Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-30 / 204. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. PEVA építési technológiával építik Balassagyarmat város- központjában azokat az új otthonokat, amelyek bizonyít, ják, hogy a már szinte hagyományosnak mondható kivitelezési rendszerre] is lehet az eddigitől eltérő megjelenítésű házakat kialakítani. A házgyári elemek, a nagyüzemi technológia nem kizáró ok a mai kor igényeinek megfelelő, tetszetős megoldású épületek tervezéséhez, megvalósításához.-kjHanggal működő hitelkártyák A tulajdonos hangját azonosító hitelkártyákat állítottak elő — egyelőre kísérleti jelleggel — egy amerikai kutatóintézetben, a Bell Communications Research* • ben- A hitelkártya birtokosának — miután beteszi kártyáját a gépbe — ezentúl nem a négy karakterből álló azonosítókódot kell beütnie, hanem a géphez kapcsolt mikrofon segítségével a masina fülébe kell suttognia. A módszer azon alapul, hogy nincs két egyforma emberi hang: a pénzfelvételkor egy meghatározott szót kimondva a rendszer összehasonlítja a hangot a tulajdonos kártyára rögzített hangjával. Ezzel azonosíthatja, hogy az eredeti tulajdonos akar-e pénzt felvenni. Az új módszernek széles a felhasználási területe: a pénzfelvételen túl használható a kártyával működő telefonoknál. vagy például kártyarendszerrel működő ajtók esetén. II munkanélküli-segély fél éve Az Országos Munkaerő- piaci Központban összesítették a munkanélküli-segélyek első félévi adatait. Ezek szerint 4625-en vették igénybe ezt a támogatást, a munkaerő-közvetítő irodáknál állást keresők körülbelül ötödrésze. A segélyt igénylőknek 48,5 millió forint bruttó összeget fizettek ki : egy napra átlag 133, egy hónapra 3991 forintot. A segédmunkásoknál 3248, a betanított munkásoknál 3596 forint volt az átlag, ami nem érte el a 3700 forintos bérminimumot. A segélyezettek csaknem kétharmadának a bruttó segélye nem éri el a 4 ezer forintot. A fennmaradó egy- harmadban magas segély- összegek is szerepelnek. Budapesten a 6000 és 8000 forint közötti kategóriába, Veszprém megyében a 10 ezer forint felettibe a segélyezettek 22, illetve 19 százaléka tartozik. A támogatásban részesülők 43 százaléka két megyében: Bor- sod-Abaűj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár megyében található, ám igen sok a kifizetés Baranya megyében is. A munkanélküli-segélyekből élők 60 százalékának életkora 30—50 év között van, az ennél fiatalabbak aránya 28 százalék, az ennél idősebbeké 12 százalék. A segélyezettek között viszonylag magas a szellemi foglalkozásúak, az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya. Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén, Fejér,' Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Tolna megyékben a segélyezettek nagy részét a szakképzetlen fizikai dolgozók teszik ki. Baranya, Komárom, Vas, Veszprém és Zala megyékben, a szakmunkások nagyobb aránya szembeötlő. A fővárosban és azokban a megyékben, ahol egyetemi városok vannak, az átlagnál magasabb a felső- és középfokú végzettségű szellemi foglalkozásúak aránya. A legkevesebb szabad munkahellyel ' rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlaghoz hasonlóan a középko- rúakból kerül ki a munka- nélküliek nagyobb része, a másik két ilyen megyében — Szabolcs-Szatmár és Baranya megyében — a 30 év alattiak képviselnek nagyobb részarányt. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében — Baranyáihoz hasonlóan — a munkahelyek megszűnése okozza elsősorban a munkanélküliséget, Szabolcs* Szatmárban inkább az, hogy nagy mértékben romlott ■ a távolsági ingázók munkaerő- piaci pozíciója. (MTI) Termésbecslés — betakarítás előtt Jó termés ígérkezik a legfontosabb kapásnövényből, a kukoricából. A gazdaságok teljes körére' kiterjesztett legutóbbi termésbecslés szerint az országban 6,35 tonnás hektáronkénti kukoricaterméssel számolnak, így a hozam mindössze néhány kilogrammal marad el a tervezettől. A » napok óta tartó esőnek és a kánikulát felváltó hűvösebb időnek köszönhetően még javulhat is a termés, mivel a már érésnek indult korai kukoricafajtáknál a szemek gyarapodása, a késői vetésűeknél pedig a csövek fejlődése lehet erőteljesebb. Mezei János, a MÉM mezőgazdasági főosztályának helyettes vezetője elmondotta: rekordmennyiségű kukoricával eleve nem számolnak, hiszen az 1 millió 860 ezer hektáros vetéste. rület 50 ezer hektárral kisebb az előző évinél. Az üzemekben megkezdődött a silókukorica betakarítása, az ilyen célra vetett növényt az idén 280 ezer hektárról hordják be a gazdaságok. Az egyik legfontosabb tömegtakarmány szintén jó, hektáronként 33—34 tonnás átlagot ad. Ez idő szerint biztató a napraforgó helyzete. A növényt a tavalyival csaknem azonos területről, 356 ezer hektárról takarítják be a gazdaságok. A napraforgó hektáronként 2,15 tonnás termésátlaggal kecsegtet. A szakemberek szerint régen voltak ilyen gondozottak, tiszták a cukorrépatáblák, köszönhetően . annak, hogy a termelőüzemek egyre nagyobb területet adnak ki részes művelésre. A cukorrépa idén 120 ezer hektáron terem, ez a terület 11 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A legutóbbi becslés 40,6 tonnás hektáronkénti átlagter/nési ígér, s az esőzés javíthat a terméskilátásokon. (MTI) Harcban a vásárlókért (?) Hiába, nekem bárki bármit is mond, kereskedelmünk igenis képes még |nem várt meglepetésekre, ia vásárlókért folytatott egyre erősebb harcban■ Trükkjáik, amelyekkel valósággal magukhoz bilincselik vásárlókedvünket. zseniálisak, láttákon meg-meghökken az ember. Az sem kisebb érdemük viszont, hogy nem hangoskodva, nem hivalkodón rukkolnak ki újdonságaikkal, hanem Csöndben — phogyan áremelni szokás — csempészik -a boltok polcaira, szinte észre sem vesszük, s már a kosarunkban lapul a meglepetés, valami íncsik- landó novum. A fenti gondolatok először egy balatoni bevásárlóközpontban fogantak meg agyamban, mikor is felfedeztem az Abonyi Újvilág Termelőszövetkezet originált üres narancsdzsúszt rejtő flakonját. A többi, # elavult konstrukciójú teli üveg közt lapult. Hasonlóan nagy elragadtatással rvettem kezembe már itthon a NOVO- DENT fogkrém legújabb, fogkímélő darabját. <A tubus, ugyanis ebben az esetben is üres volt. Dőreség volna figyelmetlenséggel, vagy nemtörődömséggel vádolni az ipart, tvagy ja ké~ reskedelmet. Óriási ötlet! Hiszen az üres tubus helyett másnap kénytelen voltam másikat venni■ Persze nem ingyen, nem cserélve az ürest telire — hiszen fogkrém esetében nem cserél a bolt. Igaza is van! |Mit lehet ttidni, ,hátha otthon kiszippantottam a pasztát —, hogy mivel és miképpen még gondolkodnom Ikell rajta — és másnap becsapandó kereskedelmünk derék dolgozóit újabb fogkrémért jelentkezem, reklamálva. De evezzünk más vizekre, a tejipari újdonságokhoz. Egy olvasónk lepett , meg nemrégiben egy idevágó zseniális újítással. IEgy lila kefirt tett le asztalomra, hozzátéve; a családi vacsorának szánt bableveshez ^ette. Olcsó, s a tejfölhöz keverve alkalmas is. {Kibontva látta csak, hogy a megszokott — s Imagunk I között szólva — elavult fehér helyett; lila színű a flakon tartalma. Nézzük el olvasónknak, hogy :nem kap az újdonságon■ Ha információink pontosak, hamarosan megjelenik majd a boltokban — így a balassagyarmati Bajcsy úti ABC-ben is. ahol a lilát vásárolták a négy- illetve hatszínű kefir- készlet, de lesz variálható tetszés szerinti színekből összerakható lis. Ünnepeken illő színskálával lép majd a termelő elénk, május elsején a piros árnyalataival, októberben fekete és szürke termékcsaláddal, március 15-én pedig la trikolor köszön majd vissza a műanyag flakonból. Ha így haladunk... A színes tejtermékhez kiválóan illik a napjainkban már egyre több (helyen fellelhető nyers zsömle, és szöggel, műanyaggal kevert kenyérfélék. A ma már át- kos hetvenes évek közkedvelt, már unalmassá vált péksüteménye a kakaóskalács — tudtam meg a salgótarjáni francia pékségben a minap — imár nem szerepel a /gyártmányjegyzéken. Nos az vesse trám az első követ, aki ezek alapján nem hiszi a magyaroknak vannak még világrengető ötleteik! (hlavay) flz Alpok legújabb alagűtja A világ sohasem látott egyszerre annyi épülő alagutat, mint napjainkban. Mi a hajtóereje ennek a nagy föllendülésnek? Elsősorban a közlekedés rohamos megnövekedése, amely — különösen nyáron —■' rajzó méhekhez tette hasonlóvá az emberiség jókora részét. Alig több mint száz évvel ezelőtt neves geológusok még azt állították, hogy például az Alpok alatt nem lehet alagutat fúrni. De a Párizs—Torino vonalon Mo- dane (Franciaország) és Bardonnecchia (Olaszország) helységek között már 1857-ben megkezdték az első vasúti alagút építését. És nem is mondhatjuk, hogy valami kőkorszakbeli módon! Például a robbanóanyagnak a lyukakat, ugyanúgy mint ma, sűrített levegővel hajtott fúrószerszámokkal készítették. A 12 230 méter hosszú alagút 1871-re készült el. Az alagútépítés fejlődését jól mutatja a svájci Szent Gotthard-hágó alatt, 1872—1882 között épített vasúti alagút és az 1970-es években épült közúti alagút összehasonlítása. Az akkori vállalkozás nehézségét sejteti, hogy az építkezés megkezdését tizennyolc évig tartó vita előzte meg. De bizonyára hozzá se kezdenek, ha előre tudják, hogy a tíz évig tartó építkezés 800 embernek — köztük a főmérnöknek — az életét követeli. A sérüléses balesetek száma is elképesztően nagy volt: évente több száz. A por, az elviselhetetlen hőség és az állandó vízbetörések miatt egy-egy munkás évente legfeljebb, három-négy hónapot dolgozhatott. A kitermelt kőzetet szállító lovak és öszvérek közül havonta átlagosan harminc hullott eí. Száz évvel ezelőtt a munkások egy óra 20 perc alatt tudtak egy méterre befúrni az iránytáró homlokába. Ma ugyanez a munka 2—3 percig tart. Száz évvel ezelőtt egy munkacsoport egy nap alatt mintegy 10 köbméter sziklát tudott kitermelni, ma ehhez 15 perc is elegendő. Mi tette lehetővé a teljesítmény ilyen mértékű növekedését? Hiszen a robbanóanyag számára lyukakat akkor is és ma is sűrített levegővel működtetett szerszámokkal fúrták, illetőleg fúrják, a sziklákat ma is a lyukakba helyezett robbanóanyaggal fejtik, tehát a munkamódszer lényege azóta sem változott. Bármilyen sok összetevője van is e teljesítménynövekedésnek, a kérdés magyarázata röviden az, hogy az építés sebessége nagyobb. A régi Gotthard-alagút építői — nagy teljesítményű fúró-, rakodó-, falazó- stb. gépek hiányában — az alagút keresztmetszetét kisebb tárókra, vágatokra voltak kénytelenek bontani. Egyszerre általában csak 7—10 négyzetméternyi felületen haladhattak előre. Amikor egy-egy ilyen vágatszakasz elkészült, azt aládúcolták, s csak ezután fogtak hozzá a keresztmetszet bővítéséhez. Ez az elaprózás csökkentette az amúgy is kicsi teljesítményt. Az új alagút építői a teljes homlokfelületen — a csaknem 90 négyzetméter keresztmetszetű alagútban — egyszerre haladnak előre. Természetesen a * gépesítés fejlődése, a lézeres iránykitűzés is rendkívül sok időt megtakarít a mai építőknek. A közlekedésnek p.e- dik — minden járművet ideszámítva — hosszú órákat takarít meg egy-egy alagút. Képünkön: az Alpok legújabb alagútja. Június 19- én felavatták a 7209 méter hosszú Monte Olimpino II. vasúti alagutat, Svájc és Olaszország között. Főként tehervonatok közlekednek majd itt.
