Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Elő) 11.00: Irodalmi világjárás. 11.30: A kolorádóbogár. Rákosy Gergely regényének rádióváltozata 12.45: Világhirlap. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Kapcsoljuk a debreceni körzeti stúdiót. Látóképtől Patkósig. Hortobágyi csárdák egykor és ma 15.30 : Martin Frey : Kis mesék a zongorán 15.40: Alföldi népdalok. 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin 16.10: Szívesen halig ittuk. (Tényleg?) 11.00: Tudósok a közéletben 17.30: Beszélni nehéz 11.45: A Szabó család 19.15: Szerelem és halál Szilágyi Tibor... 20.15: Lakáshelyzetek. Fiatalok otthon nélkül 20.45: Operabérlet. Verdi: Traviata. Halász Péter műsora. 21.45: ..Hajszálgyökerek.'’ ..Kisasszony hava”, a néphagyományban 22.00: Hírvilág 22 30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Elő) Ella Péter Domenico Scarlatti-szonátákat játszik csembalón 23.30: A Svájci Olasz Rádió énekkara Monteverdi madrigálokat éne-tal PETŐFI RADIO: 8.05: Kölyökrádió. szünidőben 8.52: Orroló. Mosdhyi Aliz meseregénye folytatásokban 9.05: Népdalkörök pódiuma 9.30: Maximális sebesség nincs. . . 9.40: Rivaldafényben: Rockmúzeum 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton-rádió 12.10: Asztali muzsika 13.05: Monte Christó grófja 14.00: Mi történt? Rényi Péter újságíró. Müller Tibor műsora. 15.05: Könyvről könyvért. 15.15: Csúcsforgalom. (Élő) 17.05: Nyáridő Benne : A csúcsforgalom folytatása 17.30: Az Ifjúsági osztály műsora 18.30: Popregiszter 19.30: Talpalávaló. 20.00: Táncházról, muzsikáról, fiataloknak 21.05: Tangentor. Kampis Péter kisregénye rádióra alkalmazva 21.34: Az „I Salonisti” zenekar játszik 21.58: Operetthistóriák. XII 6. rész. 23.15: Fiatal előadók fesztiválja. II/l. rész 23.55: A svájci Dzsesszkvin- tett játszik BARTOK RADIO: 9.08: Lehotka Gábor orgonahangversenye, a Zeneakadémia nagytermében 10.45: Basszusáriák 11.10: A venetói szólisták olasz barokk concertókat játszik 11.52: A zürichi Tonhalle vonósnégyes játszik 12.40: Magyar zeneszerzők fúvós műveiből 13.05: Rockzene CD-n. Peter Cetera ,,One More Story” 13.52: Híradás a kertből. Rainer Brambach, Erwin jaeckle és Kurt Marti svájci német költők versei 14.07: Híres karmesterek felvételeiből 15.30: Bioritmus. Életmód, egészség, környezet, ism. 15.50: Schumann: a-moll vonósnégyes (Budapest vonósnégyes) 16.15: Haydn: C-dúr szimfónia No. 97. (A clevelandi Szimfonikus Zenekar, vez. Széli György.) 16.45: Schönberg: Mózes és Áron. Kétfelvonásos opera 18.30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05; ln der Muttersprache. A Magyar Rádió ■ német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: Üj lemezeinkből. Christian Funke hegedül. Herbert Kaliga zongorázik. 20.37: Alternatív diszkó. 21.24: Fischer Annie zongorázik. XX/8. rész. 22.20: Országok, tájak népzenéje. Svájc 22.45: Magyar írás. MISKOLCI STÜDIO: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.3 5 Közelkép mikrofonnak 6.20: Eszak-magyarországi krónika. 6.30 : Hírek, lapszemle (Kossuth). 6.55: Ütiníorm (országos és körzeti). 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük — Bírósági jegyzet — Reklám. Szerkesztő: Tolnai Attila. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 9.00: Képújság ' 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Arany. Olasz dokumentumfilmsorozat. V/5. rész: 9.50: Monsieur René Magritte. Angol film, ism. 10.35: Panoráma. 11.20: Mozgató 11.30: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Pannon krónika. 16.55: Nachrichten. Hírek német nyelven A pécsi körzeti stúdió műsora. 17.00: Nas ekran. A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja. 17.30: RTV-közönségszolgálat 17.35: Reklám 17.40: Érdekházasságok. Vladimir Neff regényének csehszlovák tévéfilmváltozata. V/l. rész. ism. FF. 19.00: Müsorajánlat 19.05: Reklám 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó. 20.00: Reklám 20.05: A világ nélküled. Francia tévéfilmsorozat. VIII/4. rész 21.00: Reklám 21.05: Stúdió, *89. A televízió kulturális hetilapja 21.50: A Gondolkodó arckép- csarnoka. Vallomások Lukács Györgyről. Válság és megújulás. 22.45: Híradó. 3. TV 2. Endrei Judittal és Dömsödi Gáborral 17.25: Képújság 17.35: Tv 2. Reklám Riportok Időjárás Zene Teledoktor Orvosi tanácsok Gyermekbaleseti ambulancia a hét végén 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 19.00: Kettős csapás. Jugoszláv tévédráma 20.29: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Meghökkentő mesék. Angol tévéfilmsorozat. A múlt sötét bűnei. 21.57: Tv 2. 22.00: Szimultán. 22.45: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.00: Portréfilm 9.20: Egy kis muzsika 9.40: Tv-játék, ism. 10.55: Sportvisszhangok, ism. 11.55: Tévébörze 16.20: Objektív, magazin 16.50: A nap percei 17.00: Kerékpáros verseny 18.00: Orvosi tanácsok 18.20: A természetvédelemről 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Figyelmeztetés, angol tv-sorozat 21.20: Publicisztikai műsor 22-00: Koncert, komolyzene 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.20: Amikor húznak a felhők. . . Angol tv-sorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vérbeli hajsza. Színes amerikai sci-fi komédia. — Kamara: Forró fagylalt. Színes, szinkr. angol filmvígjáték. — Kohász: Az első fagylalt — Rendőrakadémia II. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8 órától: Bűnvadászok. Színes, szinkr olasz krimiparódia. — Kamara: A negyedik hatalom. Színes, szinkr. francia film. — Bátonyterenyei Bányász: A cápa bosszúja. Színes, szinkr. amerikai horror. — Bátonyterenyei Petőfi: Szel- lemirtók. Színes, szinkr. amerikai horrorbohózat. — Pásztó: 6 és 8 órától: Gengszterek klubja. — Színes amerikai bűnügyi filmdráma. — Rétság: Dirty Dancing. (PiszkoQ tánc.) Színes, zenés amerikai film. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Intersymposion '89 Változatok az érzékenységre Hagyományhoz híven, a mátraalmási alkotóházban működő salgótarjáni grafikai művésztelep nemzetközi voltához illően, ámde az itteni földi halandók többsége számára kicsit „elrettentőén” hangzó Intersymposion ’89 címmel tekinthető meg a salgótarjáni Nógrádi (Sándor Múzeumban az a kiállítás, amelyet a művésztelep idei résztvevőinek munkáiból rendeztek. Mégsem hiszem, hogy a tárlat „tudományosan” fogalmazott címe a ludas abban a bámulatos közönyben, amely ezt a színvonalas bemutatkozást körüllengi. Eszem ágában sincs szemére hányni senkinek lsem ezt a közönyt. Hogy úgy mondjam, „direktebben szórakoztató” időket élünk. Ügy tetszik, avitt fogalommá vált a lélek csöndje. A kisember feje fölött, tőle úgyszólván függetlenül zajlik a „ki bújt, ki nem” játék Az úgynevezett csöndes többség pedig — — úgymond — érdektelen. Szerintem inkább csak fáradt, néz ikörbe, mint a moziban. Látja, amit lát. Sajnos, képzőművészeti alkotást nem. Pontosabban, azt sem. Kár. Itt voltak Mátraalmá- son ezek a jámbor hollandok, finnek, oroszok, bolgárok, szlovákok, magyarok, összesen tízen — ezért inter a symposion —, tehetségesen, esetenként remekül és föltétlenül szorgalmasan dolgoztak egy hónapon át, jó, sőt, sokszor ragyogó műveket hagytak itt nekünk. Rólunk, többnyire persze inkább a mátrai miliőről jó emlékeket vittek magukkal — mondhatni — az Atlanti-óceánig és Szibériáig. No jó, mind kevesebbek dolga a művészet, hasonló jelenséggel másutt is találkozni a világban. Viszont az is tény, hogy belső emberi érzékenység, reagálási képesség, konvertálható ismeret, továbbá az egyén és a társadalom életét szabályozó, emberi tartást nyújtó morál híján nem létezik hatékony innováció a többi között oly sokat hangoztatott gazdaságban sem. Nemkülönben a szintén sokat emlegetett közéletben sem. Ez pedig nem azért van így, mert valaki nem néz képet, grafikát, rajzot, nem olvas verset, nem hallgat színvonalas zenét. Hanem azért, mert mindez eleve a belső egyensúlyhiányból, a szellemi értékek iránti vakságból, végső soron a másik ember iránti érdeklődés hiányából következik. Az ember és a létezés lényegéről, az élet értelméről ugyanis éppen a művészetek vallanak, hogyo- mányos szerepükből következően a történelem során kialakult mindenfajta emberi közösségben. Hogyan? Semmiképpen sem egységesen, már ami a művelt kortársirányzatot, a stílust illeti. De közös a művekben a világ és az ember iránti intellektuális érdeklődés, a választót forma- és színvilág, sőt a technika (ceruzarajz, rézmetszet, monotípia, színes tus, toll, papír- és textilnyomat, akvarell, vegyes technika stb.) összhangja a művészi gondolattal. Maga ez a gondolat, természetesen más és más, az adott ország, az adott művészeti iskola és az alkotó művész történelmi, művelődéstörténeti hagyományainak, illetve szellemi érdeklődésének megfelelően. Ám a kiállítás tanúsága szerint, a művek hitelesen vallanak a huszadik század végének alapvető életérzéséről, a régóta széttört idő következtében állandósult diszharmóniáról. Talán nem is paradox módon, a harmónia megjelenítése is ezt az érzést erősíti a lapokon. J&ndehhez társulnak a különböző kultúrákról hírt adó motívumok töredékvariációi, végsőkig absztra- hált vallomásai a Távol- Kelettől a Balkánon át Nyugat- és Közép-Európá- ig. Izgalmas szellemi kalandozásra nyílik tehát lehetőség. A tárlat szellemi vonulatának gerincét jelentik a holland Peter A. Simons de Thouars, Walter van der Cruijsen, másrészt a szlovák Pavol Muska, bizonyos sajátosságokkal az orosz Korjagin Rudolf Ivanovics művei. Hitelesek a különböző festői tradíciókon felnőtt finn Pirjo Saanio és az orosz Kszenia Nyikola- jevna Szokolova akvarell- jei, illetve Peter Angelov Terziev bolgár „szecessziója". Komoly intellektuális viszonyrendszert tükröznek a magyar Váli Dezső, Pataki Ferenc és Antal András grafikái, vagy Antal András esetében a grafika határmezsgyéjén mozgó alkotásai. Kiegyensúlyozottan magas színvonalú, kissé hűvösen elegáns ez a tárlat.' Mindenképpen nyereség, ha kevéske is. Jó, hogy van. Egyelőre még bizonyosan. T. É. Közelgő évforduló Amerika fölfedezését a világtörténelem legnagyobb eseményei közé sorolják, sőt az újkort éppen ettől szokás számítani. Ennek részben az az oka, hogy Amerika fölfedezése való- ban nagy esemény volt, de általában ebben az időben kezdett megnyílni az euró. pai emberek szeme. Afrika körülhajózása, az Indiával való közvetlen összeköttetés megindulása, sokféle találmány, különösen a könyv, nyomtatás föltalálása — mind együtt teszik azt, hogy a világtörténelem új korszakát innen számítjuk. Tény ugyan, hogy a vak. merő norman hajósok már a X. században átkerültek az Atlanti-óceán északi részeire, letelepedtek Izlan. dón, majd Grönlandon, sőt biztosan eljutottak Amerika partjaira is — ezek azon. ban feledésbe merültek. Egészen más volt a kor, amikor Kolumbusz Kristóf, a genovai ifjú nekiindult, nem azért, hogy új világot fedezzen fel, hanem, hogy felkeresse Japánt és Marco Polo Kínáját. Tervével először a portu. gál királyhoz fordult, majd a spanyol királynőhöz, Iza. bellához. Noha először vo. nakodtak őt támogatni, végül sikerült a királynőt meggyőzni az utazás jelentőségéről. 1492. augusztus 3~ án indult útnak 120-főnyi legénységével. Sok küzde. lem után október 12-én lát. ták meg a szárazföldet: a Bahama-szigetcsoport egyik szigetét. Nagy volt a csalódás, amikor müveit nép, gazdagság, nagy ■ városok helyett nyomorult homokzátonyt találtak, és rajta meztelen benszülötteket. Tv, Vélemény Politikai lövészá tokásás... Ma már közhely, ami évekkel ezelőtt hihetetlenül hangzott volna: szinte lehetetlen követni, figyelemmel kísérni a nap mint nap megjelenő friss sajtótermékeket. 40 éve nem tapasztalt verseny indult a napilapok és a folyóiratok piacán — az olvasókért. A bőség zavarával küzdő olvasók érdeklődésüknek, ízlésüknek és rétegigényüknek megfelelően vehetnek pop-, rock- és regényújságot, de pártállásuktól, világnézetüktől függően és attól függetlenül is dúskálhatnak az írott sajtó dömpingjében. A telítetlen piac, a feltornyosuló híréhség is hozzájárult a „betetőzéshez”, ám kétséges, íhogy a fizetőképes kereslet sokáig bírja ezt az iramot. Erről a lassan kaotikussá váló állapotról folytatott stú'dió beszélgetést a szerda esti Napzártában Farkas Zoltán 4 fő- és felelős lapszerkesztővel. Lesz-e rend és szervezőerő az újságok kiadásában, ki marad talpon, ha levonul az újságláz? — tette fel a kérdést a műsorvezetőriporter. A Heti Világgazdaság, a Népszabadság, a Hiány és A helyzet jelenlevő első embere más-más gazdasági feltételek mellett végzi irányítómunkáját. Ügy tűnik, a négy lap pénzénél van, a HVG és a Nép- szabadság nyereséget mutat. Bár a közelmúlt áremelése érzékenyen érintette az olvasókat, a példányszám jelentősen nem csökkent. A fiatalabb, kisebb példány- számú kiadványok az újdonság erejével hatnak, ezért a magasabb térítési díjakat sem sajnáljuk értük. Ám ezek a másként gondolkodó szellemben készített lapok nehezebben jutnak el az olvasókhoz. És kevesebbhez, ami’ hátrány, akárcsak az anyagi háttér és a technikai feltételek hiánya. A posta — a nagy monopólium — egyébként 30 százalék fölötti összegért árul és kézbesít, darabonként. Így számukra a saját rikkancshálózat a megoldás, csak így marad fedezet a további számok előállításához. Jellemző, hogy még a Népszabadság esetében is csak az előállítási költség 6 százalékát teszik ki a bérek. Alapos nyomás nehezedik a megyei lapok mellett az éledező pártsajtóra is. Ahogy arcot öltenek a sokasodó pártok, úgy igényel a szervezet egyre több informáTovább hajózva felfedezték Kubát, majd Haitit. Itt az egyik hajó tönkrement, a másik kettő hazaindult, és 1493. március 4-én megér, kezeit Spanyolországba. A közelgő ötszáz éves évfordulóról számos rendezciót és nyilvánosságot. De kell-e, lehet-e próbálkozni a veszteséget produkáló lapindítással akkor, amikor egyre inkább üzletté, önfinanszírozóvá válik a lapkiadás? A politikai mondanivalóban nincs extraprofit — fogalmazott tömören a beszélgetés egyik résztvevője. (Ezért a sok — az etikai szempontot is nélkülöző — pletykalap.) A közönség megnyerése érdekében még az elkötelezett pártsajtónak is objektívnak. kritikusnak és liberálisnak kell lennie, ha konzekvens, akkor a saját pártjával való ütközést is vállalja. Csak ekkor lehet versenyképes a jövőben az orgánum. A lapgazda fogalma elavult, lassan már a vidéki lapok irányításába se szólnak bele. A \kézi vezérlés divatja iszűnőben. Mint a politikában is, a gyakorlat azt mutatja, hogy csak a nagy erőt és egységet képviselő összefogásnak van létalapja. Így elképzelhető, hogy a most szétaprózott ellenzéki sajtónak is a jobb hatás eléréséhez fuzivény, ünnepség emlékezik meg. Ezek előfutára a képen látható, Kolumbusz vezérhajóját, a Santa Mariát utánzó léggömb, amely Madridban az Almudena székesegyház tornya előtt lebegett május 5-én. onálniuk kellene legalábbis a választásokig. Mert nem csak a kiadók nem bírják majd a versenyfutást, a technikai követelmények diktálta szédítő iramot, hanem a politikailag megcélzott tömegek is eszmei egységet, s nem zűrzavart akarnak maguk körül. Az új iránti politikai reakciókészség is kezd telítődni, a befogadóképesség szűkül. A ránk zúduló )hírözön eltompítja az érzékeinket. Jól fogalmazott a Népszabadság főszerkesztője, amikor úgy vélte: politikai lövészárokásás folyik az országban, mindenki keresi a helyét, ezt a zavart tükrözik a lapok, s ennek megfelelő a sajtó mozgása is. Nálunk megszűnt lapról eddig még nemigen tudósítottunk, bár köztudott, hogy sokuk az agonizálás állapotába jutott. Nem az újságok szorítják ki egymást ia piacról. Nem a lapok, hanem a politikák rivalizálnak egymással. A harsogás, az önmutogatás csak rövid távon lehet sikeres. Sok lehetőség rejlik a regionalitásban, ezért életképesek n valódi kisvárosi lapok. Az üzleti vállalkozás jövője azon múlik: mennyire hitelesek, és akkor a szenzációra törekvésből sem származhat hátrány! Buzafalvi Győző
