Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

1989. SZEPTEMBER 23.. SZOMBAT NOGRAD 3 Higgadt elemzésre alapozó programot Pásztó : Indítvány a KB-tagok küldöttjelölésére Területi érdekek képvise­letére, vagy platformra ala­kuljon a küldöttcsoport — ■sok más kérdés mellett er­re is válaszoltak Pásztón. Az előző mellett voksolva. Szilágyi Albert küldöttcso- port-vezető, a városi pártbi­zottság első titkára felidézi azt is, hogy a legtöbb véle­mény szerint a testületi ta­goknak teljes joggal kell részt venni a pártértekezle­ten. Mandátumuk visszavo­násig érvényes, s bár ezzel a lehetőséggel a pártértekez­let rendelkezik, a vita tanú­sága szerint a pártbizottság legitim. Nem volt ilyen egybe­hangzó a struktúrát illető véleménynyilvánítás. — Ebben a kérdésben nem alakult ki konszenzus — idézi Szilágyi Albert. — A pártot a szövetségi elv alap­ján kívánjuk átalakítani, abban azonban megoszlottak a vélemények, hogy kell-e most. a kongresszus előtt dönteni. A kérdés ott ma­radt a levegőben: mi van akkor, ha a mi állásfogla­lásunktól teljesen eltérő határozat lesz majd? A pásztói és a környék­beli küldötteknél sem ma­radt visszhang nélkül a me­gyei pártbizottság kongresz- szusi küldötteket választó döntése. Az eljárást — két­ségbe vonva a párbizottság jogosultságát, hivatkozva az érvényben lévő szervezeti szabályzatra is — a küldött­csoport ülésén minden hoz­zászóló megbírálta. A sze­mélyeket sem kímélő véle­ménynyilvánításban volt Olyan is, amely rosszallását fejezte ki Grósz Károly finnországi „üzenete” mi­att. Más azzal érvelt: igenis legyen jelölt a párt főtit­kára. A kongresszusi küldöt­tek választásával kapcsolat­ban a hét közepén megszü­letett egy újabb javaslat is. Ezt így tolmácsolja Szilágyi Albert: — Küldöttcsoportunk kez­deményezi a Központi Bi­zottság Nógrád megyei tag­jainak küldöttjelölését. In­dítványunk mindhárom KB- tag jelölésére vonatkozik. A pásztóiak* is a plenáris ülés mellett vannak, s volt olyan érvelés is, miszerint egyetlen pártértekezleten kellene minden döntést megtenni, beleértve a sze­mélyi kérdéseket is. Mások szerint jó a két forduló, s az első sem múlik a döntés felelőssége nélkül, hiszen a munka megítélése is azonos azzal. Nem haszontalan mesz- szebb mutató véleményeket is idézni. A pásztói küldött­csoportban szóvá tették, hogy a párt tisztségviselői viszony­lag fiatalon nyugdíjba men­nek, s ez a törekvés joggal vált ki országos rosszallást. Megszívlelendő az állapoto­kat jelző másik figyelmez­tetés is: — Többen kifejezték nem­tetszésüket, hogy a párt tag­jai gátlás nélkül szidják egymást, hiányzik az elemi belső szolidaritás. Batonyterenye : | Demokratikusan működő pártot! Két találkozó után még beszélgetésünk napján is újabb és újabb .kérdések­kel keresik Balázs Ottót, a bátonyterenyei városi pártbizottság titkárát, a kül­döttcsoport vezetőjét. — Az alakuló ülésen job­bára ügyrendi kérdésekkel ■foglalkoztunk, korántsem formai okokból. Igen fon­tos, hogy működésében is demokratikus párt legyen az MSZMP, s ennek a párt­értekezleten is meg kell mutatkozni. Azt szeretnénk, hogy legyen példaértékű, kisugárzó hatású az alap­szervezetekre is. S ennek a demokratizmusnak az ügyrendben is tükröződnie kell. A két pártértekezlét- re komoly politikái dönté­sek várnak! A tagság vé­leménye képviselhető, lát­szik a pártbizottság és a szerkesztőbizottság törelc- vése, szándéka, a korábbi­nál korszerűbb felfogású a vitaanyag. A tagság is is­meri, hogy miről fogunk tárgyalni, a közreadott, a NOGRÁD-ban is megjelent, dokumentumból látszik a megújulás felismerése, ami remélhetően szándékká erő­södik. A kitörés lehetősége tehát megvan! E komoly tartalmi munka előtt miért foglalkozunk akkor annyit ügyrendi kérdésekkel? Ép­pen azért, hogy ne a párt­értekezleten legyen befe- jezhetetlen ügyrendi vita. A küldöttcsoport termé­szetesen konkrét kérdések­ben is állást foglalt. Ezek közül való, hogy az egy­napos pártértekezletet párt­fogolják. Szükség esetén mégis inkább másnap kell folytatni a munkát, elke­rülendő, hogy a fáradtság szorítsa ki a küldöttekből a döntést. Az önmagát is fe­gyelmezni tudó pártértekez­lethez jó vitavezetés, ha­tározott elnöklés kell. A bátonyterenyeiek szerint a két pártértekezletet egy egésznek kell tekinteni. Első alkalommal a szek­ciókban való tanácskozás mellett voksoltak, az elő­nyök és hátrányok össze­vetése után felülbírálták saját állásfoglalásukat, ma már a plenáris ülés mel­lett vannak. A sok érv kö­zül egy: a társadalom, a gazdaság és a párt ügyei annyira összekapcsolódnak, hogy így lehet érdemi vita. — Továbbra is tartjuk, hogy az irányító testületek­re vonatkozó választás ne legyen szombaton, csakis az irányítás formájáról, fel­adatairól essék szó. A kong­resszus utáni párthoz, an­nak programjához kell hi­teles, bizalmat élvező veze­tőket keresni. Balázs Ottó azzal folytat­ja: a legutóbbi tanácskozás is megerősítette, hogy párt­fogolják a pb-tagok tel­jes jogú mandátumát. Részt- vettek az előkészítésben, nem lehetnek kívülállók azon a fórumon, ahol a munka értékelése folyik. A küldöttcsoport is üdvözli a „négyek” megmérettetését, bár a kritika elsősorban az „ott hagyott pártfunkciónak” szólt. Formainak tűnő kérdés: kell-e a kétharmados több­ség a tanácskozáson? „Kell, s nemcsak azért. mert a szabály ezt mondja, így le­het dönteni. Fontosabb a Szecsény: küldöttek felelőssége. S ha nem jönnek, menjünk haza? Tartsuk meg a pártértekez­letet annyian, amennyien ott leszünk? önmagában a kérdés felmerülése is so­kat mond. Itt tartunk, csak ne lehetetlenüljön el a párt­értekezlet! Remélem, el­méleti jellegű a kérdés.” Még egy dilemma: a kiil- döttesoport tagjai lehetőleg osszák be hozzászólásaikat! Korántsem egyszerű ösztön­zés. Az érvelés szerint nagy dobás, hogy az alapszer­vezetektől kapták a kül­döttek a mandátumot. De így ott mondják meg azt is, hogy mit képviseljen a kül­dött! Mérettessenek meg a jelöltek! A demokratikus választá­sok után kétszer találkoztak a küldöttek Szécsényben. Már az első összejövetelen megválasztották a munka- bizottságok vezetőit. A kül­döttek a lényegi kérdések­ben közös nevezőre jutot­tak. Tisztázták, melyek azok a csomópontok, amelyek vá­laszra várnak. — Mi arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a kong­resszus előtti küldöttválasz­tásokat kár volt erőltetni — mondja Valkár Béla, a küldöttcsoport vezetője. — A megyei pártbizottság, által folytatja Valkár Béla. — Az aggodalmaknak van némi alapja, mert, ha elveszünk a részletekben, akkor hosz- szú lesz az értekezlet.’ Ha ügyrendi vitákba bonyoló­dunk, nem jutunk előbbre. Nem lenne jó az sem, ha a küldöttek magukat helyez­nék előtérbe. Vitatkozni persze kell, de mindenki szeme előtt az érdemi mun­ka lebegjen. Első a párt ér­deke! Bízunk benne, hogy mégis sikerül egy nap alatt befejezni a pártértekezletet. Ugyancsak azonos nézetet vallanak abban, hogy, ha A szécsényi véleménycsere megválasztott kongresszusi küldötteknél nem a szemé­lyekkel volt bajunk. A je­löltek mérettessenek meg! Rossz az a módszer, amely­ből hiányzik a demokratiz­mus. Ez tanulsággal kell, hogy szolgáljon a megyei pártértekezleten is. A küldöttcsoport egysége­sen vallja, a hagyományos struktúra fölött eljárt az idő. Ha valódi politizáló, moz­galmi pártot akarnak a párttagok, akkor le kell bontani a régi szervezeti fa­lakat. Felgyorsult világunk­ban alkalmazkodni kell a kor követelményeihez. A szécsényiek elnökségben és választmányban gondol­kodnak. — Többen felvétették, va­jon egy nap alatt befejez­hető-e a pártértekezlet — kialakulnak a szervezeti for­mák, meg kell találni hoz­zá az alkalmas embereket. Viszont semmiképpen sem helyes előre megmondani, hogy mondjuk az elnök fő­állásban, vagy mellékállás­ban lássa el teendőit. Befo­lyásolhatja ezt az illető le­terheltsége, munkaköre. Ru­galmasan, nyitva kell hagyni ezt a kérdést. — Érdekes, előbb a szek­ciós formátumhoz ragaszkod­tak a küldöttek — fűzi to­vább a mondatokat Valkár Béla. — Többen érveltek .amellett, hogy így jobban le­het kapcsolódni a gondola­tokhoz, kivesézhetik a javas­latokat. Aztán mérlegelve a dolgokat, átalakult a szemlé­let, mindenki elfogadta a plenáris ülést. Én személy szerint azt várom a pártér­tekezlettől, hogy az elvég­zett munkáról kiegyensú­lyozott, tárgyilagos értékelés Balassagyarmat: hangzik el. Remélem, túllé­pünk az önmarcangoló sza­kaszon és világos irányvona­lat követhetünk. Politikai nyitást Nógrádban! A megyei pártértekezletet megelőzően, szeptember 19- én tartotta utolsó összejö­vetelét a balassagyarmati küldöttcsoport. A vita alap­ját a szeptember 15-i me­gyei pártbizottsági állásfog­lalás jelentette. Erre rea­gálva, alakították ki javas­lataikat az alapszervezetek küldöttei. — A küldöttek nem vál­toztattak korábbi álláspont­jukon, miszerint az a ja­vaslatuk, hogy a pártérte­kezlet a beszámolót követő összefoglaló után mentse fel a megyei párttestületeket — mondja Demus Iván, a kül­döttcsoport vezetője. — Ér­tendő ez a pb-re és a vb-re egyaránt. A kongresszus utáni második pártértekez­letig alakuljon ideiglenes in­tézőbizottság, hogy előké­szíthesse azt. A küldöttek körében egyetértés alakult ki ab­ban, hogy a pártértekezlet egynapos legyen, munkáját plenáris ülésen végezze. Ugyancsak közeledtek a vélemények a feladato­kat illetően is; a pártkong- ’ resszus döntésétől függetle­nül, önállóan alakítsanak ki az új struktúrára vonatkozó elképzeléseket, a következő pártértekezletig készüljön er­re személyi javaslat. — Egyetértettünk abban, hogy az értekezlet munká­ját ne a széthúzás, a zavar­keltés jellemezze — folytat­ja Demus Iván. — Tisztázni kell a platformok kisebbsé­gi gondolatait. Nem támo­gatjuk a reformdiktatúrát, a felelőtlen fecsegést, a sze­mélyeskedő önmutogatást, a sérelmek törlesztését. Üd­vözöljük viszont a párt megújításáért, az új tí­pusú párt megalapozásáért folyó felelős gondolkodást és vitát. Éppen ezért elegen­dőnek tartjuk a nyolcper­ces hozzászólások le­hetőségét, az egyperces reagálásokat. Kezdemé­nyezzük, hogy a küldött­csoportok szünetet kérhes­senek a részkérdések egyez­tetésére. A balassagyarmati cso­portnak az a véleménye, hogy a tervezett két megyei pártértekezletet kezeljék dialektikus egységben. A küldöttek mandátuma ezért hosszabb időre szóljon, il­letve a visszahívással a kül­dő alapszervezet élhessen. Javasolják azt is, hogy ne legyen protokollelnökség, az elnöki asztalnál a leveze­tő elnökök üljenek. Ugyan­akkor szükségesnek érzik, hogy a pártértekezlet titkár­ságot válasszon (6—8 fő), akik folyamatosan segítik a soros levezető elnök mun­káját. — A kongresszusi küldöt­tek választását a pártértet kezleten tartjuk jogosnak — zárja mondandóját a cso­port vezetője. — Támogat­juk a megyei pártbizottság által javasolt négy fő meg­mérettetésén túl további je­löltek állítását is. Nógrádot eddig sok jelzővel illették. A kibontakozás első lépése nem lehet olyan, amiről — a kongresszus előtt — a sajtó, a rádió, a televízió napokig úgy beszéljen, mint egy po­litikai pankrációról. Ezt nem engedhetjük meg magunk­nak ! Rétsag : Bővüljön a választmány! Bár Rétságon mindössze egyszer találkoztak a kül­döttek, ez nem befolyásolta az érdemi előkészületeket. Szaporodtak a személyes be­szélgetések, szorosabbá vált a kapcsolattartás. A hat bi­zottság is folyamatosan dol­gozott. — A küldöttek egyetértet­tek a megyei pártbizottság által javasolt ügyrenddel — mondja Varga József, a kül­döttcsoport vezetője. — Nem utasította senki vissza a plenáris ülés formáját sem. A pártbizottsági tagok rész­vételével kapcsolatban meg­oszlottak a vélemények, de végül figyelembe vették az érvényben lévő szervezeti szabályzatot. Többen kife­jezetten örültek annak a le­hetőségnek, hogy az alap­szervezetükből bővülhetett a küldöttek száma (aholpb- tag is volt). A véleménykü­lönbségek ellenére a több­ség azt képviselte, képvise­li, hogy az eddig felelősség­gel dolgozott testületi tagok szavazati joggal vegyenek részt a pártértekezleten. A küldöttek egyöntetű vé­leménye: tartalmi megúju­lás szükséges, korszerűsíteni kell a pártot. Támogatják az elnök és pártválasztmány formátumot. Azonosulnak az elmondottakkal, de hozzá­teszik, most még nem kelle­ne személyi kérdésekben dönteni. A pártértekezleten megválasztott jelölőbizott­ságnak az a feladata, hogy széles körben beszélgessen el a küldöttekkel és a kö­vetkező pártértekezleten te­gyen javaslatot a személyi összetételre. Az előkészítés­hez idő szükséges! — Nem teljesen azonosul­nak a küldöttek a választ­mány összetételére vonatko­zó elképzeléssel — folytatja Varga József. — Mi helyes­nek tartanánk, ha minden település, ahol pártszervezet működik, legalább egy főt delegálhatna a pártválaszt­mányba. így sokkal demok­ratikusabb lenne. Egyéb­ként, megítélésünk szerint egy nap alatt felelősséggel elvégezhető a munka a párt- értekezleten. Semmiképpen sem helyeseljük az éjszaká­ba, a. hajnali órákra átcsú­szó eszmecseréket. Azonban, ha az érdemi vitákban nem születik döntés, akkor, eset­leg másnap folytatódhat a polémia. Tehát ez sem zár­ható ki teljes egészében. Varga József azt várja a pártértekezlettől, hogy nem­csak a politikai munka tar­talmi része javul ezután, hanem vitában formálódó program alakul ki. S az ér­tekezlet képes lesz arra is, hogy a megyében fellelhető sokszínű párton belüli irányzatok, a választásokra készülve, nagyobb szolida­ritással legyenek egymás irányában. A párttagok re­mélhetőleg úgy tudnak majd politizálni, hogy a megye politikai közéletének megha­tározó pártja legyen az MSZMP. Összeállította: ÁDÁM TAMÁS, KELEMEN GÁBOR Fotó: BÁBEL LÁSZLÓ, KULCSÁR JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom