Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-03 / 181. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. . TELEXEN ÉRKEZETT... ^7/ OLVASÓK FÓRUMA Adózatlan jövedelem „Munkakerülő spekulánsoktól ne vegyenek énekesmadarat" Nem tudjuk mennyivel kellemesebb a közérzet egy kalitkába zárt, rabul ejtett énekesmadár hangja halla­tán, bevalljuk, mi a sza­badban szeretjük látni, hallgatni őket. Sokan nem kis összeggel honorálják az orvmadarászokat azért, hogy védettnek minősített éne­kesmadarakat fogjanak be. Napjainkban a madárvéde­lem nem kapja meg a szük­séges mértékű társadalmi támogatást, a védelmükre elfogadott törvények vég­rehajtása is sok akadályba ütközik. A szerkesztőségünkhöz címzett levélből is a fenti­ek érződnek: .......Minden kalitkába be­fogott madár egyenlő an­nak elpusztításával. Utó­dai hiányozni fognak erde- inkből, mezeinkről, nélkü­lözhetetlen, hasznos te­vékenységüket nem folytat­hatják a természetben... A város szélén lakom, több — a természet madárvilágát szerető — társammal egész télen etetjük, védjük ma­darainkat, hogy a legzor­dabb időszakot átvészeljék. Naponta látnunk kell a lelketlen emberek mester­kedéseit, köztük sok fiata­lét, hogy miként csalják lépre, kalitkába a szeren­csétlen énekesmadarain­kat... nem is maguknak, hanem eladásra!... Kérő szóyal fordulok azokhoz, akik megengedhe­tik maguknak, azt a luxust, hogy madárhanggal tegyék kellemesebbé lakásukat, ne környezetünk énekesma­daraival tegyék ilyenné, ha­nem az üzletekben vásárol- hatóakkal... Kérő szavam, remélem a madárbefogókhoz is eljut, hiszen a jövedelemszerzés­nek ettől értelmesebb lehe­tőségei is adottak..." Petényi László nv. tanár Salgótarján, Bereczki út 31. Csendháborító szemétszállítás Szerkesztőségünkhöz — kapcsolatosan is, .nagy zör* levélben és telefonon — ér- géssel ürítik a kukákat, kezett panaszok egy része szétszórják a szemetet. A olyan természetű, amely zaj különösen azokat zavar­megszüntetéséhez nem in- ja. akik éjjel dolgoznak és tézkedésre, hanem megér- nappal pihennek", tésre lenne szükség. Sok Percze András észrevétel hangzik el a sze" Salgótarján, métszállítók munkájával Beszterce-lakótelep Szécsényi kifogás egészségügyben Lapunk július 21-i számában írás jelent meg a szécsénvi egészségüggyel kapcsolatban. A témához Frisch Oszkár szécsényi lakos fűzött néhány megjegyzést. Levelében töb­bek között leírja: „A cikkíró e témában nem végzett megfelelő munkát Nagyvonalúan elhallgatta azt a tény, hogy a helyi MDF kidolgozott javaslattervezetet tett le a városi tanács aszta­lára, mely koncepcióinak egy része csak az, hogy az emelt szintű egészségügyi ellátásra alkalmas helyiséget kell találni. A könnyen hozzáférhető tervezet rövid ismerteté­sétől a cikk eltekint, általában elhanygolhatónak tartja a kezdeményező megkeresését, meghallgatását is." ☆ A levélíró véleményéhez röviden annyit: az általa kifo­gásolt cikkben dr. Verebélyi Gábor a városi tanács vb-tit- kára mondta iel gondolatait a helyi egészségügy létesítmé­nyének — az orvosi rendelőnek — felújításáról, az ügy fejlesztésére nyitott OTP-számláról. A <vb-titkár által el­mondottak a valóságnak megfelelőek, s azok — mivel az írás nem törekedett a teljességre, csupán a tényállást tük­rözte — nem igényeltek kerekasztal-megbeszélést. (vaskor) Válasz két levélírónknak Á közlés elmarad Szerkesztőségünk fenn­tartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. Az Olvasók fóruma lehe­tőséget biztosít olyan írások közlésére is, amelyekkel a szerkesztőség nem minden­ben azonosul. Előfordul azon­ban a levelek között olyan is, amelyek tartalma társa­dalmunkat erősen sérti' nem a közérdeket szolgálja, egy­értelműen személyek ellen irányul... Az ilyeneknek — még részleges — közlését sem tartjuk indokoltnak, de írójuknak a fórum hasáb­jain jelezzük állásfoglalá­sunkat. ☆ A NÓGRÁD július 7-i számában közöltük Juhász László Lovon üljön a ma­gyar című írását. Két levélírónk írta meg ezzel kapcsolatos „elemzé­sét”. Mező Imre Salgótar­ján, Arany János úti és Ponyi Gyula Balassagyar­mat, Nógrádi Sándor-lakó- telepi olvasónk. Mindketten úgy vélik, hogy ez „az írás nem kellően támogatja az MSZMP reformját”, erősen érződik az írásból a „visz- szarendezödés”. Szóvá te­szik azt is, hogy a,,cikkíró többes számban fogalmaz”. Mindketten szubjektívan „érvelnek", vélt vagy ko­rábban megtörtént eseteket újra felelevenítve, túlozva és felnagyítva írnak le. Levelük közlését nem tart­juk sem célszerűnek, sem indokoltnak, de azzal mi is egyet értünk, hogy „a múl­tunk tisztázására szükség van. az emberi szabadság- jogokat mindenkinek tisz­teletben kell tartani.” Veszélyes hulladékok - gyakori szabálysértések Több jogszabály módosí­tásának szükségességére hív­ta fel a Legfőbb Ügyészség a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium figyelmét- azt követően, hogy az ügyészségek országos vizsgálat keretében ellenő­rizték 11 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak a veszélyes hulladékokkal kap­csolatos tevékenységét, an­nak törvényességét. A vizsgálat célja annak megállapitása volt, hogy a környezetvédelmi hatósá­gok miként teljesítik a ve­szélyes hulladékok “keletke­zésével és azok; ártalmatla­nításával kapcsolatos ellen­őrzési kötelezettségüket, szükség esetén megteszik-e a jogszabályokban előírt ha­tósági intézkedéseket, s gon­doskodnak-e a kötelezést tartalmazó határozataik kö­vetkezetes végrehajtásáról. Az ügyészi szervek tehát a hatóságok, és nem a gaz­dálkodó szervezetek tevé­kenységét tekintették át. Megállapították, hogy n környezetvédelmi hatóságok tavaly 152 esetben szabtak ki veszélyeshulladék-bírsá- got — összesen mintegy 90 millió forint összegben —. leggyakrabban e hulladékok gyűjtésére, átmeneti táro­lására, illetve ártalmatlaní­tására vonatkozó .előírások megszegése miatt. Bár az összefoglaló jelentés szerint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos minisztertaná­csi rendeletet, illetve az an­nak végrehajtásáról rendel­kező miniszteri rendelete­ket a hatóságok jellemzően törvényesen alkalmazzák, az ügyészségek több mint 250 esetben, a vizsgált ügyek egynegyedében tártak fel jogszabálysértéseket és egyéb hiányosságokat. Ezek meg­szüntetése érdekében meg­tették a szükséges intézke­déseket. (MTI) Városgazdálkodók Bátonyterenyén Sokoldalú tevékenységgel szolgálja a lakosságot a bá- tonvterenyei Városgazdál­kodási Vállalat. A" tanácsi tulajdonú lakások karban­tartása, felújítása mellett a parkok fenntartása a „klasz.- szikus" feladataik közé tar­tozik. örvendetes, hogy pél­daszerűen kapcsolódnak be a köztisztasági teendők el­látásába. Bátonyterenyén kívül számos településről szállítják el a szemetet, ez a munkájuk harmincezer főt érint. Áldásos és jöve­delmező ágazatuk az építő­ipari tevékenység, amely az idén 70 millió forintos ár­bevételt jelent a vállalatnak, A bátonyi posta épületének kivitelezése, a Szorospata­kon felépült üdülők, az öt­vözetgyár szociális blokkja és más létesítmények a szakemberek minőségi mun­káját dicsérik. Az idén 100 millió forint árbevételre szá­mítana^ valamennyi mun­kájuk elvégzésének ered­ményeként, várhatóan az el­múlt évi 15 millió forintos nyereségüket az idén túl­szárnyalják. — kulcsár — 1 Az ötvenes években épüli házakat újjávarázsolták. 2 Teljes felújítást kaptak az otthonok, gázfűtéssel lát­ták el azokat. 3 A parkok pázsitján nem ti­los a napozás. % II nőgyógyász válaszol Több, mint kellemetlen! (Szégyellem, de mégis muszáj megkérdeznem. Gyakran van folyásom, na­gyon kellemetlen. Mitől le­het? K. L.-né Szécsény.) A nőgyógyászati folyá­sok a szakrendeléseken meg­forduló nőbetegek több mint a felénél fordulnak elő. Nyáron a panasz még gyakoribb mint más évsza­kokban, egyértelműen a nyári fürdőzéseknek be­tudhatóan. Mit kell tudni e kellemetlen betegségről? Kezdjük talán a hüvely élettanával. A női hüvely jellegzetes miliőjét a ben­ne élettani állapotban is meglevő tejsavbaktériumok hozzák létre. A savanyú, vegyhatás biztosítja a meg­felelő védelmet a hüvelybe jutó — sok kellemetlen pa­naszt keltő — kórokozó el­len. Tehát higiéniás szem­pontból a fő cél : a hüvely savi vegynatásának meg­tartása, mert így jelentős védelmet hozhatunk létre a kórokozók ellen. Melyek azok a higiéniás szokások, amelyek a hüvely gyulladásos megbetegedé­sét okozhatják? Elsősorban a megfelelő tisztálkodás hi­ánya. Ezen túl' a helytelen tisztálkodási szokások, azok között is az igen lúgos (habfürdős) kádfürdőzések, melyek következtében meg­változik a hüvely savi vegyhatása, lúgossá és véd­telenné válik a kórokozók­kal szemben. Nőgyógyász szemmel tehát a tusfürdő­zés a helyes, amely során csak enyhén lúgos szappa­nokat használjanak a nők. Kislány koruktól célszerű a gyermekeket a tusfürdőzés­re szoktatnunk. Más körülmények is fon­tosak. Ilyen például a bide WC utáni használata, amely lehetővé teszi a nap­közi megfelelő tisztálkodást. Ezért alapvetőnek tartom, hogy az iskolában, női munkahelyeken építsenek bidét. Sok bajt okozunk a hü­velyben az antibiotikumok felelőtlen, orvosi ellenőrzés nélküli alkalmazásával. Az antibiotikum ugyanis — felszívódva a szer­vezetbe — a hüvelybe is eljut, és ott elpusztítja a védelmet nyújtó tejsavter­melő baktériumokat is. így a védelem nélküli hü­velyben elszaporodnak a kórokozók, legfőképpen a gombák, amelyek igen gya­kori — talán a leggyako­ribb — okozói a hüvely­gyulladásoknak és a kel­lemetlen folyásoknak. Ezért minden esetben célszerű — a véleményem szerint min­den nőnek szükséges — nő- gyógyászati irrigátor hasz­nálata, amely során az es­ti mosakodás után fél li­ter langyos kamillában ol­dott két evőkanál tejsav- oldattal célszerű a hüvelyt kiöblíteni, hogy megtart­hassuk annak savi vegvha- tását, és így védelmét. A nyári szabadságok idején jelentősen megsza­porodik a folyásos pana­szokkal orvoshoz fordulók száma. Ennek oka legfő­képpen a kifogásolható hi- giénéjű fürdőkben kere­sendő. A meleg vizű forrá­sok körüli strandolás a legfőbb oka a gombás hü­velyi fertőzéseknek. Aki teheti tehát, az a relatíve tiszta, élő vizekben úsz- szon, így kisebb a valószí­nűsége, hogy kellemetlen „emléket" is szerez a nya­ralás közben. A nyári (és téli!) „sza­badság" (vagy szabados­ság?) más kellemetlen kö-' vetkezményekkel is jár­hat. Mire gondolok? Igen, a szexuális úton megsze­rezhető hüvelyi megbete­gedésekre: a gonorrhoeára, a trichomonas vaginalis által okozott súlyos hüvelyi fertőzésekre, amelyek más kórokozókhoz hasonlóan a méh és a petefészkek, pe­tevezetők súlyos, sokszor kórházi kezelést igénylő gyulladásait is okozhatják. Higvjék el, a nyári „sza­badság" gyakran nagyon súlyos következményekkel járhat. A stabil, higiénés szempontból „garantált" partner tehát e szempont­ból célszerű. Folyásos pa­naszoknál minél előbb for­duljunk nőgyógyászhoz. A folyás okát hüvelykenet-, és hüvelytenyésztés-vizs- gálattal megállapítják, eset­leg onkológiai eredetét ki­zárják és nem utolsósor­ban természetesen meg­felelő (nem a barátnőtől, szomszédasszonytól köl­csönkapott) gyógyszerekkel kezelik. Még egy gondolat: A hüvelyi folyások kezelé­sénél az orvos gyakran ké­ri a szexuális partner, párhuzamos kezelését is. Saját érdekükben fogad­ják meg ezt az orvosi ta­nácsot is! Dr. Hlinka Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom