Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 229. SZÁM ARA: 4.30 FORINT 1989. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Folytatta munkáját az Országgyűlés Csillogó fények —fényes gondolatok: folytatta ülését a par­lament. ^Yismer Pärt-wb-illés Salgótarjánban A kongresszusi és a választási előkészületek feladatai Néhány perccel 9 óra után szerdán a Parlament­ben Horváth Lajos elnökle­tével megkezdődött az Or­szággyűlés őszi ülésszaká­nak második napja. A képviselők a büntető tör­vénykönyv, illetve a bünte­tőeljárási törvény módosí­tásáról szóló törvényjavas­latok feletti együttes vitá­val folytatták munkájukat. Elsőként Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggy­fa utcai napközi otthonos óvoda óvónője aggályait megfogalmazva hangoztat­ta: véleménye szerint szűk­re szabott az idő a törvé­nyek tervezett hatályba lé­péséig, kevés ahhoz, hogy a szükséges feltételeket megte­remtsék. A rendőrségnél például 400—500-zal kellene emelni a létszámot. Konkrét javaslatot is tett: a két törvény hatályba lépésének idejét 1990. július 1-jében határozzák meg. Kérte az előterjesztő minisztert, hogy tételesen tájékoztassa az Országgyűlést az új törvé­nyekkel összefüggő pénzügyi terhekről. a fedezetként szolgáló lehetséges források­ról, és arról, hogy ezekből a bíróság, az ügyészség és a rendőrség milyen arányban részesül. Kiss István (Bács-Kiskun m. 18. vk.), a Tataházai Pe­tőfi Mgtsz elnöke ésszerűt­lennek és kivihetetlennek tartotta, hogy a katonai büntetőjog hatálya alól ki­vont ügyeket polgári ügyé­szi. illetve bírói hatáskörbe utalják. Azt is helytelení­tette, hogy katonai bűncse­lekmény esetén katonai, köztörvényi bűncselekmény elkövetése, miatt pedig, pol­gári bíróság ítélkezzen a sorállományú katonák fe­lett. Szűcs Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 16. vk.), a KISZ vásárosnaményi váro­si bizottságának titkára úgy ítélte meg, hogy a tervezet szerint a független bírói ha­talom dönt, és az ehhez kapcsolódó egyéb minden­napi teendőket, garanciális intézkedéseket — elsősor­ban a népszerűtleneket — a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek kell elvé­geznie. A törvényjavaslat egyoldalúan közelít a ga­ranciákhoz. Dr. Horváth Jenő (Buda­pest, 1. vk.), ügyvéd, az Or­szágos Ügyvédi Tanács el­nöke — akinek indítványai­val a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nem értett egyet — üdvözölte a tervezetnek azt az új ele­mét, hogy a terheltet az el­ső pillanatban figyelmeztet­ni kell jogaira, s ezt jegy­zőkönyvben rögzíteni. Sze­rinte a jegyzőkönyvnek ezt a részét külön kellene alá­íratni a terhelttel. Dr. D ebreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a kecskeméti Katona József Gimnázium tanára kifejtet­te, hogy az ellenzéki képvi­selők bekerülésével valószí­nűleg hevesebb viták lesz­nek a parlamentben. A továbbiakban vitába szállt azokkal a képviselő­társaivá!, akik a büntető­eljárási törvény módosításá­nak hatályba lépését 1990. március 1-jénél később tart­ják indokoltnak. Jövő már­ciusig ugyanis lezajlik a köztársasági elnök megvá­lasztása, sőt, lehet, hogy megválasztják az új parla­mentet is. Képtelen helyze­tet teremtene — mondta —, ha a választásokkor olyan büntetőeljárási törvény len­ne érvényben, amely akadá­lyozza az emberek szabad döntését. Szirtes né dr. Tomsits Eri­ka (Budapest 22. vk.), a SOTE II. sz. Gyermekklini­kájának tanársegéde fon­tosnak ítélte, hogy az igaz­ságügy-miniszter beszámol­jon arról, milyen költségek­kel is jár valójában a bün­tetőeljárás tervezett reform­ja. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az Ácsai Nagyköz­ségi Közös Tanács elnöke, a júniusi ülésszakon, a taná­csi dolgozók — elsősorban a tanácsi adóügyi dolgozók — anyagi érdekeltségi rend­szerének megszüntetése, il­letve megváltoztatása tár­gyában intézett inter­pellációt a pénzügyminisz­terhez. Boros László (Budapest, 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézet műszaki ügyintéző­je a legutóbbi ülésszakon, a Minisztertanács elnökéhez intézett interpellációt a Kulcsár József felvételei Dr. Tallóssy Frigyes (Bu­dapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munka­közösség jogtanácsosa Hor­váth Jenő képviselőtársának véleményét támogatva kije­lentette: sokkal inkább a felderítetlen bűncselekmé­nyek számának növekedésé­től kell tartani, s nem pe­dig attól, hogy a védő je­len lehet a tanúkihallgatá­sokon. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV dunakeszi jár­műjavítójának igazgatója rövid hozzászólásában azt hangoztatta, hogy a parla­mentben alapvető kérdés a nép képviselete, s így az itt ülő honatyáknak, le­gyenek azok ellenzékiek vagy sem, nem lehet az alapvető kérdésekben ellen­tétes a véleményük. külkereskedelmi főiskola épületének elhúzódó felújí­tása miatt. Az interpelláció­ra adott — művelődési mi­niszterrel egyeztetett — ke­reskedelmi miniszteri vá­laszt sem a képvislő, sem az Országgyűlés nem fogad­ta el, ezért az Országgyűlés elnöke az interpellációt vizsgálatra átadta a keres­kedelmi és kulturális bi­zottságnak. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Tele­vízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere üdvö­zölte, hogy több ellenzéki képviselő is mandátumot kapott. Több megjegyzést fűzött a törvénymódosítá­sok vitájához is, s néhány általa már többször említett példán keresztül igyekezet bizonyítani : a védőügyvéd jelenléte biztosíték arra, hogy a hatóságok nem kö­vetnek el törvénytelensége­ket a fogva tartás vagy a kihallgatás idején. Az általános vitában nem kértek többen szót, így az elnök javaslatára, a tör­vényjavaslatok feletti rész­letes vitával folytatták a munkát. Dauda Sándor (Bu­dapest, 45. vk.), a MÁV Rá­kosrendezői Körzeti Üzem- főnökség Hámán Kató Von­tatási Üzemegységének moz­donyvezetője arra hívta fel a figyelmet: nem lenne he­lyes előnybe helyezni a gya­núsított védőjét azzal, hogy ott lehet a sértett kihallga­tásán, míg a sértett védőjét ez a jog nem illeti meg a gyanúsított esetében. Zsidei Istvánné (Heves m . 5. vk.), a Mátravidéki Fém­művek diszpécsere, egyper­ces hozzászólásra jelent­kezett, Horváth Jenőtől tu­dakolva: miért nem sike­rült az illetékes bizottság­ban elfogadtatnia most be­terjesztett javaslatait? Horváth Jenő elmondta, hogy a bizottság ülése ide­jén külföldön tartózkodott, így javaslatait írásban je­lentette be. A körülmények részletezésével dr. Tallóssy Frigyes szolgált, aki a kép­viselők derültségére, „Hor­váth Jenő védőjeként" kért szót. Mint mondotta, ő ott volt a jogi bizottság ülésén, és ugyanezt az ' álláspontot képviselte, ám véleményével egyedül maradt. A bűnül­döző hatóságok jelen levő képviselői látszólag elsöprő érvrendszerrel győzték meg a jogi bizottság többi tag­ját arról: hiba, ha a védő az eljárásban ,részt vesz. Miután többen nem kér­tek szót, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság je­lentésének elkészültéig megkezdték az interpelláci­ók tárgyalását. a júniusi parlamenti ülés­szakon a mezőgazdasági ter­mények — elsősorban a gabona — termelői árának emelését, illetve a külkeres­kedelmi tevékenység rend­jének — nevezetesen a ki­vételi listának — a vizsgá­latát indítványozta. Mivel az Országos Árhivatal elnö­kének válaszát sem a kép­viselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, az interpel­lációval a kereskedelmi, il­letve a terv- és költségve­(Folytatás a 2. oldalon) A politikai munka idősze- rű helyi tennivalóit vették számba az MSZMP Salgó­tarján; Városi Végrehajtó Bi­zottságának tagjai a testület tegnap megtartott ülésén. Plachy Péter, a városi párt- bizottság első titkára min­denekelőtt visszautalt a hét végén megtartott megyei pártértekezletre, eredmé­nyesnek ítélve annak légkö­rét és tartalmi munkáját, hozzátéve, hogy ebben nem kevés szerepe van a koráb­ban lezajlott városi pártér­tekezleteknek is. Ezt követő­en az első titkár tájékozta­tást adott a jelenlevőknek arról a regionális egyeztető tárgyalásról, amelyet kedden tartottak Miskolcon öt me- gve kongresszusi küldöttei­nek részvételével, és ame­lyen jelen volt és felszólalt Pozsgay Imre; az MSZMP elnökségének tagja is. Plachy Péter a folvtatás- ban a kongresszust követő helyi feladatokról szólt. A következő városi pártérte­kezletre november 4-én ke­rül sor, ahol összegzik a leg­felsőbb pártfórum tapaszta­latait, és egyebek mellett ar­ról is döntés születik, mi­iven legyen a párt új váro­si irányító szervének szer­vezeti felépítése, személyi összetétele. Az első titkár mondandó­jában nem feledkezett meg a közelgő országgyűlési és tanácstagi választásokról A megyei tanács művelő­dési, valamint egészségügyi és szociálpolitikai bizottságai szerdán Rétságon tartották együttes és kihelyezett ülé­süket. Először az iskolai egészségügyi ellátás, vala­mint az egészséges életmód­ra nevelés helyzetéről tár­gyaltak* majd áttekintették az első fél évben, a bizott­ságok szakterületein vég­zett rétsági vizsgálat ta­pasztalatait. Szinte egybehangzó meg­állapítása volt a megjelen­teknek, hogy amíg járási, később területi központként szerepelt Rétság, addig egyenletes fejlődést láttunk a művelődési, az egészség- ügyi, de a sport- és ifjúsági területeken is. Ugyanakkor a kétszintű irányítás beve­zetése óta, a helyi tanács mintha kisebb súlyt tulaj­donítana a környéknek, a városra koncentrálnak első­sorban. Természetesen anyagi okai is vannak a városcentrikus­sem, s a következő napi­rend kapcsán ehhez fűzött kiegészítőt Füzesi István, a városi pártbizottság titkára. Emlékeztetvén arra, hogy október 21-én időközi ta­nácstagi választásokat tar­tanak a város négy körze­tében. Ezeken az MSZMP célja — mi sem természete­sebb — a legnagyobb sza­vazati arány elérése. Ezért sürgős cselekvésre van szük­ség, hiszen meglehetősen szűkös a rendelkezésre álló idő. Legelső lépés az előké­szítő munkában a párt vá­rosi programjának kiala­kítása, amelyre épülhet az­tán a konkrét választási program. Ebben a hangsúlyt egvértelműen a „jövőre'', a változásokra, a megújulási készségre kell tenni. Olyan jelölteket kíván állítani a párt, akik bírják az adott lakóterületen élők bizalrhát. Számítanak emellett min­den olyan konstruktív erő­re, amely hajlandó együtt­működni az MSZMP-vel. Sürgető fela’dat egv válasz­tási iroda létrehozása. Kö­zeleg természetesen a no­vember 25-i köztársasági el­nökválasztás, majd azt leg­később, kilencven napon be­lül követik a parlamenti vá­lasztások. Ennek sikeres „megvívása" érdekében min­den eddiginél komolyabb szervező- és propaganda- munkára lesz szüksége min­den helyi szinten az MSZMP- nek. Ságnak, hiszen csupán a gázberuházás 94 millió fo­rintjába került a városnak. Mégis az volna jó — fogal­mazták meg többen is — ha a város egv szellemi köz­pont lenne. Az egészségüggyel kapcso­latban elhangzott még, hogy példamutató a gyerek- és az ifjúsági ellátás színvonala. A tavaly átadott gondozó- központ nemcsak Rétság, de a környék rászorulóit is szolgálja. Dicséretes, hogy elkezdődött a fizikoterápia- es labortevékenység helyben történő ellátása. En„oek ép- penhogv szélesítésére van szükség, lehetővé , téve, mi­nél több szakrendelést. A művelődésüggyel kap­csolatban a leghangsúlyo­sabb megállapítások egyike volt, hogy ne csak általános, de a 10 évvel ezelőtt meg­szüntetett helyébe újra kö­zépiskolája is legyen, a vá­rosnak. Ebben valamilyen speciális képzés megvalósí­tása a kézenfekvő. Vágják a napraforgót Javában tart a napraforgó betakarítása a ceredi termelő­szövetkezetben, Az idén közel kétszáz hektáros területről kell betakarítani a termést, melyet a Vetőmagtermeltető Vállalattal kötött szerződés alapján közvetlenül a Rákos- palotai Növényolajgyárnak szállítanak. Kérdések, interpellációk 11 művelődésről, egészségügyről Rétságon A területi jelleg háttérbe szorult

Next

/
Oldalképek
Tartalom