Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-14 / 190. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! C X/á GRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 190. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ Választottak szénbányászaink Önmarcongolö pesszimizmus helyett megújulásra uan szükség Kongresszusi küldöttválasztás Pásztón Az előző napi „viharos” salgótarjáni pártértekezlet az aggódás szikráit hintette el a-kibővített pártbázott- sági ülés szervezőiben: nyár is van a két jelölőgyűlésből az első kezdeti nehézség minden vonását magán viselte: rendben lesz-e minden...? Mint a végén kiderült aggodalomra semmi ok, a küldöttek döntő többsége eljött, és nem is akármilyen aktivitással mutatta be politikai hangulatát, kifejezésre juttatta igényeit a kongresszusra és „munícióval” látta el küldötteit. Nógrádi résztvevők a pécsi politikai demonstráción A Nógrádi Szénbányák 1200 főnyi MSZMP-tagsá- gának képviseletében 107 küldött vett részt azon a rendkívül kritikus és szenvedélyes hangvételű gyűlésen, amelyet szombaton reggel 8 órától, a bátonyte- renyei Bányász Művelődési Házban tartottak. Az alaphangulatot befolyásolta az a közismert tény, hogy tetemes tartozásai miatt szanálták a vállalatot, s a kollektíva szó szerint a fennmaradásáért, a jövőjéért küzd. Amint azt az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésében Bakos János, a pártbizottság titkára is elismerte, sajnos, a sza-, nálási megállapodás alá- ' írása óta eltelt 1 nyolc hónapban cseppet sem javult a termelés és a gazdálkodás helyzete, halott egymást követték az ezeket célzó intézkedések. A közelmúltban a vezetésnek be kellett ismernie: megyénk bányásztársadalma nem tud eleget tenni a megállapodási program követelményeinek, s újabb külső segítség nélkül képtelen megteremteni fizetőképességét. Ebben a válságos időszakban a pártnak az a feladata, hogy őszintén tájékoztassa az embereket, s megpróbálja felrázni őket letargikus állapotukból. Ez csak mostanra sikerült töb- bé-kevésbé, ám az MSZMP országos válságából következően, nyilvánvaló a térvesztés, sokakban megingott (Folytatás a 2. oldalon.) Szilágyi Albert első titkár a novemberi küldöttértekezlet óta elemezte Pásztó- nak és környékének politikai helyzetét. A súlyos gazdasági, társadalmi, politikai és morális válsághelyzet ecsetelése mellett rámutatott: a májusi országos pártértekezlet óta kibontakozóban levő egészséges és jövőbemutató folyamatokra. Látnunk kell az egészséges folyamatokat is — hangsúlyozta. Radikális fordulat következett be a politikai pluralizmus elismerésében, megvalósulásában. Megkezdődött a pártállam lebontása, párt és állam szétválasztása. Soha nem tapasztalt nyilvánosság, demokratizálódás bontakozott ki. A társadalmi és gazdasági élet területén reményt tápláló kezdeményezések tapasztalhatók. Kezd teret nyerni a vállalkozás. Egy új politikai kultúra meghonosodásában egymásra találnak a társadalom progresszív erői, akik népben, nemzetben gondolkodnak és a magyarság boldogulását, létezését fontosabbnak tartják, mint a szűkebb pártérdekeket, esetleg a személyes ambíciókat. A pártmozgalomban megerősödőben van a konstruktív vitaszellem. Egyre több párttag elégedetlen szervezete tevékenységével és igényli az önálló politizálást. Többen új szervezeti formákban, munkamódszerekben gondolkodnak. Polgárjogot nyert a platformszabadság. Megs?ületett a felismerés, hogy a munkahelyeken és lakóterületeken egyaránt másképp kell dolgozni, ‘ politizálni. A pártbizottság tisztségviselője a térség sajátosságai közül kiemelte, hogy a közhangulatot alapvetően befolyásolja az ipari és mező- gazdasági üzemek gazdálkodása: csaknem 6000 embert foglalkoztatnak és mintegy 3 milliárd forintos termelési értéket állítanak elő. A gazdálkodást általában stabilnak lehet megítélni, azonban több ellentmondás is tapasztalható. Gondot jelent egyes ipari üzemekben a berendezések kihasználtsága, feszültségek forrása, a relatíve alacsony munkabér, a fejletlen ipari és telephelyi struktúra. Változatlanul igen magas az ingázók száma. Pásztón is megjelent a munkanélküliség, nehéz a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése, komoly ter- . hét jelentenek a lakásárak növekedése, szaporodnak a szociális problémák, a családosok és az idősek körében. Az emberek igen sokat dolgoznak a főállású munkakörök mellett, a háztájin, bérelt földterületeken, sokan állattenyésztéssel is foglalkoznak. Egyre többen vállalnak bedolgozást, kisipari munkát, egyéb jövedelmet biztosító elfoglaltságot. E nagyfokú leterhelésnek megvannak a nem kívánatos következményei is. A családi életben, a politikai közéletben. A közvéleményt, a közhangulatot befolyásolják az árak, a jövedelmi viszonyok változásai, a történelmi közelmúlt átértékelése, a városépítés problémái az infrastruktúrában meglevő gondok — mindenekelőtt az utak, járdák, telefonhálózat kiépítetlensége, közművek, intézmények gondjai és nem utolsósorban a városi tanács elnöki posztjának betöltésével kapcsolatos történések. Igen nagy vihart kavart a városban és környékén az alternatív szerveződések képviselőinek fellépése, a megjelent röplapjaik hangvétele .vádaskodása és dez- információt is hordozó tar(Folytatás a 2. oldalon.) A határokat ezután is védeni kell „Tevékenységünkbe érezhetők országunk gondjai, vagy sikerei. így például: a bűnözés számszerű növekedése: az új útlevéltörvény bevezetése: a genfi konvencióhoz való tartozásunk. A fentieken túl elsősorban a határsértési kísérletek számának növekedése érezhető. Az elmúlt évhez viszonyítva ez 90 százalékos növekedést mutat. Itt azért megemlítem, hogy a magyar elkövetők száma csökkent.” (Vincze Zoltán határőr ezredes nyilatkozik a 3. oldalon.) Modellváltás a közművelődésben is... „Hármas céllal jött létre intézményünk — fejtegeti az igazgató. — Szakértőként kívánjuk szolgáltatásainkkal segíteni a kistelepüléseket, a megyei tanács által fontosnak tartott rendezvényeket szervezzük, különböző megyei közművelődési anyagok — adatszolgáltatás, elemzések — készítésében működünk közre. Szeretnénk jó kulturális szolgáltató és szolgáló céggé válni, olyan a közösség és a szakma számára , egyaránt hasznos szakmai háttérintézményként működni, amelyik az állampolgári aktivitásra épülve egész létével és tevékenységével a közművelődés társadalmasításához járul hozzá.” (Dr. Németh Jánossal készült interjúnk a 4- oldalon.) Suszter maradion a kaptafánál? „Hogy pontot tegyenek a Petőfi-ügy végére, Haynau sarkallta Szendrey Júliát férjének holttá nyilvánítására, nem Júlia igyekezett az "özvegyi fátyoltól« menekülni. Egyetlen forrást önmagában nem lehet hitelt érdemlőnek elfogadni, márpedig a hírhedt Haynau tábornagy és Haydte őrnagy egyértelműen a Kama- rillát szolgálták. Talán soha nem derül fény arra, hogy az orosz cári hadsereg mennyi hadifoglyot kísért száműzetésbe a világosi vereség után. ’ (írásunk az 5. oldalon.) Állatkerti pillanatok Állatkerti pillanatok címmel Koppány György képriportját közöljük az 5. oldalon. Mansell győzött A 4. Forma—1-es magyar autós gyorsasági nagydíjat a brit Nigel Mansell (Ferrari) nyerte, megelőzve a brazil Ayrton Sennát (McLaren) és a belga Thierry Boutsent (Williams). Képünkön: Mansell kocsija száguld a győzelem felé- (összeállításunk a 7. oldalon.) Paskai László szentbeszéde Nagyboldogasszony-búcsú Szentkúton H azánk legősibb Mária- kegyhelyére, Szentkúf ra mindig nagy számmal zarándokoltak a hívők. Az 1763-ban épült kegytemplomot - a rendkívüli látogatottsága miatt - VI. Pál pápa 1970-ben „bazilika minor" rangra emelte. Az események közül minden évben kiemelkedik a nagy- boldogasszonyi főbúcsú. Idén sincs ez másképp —, ' már szombaton özönlöttek a hívők Szentkútra. Sokan sátort vertek a környező dombokon. A szombati nagymise utáni körmenetre esőben került sor. A kitartó hívők - a hűvös idő ellenére — imádkoztak egész éjszaka. Vasárnap mintegy hetvenezer ember kereste fel a kegyhelyet A lourdes-i barlang előtt felállított központi oltár előtt az emberek önfeledten énekelték a Boldogasszony anyánk című egyházi éneket, a magyar fohászt — és más imákat. Felemelő érzés volt hallani: „Magyarországról, édes hazánkról ne feledkezzél meg...” A nagymisére fél tizenegykor került sor. Előtte egy hófehérbe öltözött kislány, Acs Ildikó köszöntötte az érkező Paskai László bíboros, eszter gomi érseket. Az adácsi kislány megható mondatai utón Paskai László köszöntötte a hívőket, majd fontos bejelentéseket tett. Kétszáz évvel ezelőtt a szentkúti kegyhely a ferenceseké volt. Az ötvenes években a világi egyház gondozta a helyet, a lelkeket. Visszatértek a ferencesek Most a nagyboldogasszonyi búcsú keretében visszakerül a ferencesekhez. Hivatalosan szeptember elsejétől ők ápolják a kegyhelyet. A bíboros meleg szavakkal köszönte meg Deák Mihály esperesnek az itt végzett fél évtizedes munkáját, és címzetes apáttá nevezte ki a lelkipásztort. A misét Paskai László celebrálta. Szentbeszédében kiemelkedő ünnepnek nevezte a mai napot. Nagyboldogasszony hite mindenkinek erőt kell hogy adjon. Idézett a Jelenések könyvéből is. Egyik példában a napba öltözött asz- szony szelíden, alázatosan áll a Megváltó előtt, míg a másik jel szerint büszke tartással, szúrós tekintettel néz előre. A győztes, a követendő nem lehet más, mint a szerény napba öltözött asszony. Az emberek sokszor csak a tetszetős jelekre, örömökre figyelnek, s azt hiszik, ezek az igaziak. Paskai László szentbeszéde befejezéseként elmondta, hogy az utóbbi időben Kárpátalján is egyre több templomot visszaadtak a hívőknek. Az egyik romos templomban - még nem tudták rendbe hozni - minden este nyolc-tíz fiatal egy szentképet helyez a földre, és elmondják a rózsafüzért. Ez is bizonyítja, a kereszténységnek lesz jövője. A szentmisén Paskai László és a jelen lévő többi pap megáldoztatta az embereket, majd körmenettel folytatódott az áhítat. Zarándokok jöttek a környező falvakból, városokból, de távolabbi helyekről is ellátogattak a kegyhelyre. Adács, Gyöngyös, Nagykáta, Szeged, Ipolyvarbó, Érsekújvár lakosai közül nagyon sokan felkeresték ezen a napon Szentkútot. Az egyik idős viszneki (Heves megye) zarándok hazafelé mondta, hogy felejthetetlen élményben volt része. Csak az a kár, nagyon sokat kellett gyalogolni, mert jármüvei nem lehetett megközelíteni a kegyhelyet. Adóm Fotó: Bábel
