Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-10 / 187. szám

1989. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 A tanácselnök tisztázó válaszai lilém, nincs önvédelmi fegyveremI Próbaüzemelés: szeptemberben Utolsó üteméhez érkezett a rétsági szennyvíztisztító telep építése, mely a városi tanács beruházásában • ta­vasszal kezdődött. A mun­ka fővállalkozója a Csong- rád Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat, az alvállal­kozók között találjuk a me­gyei víz- és csatornamű vállalatot és a salgótarjáni ÉPKAR-t. Az 500 köbméter kapaci­tású szennyvíztisztító kivi­telezésének összköltsége mintegy 21 millió forint- A próbaüzemelés a tervek sze­rint szeptember elején lesz. Állandó sanyargatás alatt vagyunk... Nem megy már szenzációszámba manapság, ha kikez­denek egy-egy vezetőt. Teszik ezt okkal is, de olykor ok nélkül is. Nekem is feltettek a minap néhány, köztük egy­két kifejezetten személyeskedő jellegű kérdést, melyeket — miután nézetem szerint takargatnivalóm nincs 1 — a N0GRÄI) hasábjain kívánok megválaszolni. Igaz-e, hogy megszüntetik a tehót? Ez tanácsi hatás­kör, s a tanács nem terve­zi eltörlését. Véleményem szerint nem is volna he­lyes, mivel a kitűzött cé­lok nagy részben — Bán­kon napközis étkezde, Tol­mácson ravatalozó — már megvalósultak, Rétságon pe­dig elkészül ez évben a szennyvíztisztító mű. Egyéb­ként a valóban szegény em­berek mentesülte^ a hoz­zájárulás fizetése aló). Lehet, hogy némelyek ügy gondolják, azért nem lehet háziállatot tartani, mert város lett a falu. ■ de ez nem így van, A házi­állattartást az 1987. évi tanácsrendeletünk szab,á- lvozza, ez a rendelet tehát meg a várossá válás előtt lépett hatályba. Módosítá­sára a várossá nyilvánítás után sem került sor. Az állattartást egyébként az eg vés településrészeken öve­zetenként szabályoztuk, előt­te figyelembe vettük a lakosság, a társadalmi, a tömegszervezetek vélemé­nyét. Lehet, hogy Tolmács ön­álló tanácsot akar, de ha akar is, erről bennünket nem értesített. Azt viszont meggyőződéssel állíthatom, hogy eddigi együttműkö­désünk gyümölcsözőnek bi­zonyult. Megkérdezték tőlem azt is, hogy valóban nem ré­szesül a tanács az MSZMP városi bizottsága épüle­te bérbeadásának haszná­ból? Nem is részesülhet, hiszen a székháznak az MSZMP városi bizottsága a tulajdonosa, bérbeadása te­hát a tulajdonos és a bér­be vevő ügye. Feltételezik a tanácsról, hogy egyeseknek jelentős adóhátralékot engedett el. Felelősséggel állíthatom, hogy tanácsunk senkinek nem engedett el se kisebb, se jelentősebb adóhátralé­kot, még az úgynevezett egyeseknek sem. Hírelik rólam, hogy -Er­délyből áttelepült menyem 300 ezer forint támogatást kapott a menekültügyi alap­ból. míg a Rétságon élő többi áttelepült semmit. Nos, a menyem valóban Erdélyből települt haza. « mint fiatal, két gyermeket és laká.svételt vállaló háza­sok a tanács rendeletének megfelelően 180 ezer forint kamatmentes kölcsönben, a helyi tanácstól pedig 120 ezer forint vissza nem térí­tendő támogatásban része­sültek. Ebből 180 ezer forint visz- szaigénylése az Országos Letelepedési Alapból folya­matban van. A testület a döntéskor figyelembe vette, hogy mindketten fiatal szakemberek, szolgálati la­kást nem igényelnek, s munkáltatói támogatásban egyikőjük sem részesült. A Rétságon élő többi áttele­pült lakásügye, elhelyezése jelenleg megoldott. Lakás­építés vagy -vásárlás esetén az arra jogosultakat nyil­ván tanácsrendeletünknek megfelelően támogatjuk. Ügy érzem, személyemet támadó kérdés az is, mely arra vonatkozik, hogy fiam, jóllehet nem orvos, meg­kapta az orvosi lakások egyikét, s ^ég 100 ezer fo­rint vissza nem térítendő tanácsi támogatást is. Nos, fiam és menyem Rétságon dolgozó pedagógusok, s így szolgálati lakásra jogosul­tak. Mivel e lakások nem kü­lön orvosi, pedagógusi, ha­nem egységesen szolgálati lakások, ezért kaphatták meg törvényesen az üresen* állók egyikét, ideiglenesen, 1989. februártól július 31-ig meghatározott időre. Július első napjaiban kiköltöztek. A kiutalás a megyei tanács általános elnökhelyettese tudomásulvételével jog­szerű volt. Az emlegetett 100 ezer forint tanácsi tá­mogatásról viszont szó sem volt. Talán nem teljesen ok nél­kül tartom tendenciózusnak a következő két kérdést: gvűjtenek-e ellenem aláírá­sokat, van-e kézifegyve­rem? Nem, tudomásom sze­rint nem folyik ellenem aláírásgyűjtés. Nem, nem rendelkezem önvédelmi fegy­verrel. ’ Remélem, fenti válaszaim kielégítik a tisztázás igé­nyeit. Gresina István tanácselnök Húsz százalékkal emelték a varró- és vasalónők bérét — Mindig elölről kell kez­deni és folyamatosan kell ismertetni a leckét, azt a hosszú távú követelményt, hogy a kifogástalan minő­ség és a magvas igények teljesítése sohasem kerülhet le a napirendről, érzékel­teti mai valóságuk lénye­gét, fennmaradásuk tétjét Zsuífa Mátyás, a Senior Vá­ci Kötöttárugyár kazári gyáregységének igazgatója, -v- Az első fél évben egyre jobban éreztük a konku­rencia hatását is- Nehezeb­ben érkeztek a tőkés Adidas megrendelések. Emiatt a közvetlen dollárexport csu­pán 40,5 millióra sikeredett, ami a bázisnak csupán 64 százaléka. Szebb a kép, ha hozzávesszük az import­kiváltást szolgáló terméke­ket is. A kettő együtt 17,7 százalékkal több mint ta­valy, ugyanebben az idő­szakban. Az újabb magas követel­ményeket, az igényesség foglalja magába. Nemrég még egy Adidas szabadidő- ruha összeállítására 1,1 nor­maórát fordítottak. Az első fél évben gyártott új fa­zonra — (amelynek fantá­zianeve Rockhamton), már másfél óra kellett. Ami még új, hogy ezzel együtt megszűntek a régi fazonok és a megszokottal ellen­tétben, jóval nagyobb meny- nyiséget, 28 ezer darabot kell legyártaniuk. Ezenkívül, 50 ezer különböző színű szó­lónadrágot. — Az a gondunk, miként oldjuk meg ezt az új, ko­rábbinál igényesebb felada­tot, ami szétszabdaltságánál fogva apró elemekből áll. Azt hiszem, sok üzem örül­ne, ha ilyen sokat ígérő megbízással rendelkezne. Az új termék a harmadik ne­gyedévben két szalagnak biztosít folyamatos munkát — mondja jóleső érzéssel a hangjában a gyáregység igazgatója. — Az Adidas cég mellett, a második negyedévben ko­pogtatott igényével a Lewis Straus cég képviselője. — A tőlünk rendelt ki­egészítő termékekkel: pólók­kal és pulóverekkel — amelyek szitanyomással az ő motívumvilágát testesí­tik meg —, egyelőre a bel­földi kínálatot kívánja szé­lesíteni. A második negyed­évben, az előbb említett cikkekből csaknem 21 ezer darabot küldtünk a kívánt helyekre — kér ismét szót Zsuífa Mátyás, majd a kö­vetkezőkkel folytatja: — A szállítmányok után megér­kezett az újabb megrende­lés — 6 cikkből 2100 dara­bot kér —, amit külföldön referenciatermékként kíván értékesíteni. Amennyiben a „kóstolónak' szánt bemu­tatkozásunk jól sikerül, ak­kor bizonyára lesz előnyös folytatása. Akárcsak a bel­földre küldött termékeknél, ugyanúgy a mostani, ex­portra készülőknél is, ma­gas követelmények alapján, a helyszínen és darabon­ként minősítik termékein­ket- Ezt az állapotot úgyis kifejezhetem: — állandó sanyargatás alatt vagyunk — vélekedik az igazgató. Ami a megrendelő részé­ről természetes követelmény, az a dolgozók és vezetők, számára napi előírás. Va­jon, miként tükröződnek az előbbi követelmények az anyagi elismerésben? — Május elsejétől a var­ró- és vasalónők 20 száza­lékkal nagyobb bért kapnak — kategória-béremelés alap­ján — ugyanazért a mun­káért. mint korábban, ha kifogástalan minőséget ad­nak. örülünk ennek, mert meghaladja az eddig közölt fogyasztói árnövekedést. A többi területeken 10—12 szá­zalékkal emelkedett a bér. Ezzel az átlagjövedelem 5980 forintra nőtt. Csalóka ez a szám, mert mögötte nagyszámú betegnap és je­lentős részmunkaidő húzó­dik — hangsúlyozza az igazgató. — Nem vártunk ilyen magas béremelést, de na­gyon jólesett, és fokozta a munkakedvünket — kapcso­lódik a témához Komár Gyuláné varrónő, aki eddig ötször vette át a vállalat ki­váló dolgozója, háromszor pedig a Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést. A varrodában dolgozók 55 százaléka a környező tele­pülésekről jár be dolgozni. A gyáregységi létszám több mint 40 százaléka pedig már korábban kijelentette: szükség van a két műsza­kos foglalkoztatásra. Indok: a családi megélhetés bizto­sítása, továbbá a 40 száza­lékos délutáni pótlék. A nagyobb anyagi elismerés ellenére, hosszú ideje meg­oldatlan feladat a képzett varrónők számának növelé­se. — A vállalat központja megbízta a Münchenglatt- boch textilipari főiskolát, hogy szervezze és bonyolít­sa le azt a speciális beta­nító tan folyamot, amelyet tréninggyakorlatnak nevez­nek. — utal a munkaszer­vezés újabb momentumára Zsuffa Mátyás. — Ezen. azok a dolgozók vettek és Vesznek részt, akiknek ala­csony a teljesítménye, vagv kezdő, gyakorlatlan szak­munkások. Külön műhely­ben, munkaidő alatt és fo­lyamatosan került, kerül er­re sor. Eddig a két tanfo­lyamon 15—20 fő vett részt- -1- Azt várjuk, hogy 15—20 százalékkal növekedjen ter­melésük — foglalja össze az eddigi tapasztalatok lé­nyegét az igazgató és majd a következőkkel egészíti 'ki. — Visszatérő jelleggel és video felhasználásával foly­tatjuk tovább. — Nagyon jó volt, mert segített a munkafolyamat felgyorsításában. Azóta job­ban haladok, ugyanakkor egyszerűbbnek tűnik a mun­ka. Nincs arra időm, hogy többszöri és lassúbb kézbe­vétellel mégunjak egy mű­veletet. Ugyanis a munka­idő minden percét jól lefog­lalja a feladat. Igen, újra elmegyek, ha itt lesz az ideje — állítja a kedves, mosolygós Horváth Andrea, ifjú szakmunkás. — Érde­mes volt részt vennj, mert az ottaniakat tudom hasz­nosítani, egészíti ki az előb­bieket, a törékeny Oláh Va­léria, aki a szakmunkás­bizonyítvány megszerzése óta harmadik hete dolgozik a gyárban. Nem csak a termelésben keresik a hatékonyabb, gaz­daságosabb munka megol­dásait, hanem a kiszolgá­lást végző munkaterülete­ken is. Eredményeként 12 fővel csökkent az itt dolgo­zók száma. Ügy látszik az állandó sanyargatás nem kí­méli ezeket a területeket sem. Venesz Károly A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat 3. számú sütőüze­mében, Baglyasalján, naponta 37 ezer zsemlét sütnek. In­nen látják el Salgótarján és környező településeit friss péksüteménnyel. Képünkön Megyes Attila csoportvezető, a kemencéről szedi le a friss árut-Rigó­Pontosán szállít a Penomah Fagyasztott hús az üzletekben Futótűzként terjedt a hír Balassagyarmaton, hogy nem lehet húst kapni. Magyar ember a hús alatt természetesen friss sertéshúst ért. Két okot említettek a jólértesültek; az egyik szerint valószínűleg felemelik az árát, a másik pedig az, hogy olyan szegény ez az ország, hogy már hús sincs. — Január elsejétől meg­szűnt a körzeti keret a hús és a húskészítmények elosz­tásában — mondja Oláh Jó­zsef, a Penomah balassa­gyarmati gyárának termelé­si és kereskedelmi igazga­tóhelyettese. — Addig a megyei tanács kereskedelmi osztálya határozta meg az arányokat. A korlátok ol­dásának mi szívből örül­tünk. és bizonyos árufélesé­gek értékesítésénél éltünk is a lehetőséggel. Január elsejétől új helyzet állt elő. A vágóhíddal ko­rábban szerződést kötő vál­lalatok legtöbbike továbbra is igényt tartott a balassa­gyarmati húsra. Egyetlen ki­vétel volt csupán, a Pa- lócker nem kötött szerző­dést. Pontosabban : egy kis­kereskedelmi árubeszerzési megállapodás jött létre. Ez a megállapodás semmiféle kötelezettséggel nem jár. Ök akkor úgy látták, jobb a többcsatornás beszerzési mód. A Palóckerrel üzletet kötött a gyöngyösi és a békéscsa­bai húsipar. A választék szempontjából feltétlenül üd­vözölni lehet "fezt a beszer­zési módot. Igen ám, de, ha valamilyen gond keletkezik n távoli szállítókkal — eset­leg időközben jobb piachoz jutnak —, vajon a gyarma­tiak belépnek-e a helyükre? — A Palócker idegen szál­lítókra építette fel áruinak döntő többségét — folytatja Oláh József- — Mi ennek ellenére maradéktalanul ki­elégítettük és kielégítjük az igényeiket. Semmiféle konf­liktus, fennakadás nem volt a szállításban. Akkor már csak arra kel­lene választ kapni, vajon lehet-e húst kapni Balassa­gyarmaton? — Hozzánk senki nem jött panasszal, de nem is jö­hetett, mert mi igény sze­rint szállítottuk, szállítjuk a húsárukat — fűzi tovább a mondatokat az igazgató- helyettes. — Fennakadás nem volt a szállításban. Va-« lószínűleg kisebb zavart az' okozhatott, hogy a kiszállí­tott tőkehús harminc száza­léka fagyasztott áru volt. — Ennek rendkívül prózai oka van: kevés a sertés. Minden évben augusztus a leggyengébb felvásárlási időszak. A nyaralások előtt, a termelők igyekeznek meg­szabadulni az állatoktól, ezáltal vákuum keletkezik. Nem kell félni mégsem, tar­talékaink elegendőek a ké­sőbbiekre is- Bátran kije­lenthetem, szó sincs húshi­ányról ! Néhány boltban a fagyasz­tott húst visszautasították az átvevők, mondván, ők friss húst kértek. A vevők hiába tértek tíe ezekbe az üzletekbe, hoppon maradtak. Máshol a vásárlóknak nem kellett a fagyasztott hús, pedig lehet, hogy otthon éppen a hűtőládába került volna. Mi hát a megoldás? Ügy hiszem, a termelők ösztön­zésében keresendő. Ádám Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom