondoskodni. Ehhez pedig köny- nyen lehet házi tűzhelyaszalót készíteni, ami olyan egyszerű, hogy bárki előállíthatja: deszkaládából és lakatosnál készített alvázból. A tűzhelyaszalóhoz nincs szükség külön fűtési energiára,' hanem már főzés közben odahelyezhető a meleg tűzhely üres felére, és ha vége van a főzésnek, az égőtér felé húzzuk, gondosan forgatva óránként a fiókokat, a felsőt alulra, az alsót felülre, és így tovább; (1. ábra). Am készíthetünk tűzhelyre vagy szabadban, napra tehető gyümölcsaszaló rácsot is (2. ábra). A rács anyaga vas, sodronya rozsdamentes horganyból készül. Még egyszerűbben is megoldható egy hasonló rács: lécekre ráfeszített műanyag szúnyoghálórácsból. Aszaláshoz kiválóan megfelel a cseresznye, a meggy, sárgabarack (kettészelve), alma, körte, szilva. Ezeket aszalás után ritka szövésű, tiszta kisebb vászanzsákok- ba ömlesztve, padlás, kamra gerendájára felakasztva, szellős helyen két évig is eltarthatjuk. Felnőttek, gyerekek kedvenc csemegéje lesz. If# vom újra... 9 Az első őszi hónap első napja. A felemás, itt-ott hű* vösbe hajló nyárutó üzenete: az akác, a bodza másod- virágzása sok verőfényt, gyümöfcsérlető szeptembert, langy- meleg októbert ígér. A természet megérdemelt pihenőjére készül. Megszabadul megannyi kedves terhétől: átadja a föld, a fák, haszonnövények adományait. Dolga végeztével majd mély álomba szendéről. Erőt gyűjt, hogy velünk tarthasson az eljövendő újabb erőpróbán. I * « i M j I