Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

helyismeret VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 219. SZÁM ÁRA: 5,30 FORINT 1989. SZEPTEMBER 16.. SZOMBAT Vándor­kiállítás Utolsó óraegyeztetés a megyei pártértekezlet előtt Interjú Szalai László megbízón első titkárral Soha annyi szem nem figyelt az MSZMP háza táján zajló eseményekre, mint mostanában. Nemcsak a tagság, s nem­csak az ellenzék, hanem a pártonkívüliek egyre népesebb táborának érdeklődése is kíséri a ma még vezető pozícióban lévő párt harcát, küzdelmét, a múlttal, a jelennel — a jö­vőért. Mozgalmuk fontos állomásához érkeztek Nógrád kommunistái is. Kongresszus előtti utolsó nagy megméret­tetés színhelye lesz a jövő szombaton a Salgótarjáni Vá­rosi Sportcsarnok. Tegnap, szeptember 15-én, az előkészü­letek utolsó simításait „egyengetni” jött össze a megyei pártbizottság testületé. Az itt történtekről ad hiteles képet Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának megbízott első titkára. ■ Milyen jellegű volt a pártbizottsági ülés? — Kibővített és nyilvános. Részt vettek a megválasz­tott kongresszusi és a me­gyei pártértekezlet munka- bizottságaiba delegált kül­döttek, valamint a pártbi­zottság tagjai. A pártbizott­sági ülésén áttekintettük a pártértekezlet előkészítésé­nek legfontosabb tartalmi, szervezeti, munka- és ügy­rendi kérdéseit. A pártbizott­ság hasznosította a küldött- csoport-értekezleteken fel­vetett javaslatokat, észrevé­teleket. Ennek megfelelően bi­zonyos módosításokat is eszközölt, így például az ügy- * rendi témákban és az au­gusztus 31-i döntésében is. ■ Ez azt jelenti, hogy a 4 kongresszusi küldött eseté­ben is? — Igen. Mint ismeretes, a szécsényi, a balassagyarma­ti, majd a salgótarjáni re­formkörök NÓGRÁD-ban megjelent indítványai, mely­ben a megyei pártbizottság augusztus 31-i ülésén meg­választott 4 kongresszusi küldött visszahívását kezde­ményezték, több fórumon is széles vitát kavartak. A véleményt mondó küldöttek a csoportüléseiken is kifogá­solták a döntést, jóllehet jogszerűnek minősítették. El­sősorban a nyugdíjba menő első titkár kongresszuson (Folytatás a 2. oldalon.) Hat magyarországi város­ban és végül Berlinben lesz vagy volt látható az a kép­zőművészeti kiállítás, amely most hozzánk, Salgótarján­ba érkezett. A magyar gra­fika külföldön. Ezt a címet viseli. Huszonöt olyan mű­vész munkáit, alkotásait lat- hatjuk, akik különböző okokból valamennyien né­metországi magyar emig­ránsokká kényszerültek. Kö­zöttük olyan neveket ta­lálunk, mint Bernáth Aurél, Czóbel Béla, vagy Ferenczy Béni. Minden méltatás, di­cséret suta lenne, amikor a művészeteknek ilyen kép­viselőit kellene értékelni pár mondatban. Beszéljenek, az­az hassanak a művek... A Nógrádi Sándor Múze­umban tegnap délután* még a kiállítást megnyitó dr. Be- reczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató­ja sem vállalkozott bővebb elemzésre. Azzal ajánlotta megtekintésre azokat, hogy meggyőződése, mind a szak­embereknek, mind a nagy- közönségnek értékes, és so­kat adó lehet ez a kiállítás, ENSZ-kohászdelegáció az SKÜ-ben Kulcsár József a bátonyte- renyei idősek klubjába lá­togatott. Képriportja az itt élők mindennapjait mu" tatja be az 5. oldalon. Palóc ősz ’89 „Mi újság a suliban?” Változik-e a történelem az iskolában is? — Mit érez az orosztanár? — Hogyan születik az új típusú állampolgár? — Emelés-e a béremelés? (Riportunk a t. oldalon.) * Kastélynyi boldogság ünnepélyesen megnyitották Balassagyarmaton, a Palóc ősz ’89 nemzetközi nyílt sakkversenyt. A nyír- jesi ifjúsági táborban sorra kerülő 9 fordulós tornán 7 ország 129 sakkozója indul. Az A csoportban 63-an, a B csoportban 66-an játszanak. (Beszámolónk a 11. oldalon) Egyre népszerűbb média InferWdeo-nap Salgótarjánban Külföldi kohászati szak­emberek látogattak el pén­teken délelőtt a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe. A de­legáció tagjait útjukra elkí­sérte dr. Mezei József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés ügyvezető igazga­tója, akit ez alkalomból rö­vid beszélgetésre kértünk. — Kiket üdvözölhetünk a vendégekben, milyen apro­póból keresték fel megyénk kohászvállalatát? — tettük fel az első kérdést. — Kezdem azzal, hogy ENSZ-delegációról van szó, egészen pontosan: az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­ga acélbizottságának kül­döttségéről — kezdte vála­szát dr. Mezei József. — A múlt évben Csehszlovákia adott, az idén hazánk ad otthont az acéltanulmányút- nak. A magyar kormány meghívására érkezett az 50 szakértő hozzánk, akik 18 országot képviselnek. Elis­mert szaktekintélyeket tisz­telhetünk vendégeinkben, köztük vannak többek kö­zött a Közös Piac és a bonni gazdasági minisztérium ve­zető gazdasági munkatársai. Nyugati országokból 38-an érkeztek, ezen belül Japán­ból 9-en, míg a szocialista államokat 12-en képviselik. — Mikor kezdődött és meddig tart a delegáció lá­togatása, miként alakul a program? — Az acélút szeptember 10-től 16-ig tart hazánkban. A STUDY TOUR '89 ren­dezvénye magába foglalta a Dunai Vasmű, a Lenin Ko­hászati Művek, a Csepeli Kohászati Üzemek, a Vas­ipari Kutató Intézet és vé­gül a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek megtekintését. A gyárlátogatásokon és a konzultációkon túlmenően hazánk néhány nevezetessé­gével is alkalmuk volt meg­ismerkedni külföldi vendé­geinknek, kikapcsolódásként kulturális programokat is szerveztünk számukra. — Mi a látogatás célja, mit profitálhatnak belőle a felkeresett vállalatok? — A cél az, hogy a szak­emberek megismerjék egy­mást, a vendéglátó ország vaskohászatát. A tapasztalat- szerzésen, illetve tapasztalat- cserén túlmenően remélhető-' en üzletek is létrejönnek majd. Visszatérve az SKÜ-ben tett látogatásra: a vállalat műszaki-gazdasági vezetői fogadták a delegáció tagjait, akiket dr. Szabó István ve­zérigazgató tájékoztatott a gyár múltjáról és jelenéről. Többi között elmondta: 1868-ban kezdte meg terme­lését a vállalat, amelyet alapkohászati jelleggel ala­pítottak. A később megindult és máig tartó folyamat a hidegalakítási technológiát helyezte előtérbe, értékesí­tésben pedig a kohászati másod- és harmadlagos ter­mékek dominálnak. Az idei termékkibocsátás várhatóan 177 ezer tonna lesz, s az árbevétel eléri az 5,2 milliárd forintot. Azt nem említette a vezérigaz­gató, ám a közelmúltban megtartott műszaki konfe­rencián elhangzott: azSKÜ- nek jó esélye van arra, hogy az idei nyeresége meg­haladja a 150 millió forin­tot. De szükség is van a tervezettnél nagyobb gazda­sági eredményre, hiszen a gépi berendezések nagyobb hányada régi, elavult. A jövő évtől részvénytársasá­gokká, illetve korlátolt fele­lősségű 'társaságokká szán­dékozzák átalakítani a gyár­egységek, növelve ezáltal a nyereségérdekeltséget. Az új vállalkozásokhoz természet­szerűen a külföldi részvéttől és működő tőkétől sem zár­kózik el a vállalat, s talán ehhez hozzájárul majd a mostani látogatás is. Ezt követően a szakembe­rek négy csoportra osztva megtekintették a termelő- egységeket. Utána konzultá­cióra került sor. Az érdek­lődő kérdésekből azt szűr­hették le a vendéglátók, hogy a tapasztalatcsere egy­szer valóban még üzletekben is kamatózhat. Ebéd után Hollókőre lá­togattak el a külföldi ven­dégek, s a világörökség ne­vezetességeivel ismerkedtek. Egy esztendeje alakult — jelentős mértékben külföl­di tőkével — az Intervideó Kft., amely többek ’'között azt a feladatot vállalta ma­gára, hogy népszerű és ér­tékes filmekkel látja el a hazai videósokat, és segít a videós szórakoztatás mind igényesebb és szélesebb kö­rű elterjesztésében. A pénteken Salgótarján­ban, a November 7. Film­színházban megrendezett In- tervideo-nap programsoro­zata azért jött létre, a kft. és a Nógrád Megyei Mozi­üzemi Vállalat szervezésé­ben, hogy a közönség — el­sősorban az iskolák és a közművelődési intézmények, a videokölcsönzők dolgozói — részletesen megismer­kedhessen a korlátolt fele­lősségű társaság törekvései­vel, jelenlegi helyzetével. A találkozót használták fel, a házigazdák egyúttal arra, hogy felavassák a néhány napja már a látogatók ál­tal egyébként már birtokba vett videotékát. Dr. Bartha Ferenc, a kft. ügyvezető igazgatója avató­beszédében a vállalkozás hasznosságát emelte ki. El­mondotta, hogy a video- forgalmazás ugyan kocká­zatos vállalkozás, - de bizo­nyos szempontból az évszá­zad üzlete is, s azért volt szükséges és érdemes az In- tervideót és videotékáit lét­rehozni Budapesten és vi­déken, többek között a sal­gótarjáni November 7. Filmszínházban. A videoforgalmazás hely­zetéről szóló másfél órás mini fórumon az ügyvezető igazgató további - informá­ciókkal szolgált, és kérdé­sekre is válaszolt, részben Erdős István megyei mozi­üzemi igazgató és Bodnár Mihály moziüzemi . osztály- vezető közreműködésével. A pedagógusok főként azt tudakolták, tervezi-e a kft. tevékenységének kitágítá­sát az oktatás, az iskolai felhasználás irányában. Dr. Bartha ezekre a kérdésekre egyértelmű igennel vála­szolt, noha hangsúlyozta, hogy a kft. elsősorban üz­leti vállalkozás, de a hatá­rozottan és konkrétan meg­fogalmazott igényeket part­nerként kívánja kielégíteni. Egy népművelő arról érdek­lődött, vajon a video tud-e segíteni a mozihálózatnak. A válasz Wre is igenlő volt, kifejtve, hogy a videoforgal­mazás hiánypótló szerepet tölthet be — minthogy a videojog olcsóbb a mozi­jognál —, és lehetővé teszi egy-egy rendező teljes élet­művének bemutatását. A kamarateremben mi­közben a véleménycsere folyt, a nagyteremben a megyeszékhely óvodásai szó­rakoztak Duci Buci, a fan­tasztikus malacka kalandja­in. A nap folyamán még újabb két amerikai pro­dukciót mutattak be díjta­lanul az érdeklődőknek, s felhívták a figyelmet, hogy a Magyar Hírlapban folya­matosan lehet olvasni az Intervideo Minden nap egy új film! elnevezésű akció­járól. ünnepélyes keretek között nyitották meg a videotékát. —kép : Rigó—

Next

/
Oldalképek
Tartalom