Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
• / NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... ^7/ OLVASÓK FÓRUMA „A zagyvapálfalvai tiszta forrásból” Becsüljük a termíszet ajándékát, őrizzük, óvjuk a környezetét Ha a Szécsényi úton — Balassagyarmat felé menet — Salgótarján nyugati határa felé közeledünk, az út bal oldalán biztosan láthatunk két-három álló gépkocsit, várakozó embereket, kezükben üveggel, vagy műanyag kannával... „Ügy ötven évvel ezelőtt — ha iskolába mentem, vagy jöttémben — én is gyakran megálltam itt, a hegy alól bugyogó kis forrásvíznél, hogy a markomba csordogáló friss, hideg vízből igyák két-három kortyot. Az évek folyamán aztán a forrás elgazosodott, betö- mődött. Közel 30 évvel ezelőtt, — amikor a Szécsényi utat korszerűsítették — az út melletti árok mélyítésekor a kis forrás újra elő- touggyant és kristálytiszta vize lassan csordogált lefelé. A Szécsényi és a vele párhuzamos Kinizsi Pál út környéke az évek során egyre jobban benépesült, új házak épültek, új lakók költöztek a szép fekvésű, fákkal borított völgybe, amely Zagyvapálfalva egyik legnépesebb településrésze lett. Érdekes módon a Szécsényi út jobb oldali és a Kinizsi Pál úti lakók nem jutottak jó ivóvízhez, ha kutat ástak, csak gyenge minőségű talajvizet leltek. A kis forrás környékén lakók akkor összefogtak és elhatározták: ..forráskutat” varázsolnak belőle. Leástunk egy méterre, kútgyűrűt helyeztünk bele, az aljára kavicsot terítettünk, csővel kivezettük a vizet és íme — azóta is jön a kristálytiszta, jéghideg vfz megállás nélkül. Az elmúlt negyedszászadban egyszer kellett tisztítani, felújítani. Ebbe a munkába már több új lakó is bekapcsolódott. Három éve befejeződött a Csókás-völgy ivóvízhálózatának építése. Nagyon sokan azonban még most is a forráskúthoz járnak az inni és a főzn,i váló vízért. de nem csak a* itt lakók. Különösen szombaton és vasárnap jönnek az autók és forrásvízzel tele üvegekkel, kannákkal távoznak a benne ülők. Az átutazók kirándulók is gyakran megállnak egy-egy pohár jóízű hideg vizet hörpinteni. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt is nagy szó volt jó ivóvízhez jutni a családoknak. Sajnos ma sokan nem becsülik ezt a természeti ajándékot: szomjuk eloltása után eldobálják a papír- és az egyéb hulladékot, itt ürí- . tik ki autójuk hamutartóját... (Lakásukban, konyhájukban is ezt teszik?!) A városgazdálkodási üzemtől — Czikora István kérésére — kapott drótke- , rítéssel elkerítettük a forrást, ez talán hozzájárul a közvetlen környezet tiszta- I ságának megóvásához. E térség szépítésében is segít a városgazdálkodási üzem, nagyon hasznos lenne az is. ha egy szzemétgyűjtő konténert, is elhelyeznének a forrás mellett. Dombóvári Ferenc, a forráskút kialakításának egyik kezdeményezője — túl a hetven éven — még ma is rendszeresen tisztítja a vízelvezető árkot, egy korty erejéig őrá is gondoljunk...” Keményvári István Piaci feltételek között! Működik a „KGSÍ-piac” Pasztán Érdeklődéssel olvastam a NÖGRÁD-ban közölt sorozatot, amely a salgótarjáni lengyel piac körüli bonyodalmakról szóltak. A probléma nem újkeletű, csak másutt talán rugalmasabban oldották meg... Már Pásztón is megjelentek a lengyel árusítók, a piac fedett csarnokában árusították! portékájukat. Itt van már kiegésztő létesítmény is, ami ide és ehhez kell. Ügy tudom, hogy helypénzt sem fizetnek, amellyel nem értek egyet, mert adót azt biztos nem, a mi kiskereskedőink meg igen.. . Ha már a határon áthozhatják áruikat, akkor mi megfelelő feltételeket biztosítunk ehhez, mert a kispénzű emberekért is tesszük ezt. Ök pedig jól járnak a lengyel piaccal. Pásztón segítik, úgy érzem az árusí* tókat és a vevőket is... Szűcs Ferenc Hatvan Olvasónk levelére válaszolják Megszűntek a gondok, egyenletes ellátást ígér a TIGÁZ „Lapjuk 1989. augusztus 11-i számában megjelent «•Nem magyarázatot, hanem folyamatos ellátást kérünk« című cikk, amelyet Petényi László nyugdíjas Salgótarján, Bereczki M. út 31. sz. alatti lakos leírása alapján közöltek. Mint Önök előtt is ismeretes a cikkben hivatkozott időszakban (július hó második felében, és augusztus első napjaiban) valóban gázellátási gondokkal küzdöttünk. Tudjuk, hogy ez nagyon sok fogyasztónak kellemetlenséget okozott, de közöljük, hogy az ellátási problémákat nem a cikkben felételezett okok idézték elő. Vállalatunk a rendelkezésre álló eszközökkel igyekezett megakadályozni az ellátási problémák további növekedését. Intézkedtünk a termelés fokozására többletműszakok tartásával. így sikerült elérni, hogy az ellátási problémák augusztus közepére megszűntek, és a fogyasztók igényeit megfelelően ki tudjuk elégíteni.” ☆ A NÖGRÁD a gázfogyasztók nevében is megköszöni a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalat valamennyi dolgozójának a fo- lyamtos gázellátásért megtett erőfeszítéseit. Összeállította: RÄCZ ANDRÁS Az önmegvalósítást nen lehet hosszé időre elnapolni! Sokat elárul címzettjéről a fenti két jelző, s természetesen keveset. Utalnak siker és sikertelenség átélésére, váltakozására, elégedetlenségre és hullámzó érzelmekre. — Boros Istvánná, a salgótarjáni Bem Üti Általános Iskola pedagógusa a nemrégiben lezajlott riporterpályázatunkon díjnyertes munkát készített, a megye- székhely fúvószenekarának kálváriájáról. Áz írás szerzőjének nem az első szerzeménye, s mint minden alkotás: folytatásért kiált. Figyelmet érdemel a születése is: — Az előkészületek gondolatban, hetekig, s nagyrészt érzelmi síkon zajlottak, mert történetesen közelről érint az ügy — vallotta a szerző. — Nyár volt akkor, s ez a kevésbé terhelt időszak megengedi az ilyesféle próbálkozásokat. Aztán nekiültem. Papírra vetni, megkomponálni az élményből fakadt elbeszélést, nem jelentett gondot számára. Ezt sietve így magyarázza : — Egy magyar szakos tanárnak a megírás nem lehet igazi probléma. A díjnyertes munka, tekintete, mosolya e szerény megnyilatkozásnál többet árul el, s ezt később ki is mondja: Az írás, a közlés vágya, a késztetés — együtt élnek vele rég. Egész sor emlék fűződik hozzájuk. — Kezdetben a főiskolai évek velejárójaként fogadta el, aztán az idő múlásával mást, többet jelentett: lehetőséget, formát, az önkifejezés és a szakmai feladatok ötvözésére. Fémjelzi ezt az országos első hely, amit egy módszertani anyagával érdemelt ki. S, ide kapcsolódik az az időszak, amikor kisdiák-riportereket ösztönzött, segített: — Évekkel ezelőtt kis iskolai stábot alakítottunk az íráshoz, fogalmazáshoz kedvet érző gyerekek részvételével, akik később versenyen is jól szerepeltek. Sajnos, azóta sem találok ilyen képességű és érdeklődésű tanulókat. De nem csupán emiatt kedvetlenedett el. Pályája eredményességéről készített mérleget, s a mutató miatt lett szárnyaszegett. Egyre erőteljesebben követelőzik a sikerélmény hiánya. — A sürgetésre már korábban sem maradt tétlen: — Szerettem volna középiskolában tanítani (máshol megkeresni azt, amit a mi gyerekeinktől — önhibájukon kívül, hisz az adottság velünk születik — nem kapok meg). Egy ideig úgy tűnt, menni fog a dolog, aztán mégis maradnom kellett. A közelmúlt kis történésével azonban legszemélyesebb ügye nem zárult, nem zárulhatott le. Sőt! Kezdetét vette az idő, felfokozva finom érzékenységét, nyugtalanságát, próbára téve a türelmét. — Mindezt nehezen, de hősiesen viseli. Nincs köny- nyű dolga, hisz az önmegvalósítást nem lehet hosszú időre elnapolni, elbújtatni, mert rejtekhelyéről incselkedve újra és újra előbukkan. A kudarcok nem semmisítik meg — ellenkezőleg. Mindemellett ott a családja, tehát háromféle hivatásra van gondja: Szüntelen ügyeskedéssel osztja be önmagát és idejét, mert nem szeret összeütközésbe kerülni a leikiismeretével. Kevés energiája, de annál több oka van arra, hogy ne csak a dolgozatjavításhoz fogjon tollat. Környezetében nap, mint nap számos olyat tapasztal, amiről úgy véli, nem szabad hallgatni. Nagy beleéléssel egy-kettőt el is kezd mondani, de sürget az idei. A délután, az este a gyerekké, a férjé — így, hát a mondókát kénytelen abbahagyni, vagy más módon folytatni. :. Talán a közlésnek egy idő múlva a másféle kifejezését részesíti majd nagyobb előnyben, mert az írásvágy, s a késztetés — vele marad. (Ha enged ezeknek, a tanítás másik válfaját is kipróbálhatja.). Egyelőre még nyitott a kérdés: a pedagógusi munka hoz-e oldódást a magasfeszültségre? — Mihalik — Négy év alatt egyetlen ügyfél Csak a tarjáni bíróság fogad munkaidőn túl A pásztói, a balassagyarmati városi bíróságok és a munkaügyi bíróság esetében a munkaidőin túli fogadóórák eltörlése mellett döntött a Nógrád megyei bíróságon hétfőn tartott elnöki értekezlet — tájékoztatta lapunkat Kisváriné dr. Gló- zik Anna, a megyei bíróság elnöke. Négy évvel ezelőtt, 1985. júniusában a minisztérium a munkaidőalap védelmében döntött a hivatalos időn túli fogadóórákról. Ez minden bíróságon a panasznapon volt. Így Salgótarjánban, Balassagyarmaton és a munkaügyi bíróságon hétfőn, Pásztón pedig szerdán. Mind a négy helyen az említett napokon fél öt helyett, fél hétig, fogadták az ügyfeleket. Idén ugyancsak egy miniszteri rendelet, a megyei bíróságok elnökeinek hatáskörébe utalta : vizsgálják felül a nyújtott fogadónapok eddigi tapasztalatait. A hétfői elnöki értekezlet megtette ezt. E szerint az elmúlt négy esztendőben Pásztón — tessenek jól figyelni — a hivatalos időn túl mindössze egyetlen! ügyfél jelent meg. Balassagyarmaton átlagosan a két órára nem jut két állampolgár. A munkaügyi bíróságon senki nem járt a plusz órákban! Ugyanakkor Salgótarjánban 10—15 ügyfél is jelentkezett. Kastélyból faluház Kastélyból alakítottak ki faluházat a Vas megyei Gasztonyban. A 1880-as években készült műemlék- jellegű építményt egy ideig laktanyának használták, majd kultúrházat és lakásokat alakítottak ki benne. A nyolcvanas évekre azonban annyira megrongálódott a födémszerkezete, hogy életveszélyessé nyilvánították. A Vas megyei kastélyok hasznosítására meghirdetett országos pályázat kiírásában a gasztonyi volt Pázmándy-kastély is szerepelt. Az épület megmentésére a helybeli lakosság kezdeményezése alapján sajátos elképzelés született, így lett végül is a kastélyból faluház, amelyben százhúsz személyes előadóterem, klubszoba, könyvtár, öregek napközi otthona és postahivatal kapott helyet. Itt tartják rendezvényeiket a község társadalmi és politikai szervezetei. Az épület felújítása nyolcmillió forintba került, a postán kívül számos más gazdálkodó szervezet, valamint a helyi és a megyei tanács is részt vállalt a költségekből. A faluházat szeptemberben vették birtokba Gasztony lakói. Ezzel Vas megyében 22-re emelkedett a felújított, illetve különböző célra hasznosított kastélyok száma, jelenleg már csak háromnak a sorsa bizonytalan. . (MTI) Salgótarjánban a nyugati városrészben a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében januárban kezdték el a 3/1. jelű tizenkilenc lakásos épület építését. A PEVA-technológiával készülő házban 56 és 60 négyzetméteres lakásokat alakítanak ki. Jelenleg a belső kőműves- munkákat és a tetőfedést végzik a szakemberek. Az okokat firtató kérdésemre válaszul megtudtam a megyei bíróság elnökétől, hogy a salgótarjáni bíróságnak amúgy is nagyobb a területe, s ott általában annyi panaszos fordult meg, hogy azt rendes munkaidőben nem tudták fogadni. Érdekes még, hogy a balassagyarmati fogadóórákon sem munkahellyel rendelkezők jelentek meg, nem egyszer nyugdíjasok, akik azt mondták: elnézték az órát! Mindamellett az épületeket télen fűteni kellett, világítani bennük, s a fogadónapot tartó dolgozóknak ezért szabadnap járt. Mindezeket mérlegelve döntött úgy a hétfői elnöki értekezlet, hogy a már említett három helyen, (vagyis mégegyszer Balassagyarmaton, Pásztón és a munkaügyi bíróságon) eltörli a hivatalos időn túli fogadóórákat. Salgótarjánban ennek ideje változatlan. —Rigó— (- hr —) ár a földszinten fölfigyeltem a dörömbö- lésre. A lakótelepi háztömb egyik emeletén egy hölgyike toporgott. s mivei az ajtó nem akart kinyílni, ököllel , nógatta. Vártam, hogy valamelyik lakó majd kidugja az orrát. de nem így történt. A hölgyike újból neki- darálta magát, és máris informáltabb lettem. (A neveket természetesen átkereszteltem.) — Géza, engedj be. tudom, hogy itthon vagy. Ne szórakozz, mert betöröm! Nekidőlt az ajtólapnak, s abban ia pillanatban a belső folyosó futószőnyegén találta magát. Géza ott állt fölötte, és kacagva méltatta a helyzetet. — Mit keresel Rozikám1 A kincsek nem ott vannak elásva, netalán takarítani jöttél? Rozi fölpattant, csípőre tette a kezét: '-I KTBaWBiTHIMaaM — Te, az anyád, akkorát ütök a fejedre. hogy a lúdtalpad kivirágzik! Géza a papagájt kezdte útánozni. Rozi lekevert neki égy pofont. Az alacsony, sovány férfi meghátrált, és a fogai között szűrte a szót: — Az a szerencséd, hogy van bennem 'egy liter bor. A pofont azért kaptam, mert szeretsz még. ezért nem költözöl el. Rozinak sem kellett több: — Szeret téged a halál, olyan vagy mint egy ku- tács! Majd ha kifizetsz, elmegyek, a lakás az enyém is. Berohant a konyhába, ahol ismét kitör belőle a hat elemi: — Tudtam, hogy disznó vagy, bűzlik a mosogató. Géza sértődötten és szomorkásán csitítgatta: — Csendesen, mert imeghallják a szomszédok — rágyújtott, s akkor következtem én, aki ott lődörögtem, de a ikutya sem szólt hozzám. Géza rácsodálkozott a helyzetre : — Maga meg mit keres itt? Csak nem aláírásokat gyűjt? Vegye tudomásul, hogy Rozi a feleségem volt. a lakás ,közös, hiába váltunk jel, itt öljük meg egymást. A lépcsőházban még utolértek a hangok. — Haláli egy ürge! Esküszöm, semmi közöm hozzá! Kapcsold be a tévét. Kapcsold be te, téged jobban érdekelnek a Szomszédok. Kapcsoljuk be együtt, elvégre a tévé is közös, vagy nem? Hidasi József Panelházi csendélet
