Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 184. SZÁM ARA: 4.30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ Sakamato úr betartotta ígéretét Begyújtották a kemencét a salgótarjáni üveggyapotüzemben Csökken a kutatásra- fejlesztésre fordított pénz A siker hozzájárulhat a magyar—japán együttműködés elmélyüléséhez Horio Shizuo és Varga László begyújtják a kemencét 1989. áugusztus 6"a. dél­előtt 10 óra. Legalább fél- százan állunk a Salgótar­jáni Síküveggyár területén épített, vadonatúj üveggya­potgyártó üzemcsarnok acél­pódiumán, s várjuk, hogy kezdetét vegye a nagy ese­mény. Körülöttem okkersár­ga munkaruhát viselő, il­letve ünneplőbe öltözött ma­gyarok és japánok: mind­annyian egy példaértékű, roppant fontos beruházás résztvevői. Előttünk az asz­talon a shin-do vallás ha­gyományai szerint; avató­szertartás kellékei: vörös­bor és fehér pezsgő, szaké) azaz: rizspálinka, szépen fejlett görögdinnye, tá­nyérra helyezett zöldségfé­lék, krumpli, körte, zacskó­ban tengeri rák, szárított tengeri hal, tálkán rizs, só és hófehér papírszeletkék, valamint a nemkülönben hófehér papírszalagokkal felékesített „ceremóniából”-. Állunk, várakozunk, s e sorok írójában óhatatlanul íelidéződik egy két évvel ezelőtti rendezvény. A nap­tár 1987. szeptember 11 -et mutatott, helyszínül a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pont Janus Pannonius ter­me szolgált. Ekkor és itt ír­ták alá a Salgótarjani Üveg­gyapot Részvénytársaság alapításának okmányait. A megállapodás úgy szólt: ja­pán—magyar vállalkozásban világbanki részvétellel, ösz- szesen 21 millió dollár költ­séggel építik majd meg a korszerű szigetelőanyag ha­zai gyártása szempontjából mérföldkő jelentőségű üveg­gyapotüzemet. Mi tagadás, sokan kétségbe vonták, hogy huszonkét hó­nap alatt elkészülhet-e egy olyan létesítmény, amelv évente 6 ezer tonna termé­(Folytatás a 2. oldalon.) Egy év alatt folyó áron 4 százalékkal növekedtek a tudományos kutatásra, fej­lesztésre fordított kiadások, ám az áremelkedéseket és a bérbruttósítás költségeit fi­gyelembe véve a tavalyi 32,8 milliárd forintos ráfor­dítás reálértékben kevesebb az egy évvel korábbinál — ez állapítható meg a KSH most közzétett felméréséből. A statisztikai adatok sze­rint az ország 1323 kutató- fejlesztő munkahelyén 72 512-en dolgoznak, közülük mintegy 21 400-an foglalkoz­nak ténylegesen a tudomá­nyos munkával. Száz kuta­tóra átlagosan 73 segítő munkatárs, személyzet jut­A kutatásokra költött ösz- szeg a nemzeti jövedelem belföldön felhasznált hánya­dának 1988-ban 2,94 százalé­kát tette ki, ennek mintegy háromnegyede volt vállalati pénz. A költségvetésből mindössze 5,4 milliárd fo­rint jutott kutatási célokra. A kutató-fejlesztő helyeken rendelkezésre álló pénzből 5,1 milliárdot fordítottak beruházásokra, ennek 77,3 százalékát gépek, műszerek vásárlására költötték. Első­sorban a gyógyszeriparban, az elektronikai alkatrész- gyártásban és a számítás- technikában folyó fejleszté­sekhez szereztek be nagyobb értékben különféle berende­zéseket. Jelentősebb építési beruházást mindössze egyet regisztrál az elmúlt évről a statisztika: elkészült a Me­zőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont. A kutatók, fejlesztők az elmúlt évben 30 ezer témá­val foglalkoztak, száz tudo­mányos szakember átlago­san 140 témán dolgozott. Nyaralni óh! Múlik a nyár, s a munkapadok mellett üldögélők egy része csak műszakba indulva és hazatérve veszi észre, hogy süt-e a nap, avagy borongós felhők takarják az eget. A szabadság kellemes eltöltése is pénzbe kerül, sőt mind többe, egyesek számára megfizethetetlen. így aztán nem csoda, hogy a meleg hónapokban sem ürülnek ki az üzemcsarnokok, de ennek az lesz a következménye hogy fáradtan dolgozzuk végig az évet, pihenés híján előtörnek a betegségek, végül pedig táppénzen kell töl­teni az értékes napokat. Lapunk 3. oldalán a szé'csényi „BRG-sek" álmodoznak a nyári szabadságról. Augusztus 20-án kezdődik a megyei labdarúgó-bajnokság A Nógrád Megyei Labdarúgó-szövetségben elkészítet­ték a megyei 1. osztályú bajnokság őszi sorsolását. A sok szurkoló által várt pontvadászat augusztus 2-án kezdő­dik és november 26-án jejeződik be. Érdekesség, hogy a két újonc /hazai környezetben kezd: a Héhalom az SVT SC-t, a fMohora a Karancslapujtőt jogadja- A megyei bajnokság sorsolása lapunk 7." oldalán italál ható. M D F-gy Szelem a pótválasztásokon 1989. augusztus 5-én, há­rom országgyűlési választó- kerületben volt pótválasz­tás. A választások a tör­vényes rend szerint történ­tek meg. A Bács-Kiskun megyei 3. számú választókerületben (Kecskemét) a névjegyzék­be felvettek száma 19 930 fő- A választáson részt vett 11 430 fő, a választó­jogosultak 57,35 százaléka. Az érvényes szavazatok szá­ma 11 186, az érvénytele­neké 244. Dr. Debreczeni József 7876 (70,41 százalék), dr. Kiss István 2147 (19,19 százalék), Varga László 1100 (9,83 százalék) szavazatot kapott. Valamennyi jelölt ellen szavazott 63 (0,57 szá­zalék) fő. Az új képviselő dr. Debreczeni József. A Bács-Kiskun megyei 8. számú választókerületben (Kiskunfélegyháza), a név­jegyzékbe felvettek száma 26 008. A választáson részt vett 12 654 fő, a választójo- gosultak 48,65 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 12 373, az érvényteleneké 281- Fekete Pál 3601 (29,10 százalék), dr. Garai István 4775 (38,59 százalék), dr. Vas László 3885 (31,40 szá­zalék) szavazatot kapott. Valamennyi jelölt ellen sza­vazott 112 (0,91 százalék) fő. A választáson a válasz­tópolgároknak több mint a fele nem vett részt, ezért időközi választást kell tar­tani az 1983. évi III. válasz­tási törvény hatályos ren­delkezései alapján. (Folytatás a 2. oldalon.) Színpompás fesztivál zajlott szombaton Bán­kon, szlovák, német, ma­gyar ajkú nemzetiségiek mutatkoztak be egymás­nak és a rajongó vendé­geknek a vízi színpadon és a település utcáin. Hagyományőrző csopor­tok bizonyították az ősi kultúra máig élő szenvedélyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom