Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-29 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 203. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 29.. KEDD A második pártértekezlet Salgótarjánban Megválasztották a kongresszusi küldötteket f}) 1 - 1 ' 1 . IM'"> A lelkiismeret nem engedi a félreállást A nógrádi közélet ismert szereplője a 29 éves Bold- vai László. A Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúság] Szövetség első titkára az elmúlt években KlSZ-veze- tőként néha merész, máskor „érthetetlen” lépéssel hívta fel magára a figyelmet. Cjító törekvései miatt a KISZ-ben nevezték renegátnak, holott akkori tö­rekvései mára gyakorlattá váltak az ifjúsági mozga­lomban. Kétszer-háromszor „megkínálták” a KISZ KB-titkári pozícióval, illetve a DEMISZ alelnöki tisz­tével. Nem vállalta, erre rásütötték: nagyobbra tör, első titkár akar lenni. (Interjúnk a 3. oldalon.) Hivatalból a katedrára — Boldog és elégedett ember vagyok. Azt csiná* lom, ami közel áll a szívemhez. Tanítok. Véleményem szerint a világon a legszebb hivatás a miénk — val­lotta Pócsik Csilla, a rimád általános ' iskola fiatal pedagógusa. A szíve mélyén mindig pedagógusnak készült. MégiSj amikor a pályaválasztásra került a sor, az Államigazgatási Főiskolát választotta. (Írásunk a 4. oldalon.) _____________ L átogatóban a Varga családnál A hosszúra nyúlt beszélgetés során azért valamire rá kellett jönnöm. Arrg, amivel a Varga család egy kicsivel eltér az átlagos magyar családoktól. S ez a hat gyermek vállalása, az ő felnevelésükkel járó ösz- szes gonddal való azonosulás. — Higgye el nekem, hogy sokkal több örömet, bol­dogságot jelent számunkra a hat gyermek, mint bár­mi más siker, vagy anyagiak — vélekedik a ház asz- szonya. (Riportunk az 5. oldalon!! Pártdelegációk A második — kongresszusi küldötteket választó — párt­értekezletet hétfőn tartották Salgótarjánban. A tanácsko­zás elnökségében a nagyüzemi pártbizottságok titkárai mellett ott volt Lenkei Csaba, az MSZMP KB tagja, Dev- csics Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, valamint Plachy Péter első titkárral az élen a városi párt- bizottság titkárai. Az elnöklő Fehér Zoltán, a síküveggyár pártbizottságának titkára, az előkészítő pártértekezlet ta­pasztalataira is utalva figyelmeztetett, a fegyelmezett mun­kára, a napirendre ügyelő munkát kért a küldöttektől. Bolla Mária, a mandátumvizsgálő bizottság nevében je­lentette a pártértekezletnek, hogy 195 küldött és a városi pártbizottság 36 tagja van jelen, így a szavazásra jogosul­tak 79,9 százaléka vesz részt a munkában. Besztercebányán A pártértekezletnek Gaj­dár Géza, a jelölőbizottság elnöke összefoglalta a leg­utóbbi pártfórum óta vég­zett munkát. Felidézve azo­kat a rendezvényeket, ame­lyek lehetőséget teremtet­tek a küldöttjelöltek ala­posabb megismerésére. A jelölőbizottság legutóbbi ülésén úgy foglalt állást, hogy ez a testület a koráb­bi jelölteken kívül újabba­kat nem állít. Gajdár Géza szólt az időközben bekövet­kezett változásokról is. E- szerint dr. /Viczián Gyula, Pirk Józsefné és Klenó- czki János visszalépett a jelöltségtől, hétfőn ugyan­ezt jelentette be Horváth László. A szünetben dr. Viczián Gyula lépését így indokolta a NÖGRÁD-nak: — Magam is elfogadtam azt az! érvelést, hogy a je­löltek között sok a hivatá­sos pártmunkás, a vezető, ugyanakkor kevés a mun­kás és a fiatal. Visszalépé­semmel nekik akartam le­hetőséget teremteni, az nem rajtam múlt, hogy nem tel­jesen így sikerült. Végül: nem voltam bizonyos ben­ne, hogy lesz erőm végig­csinálni ezt a nehéz mun­kát. A jelölőlistán az első forduló eredményeként ily módon 20 név maradt, Gajdár Géza ugyanakkor be­jelentette, hogy további 7 jelölést indítványoztak. Eze­ket a jelölőbizottság nem támogatta, a döntésre a pártértekezlet jogosult. Az elnöklő Fehér Zoltán feltette a kérdést: az erede­ti listán szereplők közül ki óhajt szólni a pártértekez­leten. Ezzel a lehetőséggel Angyal Gyula, dr. Rozgonyi József és Turgnyi István­ná élt. A szólás lehetőségét nem használták ki azok sem, akik' a jelölőbizottsághoz el­jutott egyéb javaslatokban szerepeltek. A helyszínen jelöltállí­tási javaslattal élt Nagy Gábor (Beszterce-ltp.). Mint mondotta: az ifjúság ér­dekképviselete az eddigi listából markánsan nem tűnik ki, ezért indítványoz­ta, hogy jelöljék kongresz- szusi küldöttnek Boldvai Lászlót, a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség első titkárát. Nagy Gábor érvelése szerint: aki a fiatalságot megnyeri, azé a jövő. A pártnak nem le­het közömbös, hogy egy olyan markáns személyiség, mint Boldvai László, felkerüljön a jelölőlistára. A szavazólap összetételé­ről a pártértekezlet nyílt szavazással döntött, elsőként az eredet; lista 20 jelöltjé­(Folytatás a 2. oldalon) — A szlovák nemzeti fel- " kelés 45. évfordulóján me­gyénk képviseletében párt­delegáció vett részt a besz­tercebányai ünnepségeken. A küldöttséget Dévcsics Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára vezette, tagja volt Dr. Körmendy József a megyei tanács el­nöke. Megyénk kommunistái mindig is mély rokonszenv- vel kisérték Csehszlovákia, nemzeti szuverenitásáért ví­vott küzdelmét. Körükben elismerés és tisztelet övezi a szlovák nemzeti felkelés résztvevőit, akik szemben állva a fasiszta túlerővel, soha nem feledhető példá­ját adták a forradalmi ha- zafiságnak. ☆ A besztercebányai járás meghívásának tett eleget a salgótarjáni pártbizottság delegációja — Plachy Pé­ter, Füzes,sy István és Bacs- kó Piroska — akik szintén részesei voltak az évfordu­lós rendezvényeknek. Plachy Péter, a városi pártbizott­ság első titkára és a testvér­szervezet vezetője kölcsö­nösen tájékoztatták egy­mást aktuális politikai kér­désekről, a mozgalom előtt álló feladatokról. Mindket­ten megerősítették a baráti kapcsolatok további ápolá­sának szükségességét. Mind­két delegáció vasárnap haza­érkezett Besztercebányáról. fi rétsági tanácsülésén tárgyalták Szorgalmazzák a hivatali ügyintézésben is a nemzetiségi nyelv használatát Bánkon, a szlovákság évszá" zadokon át megőrizte azo‘ nosságtudatát, gyakorolta vallását, anyanyelvét. A la­kosság többsége ma is szlo- váknak vallja magát, hét­köznapi gondjaik azonosak a magyarokéival, ám kisebb­ségi létük megköveteli a ki­emelt figyelmet — ezekkel a gondolatokkal kezdődik az a beszámoló, amelyet tegna­pi ülésén tárgyalt meg a Rétsági Városi Tanács tes­tületé. A téma a nemzetisé­gi lakosság helyzete, az el­következendő időszak fela­datai. A Rétsághoz tartozó Bán­kon az emberek 80 száza­léka ma is szlováknak vall­ja magát. Az idősebbek ese­tében majdnem törésmentes a nemzetiségi lét vállalása, nem így a középkorosztály­nál- Esetükben a tapasztal­ható passzivitás egyik, s talán legerősebb oka a rá­juk kényszerülő ingázás. A fiataloknál az utóbbi idők­ben egyértelműen erősödött a nemzetiségi tudat, ám az anyanyelv használatával jelentős gond van. A nemzetiségi azonosság- tudat és az anyanyelv meg­őrzésének alapfeltétele. a nemzetiségi lét minden szintjének biztosítása. Néhány gondolat az okta­tásról. Az óvodákban adot­tak a nemzetiségi nyelvokta­tás feltételei, az eredmé­nyesség érdekében az óra­számok növelése lenne szük­séges. Az általános iskolá­ban lelkiismeretesen folyiitk a nyelvoktatás ám — érde­kes megállapítása a beszá­molónak — gond, hogy szlovák nyelv szakos tanár nincs ! Az oktatási munka termé­szetesen csak akkor lehet eredményes, ha az élet más területein is megvannak a nyelvgyakorlás lehetőségei. Ennek ellenére a települé­sen az egymás közötti érint­kezésben már főleg csak az idősek használják állandó jelleggel nyelvüket. E probléma megoldásában óri­ási szerepe van a közmű­velődési intézményeknek. A városi tanács elé ter­jesztett beszámoló össze­foglalva a település nemze­tiségpolitikai helyzetét jó­nak ítéli, határozati javas­latában mégis két elismerés­re méltó döntést javasol. Szorgalmazni kell az ügyin­tézésben az anyanyélv hasz­nálatát. A választások elő­készítésében kiemelt figyel­met kell fordítani a testüle­tekben való megfelelő kép­viselet biztosítására. A második határozat pe­dig; intézkedni kell Bánkon ez év december 31-ig, a két­nyelvű feliratok elhelyezésé­re, és a szolgáltató egysé­gek vezetőinek is javasolják ezek elhelyezését. Jócskán túljutott már a megye- sőt az országhatárokon túl is a nézsai palóc ve­gyes kar híre. A szlovák ajkú hagyományőrző együttes esztendők óta a nemzeti­ségi kultúra ismert képviselője, tagjai között örvendetesen szép számmal találha­tók fiatalok is. Az amatőr művészeti csoport fenntartásában jelentős pénzügyi se­gítséget nyújtanak á helyi és környékbeli gazdasági egységek, így a termelőszö­vetkezet és a rétsági áfész.-ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom