Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-26 / 227. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. . TELEXEN ÉRKEZETT. . . <7^ OLVASÓK FÓRUMA A köszönet sohasem késik fl nógrádiak emberségessége Az augusztus végi rárós- pusztai vándortáborozás emlékeit, eseményeit idézték fel a péceli általános iskola tanulói és közben döbbentek rá, hogy Nógrád megyében olyan embertársi segítséget kaptak a program összeállításához, az ellátáshoz és egy jégesős délután súlyos helyzetének a megoldásához, amely nyilvános köszönetét is érdemelne. Levelükkel szerkesztőségünket keresték meg. ■sír .Kitűnően sikerült a salgótarjáni városi programunk, a Bányamúzeum és az öb- lösüveggvári látogatás során ajándékkal kedveskedtek vendéglátóink. . . Az egyik délután a salgótarjáni strandon ázott el a ruhánk egy gyors jégeső miatt, A Halász vendéglő vezetője Budai Miklós az étterem egyik részében biztosított helyet a szárítkozásra és adott lehetőséget arra, hogy csuromvizes ruháinkat kicent- rifugázhassuk. Egy másik megyeszékhely környéki programunk során ugyan itt, egy ,,előre meg nem rendelt ebédet” biztosított. Ráróspusztáról szintén egy esős napon külön szállítottak takarókat a 28 elázott gyermek megfázásának megelőzésére. A táborban pedig atyai, meleg szeretettel fogadott bennünket Pusztai Kálmán táborvezető, a konyhafőnök — Varga Bé- láné — pedig forró teával. A segítségadás érzése elfeledtette velünk még azt is, hogy megköszönjük a nógrádiak sok-sok önzetlenségét. tapasztalt emberségét, azért, hogy ennek a csodálatos megyének nevezetességeiből mind többet ismerhessünk meg. Köszönjük a fáradozásukat és a jóindulatukat... Tizenhárom levél kellett a megegyezéshez A fórum szeptember 5- én közölte Kővári Vilmos (Bátonyterenve Hárs út, 6.) levelét „Eddig 12 levelet írtam'1 címmel. A Bátony- terenyei Városgazdálkodási Vállalat igazgatója erre válaszolt: amelynek részleges közlését adjuk közre: Tisztelt Szerkesztőség! ., . . . Közöljük, hogy vállalatunk mind a 12 levélre válaszolt és minden lehetséges intézkedést és segítséget megtett Kővári Vilmos bérlő részére. Az épületet korábban felújítottuk, korszerűsítettük, egészségi állapotára való tekintettel a nevezett lakását komforto- sítottuk, a mai korszerű használatnak megfelelően átalakítottuk. . . Az épület elavult és szigetelés nélküli, amely a gondok eredője. Az elmúlt évben bérlőnk jelzésére helyszíni vizsgálatokat végeztünk. Az utólagos vízszigetelés ellenére is felszívódás tapasztalható, ezért lakbérmérséklést is engedélyeztünk, melynek mértéke 20 11 „. További csökkentésre nincs módunk, de a lakás karbantartásához anyagot biztosítottunk, amely lehetőségtől a bérlőnk elzárkózott. . . A cikk megjelenése előtt újabb helyszíni egyeztetésre került sor, melyet egy közös megállapodás egészített ki. Kővári Vilmos segítségünket megköszönte és kinyilvánította, hogy elégedett ügyének intézésével...’’ Nagy István igazgató Hz SVT-ben még él a brigádmozgalom Az utóbbi időszakban kevés olyan levél érkezik az Olvasók fórumának címezve, amely a szocialista brigádok társadalmi tevékenységéről, elért sikereiről, programjaikról szólna. Ezért is adunk helyt az SVT-ből érkezett hírnek, amelyről levelezőnk — Kocsis Ferenc’ — számol be. „A feketelemez-üzemben és a zománcozott félkésztermékek raktárába működő Kun Béla szocialista brigád az elmúlt évben végzett jó munkája és közösségi tevékenysége elismeréseként kapta vállalatunktól az egri kirándulási lehetőséget. A programot Krecsmanik Alfrédné brigádvezető készítette elő. A családtagokkal együtt negyven fő vett részt a jól sikerült hangulatos programon. Az alapozás már a buszon kiválóan sikerült, amelynek folytatása az út- közbeni nvársalás, az otthoni konyhák legjobb falatjainak az egy tálba tétele volt. Sürögtek-forogtak a konyha művészei, a szer- virozást a férfinépség végezte. Gyönyörködtünk a Bükkben, az erdő és a mező szépségeiben is. Egerben is változatos volt a program : fürdés, vásárlás és egy kis kiruccanás a Szépasszonyok völgyébe. Itt kedvünkre mulattunk. Címzett a pásztói korház „Tisztelt Szerkesztőség! Olvasónk és Tisztelt leA minap a kisfiam kerékpárjával elesett és karja súlyosan megsérült. Körzeti orvosunk a pásztói kórházba utalt ugyanis a gyermekem kezére gipszkötés kellett. A baleset este történt és nyolc óra tájban jelentkeztünk a kórházi ügyeletes orvosnál. Egy félórai várakozás után az orvos kije- jelntette, hogy nincs olyan személy aki a gyermekem karját tudná rögzíteni, menjünk Salgótarjánba... Számomra teljesen érthetetlen az, hogy egy városi kórház ilyen alapvető ellátásra képtelen lenne. Es mi van akkor, ha valakinek komolyabb, súlyosabb balesete van? Még szerencse, hogy a megyei kórház fogadott és ott szakszerűen ellátták gyermekem sérült ke- xé t...” vélírónk felháborodott levelének a fórumban is helyt adunk és bízunk abban, hogy a pásztói kórház illetékesei hasonló esetek elkerülése végett a szükséges intézkedést megteszik, és a körzeti orvosokat is tájékoztatják arról, hogy a kórház a különböző időszakokban milyen ellátásra képes. Ezáltal „pásztói kitérőre” nem késleltetnék a sérülteket. „A gyermekéért aggódó és fiát egyedül nevelő édesanya” pedig ne féljen attól, hogy nevének nyilvánossá- tétele következményekkel jár, hiszen közérdekű tartalma éppen a kórházi szolgáltatás ellátását segíti, és az igazgatója a hasonló jelzéseket köszönettel veszi. Összeállította: Rácz András Csak a szobrász örülhet így Többször jártam már az öblösüveggyárban és láttam szorgoskodni a tüzesszemű kemencék előtt az izzadt félmeztelen üvegfúvókat. Élvezettel néztem, ahogy boszorkányos ügyességgel addig fújják-forgatják hosszú szárú pipáikat, amíg csak a végén lévő kis vörös gömbből formás üvegpohár nem lesz. Nem csodálkoztam rajta, amikor megtudtam, hogy ez nehezen beiskolázható szakma. A közhit szerint az üvegfúvó előbb'Utóbb megkapja a szilikózist is. Most itt ülök a szakmunkásképző inté2et kollégiumának társalgójában hét üvegfúvó tanulóval. Mi vajon a véleményük szakmájukról, munkájukról? Csodálkozom rajta, hogy nemcsak szeretik, de valósággal lelkesedtek érte. Ki hogyan került a szakmába? Mért választotta éppen ezt a sok.közül? A pa- rádi fiúk válaszát Nagy- szőllősi József fogalmazza meg. Többször jártam a parád- sasvári üveggyárban ott tetszett meg az üvegfúvók munkája. Az erdőteleki Aux István, ezt mondja. — Olvastuk az újságban, hogy Salgótarjánba üvegfúvó tanulókat hívnak. Apám azzal biztatott, hogy itt sokat fogok keresni. Tarjáni Imre, aki már II. éves ezt számokkal is alátámasztja : — Én havonta 1320 forint ösztöndíjat kapok, mert négyes rendű vagyok. Más szakmában egy 4-es 5—600 forintot kap. Huszár Istvánt Bujákon, Simon Sándort Nagylócon egv-egy ismerőse, Grúz Károlyt egy iskolai üzemlátogatás élménye irányította üvegfúvónak. A szakma nehézségeiről faggatom őket. Mindegyik a forróságra gondol. Csak nyáron szokott melegünk lenni — magyarázza Simon — ha nem működik rendesen a ventillátor, ha nem tudnak elég nagy huzatot csinálni a csarnokban. De azért van zuhanyozó. Ezt a többiek is megerősítik. De Tarjáni annyira nem, fél a melegtől, hogy hetenként egyszer még szakkörre is jár. Tavaly 3. lett az I. évesek házi versenyén, és most ott készül az idei erőpróbára. — Azért is jó ott, mert lehet készíteni különféle • díszműtárgyakat: vázát, levélnyomót. Haza is vihetünk ezekből, és eldicsekedhetünk vele a szüléinknek, — mondja, és arcán most is látható egy kis örömelőleg abból, amit majd karácsonykor fog érezni, ha a maga készítette első üvegtárgyat átadja nekik. Méhész István, a III. éves, már második generációs üvegfúvó. Az apja olyan neves képviselője a szakmának, Parádsasváron, hogy ővele már a tévé is készített riportot. Valóságos kiselőadást tart a szakmáról, szépségéről. Ma már nem szénnel fűtik a kemencéket, hanem gázzal. Ez tökéletesen elég. s így elmúlt a szilikózis veszélye. De a fúvás se nehéz munka. Én olyan erővel fúvóm csak az üveget, mint ahogy a levest szoktam. Így aligha kaphatok tüdőtágulást. Nagyon szeretem a szakmámat. Jó érzés abból a 1200 fokos olvadékból szép kelyheket, ’csillogó üvegpoharakat formálni, készíteni. Csak a szobrász örülhet így, ha sikerül a munkája. Simon Sándor is csatlakozik ehhez a gondolathoz: — Nem nehéz szakma ez, inkább kézügyesség és művészi érzék kell hozzá, mint nagy fizikai erő. Szeretek szép, színes dísztárgyakat formálni a forró üvegből. Grúz Károly még csak I. éves, de már eldicsekszik vele, hogy egyszerű poharat ő is tud készíteni. Talán nem is hinné az ember, hogy ilyen az élet ott, a forró kemencék környékén. Aki megszereti a szakmát, s megérzi benne az alkotás nagyszerűségét, az elfelejti a verejtékezést, a forróságot. Ahogy lelkes beszédüket hallgatom, csillogó szemüket látom, egy kicsit már magam is sajnálom, hogy nem lettem üvegfúvó. És még mondja valaki, hogy a mai fiatalok nem lelkesednek, hogy cinikusok...! Petényi László (A NÔGRÂD riportpályázatára beérkezett munka.) Kenyeret gyümölccsel... néter anyukája — lát- * va, hogy egyetlen csemetéje lopva csokoládéval tömi magát — kifundál egy haditervet, amire — gondolja — vacsoraidőben minden valószínűség szerint szüksége lesz. Megnyugodva tesz-vesz, s mikor eljön az este, felhangzik a visszatérő kérés: kisfiam, gyere vacsorázni! A család legifjabbika — mint máskor — megkockáztatja a céltudatos süketség látszatát. Aztán (valószínűleg egy korábbi rossz tapasztalat unszolására) enged, — Mit lehet enni? — kérdezi a már nyűgös kis ördögfióka (tán épp azért, hogy legyen mire ellent- mondania). A felsorolás nem vidítja fel, aztán már azért nem kezd el egy újabb játszmát, mert meglepő odaadással figyelni kezd az igazi mesére, amit anyja így indít el: — Sejtem, miért nem vagy nagyon éhes. En is csak egyszer, csak egyetlen egyszer voltam az — na- gyon-nagyon régen. (Peti csupa fül, a szája tátva: anya csak egyszer volt? Régen?) Kint dolgoztunk többen a mezőn, hétágra sütött a nap, fájt a derekunk a hajlongástól és én enni szerettem volna valami finomat. Fintorogtam, mert tudod mit akartak? — Hogy egyek gyümölcsöt és kenyeret, ugyanis nem hoztak magukkal mást. Kenyeret és gyümölcsöt? ! — Ezt nem mondhatják komolyan, hiszen olyan nagyon éhes vagyok — gondoltam magamban. Nem vagyok éhes! — morogtam az orrom alatt és duzzogva félre vonultam. (Peti csodálkozik: anya is duzzogott?) De hiába volt minden, a gyomrom csak nem fogadott szót: udvariatlanul tovább korgott. S egyszer csak ott találtam magam a szilváskosár mellett, s kaptam egy karéj puha kenyeret. Nekiláttam: egy harapás ebből is, abból is... — Olyan jóízűt még azóta sem ettem, /klem akarod kipróbálni *■ ugyanezt szőlővel? — friss a kenyér is... Péter cseppet sem szabó- dik, csak nyel, nyel, sze- melgeti a bogyókat, s követelőzik: elfogyott a kenyerem! (Anyja félrefordul, s magában megjegyzi: az étkezés tálalva van.) m. J. A NÓGRÁD szeptember 7-i számában megjelent gyermekgondozási segélyre vonatkozó cikkre, H. L.-né olvasónk kérdezi. jogosult-e a gyesre, mint főiskolai hallgató? Megnyugtatom olvasómat, hogy a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának, illetve a hallgatói jogviszony megszűnését követően a volt hallgatónak is jár gyermekgondozási segély, amennyiben a tanulmányok befejezését követően rendelkezik 180 napos munkaviszonnyal. A gyermekgondozási segély iránti igényét a felsőoktatási intézményhez kell bejelenteni és a gyermekgondozási segélyt a felsőoktatási intézmény társadalombiztosítási kifizetőhelye állapítja meg és folyósítja. Ahhoz, hogy a kifizetőhely a gyermekgondozási segélyt folyósíthassa, a nappali tagozatos hallgatónak az idevonatkozó rendeletben előírt igazolást kell kiállítani, melyet az az intézmény állít ki, ahol a dolgozó tanul, és az intézmény igazolja például (ELTE, bölcsész kar) hallgatói jogállását. Ha a gyermekgondozási segélyt igénylő személy több munkáltatóval áll munka- viszonyban (bedolgozói, tagA jogász sági viszonyban), az igény a főfoglalkozási munkahelyek szerinti társadalombiztosítási kifizetőhelynél, ennek hiányában a munkáltató székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell bejelentenie. ☆ Hogyan veheti igénybe az apa a gyermekgondozási díjat? Az egyedülálló apa ugyanúgy jogosult gyermek- gondozási díjra, mint a gyermek anyja. Ennek az a feltétele, hogy a szülőnek a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napig biztosítási ideje legyen. A nem egyedülálló apa akkor veheti igénybe a gyermek- gondozási díjat, ha a gyermek első életévét már betöltötte. (Az egyedülálló apának az igénybevételt megelőzően kell rendelkeznie a 270 napon belüli biztosítási idővel.) tár Nézzük mi a helyzet a háztartási alkalmazott esetében? válaszol A háztartási alkalmazott a terhességi, gyermekágyi segélyre ugyancsak jogosult, amennyiben rendelkezik 270 napi biztosítási idővel, a szülést megelőző két éven belül, de legalább 180 napi biztosítási idővel kell rendelkeznie. Az első esetben a terhességi, gyermekágyi segély napi összege 120 forint, a második esetben napi 90 forint. ☆ Hogyan számítsuk ki a gyermekgondozási díj Ösz- szegét? A gyermekgondozási díj kiszámítására vonatkozó szabályok alapján figyelembe vehető naptári napi átlag- kereset nem. függ attól, hogy a biztosított a terhességi gyermekágyi segély folyósításának megszűnését követően folytatólag, illetve még a segély folyósításának első napját magában foglaló naptári évben vagy a következő évben igényli. (Minden esetben újra kell megállapítani). Általános érvénnyel a táppénzre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az új szabályok szerint a gyermekgondozási díj napi össze a táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset 65 százaléka, ha pedig a biztosítás két év óta folyamatosan fenn áll, a 75 százaléka. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag gyermek- gondozási díjának napi ösz- szege a betegségi segély számításakor figyelembe vett részesedés napi átlagának 65, vagy 75 százaléka. Érvényes továbbra is az az általános szabály, hogy a gyermekgondozási díj napi összegének 30-ad részénél (jelenleg 3640 forintra tekintettel 121 forintnál) kevesebb nem lehet. Ha azonban a kereset napi átlaga az öregségi nyugdíj legkisebb összege 30-ad részénél napi 121 forintnál kevesebb, a gyermekgondozási díj címén ez az összeg jár. (Például: ha a kereset napi átlaga 105 forint, akkor a gyed napi összege is 105 forint.) Megjegyzem, hogy a jövőben a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje szolgálati időnek számít akkor is, ha a folyósítást méltányosságból engedélyezték. Dr. Sajgó Lászlóné Őszi pihenő a banki tónál
