Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-05 / 209. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. Ki is volt Bereczki Máté? „Új utcaneveket megyénk és városunk kiemelkedő személyiségeiről nevezzenek el » „Azzal én is egyetértek, hogy a lakók megkérdezése, vagy alapos előzetes tájékoztatása nélkül ne változtassanak utcanevet’’ — kezdi levelét a salgótarjáni Mi" kolczi István. Tisztelt levélírónk Petényi László Fórumban közölt leveléhez ad hasznos információkat, amelyből megtudjuk, ki is volt Bereczki Máté. .. .Az utóbbi 20 évben Nógrád megye olyan kiemelkedő személyiségéről, akj Európa-hírű is volt, egyetlen utcát neveztek el. éppen Bereczki Mátéról. Nagyon kár, hogy a Romhány- ban született kiemelkedő gyümölcstudósról — szaknyelven pomológus — keveset tudnak az emberek. „Szeressétek a gyümölcsé- szetet. fogjatok kezet velünk, hogy gazdag rétté változtassuk ezt a hazát.” Ez volt Bereczki Máté hitvallása. Munkásságának érzékeltetésére: fő művében a négykötetes Gyiimölcsészeti vázlatokban 423 alma-. 356 körte“'. 136 szilva-, 27 cseresznye- és 17 meggyfajtát ismertet, nagy részüket részletesen. Irányító szerepet vállal a gyümölcstermesztés országos megszervezésében. Tagja voll ' több német és belga g.vti- mölcsészeti társaságnak. Elsőnek foglalkozott a gyökérnem és fajtaelszaporodási módokkal hazánkban. Jogi egyetemet végzett- Két évig volt csupán jegyző, majd Sármezey Antal kunágotai birtokára szerződött nevelőnek és jogi tanácsadónak. Itt szerette meg a gyü- mölcsészetet, az itt szerzett alapokra épült Európa-hírű tudása. 1824-től 1895-ig élt. A kertészeti egyetem parkjában szobrot állítottak emlékére. Munkásságát többek között Tóth Edit, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola diákja, az országos hírű Oravetz István Honismereti Kör tagja dolgozta fel a Gyümölcsészeti vázlatok, Rapics Rajmund és Kelemen Ferenc munkája. a Mezőgazdasági Múzeum 1959. évi emlékkiállítása. az Élet és Tudomány. 1959. évi cikke alapján. A salgótarjáni kertbarátkor is az ő nevét viseli. E kör javasolta, hogy nevezzenek el róla utcát, ezzel szép példát mutattak a szűkebb pátria szeretetének. Nagyon remélem. hogy Salgótarjánban ezentúl — a földrajzi elnevezések kitételével — új utcákat a város és megyénk kiemelkedő személyiségeikről neveznek el☆ Levélírónk részletes információját megköszönjük Szerkesztőségi üzenet Bátonyterenyére Levelet kaptunk a bátonyterenyei Bányász Művelődési Ház látogatóitól, amelyben arra hivatkoznak, hogy az ide betérők nem kapnak, igényüknek megfelelő szolgáltatást, akadályoztatják szórakozásukban☆ A kérésnek megfelelő választ megadjuk. de ehhez a „névtelen” aláíróknak a személyes jelenlétére is számítunk. Az intézmény vezetőivel egyeztetett 'időpontban a találkozásunkról értesítjük levélíróinkat oly módon, ahogyan az intézmény hirdetőjén teszik közzé. Levelezőnk szóvá tette és... „Tisztább lett a Mátra kapuja” Levelezőnk jelezte, a Fórum közölte és ezt követően szépen rendbe tették a nász- tói vasútállomás előtti teret. Erről számol be Szűcs Ferenc levelezőnk. A „tisztasági akció viszont félsikerű, mert az itt elhelyezett hulladékgyűjtő ládának nincs alja. a szemét a földre hull” — jelzi újabb városszépítő észrevételét. A címzett a „Nagybátonyi IKV” „Eddig 12 levelet írtam...” Több kedves olvasónk — így Kővári Vilmos (Mátra- terenye, Hárs út 6.) — is megkereste szerkesztőségünket lakáspanaszával. A hatvankét éves, 3500 forint nyugdíjjal rendelkező, állandó gyógykezelést igénylő olvasónk így fogalmaz levelében: „ ... Négy éve újították föl lakásunkat és napjainkra a közfal teljesen tönkrement. Vizes, penészes, a vakolat leszakadozik képzeljék el milyen látvány van a szobámban- Eddig 12 levelet írtam a Nagybátonyi IKV igazgatójának, de a vállalattól csak a paragrafusok és nem a segítség érkezik, ügy fogalmaznak, hogy nem áll módjukban a javítást elvégezni a lakásomban... A lakbért pontosan, becsületesen fizetem, én teljesítem a kötelességem... Nedves szobában már nem tudok lenni, mert fojtogat a levegő.. • ☆ Tisztelt levélírónk panaszát közzétéve abban bízunk, hogy inég a rossz időjárás megérkezése előtt a várt IKV-segítséget megkapja. összeállította: RÁCZ ANDRÁS Elszállt a nyár... —kj— Kertbarátoknak Mesterfogások Dr. Bálint György fenti címmel megjelent népszerű kézikönyvében hasznos tudnivalókat sajátíthatu nk el egyebek közt arról, hogyan fordíthatók termőre u citromfák. Ugyanis soka ti nevelnek fel citrom-, narancs-, mandarin- és grape-fruit (citrancs-) fács- kát magról. Ez nagy büszkeség a kertbarátoknak, akik csak akkor szomorodnak el. ha kénytelenek azt: tapasztalni: a magról nevelt fácskák 10—15 évig (vagy egyáltalán) nerrí hoz- 1 nak gyümölcsöt. Ahhoz, hogy a magról kelt citrom- és narancsfák mielőbb virágozzanak, és termést is érleljenek, be kell oltani, vagy szemezni ókét. Az oltásra legalkalmasabb a tavaszi (március— április) időszak. Egy növény éves vesszőibe 3—4 oltást készítsünk és az ékoltásos módszert alkalmazzuk. Az oltások 4—6 hét alatt erednek meg; a fejlődő nemes hajtásokat óvjuk a kitöréstől és az alattuk növekvő vadhajtásokat vágjuk vissza fokozatosan. A szemzés még egyszerűbb művelet! Ennek optimális időpontja a május végétől augusztus közepéig tartó időszak. Az úgynevezett fordított T-szem- zést alkalmazzuk. A berakott szemek rendszerint csak tavasszal hajtanak ki. A citromfélék nemcsak magvetéssel, hanem dugványozással is eredményesen szaporíthatok. A meggyökereztetett hajtásból fejlődött növényeket nem kell beoltani, mert enélkül is kifejlesztik illatos, fehér virágaikat, és tetszetős, ízletes gyümölcsöket érlelnek. Teleltetésre a fagymentes, világos, hűvös helyiségek alkalmasak. Télen óvakodjunk a túlöntözéstől, mert a növények ilyenkor alig vesznek fel és alig párologtatnak el vizet. A téli időszakban a tápoldatozás és a trágyázás kifejezetten káros lehet! Az esetleg megjelenő pajzstetveket káliszappanos lemosással vagy permetezéssel lehet elpusztítani. Rovarölő szert azonban csak szabadban használjunk. Nyáron a citromfélék legjobban a kertben érzik magukat. Félárnyékos helyen, cserepestül süllyesz- szük ki a fácskákat a földbe, öntözzük őket bőségesen és lássuk el tápanyaggal is, hogy felkészülhessenek a gyümölcsök kifejlesztésére. Még gimnazista koromban —, mert már akkor is szerettem a turizmust —, osztálytársaimmal kétszer is ellátogattam a világhírű fürdőbe, Karlové Varyba — Karlsbadba. Csodáltuk a város szépségét, a koionádon sétálgató betegeket, akik a csőrös poharakból itták a gyógyvizet, s hallgatták a íürdőzenekar koncertjeit. Ennek már több, mint ötven éve. Húsz évvel ezelőtt ismét találkoztam e várossal, az ötévenként megrendezésre kerülő amatőr bábegyüttesek, világfesztiválja alkalmával, amikor a száztagú magyar küldöttség (résztvevők és nézők) idegenvezetője voltam. Ekkor láttam a város háború utáni nagy fejlődését. S, megkóstoltam, most már mint felnőtt, a Beche- rovkát, s az Opiatkát, a tor- 1a alakú porhanyós csokoládés ostyát, emlékül vettem egy „karlsbadi porcelánt". Az újabb találkozásom a fürdővel még nagyobb élmény volt számomra, mint a diákkoriak. Ez évben pedig már mint nyugdíjas ismét készülök meglátogatni a világ leghíresebb és legszebb fürdővárosát. A készülődés közepette feljegyeztem mindazt, amit tudok e városról. A Tepla folyócska ma is ott kanyarog a városon keresztül, mint IV. Károly idejében. A monda szerint a népszerű uralkodó annakidején egész nap járta a várost környező hegyeket, erdőket, de egy nap a vadászszerencse valahogy elpártolt tőle. Elfáradva már készülődött hazafelé, amikor — akárcsak Hunor és Magor előtt — megjelent egy csodaszép szarvas. A király meg- sarkantyúzta a lovát és- népes kíséretével üldözni kezdte, amely, hol eltűnt, hol ismét felbukkant az erdő fái között. Már esteledett, amikor a kutyáknak sikerült egy sziklára feiszorítani az agyonhajszolt vadat, amely végül az ebek és vadászok elől a szakadékba ugrott. A vadászok pedig a kimúlt állat mellett egy csörgedező meleg forrást találtak. A királyt ez az esemény nagy elhatározásra késztette. „Ezen a helyen várat építek, s ahol a források vizei összefolynak, várost alapítok, mely az én nevemet fogja viselni. A sziklát meg, amelyről a szarvas a szakadékba ugrott, s engem a gyógyvízhez vezetett "Szarvaskőnek- nevezzék el.” Gyermekkoromban ezt a mondát hallottam Karlové Varyról. A történelmi igazság azonban az, hogy valóban IV. Károly 1370. augusztus 14-én városi rangra emelte a települést, Karls- badnak nevezték el. Címerét koronás oroszlán, s a forrásokat jelképező hullámos sávok díszítették. De. hogy a király vadászat közben találta volna meg a gyógyforrásokat, senki sem tudja bizonyítani. Először ugyanis csak a XVI. században jelenik meg egy latin írás német szerző tollából a fürdővárosról. S. ettől kezdve számos próza és költemény örökítette meg a szarvasvadászat következményét. A város fölé emelkedő sziklára pedig egy gróf egy szarvast emeltetett (ami szerintem inkább egy zergére hasonlít). A gyógyvízért idejövő betegek között sok híres ember is felkereste a világhírű fürdőt; királyok, császárok, politikusok, s nem utoljára a szellemi és művészeti élet kiválóságai: Bach, Beethoven, Goethe, Csajkovszkij, Turgenyev, s Arany János is, akinek nevét ma is emléktábla őrzi. A város építészeti szempontból is érdekes épületeit folyamatosan újjávarázsolják, e házak állandóan elegánsak. A íürdőtelepen rengeteg a szanatórium, a gyógvszálloda, s köztük a Hotel Moszkva, amely a világhírű filmfesztivál székhelye. A szórakozást kei esőkön kívül évente több mint hetvenezer beteg részesül itt gyógykezelésben, s az orvosok szerint ezt a számot folyamatosan emelni kell, újabb szanatóriumok megnyitásával. A városnak 12 gvógyfor- rása van, de az itteniek azt állítják, hogy 13. S, a tizenharmadik a Becherovka, amely a világ egyetlen gyógyitala, amit nem főznek, párolnak, hanem különböző gyógyfüveket, növények gyökereit tiszta alkoholban fahordókban érlelik, majd tisztítják, s tovább érlelik palackozva. Az érlelési folyamat másfél év. A gyógyital, amit a múlt században egy karlsbadi gyógyszerész talált fel, s a receptje páncélszekrényben van elzárva, azt csak a mindenkori igazgató ismerheti. A fürdő vizéből fürdősót is készítenek, ami az egész országban kapható (nem 106 forintért), pár koronáért. E gondolatok közepette készülök a világhírű fürdővárosba, hogy újabb élményeket szerezve, továbbéljen bennem e csodálatos város, amit a mai magyarok még kevéssé fedeztek fel. H Gy. Elektronikus karkötő Ezt az elektronikus karkötőt azoknak az előzetes letartóztatásban lévő személyeknek a csuklójára helyezik, akiket a tárgyalás előtt kiengednek a börtönből, hogy a tárgyalásig otthon lakhassanak. Eddig harminc ilyen karkötőt tettek let különböző ügyek vádlottjainak, a karkötő darabja 1200 dollárba kerül. Nyitott gerinccsatornával Mértéktartó becslések szerint is Magyarországon legalább 350—400 ezer mozgásában korlátozott ember él. A mozgássérültek egy része nyitott gerinccsatornával született. A betegségben szenvedők mozgássérültsé- ge különböző sűlvosságú attól függően, hogy az anyaméhben, a magzati fejlődés, mely szakaszában következik be a gerincvelő-csatorna záródásának rendellenessége. Ennek következtében az érző és mozgató idegek sérülnek meg, vagy ki sem fejlődnek. Az esetek többségében a mozgássérüléshez vizelet- és széklet-visszatar- tási képtelenség is társul. Ez utóbbi állapot az, amely miatt ezek az emberek sajnos, nagyon nehezen tudnak a társadalomba beil- leszKedni. A beteg emberek egy része pelenkázónadrágot, valamint Liberó pelenkabetétet kénytelenek használni, sok esetben életük végéig. A pelenkabetétet a beteg gyerekek orvosi vényre kapják meg, mint gyógyászati segédeszközt. Az incontinencia kezelésére hazánkban és külföldön is több módszert alkalmaznak Magyarországon elsősorban a hólyagstimulálást és a hólyagkondicionálást alkalmazzák eredményesen, ugyanis a kezelések után az érintettek többsége szobatiszta lesz. Ezeket a kezeléseket ma még csak a budapesti mozgássérültek Pethő András Nevelőképző és Nevelőintézetében és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben végzik. Kívánatos, hogy mielőbb kiépüljön ezeknek a kezeléseknek országos egészség- ügyi hálózata, és a kezeléseket ne kössék korhatárhoz! Az incontinencia kezelésének ma még csak külföldön terjedt el egyik eljárása a Scott-íéle pumpa beültetése a hólyagba, amelynek segítségével mesterséges záróizmot kap az érintett és így 3—4 óránként tudja kiüríteni hólyagját. A műtét csak akkor végezhető el, ha a vizsgálat eredménye lehetővé teszi, mivel nem minden ember hólyagja alkalmas a műtétre. Másik kezelési mód az önkatéterezés módszere, amelyre már nagyon korán, 2—3 éves korban, a szobatisztaság-tudat kialakulásakor kezdik megtanítani a gyereket. Az angol és amerikai tapasztalatok szerint fertőzésveszély az erre a célra alkalmas katéter helyes alkalmazása esetén gyakorlatilag nincsen. A nyitott gerinccsatornával született gyerekek és felnőttek egészségügyi problémáinak mielőbbi hatékony megoldása érdekében és a társadalomba való beilleszkedési nehézségek leküzdésére alakult meg 1986. január 17-én, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) Spina Rifida szekciója, amelynek napjainkban már közel 800 tagja van. A szekciók vezetősége 1989. szeptember 4-én (hétfőn) országos értekezletet tartott, a Szabadság-hegyi gyermekgyógyintézet előadótermében.
