Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-25 / 226. szám
NÓGRÁD 1989. SZEPTEMBER 25.. HÉTFŐ 2 Tanácskozott a megyei pártértekezlet Hegyedszáz résztvevő a vitában A küldöttek egy csoportja a tanácskozáson (Folytatás az 1. oldalról.) Nem vagyunk egyformák, így a hozzászólások sem mérhetők azonos mércével. Sdkan röviden, lényegretö- rően fogalmaztak, szigorúan a témához ragaszkodva. Akadt azonban olyan hozzászólás is, amely nem vett tudomást az idő múlásáról. Elkalandozott, s némely megnyilatkozásnál olyan érzése is támadhatott a jelenlévőnek, mintha sok évvel ezelőtti pártfórumon ülne. A pártértekezlet kritikus szellemére jellemző, hogy nem egyszer közbetapsolás* sál is véleményt nyilvánított. Tetszését kifejezve, vagy azért, hogy belefojtsa a szót a nem kívánatosnak minősített hozzászólóba. HORVÁTH ISTVÁN, a mea/ei pártbizottság tagja kifejezte: azokkal ért egyet, akik a napjainkban átélt válság okait vizsgálva együtt kezelik a pártban és a társadalomban tapasztalható válságtüneteket, jellemzőket. Szimpatikus magatartásként azt nevezte meg, ha a párt válságának legküzdése a megoldási módozatokban nem öncélú párt- vágy osztályérdekként jelentkezik, hanem a nemzeti érdekkel együttesen kíván érvényre jutni. Alapkérdésnek nevezte, hogy helyre kell állítani tennivalóink sorrendjét. A reform Nógrád megyében és Salgótarjánban is megosztott szerepében van jelen, megtalálhatók a reménykedők, az ügyeskedők és a kiábrándultak. Nógrád megye sem kerülheti el a politikai átalakulást. Ennek fontos eleme a többpártrendszer, ugyanakkor érvényesülnie kell a partneri politizálásnak, a toleranciának. ÁGNBR GYULA, a .párt- bizottság tagja kifejezte, hogy a megye szervezett dolgozói többségében nincs meg az az érzés, hogy létrejöttek volna a nemezeti felemelkedés feltételei. A politikai légkört és hangulatot a politikától való meg- csomörlés és a sorskérdésekkel kapcsolatos izgalom, együttesen jellemzi. Szimpátiával tekintenek a közember számára is érthető politikusokra, de akadnak politikai hullámlovasok és szélkakasok Is. A hozzászóló - figyelmeztetett arra, is, hogy „egy nemzet, amely nem becsüli múltját, nem érdemli jövőjét”. A magyar < népnek van mit félteni, még akkor is, ha rendkívüli módon felerősödtek a gazdasági problémák. *Ágner Gyula szerint az MSZMP tevékenységét az alapvető szocialista értékekre, a szolidaritásra, az esélyegyenlőségre, a társadalmi igazságosságra kell alapozni. Mint baloldali szocialista tömegpártnak elsőrendű feladata a fizikai és szellemi munkából élők érdekeinek politikai képviselete, s éppen ezért természetes szövetségesének kell lenni a szakszervezeti mozgalomnak. VARGA JÓZSEF a rétsági városi pártbizottság első titkára a felelősség kérdésének vizsgálása után a program- tervezetről kifejtette: szinte mindent felvállal a lehetséges feladatok közül, lexikálisán sorolja a tennivalók sokaságát, nem tud rangsorolni, mert minden fontos. Ez egyben veszélyes is, mert nem tud hitelt szerezni a programnak, éppen ezért a következő pártértekezletig széles körben kell népszerűsíteni és megnyerni az embereket. Mert fontos, hogy mi van a programban, de még fontosabb, hogy mit tudunk belőle megvalósítani. A párttagok összefogása, a tömegek megnyerése, a hatékonyabb gazdaság igénye, káderpolitikai problémák után arról szólt, hogy a szervezeti struktúra véglegesítését a kongresszus után kell elvégezni. Megfogalmazta azt az igényt, hogy minden olyan község, ahol működik pártszerv, megkapja a lehetőséget arra, hogy egy-egy személyt delegálhasson a választmányba. KOTROCZÓ JÁNOS, a Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalat főkönyvelője a kritika és önkritika összefüggései után a gazdaságról és az ezzel ösz- szefüggő felelősségről szólt. Utalt a pártegységről folyó vitára, a párton belüli irányzatokra, majd kifejezte: a párttagok döntő része egy jobb és demokratikusabb szocialista államot akar. Ehhez elengedhetetlen a megújulás és a reformgondolatok teljes körű gyakorlati továbbvitele. Hangsúlyozta, hogy sokkal konkrétabb és jobb célokat .kell kitűzni a programban, \h- hoz, hogy a nyugdíjasokat és a fiatalokat is meg lehessen nyerni a párt ügyének. A párt még mindig az ország legnagyobb politikai ereje, s új reformprogramjával, annak következetes végrehajtásával képes lesz visszaszerezni a társadalom bizalmát. FORGÓ IMRE, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára szerint a mélypont nem jelentheti az elmúlt 30—40 év szocialista értékeinek tagadását. Ezzel együtt idézte azokat a tényeket, amelyekkel a pártnak is el kell számolni. Ma az a tét, hogy a válságból ki kell vezetni a társadalmat. Ne a múlt, hanem a jövő foglalkoztasson bennünket, a mostani történelmi önmar- cangolás azonban nem ebbe az irányba halad. Népi mozgalommá vált az MSZMP szidalmazása, a májusi pártértekezlet óta jelentős fordulat következett be, az erény azonban átcsapott újabb gyengeségbe. A politikai szféra gyors változása nem járt együtt a fejlődéssel: a politikában hely- benjárás alakult ki, a gazdaságban dinamikus süllyedés tapasztalható, az emberekben bizalmatlanság van. A tényekből látszik, hogy mindenekelőtt személyiségekre és nem vezérekre van szüksége a pártnak. Tudomásul kell venni azt is, hogy nincs párttagság nélküli párt, alapszervezetek nélküli párt, s a párttagság nélkül ezt a csatát nerft lehet megnyerni. Ez az egyik nagy tétje a közelgő kongresszusnak; VARGA JÓZSEF, a palotáshalmi termelőszövetkezet párttitkára: a kinyilatkoztatások helyett befolyásolni kell a helyi önkormányzati szerveket a lakosság jobb életkörülményei érdekében. Érvelése szerint el kell választani egymástól, hogy mit tartunk szükségesnek, és mire van reális lehetőség. Több más mellett kifejtette azt is, hogy környezetében nem tartják kielégítőnek a falun és városon élők esélyegyenlőségének közelítését. A fejlett országokban a falu és a város között nincs az elosztásban aránytalan megkülönböztetés, nálunk viszont a településfejlesztés erősen a városokra koncentrálódott. Ezek alapján is úgy érvelt: nem tudnak egyetérteni az új szervezeti felépítésre tett javaslattal, miszerint a létrehozandó új megyei pártelnökségben nem lenne ott a falu képviselete. VALKÁR BÉLA, a szé- csényi pártbizottság első titkára reálisnak nevezte a helyzetelemzést, utalva a ma elhangzott pontosítások- ra is- Figyelmeztetett azonban arra, hogy túlzott energiát pocsékolunk a különféle szervezeti formák kialakítására és kevesebb figyelem jut az eredményes munkára. Szólt a káderpolitika gyengeségeiről, majd azt támasztotta alá, hogy a mozgalmi párthoz változtatni kell a jelenlegi nehéz struktúrán. A szocializmus jelenti a jóléti társadalmat is, ennek hangsúlyozása után vizsgálataik alapján utalt a terület lesújtó jövedelmi viszonyaira. Saját példával igazolta, hogy az embereket valamilyen cél érdekében tettrekészségre csak akkor lehet sarkalni, ha részt vesznek a döntések előkészítésében, meghozatalában. . OZSVÄRT JÓZSEF, a rendőrkapitányság IV-es alapszervezetének küldötte, a párt jelenlegi nevének megtartása mellett érvelt. Nézete szerint, a platformok tagjainak a párton belül kell kifejteni véleményüket. Célszerűnek nevezte a párt elnökének és főtitkárának országos pártválasztáson történő megválasztását, hiszen így maguk mögött érezhetnék a párttagság többségének támogatását. Kitért a történelmi múlt értékelésével kapcsolatos vitákra, majd figyelmeztetett arra a mulasztásra is : elgondolkodtató, hogy az ellenzéki pártok mai követelésének döntő részét a 70-es évek végén, 80-as évek elején, a párt közvéleménye már jelezte. S amíg a párt- és állami vezetés, a tagság százezreinek* jelzéseivel nem foglalkozott, most néhány száz, vagy egy-két ezres ellenzéki csoportok óhajait azonnal vagy egy-két hónapon belül' teljesíti. DEVCSICS MIKLÓS, a megyei pártbizottság tagja, a személyével kapcsolatos kérdések között szólt arról — többek között arra utalva, hogy első titkárává választásakor nem fogadta volna el a többes jelölést — hogy a valóság és az információ között nagy volt a különbség. Az előbbi vádat cáfolva kitért arra is, hogy a vádak nyilvánosságra kerülésekor hallgattak azok is, akik ismerték a jelölőbizottság munkáját. A fő kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy a kongresszus után lesz-e párt, vagy pártok, amelyek képesek a szocia(Folytatás a 3. oldalon) fl tv-teremben ! Három, televízió képernyőjén figyelhették az érdeklődök az értekezlet történéseit a sportcsarnok be- . melegítőtermében. Jó száz ember elfért volna itt, ám nem volt annyi „spontán” kíváncsiskodó, mint ameny- | nyíre a rendezők számítottak. Az egyik készüléket a sajtó néhány képviselője sajátította ki magának, s kollégáink nem is tették rosz- szul, mert szinte élőben láthatták az eseményeket. A | másik két televízió előtt jó 10—15 ember lézengett | csupán. Elsősorban párttagok, a szécsényi és a salgótarjáni reformkor képviselői figyelték árgus szemekkel a pártértekezlet munkáját. A párton kívül állók I — néhány alternatív szervezet funkcionáriusától el- | tekintve — nem is voltak. Talán ez is jelzi, mennyire érdekli a nógrádiakat a ' politika... I Érzelmek, indulatok — szemlélődő szemek
