Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

1989. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK NÍHiRAI) 3 Berekesztette munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) pesti 71. Számú Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácso- sa javasolta, hogy a parla­ment foglaljon állást az NDK állampolgárainak az NSZK.ba való távozásával kapcsolatos magyar kor­mánydöntésről. Tallóssy Fri­gyes indítványozta, hogy az Országgyűlés fejezze ki elis­merését a kormány dönté­séért, s adjon támogatást a további hasonló lépésekhez. Az indítványt a képviselők elfogadták. Ezután az ülés soros el­nöke bejelentette: Király Zoltán képviselő az Európá­ban állomásozó idegen csa­patok teljes kivonására vo­natkozó javaslatát megvita­tásra benyújtotta az Ország- gyűlés külügyi bizottságá­nak. Mivel a külügyi bi­zottság úgy ítélte meg, hogy a javaslat feletti vitába be kell vonni a honvédelmi bi­zottságot is, s az együttes ülésre október 12-én kerül­het sor. Szirtesné dr. Tomsits Eri­ka a házszabály-módosítá­sára, valamint az állandó jelleggel működő ügyrendi bizottság létrehozására vo­natkozó indítványával kap­csolatban az elnök indokolt­nak tartotta az ügyrend-elő­készítő bizottság szervezeté­nek, működésének megújítá­sát. Bejelentések következtek. Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Ma­gyar Vöröskereszt Kiskőrö­si Városi Vezetőségének tit­kára felkérte az ülésterem­ben helyet foglalókat: mu­tassanak példát emberség­ből, és csatlakozzanak a véradómozgalomhoz. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m., 13. vk.) arról szólt: sajnálattal vette tudomásul az Országgyűlési Tudósítá­sok megszűnését. Ez is indo­kolja. hogy az ülések jegy­zőkönyve a jövőben gyor­sabban jusson el a képvise­lőkhöz, mint korábban. Az elnök a javaslatokat indokoltnak ítélte, s kérte az Országgyűlést: rögzít­sék határozatban a terem felújítóit illető köszönetét. A képviselők közfelkiáltás­sal szavazták meg az indít­ványt. Fodor István ezután tájé­koztatta a Tisztelt Házat arról, hogy a háromoldalú politikai egyeztető tárgya­lásokhoz a résztvevők szá­mára Összesen 900 ezer fo­rint térítést biztosított költ­ségeik fedezésére. Az ország­gyűlési költségvetést ter­helte még a gyorsírói munka kifizetése is,, ami további félmillió forintot jelentett. Az elnök kérte a képviselő­ket, fogadják el tájékoztatá­sát, s egyúttal hatalmazzák fel az Országgyűlés elnökét a tárgyaló felek további tá­mogatására: igaz, az újabb költségek fedezetét csak más feladatok terhére, lehet majd előteremteni. Szót kért ekkor Dauda Sándor, (Budapest 45. vk), aki az elhangzottakkal alap­vetően egyetértve szóvá tet­te a képviselői munkához szükséges néhány tétel hiányát. Az elnök végül bejelen­tette: október 17-én folyta, tódik az ülésszak az úgyne­vezett sarklatos törvényekre vonatkozó javaslatok megvi­tatásával. Addig október 6. és 13. között a különböző bi­zottságok, képviselőcsopor­tok üléseznek, s e tanácsko­zásokra a politikai egyezte­tő tárgyalásokon született megállapodást aláíró szerve­zetek szóvivői is meghívást kapnak. Az elnök ezután berekesz­tette az ülést, s ezzel befe­jeződött az őszi plénum el­ső szakasza, amelyen Szű­rös Mátyás, Jakab Róbert- né, Fodor István és Hor­váth Lajos felváltva elnö­költ. (MTI) A politikai egyeztető tárgyalások után, sokan megjegyezték: minek mennek a képviselők a parlament­be? A sarkalatos törvények kapcsán mindent eldöntötték, csak rá kell bó­lintani. — Korántsem a fejünk fölött el­döntött kérdésekről van szó — vé­lekedik az egyik szünetben Vastag Ottilia, a rétsági székhelyű választó- kerület képviselője. — Az ország- gyűlésben is érdemi vita folyik a lényeges kérdésekről, hiszen az alap­elvek tisztázása mellett, sok a nyi­tott részletkérdés. Számunkra is megnyugtató, hogy a három fél, egyezségre jutott, így a képviselők is biztonsággal foglalkozhatnak a törvényalkotással. Az előzetes poli­tikai egyezség révén egyébként gyor­sabb, pergőbb is lehet a parlamenti munka, nincs szükség a tiszteletkö- i ők re. Hogyan vélekedik a fiatal képvi­selőnő az ülésszak októberi folyta­tásakor megalkotandó sarkalatos tör­vényekről? — A demokratizmus megteremtésé­hez valóban szükséges törvényekről van szó. Olyanokról, amelyek alap­vetően kellenek ahhoz, hogy az or­szág kilépjen jelenlegi állapotából. Az időpontokkal lehet vitatkozni, az azonban kétségtelen, hogy megteremt­hetik a békés átmenetet. — Igen intenzív munka vár a kép­viselőkre, az október 17-én kezdődő folytatáshoz, csak most kapták meg a törvényjavaslatokat. — Nem ilyen bonyolult a helyzet. A nyári ülésszakra már megkaptuk, áttanulmányozhattuk. A változtatá­sok, módosítások, jól nyomon követ­hetők. — Néhány hétig szünetet tart a felfüggesztett ülésszak, ez tartalmi munkával telik. Ügy hírlik, a sürgős­ségi indítványra tekintettel regioná­lis tanácskozásokon cserélnek véle­ményt a képviselők a törvényjavas­latokról. A megbeszéléseken pedig ott lesznek a politikai egyeztető­tárgyaláson részt vett felek, képvi­selői is. — Ezzel a módszerrel tökéletesen egyetértek — helyesel Vastag Ottilia. ☆ A kis pénz is pénz. Bizonyára nagyon sok alacsony nyugdíjból élő hallotta örömmel a miniszterelnök bejelentését: egyszeri alkalommal 2000 forintot kapnak karácsony előtt. Sok más mellett ez is szóba kerül a kupolacsarnokban, ahol dr. Szilágyi Tiborral, Tőzsér Gáspárral, vala­mint egv vendéggel — Juhász Pál­lal, a NOTTÉV gépészeti osztály- vezetőjével — kommentáljuk az ese­ményeket. Az összhang tökéletes a nógrádi képviselők között: a létminimumon, az alacsony nyugdíjból élők sorsá­nak jobbítását sürgős feladatnak te­kintik. Szavaik szerint, az a bizo­nyos 2000 forint csakis gesztusér­tékű, semmit sem old meg. Még rö­vid távon sem. Érvelésük szerint mi­előbbi intézményes rendezésre, új nyugdíjtörvényre van szükség. Az­zal együtt, hogy az ősszel tárgyalan­dó jövő évi' költségvetés is a szegény ember számára legyen kedvezőbb. ☆ Juhász Pál öröme kétszeres: elő­ször jár az ország házában, ráadásul olyankor, amikor minden korábbi­nál élénkebb a törvényalkotás. Ez az élénkség, persze, teher is. Parlamenti jegyzetek — Örült nagy a rohanás, s ez ma­gában hordja annak veszélyét, hogy a jogszabályokat újra és újra módo­sítani kell, — mondja dr. "Szilágyi Tibor. — Nem hallgathatok ugyan­akkor a fölösleges tehertételről sem. A sarkalatos törvényekre természe­tesen szükség van, de interpellációk és kérdések tömkelegével húzzák az időt. Az egészben az a baj, hogy olyan kérdésekkel, amelyekre egy negyedórás utánjárással választ le­het kapni az illetékes minisztertől. Igen ám, csak azt nem Iátja-hallja senki. Főleg a választó nem. Nem először tesszük szóvá: lokális, kizá­rólagos helyi ügyek miatt szavazó­géppé válik maga a parlament is. Holott más stílusra van szükség,. ezt szemléletesen bizonyítja dr. Szilá­gyi Tibor: — A politikai egyeztető tárgyalá­sok nyomán is egyre jobban kirajzo­lódik, hogy a képviselő, a különbö­ző pártok színeiben fog fellépni a parlamentben. Ez felveti annak igé­nyét is, hogy az MSZMP képviselői­nek is rendezni kell soraikat, ugyan­akkor alaposabb egyeztetésre van szükség az egyes képviselőcsoporto­kon belül. A sorrendet bizonyára nem vélet­lenül említi így a képviselő: a nem­zet, a lakosság és a párt érdekeit kell érvényre juttatni. — A jövő mindenképpen az, hogy pártharcokra, parlamenti csatározá­sokra, kompromisszumok kötésére ■kell felkészülni. Ez nem zárja ki, hogy a nemzet érdekeiben meg kell egyezni, a szembenállás nem okvet­lenül szükséges. Az új szituációban nemcsak az ülésterem, hanem az előkészítő tár­gyalások színhelye is „otthona" a törvényalkotásnak. Dr. Szilágyi sze­rint, a tárgyalás orientál, a pártkö­zi egyeztetés elejét veszi annak, hogy a képviselő, éjjel-nappal az Ország­házban üljön. S ha a pártok képvi­selői tisztázott alapkérdésekkel in­dulnak a parlamentbe, eredménye­sebb a munka. — Mindez természetesen nem zár­ja ki a képviselői rögtönzést, az öt­letet és javaslatot. Figyelemre méltó Tőzsér Gáspár közbevetése: — Természetesen fontos, hogy a pártok egyezségre jussanak. De ne csak a vezetők véleménye alapján, a törvényalkotás ugyanis nem nél­külözheti, hogy alapozzon a lakos­ság, a választók véleményére. A mostani törvényalkotási döm- ping azonban mintha kissé félolda­las lenne. Dr. Szilágyi Tibor, a szendvicsemberekhez hasonlítja a mar képviselőt: — Olyan paksamétával állunk fel. hogy a táskában sem fér, mindkét hónunk alatt törvényjavaslatokat vi­szünk. Rengeteg döntés kapcsolódik a politikai intézményrendszer re­formjához, ugyanakkor semmi sem történik a gazdaságért. Holott züllik tovább és csak várunk. a segélyek­re. Nincs teljesítményre orientált mupka, érdekeltség — ennek hiá­nyát a parlament fel sem veti. Ho­vá jutunk így? Lesz világszínvonalú jogállamiságunk, meg egy szétzüllött gazdaságunk. Olyan ez, mintha egy finn típusú demokratizmus bal­káni gazdasággal párosulna. Dr. Szilágyi Tibor Salgótarján dé­li városrészében képviselő, a sok ezer embert foglalkoztató gyárakra tekintettel érthető az indulata: — Mi lesz így a munkásokkal0 Azokkal, akik a létminimum alatt élnek? Hatvan—hetven fokos hő­ségben dolgozva keresnek négyezer forintot. Semmi meglepő nem lesz benne, ha azt mondják egyszer: elég a csodálatosan szép, magas röptű vitákból! Kelemen Gábor Szétnéztünk a vásárban Szépek, tetszetősük a sík­üveggyár építőipari üvegei. Ülést tartott a megyei takács vb (Folytatás az 1. oldalról.) gépek iránt. Megosztjuk a hazai piacot a tsz-szel, s mindketten jól járunk. A megrendelést követő negye­dik héten már leszállítjuk a gőzborotvát leendőbeli tu­lajdonosának. A jövő esz­tendőre közel kétszáz gépre van igény. A kisszövetkezet termé­szetszerűen a tsz termékeit is forgalmazza. Ugyanak­kor a mezőgazdasági üzem kft.-ot hozott létre a Tapol­cai Szigetelőanyaggyárral, s októbertől a dejtári szék­helyű Iso—Markét forgal­mazza majd a különféle Iso- lyth márkanevű kőzetgya­pottermékeket. Hiába, az üzlet, az üzlet... Nem egészen egy hónapja termel megyénk legfiatalabb gazdálkodó szervezete, a sal­gótarjáni üveggyapotgyártó üzem. Magyar—japán közös vállalkozásban, világbanki hitellel építették fel a honi szigetelőanyag-gyártásban mérföldkő jelentőségű léte­sítményt, melynek Therwoo- lin márkanevű termékei ott láthatók az őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár 18- as pavilonjában, valamint a mellette lévő szabad terüle­ten. — A teljes termékskálán­kat bemutatjuk — mondta- Varga László, a Salgótarjá­ni Üveggyapot Rt. ügyvezető igazgatója. — Elhoztuk a 10-től 96 kilogrammig terje­dő testsűrűségű filceket és lapokat. Kiállítottuk a papír­ból, alumíniumból és polieti­lénből álló, szaknyelven: há­romrétegű kasírozott ter­mékeket. Megismerkedhet­nek az érdeklődők a külön­böző átmérőjű és hosszúsá­gú csőhéjakkal: •A maga nemében roppant reprezentatív -kiállítást olyan felvételek teszik teljessé, amelyeken a szóban forgó Széles választékban ilják az üveggyapottermék­termékek felhaszn: lási te­rületei láthatók. Ezen túlme­nően a jelenlévő szakembe­rek alkalmazástechnikai tá­jékoztatóval is szolgálnak. — Örömünkre, jelentős az érdeklődés a kiállításunk iránt. Jó ötletnek bizo­nyult, hogy az Alukerrel közösen a helyszíni eladást is megszerveztük, hiszen már számottevő mennyiségű termékünk talált gazdára. A Salgótarjáni Síküveg- gyár először állít ki önálló­an. Láthatók a Skoda 120. ás személygépkocsihoz fel­használható naptetők, a Lada Szamarához előállí­tót szélvédők. A bemutatott dohányzóasztalok edzett és íagasztott biztonsági üveg­gel egyaránt készültek. A legszélesebb azonban a vá. laszték a nyílászárókba be­épített üvegfajtákból. — Gyárunk termelésében nyitni kíván az építő- és a bútoripar felé — tájékozta­tott Levenda Józsefné fő munkatárs. — Élve a vásár adta lehetőséggel, a nagy- közönség elé tárjuk az ez irányú lehetőségeinket. Több bútoripari céggel felvettük a kapcsolatot, s itteni látoga­tásra invitáltuk meg a kép­viselőiket. Jégvirágos mintás üveg, festett üveg, kazettaüveg — egyik szebb, mint a má­sik. Az érkező látogatók hosszan elidőznek a mutatós ajtók, ablakok láttán. Nem is lehet vitás: jelentős lesz a kereslet e termékek iránt, az építkezők körében. — A Soproni Faipari Vál­lalat a legnagyobb megren­delőnk. Most \ ettük fel a kapcsolatot a Kőbányai Fa. ipari Vállal;.- .al. A Majna— Duna Kft.-.;a! kialakított együtttnűköd .ehetővé te­szi építőipar; üvegeink tő­kés exportja:, (kola;) — (rigó) (Folytatás az l. oldalról.) munka önállóságának is erősödnie kell. — A jelen gondok átekin- tésére, arra, hogy közcélú feladatok megvalósítása ér­dekében miként működné­nek együtt a problematikus gazdasági egységek — ki­sebb figyelmet szentel az előterjesztés — fogálmazott Szalai László, a megyei párt- bizottság megbízott első tit­kára. Hozzátette: a valós gondok feltárása megköny- nyíti felszámolásukat. Ágner Gyula, az : ZMT vezető tit­kára a vb g" saget kérte a Bátonyterer ; v 1 őrségében gyűrűző foglalkoztatási és egyéb problémák megoldá­sához. Sára János, a megyei- ta­nács tervosztályának vezető­je a bátonytoivnyei testület’ gazdasági rá n.\ Uo tevékeny­ségét fejlődőnek ; élte meg és utalt ara: a megyében a gazdaság; válsággócok egyike a bátonvterenyei, a kiútkeresésben a városi ta­nácsnak hathatósabban kell közreműködnie. Megkezdődtek a legyveres erők napi őnpségek Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról.) tese kitüntetéseket és elis­meréseket .adott át. Az egv- seggyűlésen tizennégyen kü­lönböző fokú miniszteri ki­tüntetést, 18-an pedig jutal­mat vehettek át. Számos sor- állományú határőr előlépte­tésben, jutalomszabadságban, dicséretben részesült, az el­múlt időszakban végzett ki­emelkedő eredményes mun­káért. A nehéz határőrizeti munkában a kitüntetett baj­társak példát mutattak a személyi állománynak. Az ünnepéivé; egvséggvű- íés a Szózattal ért végei. A balassagyarmati fegyve­res testületek valamennyi székhelyén külön ünnepsé­gen emlékez« ' ! a fegyveres erők napi. ra. A balre- hv.mmati ünnep­ségsorozat n fo’.vtatódik. A határőrség bv erén a fegyve*« rés erők tagjai, csehszlovák fegyver', vsak képviselői sportv«. lélkedóp mérik össze a tudásukat. so — Nógrádi képviselők tisztázó gondolatokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom