Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-18 / 220. szám
helyismeret I * " ™ Arcok, pillanatok a megyei népfronttanácskozásról \VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. EVF.. 220. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. SZEPTEMlIft 18.. HCfPÖ Megyei népfrontértekezlet fi jöivöért való munkálkodó! míndenekffölött Vita a népfront szerepéréi — Mozgalom vagy pán? — Kalácska Béla evangélikus esperes a megyei elnök — Aláírásgyűjtés a nagy jövedelmek ellen Asztalcsapkodás helyett higgadt véleménynyilvánítás, aktív vita, itt-ott sarkos fogalmazás — távirati stílusban, így jellemezhető a 'szombati isalgótarjáni, megyei népfrontértekezlet. A fórum résztvevői nemcsak a népfront programtervezetét kapták kézhez, számos felhívással, állásfoglalással is szólásra késztették őket. A csaknem egész napos vitában kéttucatnyian vettek részt, majd megválasztották a népfront megyei vezető testületéit, az országos tanács nógrádi tagjait, az októberi kongresszus megyei küldötteit. A megyei népfrontbizottság titkára ismét Le- tovai Ildikó lett, elnöknek pedig Kalácska Bélát, a nógrádi .egyházmegye evangélikus esperesét választották meg. Megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom Marczinek István, Báli Nán- dorné dr. és Horváth József felváltva elnökölt a tanácskozáson. A közjogi tevékenységgel, a gazdaság- és településpolitikával, a környezetvédelemmel, a fogyasztói érdekvédelemmel, társadalom- és kultúrpolitikai célkitűzésekkel foglalkozó programtervezet nemcsak tényeket rögzít, hanem több esetben így fogalmaz: követeljük. E dokumentumhoz fűzött szóbeli kiegészítőt Letovai Ildikó. Mondandóját „Múltunk, jelenünk, jövőnk” címmel foglalta ösz- sze. Elöljáróban arra utalva, hogy már a népfront legutóbbi kongresszusa is figyelmeztetett a válságra, akkor azonban ezt a tényt a hivatalos állami és politikai vezetés tagadta. A képhez hozzátartozik, hogy ilyen körülmények között a mozgalom hangja is elhalkult, elbizonytalanodott, s egyre inkább elmaradt az általa kezdeményezett reformfolyamatoktól is. A népfrontbizottságok többsége azonban ilyen körülmények között sem kívánt a tanácsok meghosszabbított karja lenni, egyenrangú partneri kapcsolatra törekedett. A megyei népfronttitkár érzékeltette, hogy a társadalomban felhalmozódott feszültségek a megyét sem kerülték el, fiatalok, idősek, hátrányos helyzetűek példájával szemléltette, hogy a nehézségeket a népfront sem tudta megszüntetni, noha számos ajánlást, javaslatot eljuttattak az illetékesekhez. A rétegmunka bemutatása után a népfronttitkár arról szólt, hogy a legtöbb változást az új politikai szervezetek megalakulása hozta. Átalakultak a népfront • közjogi funkciói, s akadt olyan vélemény is, amely azzal érvelt, hogy a mozgalomnak a többpártrendszerben nem lesz létjogosultsága. Gazdaságpolitikai teendők, az érdekvédelem feladatai után vázlatosan áttekintette az előadó, hogy milyen társadalmat akar a népfront, kikkel kívánja elérni céljait. Beszéde befejező részében így fogalmazott: a kongresszuson a mozgalom jövője lesz a tét. Meg kell találni azt a működési formát, amely nem taszítja el a pártosodástól félő társakat, de lehetővé teszi ugyanakkor a kor kihívásainak megfelelő szervezet, mozgalom megteremtését. A pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését Zsidai László terjesztette elő, majd elkezdődött a vita. Az érdeklődésre jellemző, hogy 22en mondták el véleményüket, ketten pedig írásban adták be hozzászólásukat. Sali János (Legénd) szóvá tette, a napi munkában tapasztalható, fékező gáncsos- kodást, a helyi vezetők nemegyszer nem látják be, hogy ők vannak a népért és nem fordítva. Nagy Dezső (Nagyoroszi) szerint a történelmi hagyományokra építve, hatékonyabban kell a népfrontnak dolgozni, nézete szerint azonban ehhez alkotmányos garanciák kellenek. Závorszki Csaba evangélikus lelkész (Szügy) a programtervezet társadalompolitikai tervezetével foglalkozva, a család jelentőségét és felelősségét hangsúlyozta. Mondván: az ember emberré válásának ez a közösség a helye. Nagyobb figyelmet kért a nyugdíjasokra, hiszen „mi is megyünk hazafelé” — gondoljunk erre. Bállá Ferenc (Salgótarján) a népfront jövőjét meghatározó eseményként szólt a kongresszusról. Kifejezve azt is, hogy a pártszerű forma megteremtésével csak akkor értene egyet, ha a működés gazdasági feltételei csak így teremthetők meg. Érvelése szerint országos direktívák helyett helyi kezdeményezésre van szükség és „rajtunk múlik a mozgalom jövője.” Nagy figyelmet keltett Pintér Bertalan (Nézsa) hozzászólása, aki a kistermelők érdekében még az önálló exportjogot is szorgalmazta. A kertelés nélküli fogalmazás így hangzott: a gazdaságban ma létező maffia sértő módon kizsákmányolja a kistermelőket. A településfejlesztés kapcsán pedig kifej tette : bár buldózerek nélkül, de nálunk is folyik a „falurombolás.” Kezesi Miklós evangélikus lelkész (Ipolyvece) úgy foglalt állást, hogy a népfront mindig a hatalmon levőket segíti. A népfront életében nem reformokra van szükség, hanem alulról szerveződő új szervezet, frontjellegű tömörülés helyett pártsemleges szövetségi szervezet kell. További mondandója szerint egy demokratikus államban semmi szükség nincs az állam és egyház közötti közvetítésre, ezért sérelmezte, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése után, máris munkálkodnak az „utódszervezet” létrehozásán. Sólyom Zita (Salgótarján) többek között ezt mondta: a népfront jövője szempontjából nélkülözhetetlen, hogy megtalálja az utat a fiatalokhoz. Szálai László (Salgótarján), a megyei népfrontbizottság tagja, az MSZMP megyei bizottságának megbízott első titkára több más mellett kifejtette: a politikai intézményrendszer megújítása nélkülözhetetlen eleme az új társadalmi modell felvállalásának. A radikális reformok mellett tette le a voksot, hozzátéve, hogy a valóságot figyelmen kívül hagyó „szár(Folytatás a 2. oldalon.) A magyar társadalom fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt négy évtized bebizonyította a rendszer életképtelenségét, megérlelődött a rendszerváltás szüksége, a fordulat azonban még nem kezdődött el — hangsúlyozta Gazsó Ferenc, a Demokratikus Magyarországért (DMM) előkészítő bizottságának tagja, a mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén, szombaton a közgazdaság-tudományi egyetem zsúfolásig megtelt aulájában. Szólt arról is, hogy nemcsak a visszarendeződés veszélye fenyeget, hanem az is, hogy fogytán a társadalom türelme, a nép gyors változást akar, gazdasági fellendülést, a népfelség elvének érvényesülését. Ezt kívánja elősegíteni a mozgalom, amely együttműködésre törekszik ^.valameny- nyi jó szándékú és becsületes állampolgárral. Szinte teljes délelőttös műszakot húztak le szombaton a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben dolgozók. A kommunista műszakon közel nyolcszázan vettek részt. Sokan a saját munkahelyükön tették a dolgukat, az irodákban dolgozók közül pedig többen az üzemekben tevékenykedtek ezen a hét végi napon. A megnyitó után Sin- kovits Imre színművész felolvasta a DMM ideiglenes működési szabályzatának és alapítónyilatkozatának tervezetét. A működési szabályzat egyebek közt rámutat, .hogy a DMM politikai tömegmozgalom, tagjai a társadalom békés, demokratikus átalakítását tartják a legfontosabbnak. A mozgalom céljai megvalósítása érdekében helyi és országos politikai fórumokat, akciókat szervez. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánl minden szervezetnek a közös célok megvalósításában. Munkájában részt vehetnek más politikai szervezetek, pártok, vagy mozgalmak tagjai is. Ezt követően Pozsgay Imre, államminiszter tartott előadást. Bevezetőjében egye(Folytatás a 2. oldalon) A műszak eredményét a vállalati szociális alap bevételeinek növelésére fordítják. Ebből lesz azután — ha a vállalat jól gazdálkodik — a tizenharmadik havi fizetés, ebből az alapból jut a bérfejlesztés támogatására, és a nyugdíjba vonulók ezerforintos jutalmazására. Szóbeli kiegészítőt mond Letovai Ildikó Szinte teljes műszak a SKÜ-ben Szombaton is dolgoztak
