Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-21 / 223. szám

MÓQBADr tSa^ON... ff^j> TELEXEN ÉRKEZETT. Fizetném, de mire? Az adóbefizetési csekkje mellé a tanács illetékes osztályán tettek egy kis szelvényt is, amely az adó. fizető állampolgárt tájékoz- tatja, lényege, hogy „ ...' lakossági adóigazgatási el. járás szabályairól szóló rendelet megváltozott. . .” Jelzik azt is, hogy a fi­zetési kötelezettség kése. delmes teljesítése esetén az adózó milyen mértékű adóbehajtási költség meg­fizetésére kötelezett... Megyénkben az utóbbi időben megnőtt a letiltá­sok száma, így sok adófize­tőt érint a behajtási költ­ség emelkedése. ■ir „Bevallom, őszintén, hogy nem az értesítéssel van a gondom, hanem azzal, hogy hiába kérjük a városi ta­nács illetékeseit arra, hogy a zagyvapálfalvai Budapes­ti útnál lévő gyermekját­szóteret újítsák fel, ugyan­úgy mint a Gorkij-lakóte- lepit, de még válaszra sem méltatják kérésünket, — panaszkodik Horváth Ist­ván. — Ha tudnám mire for­dítják a teho-t, vagy a be­fizetésből ide is jut, akkor már a felszólításomra sem került volna sor. Mi az itt lakó szülők és nagy­szülők, közhasznú munkát is vállalnánk csak lenne, aki a .tanácsi támogatást ehhez megadná.. .” — mél­tatlankodik joggal. Az eset nem általánosít­ható. A NOGRÁD több al­kalommal is közreadott példaértékű tanácsi dön­tést, amiben kifejeződött, hogy mire irányul a teho felhasználása. Így lenne ez helyénvaló a megyeszékhe­lyen is. Válaszol a MÁV „űz ismételt ellenérzés sem indokolja...” Tisztelt szerkesztőség! „Olvasók Fóruma'’ rova­tában a vasúti menetrend­del kapcsolatos cikkben fog­laltakat megvizsgáltam és a következőkről tájékozta­tom önöket: A hatvan—salgótarjáni vonal menetrendje az utazó- közönség többségének igénye alapján a Nógrád Megyei Tanáccsal egyeztetve ké­szült. Ennek megfelelően a döntően 6.00, illetve 8.00 órás munka- és tanításkez­déshez érkeznek a vonatok. Más igény eltérő munka­rend miatt nem érkezett. A Salgótarjánba 5.56-kor érkezett személyvonatot alapos elemzések és" vizsgá­latok után 1987-ben szüntet­tük meg, kihasználatlanság miatt. A cikk megjelenése óta eltelt időszakban ismételten ellenőriztük a munkakezdé­seket, eltérő igényeket, de nem tapasztaltunk változást, ezért újabb vonat beállítását nem tervezzük*.. Üzemviteli főosztály Fehér László főosztályvezető-helyettes „Zárlat volt az oka, köszönjük a NÓGRÚD jelzését is...” „Éjjel-nappal ég a vil­lany” címmel megjelent közérdekű cikkre vála­szolnak az ËMÀSZ illeté­kesei : „Salgóbányán 1989. au­gusztus 23-án általános iz­zócserét végeztünk. A köz- világítás normálisan üze­melt a munka befejezéséig. Mi is a sajtóból értesül­tünk a nappali üzemelte­tésről, mivel a cikk meg­jelenéséig bejelentés nem érkezett. Mi azonnal intéz­kedtünk a hiba elhárítá­sával kapcsolatosan, mely­nek oka zárlat volt, mely­nek következtében feszült­ség alá került a közvilá­gítást üzemeltető vezeték. Köszönjük a figyelmez­tetést. de kevesebb ener­gia fogyott volna el, ha a bejelentést előbb a ki- rendeltség felé teszik meg. . . . ☆ Tisztelt olvasónk! Mi is egyet értünk a salgótarjáni üzemigazgató­ság kérésével. A jövőben valóban célszerűbb a ha­sonló észrevételt feléjük, vagy a tanácsok felé jelez­ni, mert a véletlen is az „áramfogyasztókat’’ sújtja. Szlovákiában jártunk Vasutasnap az együttműködés és a barátság jegyében A csehszlovák füleki vas­útállomás dolgozói szeptem­ber 8-án a helyi tűzhely­gyár klubhelyiségében tar­tották meg az idei vasutas- napi ünnepséget, amelyen — viszonzásul — ott voltak a Somoskőújfalui határállo­más dolgozóinak a képvise­lői is. A csoportot Sztánie János állomásfőnök vezette. A meghívást a hatvani kör­zeti üzemfőnökség é9 a Mis­kolci MÁV Igazgatóság kép­viselői is elfogadták. A központi ünnepség el­nökségében Hoskó Bertalan, az igazgatóság üzemviteli osztályvezetője képviselte a MÁV dolgozóit, és felszó­lalása során méltatta a csehszlovák vasutasok mun­káját, elismerő értékítéletet mondott a két határállomás dolgozóinak több évtizedes együttműködéséről, mélyü­lő kapcsolatainkról. Bizonyítéka ennek az újabb kezdeményezés is, amely a fülekiek részéről hangzott el; miszerint to­vább akarják szélesíteni a kollektívák közötti együtt­működést. .. A vasutasnapi ünnepséget tapasztalatcsere, baráti be­szélgetés. zárta. Szűcs Ferenc Hatvan összeállította: RÁCZ ANDRÁS j „Az utolsó szó” nyomán Csurran-CSEPPen Mikor lesz Béres-csepp? Megint a „magyar átok”... Több mint húsz éve annak, hogy a kisvárdai kutató rátalált egy szerre, ami talán a rákot megfékezi. Ezzel meg is kezdődött a pokoljárás: máig nem válhatott azzá, amire született: gyógyszerré. A Herbária már 12 éve forgalmazza általános köz­érzetjavítóként a Béres- cseppet. A találmány hiva­tása jóval komolyabb: gá­tat állítani egy félelmetes és ismeretlen ellenségnek. Most mindenesetre divat lesz —, mint ahogy a helyi filmvetítések után is min­denütt az volt — Béres* cseppet kortyolni. Hogy ez jót tesz-e a gyógyszernek? Ki tudja? De az igazi meg­oldás az lesz, ha gyógyszer­ként, orvűsi rendelvényre — a megfelelő, személyre szóló adagolással — emberélete­ket menthet meg. Erre pe­dig egyelőre VÁRNI KELL. ☆ Várható volt a tülekedés. A salgótarjáni Herbária-üz­let ajtaján kézzel írott cetli fogad: BÉRES-CSEPP NINCS!-- Ilyen sokan keresik? — A film után rögtön megindultak az emberek. Kénytelenek voltunk kiten­ni a táblát, ha nem akar­tunk — sajnos —, vissza­utasítani minden egyes vá­sárlót. Amennyi a film előtt — 400—600 darab — egy hónapra elég lett vol­na, az most egy csapásra el­fogyott. Százszorosára nőtt az igény. — A beszerzés nyilván fordított arányban: megne­hezült. — Az országban egyedül a tolnai üzem gyártja most még. A mi üzletünk —, s a Nógrádban még működő pásztói és balassagyarmati 4HI CS "El TI ObEPP nw — áíészbolt, csak szerző­désben állunk a Herbárjá- val, mely most még a saját kezelésű üzleteit sem képes ellátni. A budapesti raktár­nál ugyanolyan sor áll, mint az elárusítóhelyek előtt. Megnyugtató az lesz, ha a gyár tud majd eleget ter­melni belőle. Természetesen egyszerűbb lenne eladni a megfelelő mennyiséget, mint beszélni róla. ☆ A Pécskő gyógyszertárban a már jól ismert felirat dísz­ük. Kérdéseimre Dépes La* josné válaszol. — Semmit sem tudok. Én is megnéztem a filmet itt Salgótarjánban. De azóta semmi sem történt. — Most azonban valami változni látszik. — A Béres-csepp még nincs törzskönyvezve. Gyógy­hatású anyagként fogjuk árulni október végétől. Bé­res-csepp plusz lesz a neve. — Ügy tudom, már az Országos • Gyógyszerészeti Intézetben vizsgálják a szert... — Ez igaz. A törzsköny­vezés azonban nagy felelős­séget jelent. Sokoldalú vizs­gálatot követel. Ehhez idő­re van szükség. A Cella- dam-injekciót például már kiadjuk — ingyenesen —, de csak külön budapesti főorvosi engedéllyel. — Béres-cseppet pedig október végéig nem érdemes a gyógyszertárakban keresni? — Így van. Varga Judit ALKU „Az autót tartsa meg, de a papát küldje vissza a következő címre...” A dél-afrikai Fokváros egyik napilapjában jelent meg a hirdetés, feltűnő helyen, ha netán valaki nem venné észre a szokványostól eltérő szöveget. Gerrit van Schalwyl adta fel, aki foglalkozására nézve rendőr, ezért módja ilett volna körözést is kiadni. A törzsőrmester azonban nem a joghoz, hanem a könyörülethez folyamodott. Bár, a papa szempontjából ennek úgyszólván nincs jelen­tősége. Az történt ugyanis, hogy amíg az üzletben vásárolt, elkötötték a kocsiját, csomagtartójában a papa hamvait tartalmazó urnával. Az autótolvaj első reakciójáról nincs információnk. Terápia férjeknek Szalmatercsi hírcsokor Társadalmi munkával, ed- ’ digi saját pénzbevételük felhasználásával újravará­zsolták a művelődési ház klubhelyiségét a község NODISZ-szervezetének a tagjai. A marasztaló, jó hangulatot adó helyiségben rendezik a többirányú if­júsági programokat. Meg­szépült a fiatalok összefogá­sának köszönhetően a kul- túrház környezete is és a színpad öltözőit is kifestet­ték. A munkálatokat Velenczei Róbert klubkönyvtár-vezető koordinálta, aki nagy se­gítséget kapott a szervező- munkához Takács Gyulától, Takács Tamástól, Fekete Gyulától és a többi Önzet­len, a kistelepülést magáé­nak érző és ezért tenni aka­ró fiataltól. ☆ Régi hagyományokat fel­idéző szüreti bál megrende­zésére készül a falu fiatal­sága. Valódi kosztümökbe kívánnak öltözni, amely­ben segítettek a helyi szer­vezetek is. Szentes Dezső, a Karancssági Községi Közös Tanács ügyintézője arról is informált, hogy a karancs­sági és az endrefalvai ter­melőszövetkezet is felaján­lotta támogatását, sőt a ka- rancslapujtői Baksa Sándor is. R. A. Három jó barát utazott a vonaton, mikor váratlanul rájuk förmedt a kalauz: — Jegyetek oszt’ van-e, pajtások? Mindhárman készséggel ugrottak megmutatni a frissen vásárolt bilétákat. A szigorú ember nézte, vizs­gálta, mígnem megszólalt: — Hát te, legkisebb uta­zó, hová mennél hatvan ki­lométeres viszonylatra szóló jegyeddel? — Budapestre! — vágta ki magát boldogan bará­tunk. — Akkor adjál nekem még 84 forintot. De ne fe­A feleségeket verő férjek háza nyílt meg a dániai Horsen községben. Az alapító, Sven Aage Jensby — aki előzőleg öt évig ön­kéntesként a megvert asz- szonyok házában dolgozott —. úgy véli, hogy meggyő­ződéssel leszoktathatja a férfiakat az erőszakról. (NEM) MESE ledkezz meg a kétszáz forint büntetésről sem! Elszomorodott szegény, kit számon kértek így, de tüs­tént jegyét kutatta, mi azon a hiba? Látta ám, hogy nem egyéb, csak annyi, nem tud­tak jó jegyet adni. Mert, bár Merthogy állítólag rájött, az erőszak indítékára: a verekedő férfiak nem tud­ják megértetni magukat, és emiatt alsóbbrendűségi ér- 'í zés uralkodik rajtuk. Az pedig közismert, hogy a támadás a legjobb védeke­zés. kifizette duplán, fele útra szólt az okmány. Tanulság: Ne légy vakon bizalommal, a pénztáros is ember! Ha megkaptad je­gyedet, nézd meg jól, mert nem árt, ha tudod, hány kilométerre van úti célod ? S, az sem elég, hogy jegyedért a megfelelő összeget fize­ted, mert egek ura, annyi a jegyek sora, hogy az al­kalmazott is mellé nyúlhat... (Az eset megtörtént, de nem Nógrádban. Persze a véletlenek itt sem kizártak — szerintem.) V. J. Brit útlevéllel Szabad a csók Stella Resnik kaliforniai szexológus megkongatta a vészharangot. Szerinte ugyanis az AlDS-veszély közelsége újraélesztette azo­kat az ősi félelmeket és tabukat, amelyekről azt hitték, hogy végleg szám­űzte őket a hatvanas évek szexuális forradalma. Vagy inkább a fogamzásgátló sze­rek terjedése, és ezek nyo­mán a férfi és nő kapcso­latának liberalizálódása. Resnik asszony szerint az AIDS nyomasztó volta miatt elkövetkezhet a „szex nélkü­li szex”, hiszen még a csók is veszélyt hordoz. Az elmé­let bejárja a világot, leg­utóbb az amerikai orvosszö­vetség közlönye is óva in­tette az érintetteket az el­hamarkodott csókolózástól. Azt írta ugyanis, hogy egy szenvedélyes csók olyan hor­zsolásokat okozhat a partne­rek szájüregében, amelyek tulajdonképpen magának a vírusnak nyitnak utat a szervezetbe való bekerülés­hez. Lehet, hogy anatómi­ailag nem szakszerű a le­írás, ám a félelem elvileg ott terpeszkedik a csókolóz- ni készülő párok előtt. Már akik az élet e költői pillanata előtt hozzá­jutnak az orvosi szaklapok­hoz. És ha nem olvassák azokat? Nos, éppen ez ve­zette Chris Butler brit kon­zervatív képviselőt, aki ma­gához az egészségügyi mi­niszterhez intézett kérdést: itt az ideje, hogy megmond­ja a kormány, vajon veszé­lyes a csók, vagy nem ve­szélyes? ! Nos, David Mel­lár szerint a brit állampol­gároknak egyelőre nem kell lemondaniok a csókról, minthogy a tudomány mos­tanáig nem igazolta hitelt érdemlően, hogy száműzni kellene a csókot. De mi lesz azokkal, akik nem bírják az angol nyel­vet, és nem brit útlevéllel csókolóznak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom