Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

1989. AUGUSZTUS 9.. SZERDA NOC1RAI) 3 A jelöltek listájáról: Elfelejteni a régi szellemet Angyal Gyula, a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárban villanyszerelő csoportvezető. Több mint húsz esztendeje, hogy elő­ször átlépte a gyárkaput. Előtte járt három bátyja és most a nyomában öccse lépked. Sokan ismerik, de azt nem állítja, hogy szóki­mondásáért mindenki egy­formán szereti. Amióta kongresszusi küldöttnek je­lölték, nem telik el nap, hogy ne állítanák meg: — Reméljük, bennünket képviselsz a kongresszuson is! A napokban éktelen ha­ragra gerjedt, hogy az is ezt kérte tőle, aki a gyári pártbizottság . munkatársa volt, most meg azzal kér­kedik, hogy 3 hónapja nem fizet tagdíjat. Le is terem­tette : — Nem szégyenled ma­gad? Amíg daj-daj volt a pártban, addig te is ott voltál... Másfél esztendeje az alap­szervezet vezetésével bíz­ta meg a taggyűlés. A ko­rábbi titkár — kishitűség, fáradtság késztette erre, ki tudja — hátat fordított a munkának. A 'kongresszusra készül­ve, miről is eshetne a leg­több szó, mint a pártról, a politikai, a szervezeti élet megújulásáról. — Az MSZMP feleljen meg mindazoknak a köve­telményeknek, amelyeket a* nevében hord ! Legyen in-, ternaciohalista, de elsősor­ban nemzeti. Azt gondolom, hogy szélesebb tömegekre támaszkodó pártra van szükség, amely felvállal­ja, következetesen képvi­seli a nép érdekeit. Köz­tük a másokét, a szakmun­kásokét, a szellemi mun­kásokét is... Ez a kibonta­kozás, az ország előre­haladása szempontjából kü­lönösen fontos. Meg kell nyerni ezeket az embere­ket — hangzik a vélemé­nye. — Mert mi tagadás, 'a Szociáldemokrata párt lét­rejötte nagy csábítást je­lent. A párt létét kérdője- lezné meg, ha elveszítené a szakmunkásokat, a mű­szaki értelmiséget. .. Hogyan erősödhet a párt? Ahogy Angyal Gyula mond­ja: ez az a kérdés, amit szinte naponta feltesznek egymásnak a párttagok a gyárban is. Ezek a viták éppúgy magukban hordoz­zák a reményt, mint a bizonytalanságot és a kétsé­geket. Ö maga azt tartja: — Emberközpontú szer­vezeti életre és ezt segítő* szervezeti szabályzatra van szükség. Világossá kell ten­ni a párttagok jogait, de a kötelességeit is, s egy­értelművé a fegyelmet. Tag­ja vagyok a salgótarjáni reform körnek. Tudom, van­nak szélsőséges megnyilat­kozások, de általában tet­szik az összejövetelek, a tanácskozások szelleme. Mint mondja, a lényeg mégiscsak az alapszerve­zet. — Főleg a lakóterületi alapszervezeteket kell erő­síteni. Csak hát közben az üzemi pártszervezetek hely­zetét is rendezni szükséges. Most holt térben mozgunk. Sem a gyári pártbizottság, sem a munkabizottságok és az alapszervezetek nem tudják, hogy valójában mit tegyenek. Sokan mondják, egyszerűen el kell felejteni a korábbi irányítást, az apparátusi szellemet. Az önálló gondolkodás és mun­ka híve vagyok magam is. Am a pártalapszervezetek nem mindegyike nagykorú még. Közülük jó néhány se­gítségre szorul... Legalább ennyire nyug­talanítja a gazdaság moz­dulatlansága. Mondja is: — A tűzhelygyár egy kis Magyarország! Feléljük azt, amink van. . . de a munká­soknak kevés jut. Az or­szág, az üzemek helyzete nehéz. Ennek megfelelően kellene élni, takarékoskodríi mindenkinek... Jobban be­csülni azokat, akik a terme­lésben szerepet játszanak. Egyértelmű számára a szerkezetváltás követelmé­nye. Az, hogy húsz-har­minc esztendős gyártmá-- nyokkal a megye, de a vá­ros egyetlen üzeme sem jut előbbre. — Jó lett volna, ha idő­ben felismerik a megye ve­zetői és a toldozgatás, fol- tozgatás helyeft új, járható utat keresnek — jegyzi meg. — Program kell, meg olyan vezetők a párt élé­re, akik mögé felsorakoz­nak az emberek — von­ja le következtetésül. Hogy mit gondol erről? — Az országban, a me­gyében is kevés ilyen van. Igaz — teszi hozzá sietve — a többi pártban, vagy leendő pártban sincs több Csak hát az ö dolguk lé­nyegesen könnyebb. Elég. ha megtagadják a mögöt­tünk lévő negyven eszten­dőt, már megvan a fél si­ker. .. Aztán arra fordul a szó, mi lesz, ha még sem jut el a kongresszusra? — Mi lenne? — Nyílt, tiszta tekintettel néz fám. — Ahhoz pem kell ott len­nie Angyal Gyulának, hogv a reformerők érdemi ta­nácskozása legyen a kong­resszus. Mert az a fontos, folytatódjon a reform a gazdaságban, a politikai élet­ben.. . Még valami: olyan vezetők álljanak a párt élé­re, akik józanul gondolkod­nak, akik a reformot nem csak szóbán akarják, hanem minden tettük ezt szolgál­ja.- V. G. Uborkagondok az uborkaszezonban Kevés termett belőle — Hoppon marad a felvásárló — Duplán fizet a szabad piac „Van egy jó hírem és egy rossz hírem” — mondja fe­leségének az uborkatermesz­tő. — „A jó, hogy felemel­ték az uborka árát. A rossz, hogy nincs uborka.” A fenti mondatok hűen (kifejezik: mi a helyzet ma­napság az üborkafronton? Mert valóban felemelték a felvásárlási árát, de Ugyan­akkor alig akad belőle. Rimócon Olály József a régi uborkások közé tarto­zik. Az idén 400 négyszög­ölről 40—50 ezer forint be­vételre számított, ám csalat­koznia kell. — Eddig 4 ezer forintot kaptam. Jó lesz, ha össze­jön a 8 ezer. a hosszabb ideig tartó esőzés miatt nem tudtam lepermetezni az uborkát- Megvallom, én már arra is gondoltam, hogy a savas eső ártott neki. A szécsényi termelők kö­zül Végh Lajosné ekképpen fogalmazza meg a vélemé­nyét: — Dolgoztunk a semmiért. Egészen biztos, a maggal is baj volt. Arra kíváncsi vagyok, hogy ki fog jövőre uborkát termeszteni. Én nem, az bizonyos. Egészen egyszerűen : nem éri meg. Velenczei Ferenc, a szé­csényi áfész felvásárlási osztályvezetője reálisan íté­li meg a kialakult helyzetet: — Az emberek nem talál­ják meg a számításukat, ezért csökkent a termelési kedv. Drága a vegyszer, drága a mag. Sokan minket szidnak, miért nem fizetünk többet, az uborkáért. Ám mi csak közvetítjük az árut. a feldolgozóüzem diktálja az árakat­Mély lélegzetet vesz, majd folytatja: — Különben igazuk van a termelőknek. Amíg mi az első osztályú, tehát 6—9 cen­timéter hosszú uborka kiló­jáért 16 forint 20 fillért fi­zetünk, addig az általunk már át sem vett, méreten felüliért 20—30 forintot ad­nak a szabad piacon. Üjabb szünet után tovább magyarázza: v — Az idén 25—30 száza­lékkal csökkent a vetési te­rület, ráadásul tavasszal rosszul kelt ki az uborka. Valószínű, ' a maggal volt probléma. Sok helyen má­sodvetésre volt szükség. Az időjárás sem kedvezett a növénynek. A záporesők le­verték a talajt, utána a nagy melegek miatt kicserepese- dett a föld. A peronoszpóra is sok kárt tett az uborká­ban. s főleg ott, ahol nem idejében permeteztek, vagy nem szakszerűen végezték el a műveletet. — A várható fejlemé- • -nyékről így vélekedik: — Tavaly naponta 300 mázsa uborkát vettünk át, az idén viszont 30 mázsa volt a legtöbb. A múlt évi 28 vagonnal szemben jó, ha összejön 2 vagonnal- Ott tartunk, hogy uborka híján fel kell függeszteni a felvá­sárlást. Ez mind a terme­lőknek. mind nekünk is gond, A jászberényi hűtőházzal 15 vagonra van szerződésünk, de eddig egyetlen kilót sem adtunk, át. Azt a kevés mennyiséget, amit átvettünk, Salgótarjánba szállítottuk. szenográdi Egyszemélyes kft.—Metalcoop Pillanatok: alatt / a kapun kíuiilre kerül... Válaszol Csilla Sándor kereskedelmi igazgató A FÜTÖBER nagybátonyi gyárában, a nemrég épült tanműhelyt és néhány hozzá tartozó kiegészítő létesít­ményt .vett bérbe az egyszemélyes kft., a Metalcoop tu­lajdonosa. Csiha Sándorral, a kft. kereskedelmi igazgató­jával közösen megpróbáljuk bemutatni a kialakuló vegyes gazdálkodást megtestesítő új gazdasági termelőegységet. g Kezdjük azzal, hogy mire szó! a jogosítványuk? — Kétféle tevékenységet végzünk. Az egyik: a kötő­elemek gyártása,, a másik: fémtömegcikkek előállítása. Egyelőre nagykereskedelmi tevékenységet végzünk, de van jogosítványunk kiske­reskedelmi értékesítésre ' is- Sőt, a napokban kaptuk meg az önálló külkerjogot. Na­ponta, jelenleg 15—20 tonna különféle szeget (csavart, huzalt) és egy gépkocsira­komány különböző kötőele­met állítunk elő. A 60 főt számláló kft. már bemutat­kozott a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. Elképzelé­seink között szerepel, hogy bérmunkában exportra ka­librált szöget és a különbö­ző szabványoknak megfele­lően horganyzott szögeket ál­lítunk majd elő. A kész­áru, 30—40 százalékát a Ferroglobusnak szállítjuk, akinek segítségével megsze­rezzük a nekünk szükséges alapanyagokat. g Érdekelne a termelő- berendezések összetétele és színvonala. — Olasz, cseh és szovjet gyártmányúak, részben kis­iparosoktól kerültek hoz­zánk. Tudomásom szerint, ebben a térségben nagy hi­ány van a jól képzett szak­munkásokból, ugyanakkor a bánya visszafejlesztésével nő a kevésbé képzett mun­kaerő kínálata. Ez a hely­zet milyen pozíciót jelent önöknek? — Néhány kulcsfontossá­gú szakembert — beállító­lakatos stb. — a szomszéd­ból vettünk át. őket, az át­lagosnál jóval jobban meg­fizetjük. A betanított dol­gozókból, a kínálat követ­keztében, pillanatnyilag vá­logathatunk. Aki itt kíván dolgozni, annak eleget kell tenni a követelményeknek. Illusztrálására csupán any- nyit: aki nem teljesíti a kí­vánt minőséget — a többi­ről nem beszélek —: az pil­lanatokon belül a kapun kí­vül találja magát. A kike­rülők helyébe öt más kínál­kozik. A szigorúság azért van, mert a kft. pontossá-. gával, jó minőséggel, határ­időre történő szállítással hírnevet, elisrrierést vívott ki magának országszerte. Ezt viszont senki sem kér­dőjelezheti meg figyelmet­len, felületes, gyenge, vagy selejtes munkájával- Nálunk, a termelés két műszakban, napi 12 órás váltással, öt napig egyfolytában történik, majd azt követően öt nap pihenés következik. A dol­gozók a munkaközi szüne­tekben, a portán ingyen fogyaszthatnak el két kávét, de ingyen van az ott elszí­vott cigaretta is. Keresetük pedig jóval meghaladja a környékbeli üzemek átlagát. g Nem kételkedem az ön által közreadott dicsérő szavakban, mert egyrészt nincs semmiféle jogalapom, másrészt, pillanatnyilag nem rendelkezem különböző .ér­tékítéletet kialakító háttér­információval. Viszont ér­dekelne, hogy kíván-e és milyen irányban továbbfej­lődni a kft.? — Elképzeléseink szerint, 1992-ig, a mostani évi 6000 tonnás termelést megdup­láznánk, a létszámot pedig 150 főre felfejlesztenénk. Az anyagi lehetőségek függvé­nyében elsősorban a megle­vő bérleményeket kívánjuk hasznosítani, ezzel együtt, új termelőegységeket létre­hozni. A korszerűsítéshez és a fejlesztéshez 100 milliót kivonunk felhasználni. g Miből, hogyan terem­tik elő? — A kft. jelenlegi va­gyona nem ad garanciát az előbb említett összeg hitel­ként'való felvételéhez. Tár­gyalásokat folytattunk több vállalkozó szellemű bank­kal, akik közül egyesek jó lehetőséget látnak pénzük előnyös . kamatoztatására. Mivel. munkahelyteremtő beruházást is jelent a íej- jesztés, ezért anyagi támo­gatást kérünk az ezt szolgá­ló állami alapból. Folynak azok a piacképességi vizsgálatok, amelyek hosz- szabb távon igazolják a fej­lesztés megalapozottságát, azt, hogy a felhasznált ösz- szeg ' visszafizetésének meg­van a biztos alapja. A ka­pott hitelből bővítjük a gép­parkot, gépeket lízingelünk. Segítségükkel a többi kö­zött a szöggyártásban ké­pessé válunk az összes mé­retarányok előállítására, az export fokozására. Számí­tunk, arra is, hogy .lesznek gondjaink, az új helyzet, új és rugalmas! megoldásokat követel. Ezt a * vállalkozás természetes velejárójának tekintjük. g Van-e politikai, társa­dalmi tömegszervezet. U- letve foglalkoznak-e ezek lét rehozásával ? Nincs — fejezte be gon­dolatait Csiha Sándor­g Köszönöm a válaszo­kat. Vencsz Károly TOT-vélemény a borsodi térség fejlesztéséről Véleményt alakított ki a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa az Országos Tervhivatalnak az észak­magyarországi térség hosszú távú fejlesztési programjá­val kapcsolatban. Érről tá­jékoztatta az MTI munka­társát Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese. Ezekkel kapcsolatban Le­hoczlji Mihály kiemelté: a kilátásba helyezettnél lé­nyegesen több eszközre,1 mindenekelőtt tőkére van szükség ahhoz, hogy a tér­ség elmozdulhasson jelenle­gi, sokak által kilátástalan­nak tartott állapotából. A mezőgazdasági típusú fej­lesztéshez jelentős befekte­tésekre van szükség, énei­kül a környék népesség- megtartó képessége tovább romlik. Mindenképpen szük­ségesnek látszik a magánvál­lalkozások erőteljes prefe­rálása, és nem lehet elte­kinteni attól sem, hogy a külföldi tőkét is ösztönöz­zék ebben a térségben be­fektetésre, a lehetőségek ki­aknázására. Csomagológép-gyártók A Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz termelési- gazdasági sikereinek titka: a jövedelmező alapon kí­vüli tevékenységben rej­lik. Ezen belül is, az élre kívánkozik a fóliába cso­magoló gépek gyártása. Az idén 140 millió forint ér­tékben állítanak elő ilyen korszerű gépi berendező- * seket a tsz terebélyesedő üzemében, s ezeket szinte kivétel nélkül exportáljak. A masinák „agyát” mind­össze húsz fiatal szakem­ber készíti a villamos mű­helyben. közéjük tartozik a felvételünkön látható és erősáramú paneleket sze­relő Ocsovai Zoltán is. Az ifjú műszerész két éve dolgozik mostani munka­helyén, jól érzi magát és anyagilag is megtalálta a számítását. Ami úgyszin­tén lényeges: a vezetői is elégedettek az ő szakmai tudásával, igyekezetével, így aztán tartósnak ígér- \ kezik a „házasság”. Fotó: (bábéi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom