Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-18 / 220. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. . .-------------;—■—I K istermelők kiállítása és versenye Salgótarjánban Mindenki díjat kapott A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága által támogatott Bereczki Máté Kertbarátkor szombaton a József Attila Művelődési Központban rendezett kiállítást és versenyt. Egy olyan megyében, ahol az ipar biztosítja a lakosság megélhetését, nem olyan természetes a kertészkedés, a kistermelés, mint az alföldi megyékben. Itt mostohábbak a természeti adottságok, mégis mára több mint hatvanezer ember foglalkozik kistermeléssel. A kertbarát- körök, -klubok megalakítását éppen a városi emberek Sámsonháxai pillanatok Egy pohár tej... Itt az ősz és — júniust idézően — üdezöldek a sám- sonházai domboldalak. A korábbi években ez idő tájt már kiszáradt avar borította a szép hegyvonulatokat. Legel- nivalója bőven lenne a gulyának, csak éppen a gulya hiányzik. Alig van „hírmondója” a tehéntartó gazdáknak, de azért él még a háztáji szarvasmarhatartás is, sőt néhányan nagyban is megpróbálják a tehéntartást. Jó legelő várja a szövetkezeti és a háztáji teheneket, a tejre pedig nagy szükségük van a feldolgozó tejipari vállalatoknak és a háztartásoknak. Manapság a tehéntartó gazdáknak nem kis költséget jelent a tejtermelés. Sokan állatszeretetből foglalkoznak a jószággal, mások pedig egy kis nyugdíj-kiegészítőnek tartják. Sámsonházán a termelőszövetkezet üzemelteti a tejipari vállalat tejházát. Itt vásárolják fel a háztájiban termelt tejet. A helybelieken kívül ideszállítják a nagy- bárkányi, kisbárkányi, márk- házai és a bedepusztai háztájiban tartott tehenek tejét. — Csak félig telik meg a kétezer literes hűtőtartály — tájékoztat Pálik Pálné, a tejház kezelője. — Milyen a zsírtartalom? — Három egész hat tized- százalékos — válaszolja, majd hozzáteszi — rendszeresen ellenőrzőm, ez az átlagos érték. — Mennyi most a tej átvételi ára? — Tíz forint harminc fillér. Pedig mennyivel egészségesebb ital, mint a cola, vagy a többi szénsavas üdítő! — Növekszik, vagy csökken a felvásárolt tej meny- nyisége? — Egyik sem érezhető — utal az átvételi tapasztalatokra, — Egy kezemen is meg tudnám számolni, hogy tíz tehenet hány gazda tart a térségben. Innen 100—120 liter tej is érkezik naponta. Elnézést kérek — szakítja félbe beszélgetésünket — megérkezett a „boci”. A tejház elé áll a Középmagyarországi Tejipari Vállalat tejszállító autója. Bálint ‘István néhány perc alatt „megszoptatja” tartálykocsiját és a friss, habos háztájiban termelt tejet Pásztora szállítja. A tejipari üzemben pasztőrözik, 2,8 százalék zsír- tartalmúra mérséklik, hiszen kell_a vaj, a sajt és a tejföl is. Automata töltőgépek ta- sakolják, éjjel és kora reggel szállítják az üzletekhez a nem kis utat megjárt és ipari kezelést kapott tejét. — rácz — szorgalmazták, í-gy jött létre, az említett Bereczki Máté Kertbarátkor is. Kiállításukon ámulatba esik az ember, hiszen látnivaló: szorgos munkával mennyi terményt, gyümölcsöt tud kicsikarni az ember a természettől. Ehhez természetesen nagy hozzáértés és türelem szükséges. De a kertbarátok bizonyítottan rendelkeznek mindezzel. Szabó Ferenc, a HNF megyei bizottságának munkatársa, aki a kiállítást megnyitotta arról számolhatott bie, hogy a szakmai zsűri salamoni döntést hozott. Valamennyi termelő díjjal térhetett haza. A győztes Kvacsek Istvánná lett. A kiállítás kedd délutánig tart nyitva, (Bábel László felvételei) Véradónaptár A héten kedd nyitja a véradónapok sorát. Ezen a napon Litkén, a helyi pártházba várják — 8-től 16 óráig — a helybelieket, az ipoly- tarnóciakat és a ludány- halászi szociális otthon véradóit. A Borsosberé- nyi Általános Iskolában — ugyancsak a hét második napján — 15-től 18 óráig lesz véradás. Csütörtökön Pásztón. a Lovász József Művelődési Házban 10-től óráig, az áfész, az OTP és a tejüzem, pénteken a salgótarjáni vértranszfúziós állomáson pedig a rendőrség és a tűzoltóság dolgozói adnak vért. íjrj várható I eseményei Hétfőn ülésezik Salgótarjánban, a MTESZ Nógrád megyei végrehajtó bizottsága. Az októberi műszaki hónap programját véglegesíti, valamint az 1990-ik évi munkatervet készíti elő. Sájtótájékoztatót tar az MSZMP városi bizottságának székházában a Nógrád Megyei Diák és Ifjúsági Szervezet. Az ifjúsági szervezetnek, az MSZMP nógrádi pártértekezlete elé terjesztendő állásfoglalásáról lesz szó. Kedden nyílik Artner Margit kiállítása. A neves festő- és grafikusművész munkái a sziráki kastély galériájában tekinthetők meg. Szerdán a Nógrád Megyei Cigánytanács ülésezik Salgótarjánban, a népfront székházéban^ Megvitatják a második féléves munkatervüket, valamint az „önjelölt” tehetségkutató vetélkedő előkészítésének tennivalóit. A fogyasztók városi tanácsának ülése Salgótarjánban. A tanév kezdéséhez szükséges felszerelési cikkek választékát vizsgálják. Sajtótájékoztatóval egybekötött jubileumi ünnepség lesz Szirákon, a Kastély Szálló fennállásának ötödik évfordulóján. Csütörtökön a Nógrád Megyei Ifjúsági Bizottság ülése Salgótarjánban, a HNF székházában. Az ifjúság- politika megyei feladatairól cserélnek véleményt. A Hazafias Népfront pásztói tanácsának ülésén tájékoztatót hallgatnak meg a kolostor rekontsrukciós munkáiról, valamint a városi könyvtár elhelyezésének lehetőségeiről. Balassagyarmat Városi Tanácsának ülésén a kórház-rendelőintézet munkájáról és az oktatási-nevelési központ indulásának tapasztalatairól lesz szó. Szombaton kerül sor az MSZMP Nógrád megyei pártértekezletére Salgótarjánban. Az eseményt a sportcsarnokban tartják. Á falazó madár Mindenki tudja, hogy a füsti- és a molnárfecske sárból építi fészkét. Arról viszont már kevesen hallottak, hogy van még egy falazó madarunk, mely szintén sárral dolgozik, illetve azzal szűkíti le az odú bejárati nyílását. Ez a csúszka, napjaink Sűrűn előforduló madara. Kéregmászó, innen a neve. Odúban költ. Minthogy azok az erdők, melyben odvas fák is vannak, egyre fogynak, mind nehezebb az odúlakó madaraknak lakást találni. Egyedül a csúszka az, akinek nem okoz gondot az odú keresése. Ha olyat talál, melynek tágas a bejárati nyílása, sárral vastagon betapasztja, leszűkíti annyira, hogy abba nálánál nagyobb testű madarak ne férjenek be. Hogy mennyire talpra- . esett madár a csúszka, azt az alábbi történet is igazolja. Az egyik bükkfa odújában kék galamb fészkelt és kotlott a tojásain. A csúszka hozzálátott a nyílás betapasztásához, any- nyira, hogy a kijövő galamb már alig tudta magát rajta átpréselni. Zsebkésemmel kivéstem a még puha sarat. Másnap a csúszka újból kísérletet tett a galamb befalazására, a készülő falat azonban újból eltávolítottam. Harmadszor már nem próbálkozott az élelmes madár. A csúszka által tapasztott fal egyébként a száradás során annyira megköt, hogy azt még a harkály sem tudja kivésni. A saját testméretéhez szűkített nyílású adúban nagy mennyiségű hullott falevelet hord, ebbe rakja barnán pettyezett tojásait. Évente egyszer költ, ennek ellenére az arra alkalmas erdőkben még szép számmal fészkel. Varga Ferenc Széchenyi intelme kötelez Palóc(Kis)liget-megújulás Balassagyarmaton E gy valamikor pesti polgárnak talán megbocsátható, ha némi párhuzamért a gyarmati Palócliget rekonstrukciójának ügyében (már megkezdődött a munka, vágják a fákat!) Pestnek fordul. Az ország — és nem Pest — Városligetének az évtizedek alatt történő szinte I megfontolt és tökéletes tönkretétele volt ugyanis az egyik, tán valóban legfőbb oka annak, hogy magam a fővárostól végképpen elfordultam. Ma már büszkén, de nem provinciálisán vállalom vidéki létemet. Megértem tehát mindazokat, akik Balassagyarmaton születve, növekedve, élve aggódó s néha dühös lokálpatriotizmustól hajtva figyelik a Palóc- (más néven Kis) liget itteni sorsát... ' Már csak megmaradva a párhuzamoknál: egy valamikori ősterület helyén, a tegnapelőtti Városliget sem az égből vezérelve jött létre olyannak, amilyen volt még a háború után is egy ideig. A végső romlás a BNV-vel kezdődött és aztán már hiába került a vásárváros akárho- vá. Ma gaztengert imitáló „díszcserjesor” terjeng a leghíresebb platános sétány, fák alatti mindkét oldalán s leülni az eltűnt sétányok mellé kilométereken át sehol sem lehet. Valami őrületes felelőtlen liberalizmus tette „demokratikussá” a Városligetet, ahol mindenki azt csinál amit akar... A balassagyarmati Palócliget máig legalább megőrizte eredeti arcát, ha ezen az arcon keletkeztek is súlyos-mély barázdák, de talán még valóban nem késő... Mindenesetre a tizenkettedik órában vagyunk, s amiként a pesti Városliget az egész ország ligete (volt), ugyanúgy a gyarmati Palócliget is Nóg- rádé, s nem is kis részben a városon kívül az országban, külföldön élőké — tekintettel az évente igen nagyszámú múzeumi látogatóra. Ezért nem lehet közömbös senkinek — mi lesz a további sorsa, miként fiatalodik meg, újul fel egészen — vagy megy tönkre helyrehozhatatlanul, esetleg rossz funkciókkal terhelten. Mert a vita; mi legyen valójában? játszótér vagy sétahely, park vagy más? ma is tart. De a legfontosabb most, hogy a veszélyessé vált teljesen elöregedett fák kivágása megkezdődött jó tíz-húsz év késéssel! Hogy mit jelent egy nagyobbacska liget egy nagyobbacska városnak — ezt éppen Pesten lehetett megfigyelni. Amikor a Városliget terveire a „bécsi vér” létére jó magyar hazafiként elfogadott József nádor pályázatot írt ki és a pályázatra egy francia származású, régebben Pesten élő bizonyos Hobbién Henrik eredményesen jelentkezett. Ez az inven- ciózus-leleményes és nagy szakmai tudással rendelkező francia három egész esztendőt! áldozott a városligeti tervekre életéből. A példa mindössze arra kell, hogy itt is szolgáljon Balassagyarmaton. Nem elég ugyanis sem „nekiesni” a fák ültetésének vagy pláne kivágásának; a tervezés mindennél fontosabb. A szakmai felügyelet, a felkért tudós szakember jelenléte, s persze a jól körülhatárolt cél, amit a Palócliget újraélesztésével el akar érni a város. Vitatkozni előtte kell és nem, mint Pesten történt az utóbbi súlyosan dilettáns évtizedek alatt — utólag konstatálni a rossz eredményt. Ez a felelősség jelen van a gyarmati liget ügyében. Nemrégiben a város és környéke lapja, a Gyarmati Napló kezdeményezésére igazán népes ankét, „ligeti kerekasztal” ült össze a szerkesztőségben és vitatta — — mi legyen a pénzekkel. Amit részben a városi tanács s főként a népfront költ majd erre a közösségi célra (a tanács felajánlása az eleve erre a célra szánt összegeken felül, hogy amennyit a népfront a nemrégiben nyert félmilliójából ideáldoz, ugyanannyit tesz hozzá még a tanács is, mindenkinek tetszett, még a népfrontnak is...) Ismerve a városi lelkületet (szinte mindenki ott nőtt fel képletesen persze a palócligeti fák alatt) valaki nem hiába ajánlotta — ne kezdjék fakivágással! Ez a városiak által leginkább és minden alkalommal (néha, mint most is esetleg feleslegesen) vitatott akció ugyanis többnyire erősen borzolja a kedélyeket. De meg így a rekonstrukció elején leginkább éppen ez viszi a pénzt. Szinte hihetetlen, de Balassagyarmatnak ma nincs egyetlen alkalmas gépe, ami az óránként hétszáz forint! használati díjat megtakaríthatná. Nincs egyetlen legalább tíz-tizenkét méter magasságig elérő kosaras daruskocsija, amivel a fák fölülről történő nyese- getéseit, kivágás előtti fokozatos „ledara- bolását” végezhetné. Tarjáni kölcsöngép- pel kezdődtek a munkák a ftiinap a Palócligetben. Szükséges lenne azonban 24 méter magasságig emelhető gépre is a rekonstrukció alatt. Széchenyi intelmét a mai gyarmatiak végre valóban komolyan veszik. A rekonstrukciós ügyben jó néhány hivatal, cég, szervezet képviselői találhatók s nyilván végig ott is maradnak helyükön, amíg a rekonstrukció tart. Érzékenyen figyelve a lakossági észrevételekre „...az is kötelessége a magyarnak, hogy felruházza hazáját a növényvilág ékességeivel..." S mi lehet itt a társadalmi szervezetek, tanácstagi csoportok, pártok feladata, ha nem az, hogy ez a cél a legkisebb ellenállás nélkül elérhető legyen? Hogy a lakosság tájékoztatása hiteles legyen. A többi azonban a felelős szakember dolga, de az ellenőrzést rá is ki kell terjeszteni éppen a népképviselet által! A régi gyarmati Kisliget a város legszebb, legértékesebb hagyományainak egyike — méltó keretet adott és ad ezután is az ugyancsak rekonstrukció alatt álló és két év múlva újra megnyíló (akkor lesz százéves) Palóc Múzeumnak, amely az országban egyedülálló néprajzi anyagot őriz és mutat be évente sok tízezer hazai, külhoni látogatónak. B alassagyarmatra éppen emiatt a párját ritkító, pótolhatatlan és összességében teljesnek mondható palóc néprajzi anyag miatt jönnek a látogatók messze földről minden évben! És Madáchért, Mikszáthért! A megújuló, felfrissülő Palócliget a pihenés, a szemlélődés lehetőségét nyújtja a város tüdejeként, nélküle és a fentiek nélkül arctalan várossá degradálódna Balassagyarmat. Tehát megéri a milliókat, a figyelmet mindenkinek. Ma, holnap a kedves fák kivágását nézve hihetünk a jövőnek; a kivágottak helyébe új értékek állnak, a fű valóban fű lesz, s a Liget itt mindenkié. T. Pataki László i
